Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-21 / 119. szám
4 NÉPÚJ SÄG I960, május 21., szombat Az ismeretterjesztő munka soha ne szakadjon el az élettől — Ülést tanott a TIT megyei elnöksége — Május 19-én ülésezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei elnöksége. Az ülés négy napirendi pontja között az elnökség megtárgyalta a titkárság beszámoló jelentését és a TIT munkájára vonatkozóan irányelveket hagyott jóvá. A beszámoló jelentés megállapította, hogy igen sok segítséget kapott a titkárság a párt-, állami és szakszervezeti szervektől. Az új, szocialista gondolkodású emberré nevelés nagymértékben kezd céltudatossá, rendszeressé válni a TIT munkájában. Az év első negyedében 175 előadást tartottak a TIT-előadólk üzemekben, vállalatoknál, szakszervezeti kultúrott- hanokban, szálláshelyeken, melyeknek összesen több mint 20 ezer hallgatója volt. Beszámolt a jelentés a tudományos ismeretterjesztés eredményeiről és problémáiról, a munkások és parasztok közötti ismeretterjesztő munkáról, a világnézeti, hazafias nevelésről, szakosztályok helyzetéről és a feladatokról. Kaszai elvtárs rövid referátuma után Tóth Lajos elvtárs tájékoztatta az elnökséget az országos elnökségi ülésről, majd a határozati javaslat ismertetése Facsonkítók Tavasszal, mint annyi más helyén Csabának, a mi utcánkban is megjelentek fűrésszel, létrával és a fanyeséshez szükséges egyéb eszközökkel azok az emberek, akiknek a Kertészeti Vállalat azt a megbízatást adta, hogy ne engedjék égig nőni a fákat, mert ágaik elborítják a villanyvezetékeket és ezzel különféle kárt okoznak. Bölcs dolog. Nem is szóltunk mi, utcabeliek, mikor nyesték a japánakácot meg a többit, csak szisszentettünk egyet, mert hiszen mindenkinek szivéhez nőtt a ház előtt született, nevelkedett és árnyat adó derék növény. A fűrészelők legyintettek, hogy nincs semmi baj, ők a szakértők, különben is tavasz végére kihajt minden. Itt a tavasz vége. Lehangoló, elszomorító látványt nyújt az ágatlan, leveleden fák sora. Ezek ugyan nem fogják oxigénnel frissíteni a levegőt és hús árnnyal védeni a járókelőket forró nyári napokon. Azaz né- hányukon hagytak oldalágakat, melyek egyáltalán nem zavarják a villanyvezetéket és mégis árnyatadón borulnak a járda fölé. Ezek az ágak azonban vékonykák, nem adtak volna olyan gazdag famennyisége, amiért érdemes lett volna levágni őket. Azt kérik az utcabeliek és a fák, hogy jövőre szoruljon háttérbe a „mennél több, vastagabb ágat a nyesőknek” elve, s kerüljön helyébe „az utcabeliek, a fák és a villanyvezeték egybehangolt érdekének” az elve. — húr — után többen felszólaltak. Elsőnek dr. Szentkereszty László kért szót. Elmondotta, hogy több ismeretterjesztési előadást kellene tartani az egészségvédelemről. — Én azt hiszem — mondotta —, orvosaink szívesen vállalnának ilyen előadásokat, tehát vonjuk be őket az ismeretterjesztő munkába. Ezután arról beszélt, hogy a szocialista egészségügy megteremtéséhez nem elegendőek az orvosok és különböző egészségügyi szervek, hanem ennek érdekében az egész lakosságot mozgósítani kell. Ahhoz, hogy a lakosság egészségesen éljen, meg kell tudnia minden embernek azt, hogyan óvhatja egészségét. E tekintetben óriási szerep vár az ismeretterjesztésre. Vizsnyicai János elvtárs arról beszélt, hogy a párt művelődés- politikai irányelvei meghatározták a munkát és így jobbá, céltudatosabbá vált a tudatformáló tevékenység. Elmondotta azt is, hogy az előadások minősége elsősorban ott javult, ahol szerződést tudott kötni a TIT. így volt idő arra, hogy az előadást gondosan, a helyi igényeknek megfelelően készítsék el. Azt a következtetést vonta le belőle, hogy éppen ezért javítani kell a helyzetet a szerződéskötések területén. Beszélt ezután a KISZ és a TIT kapcsolatáról, továbbá egy tudományos folyóirat kiadásáról. Dr. Farkas Ernő többek között azt az igényt terjesztette az elnökség elé, mielőtt a TIT-előadá- sokat megtartanák, keressenek módot arra, hogy kollektíván, konzultációs formában azt megbeszéljék. Majd a gyógyszerészek szerepéről beszélt a kuruzslás, babona és egyéb tudománytalan nézetek elleni harcban. Borka József a létrehozandó járási elnökségek segítéséről, a művelődési otthonokban folyó társadalmi és ismeretterjesztési előadásokról és egy népművelési és ismeretterjesztési folyóirat kiadásáról szólott. Nagyon fontos dologról beszélt Bencsik Endre. Elmondotta, hogy a fiatalok sok esetben még „kiesnek” a világnézeti nevelésből. Sok fiatal nem kap szervezett ismeretterjesztő és politikai nevelést. Elsősorban az ipari tanulókat említette meg, ahol — mint mondotta — még észrevehető a mesterek azon véleménye, hogy: „ha én megtanultam a mesterséget különösebb nevelés nélkül, akkor tanulják meg a mai fiatalok is”. Ezek a régi, és káros „elvek” ártanak fiatalságunk nevelésében. Kovács Gyula az előadások szemléltetéséről beszélt, majd Frank Ferenc elvtárs a párt megyei bizottságának ágit. prop. osztály vezetője szólalt fel. *— Hatalmas minőségi változás ment végbe megyénkben — mondotta. — Ennek megfelelően kell természetesen módosítani az ismeretterjesztő munkánkat is. Az a tapasztalat, hogy — bár minőségben is, mennyiségben is nagyon sokat léptünk előre — még mindig kevés a tsz-ekben tartott előadás. Megyénkben a parasztoknak körülbelül csak egyharmadá- hoz jutottak el a TIT által tartott ismeretterjesztő előadások. Ugyancsak kevés a különböző mezőgazdasági vállalatoknál: a gépállomásokon, az állami gazdaságokban tartott előadások száma is.. Ezután arról beszélt, hogy az úgynevezett sorozat-előadásokra nagy gondot kell fordítani, mert ezek jobb eszközei egyrészt a tudatformáló munkának, másrészt az emberek is jobban szeretik. Majd ezután a tartalmi munkáról beszélt: ■— Helyenként — mondotta — még mindig elszakadnak az előadók az élettől. Nem veszik figyelembe az illető község, járás vagy éppen megyénk sajátosságait. Mindenki tudja ebben az országban, hogy megyénkre nagy feladat hárul, többek között a kukoricatermesztés és a sertéstenyésztés terén. Mégis az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés nagyon kevés. Azt is tapasztaltuk már, hogy a vidéken tartott előadások színvonala sokszor meghaladja a hallgatók értelmi színvonalát. Ez nem jó, nem vezet eredményre. Végül az előadók továbbképzéséről beszélt. Elek. László a hazaszeretetről, a szocialista hazafiságról, az ezzel kapcsolatos különböző helytelen nézetekről és a TIT-előadók feladatáról szólt. Felszólalt az értekezleten Nyírt Lajosné elvtársnő is, a TIT országos központjának instruktora. Beszélt néhány belső dologról, majd ő is hangsúlyozta a tsz-ekben tartott ismeretterjesztő előadások fontosságát. A felszólalásokra Kaszai Pál elvtáns, a Tl't megyei titkára válaszolt és megállapította, hogy az elnökségi ülés sok segítséget adott a titkárság további munkájához. Varga Tibor 'TflcU (eg-tf-be A szociális gondoskodásról Szinte elképzelhetetlen, hogy a XX. század második felében olyan statisztikai adatok lássanak napvilágot, mint az, hogy a világon évente 30 millió ember pusztul éhen és gyermekek milliói a gyógyszerek hírét sem hallották, s lábukra még nem húztak cipőt. Hihetetlennek tűnik ez a mi életkörülményeink közepette, amikor ingyenes gyógykezelésben van része az embereknek, amikor az üdülőkben a munkások gyermekeinek vidám hancúrozása haitik. A szégyenletes statisztika azonban valóság, mely a tőkés gyarmati rendszer következménye, amely még ma is emberek millióit taszítja nyomorba. S mindez váló. ság akkor, amikor már bebizonyosodott, 'hogy az éhség, a nyomor elkerülhető. Bebizonyította ezt a világ több mint egy harmadát magában foglaló szocialista társadalmi rendszer, amelyben a munka gyümölcseként van miből a szociális gondoskodás költségeit fedezni. A szégyenletes statisztikai adat nemrégen látott napvilágot, s éppen a napokban történnek ennek ellenkezői is: az emberekről való gondoskodás számtalan bizonyítékai. Egy gyermeket váró mama a napokban nem akart hinni a szemének, amikor kezébe kapta a több mint százötven forint értékű gyógyszert, s pénzt egy fillért sem kértek tőle. „Ez a mamáé és a kicsié. Terhes ■mamák, ingyen kapják ezt a gyógyszert, hogy egészségesen hozzák világra gyermeküket" — ilyen kedves szónak közepette kapta meg a meglepődött és jő-' vendő édesanya a szükséges gyógyszert. Igen, a mi államunk így is segíti polgárait, a munka minden élvezhető gyümölcsét a megteremtők élvezik. S még számtalan tényt sorakoztathatnánk fel, melyek a szocialista társadalom nagyszerűségét, ma- gasabbrendűségét bizonyítják. Mindezek a magas színvonalú gondoskodás bizonyítékai, de a nagyszerű eredmények mellett van termiváló is. A jó életkörülmény, a jó munkalehetőség biz- tos tudata mellett fokozott gondot kell fordítani elsősorban a munka biztonságossá tételére, a balesetek elkerülésére is. Az utóbbi időben igen sok a baleset megyénkben. Különösen ott, ahol a védőberendezéseket nem alkalmazzák, mint az építő- és a vas- iparban. Szocialista társadalmi rendünkből fakadó törvényt — legfőbb érték az ember — minden vonatkozásban érvényesíteni kell. Csökkenteni kell a balesetek számát, biztosítani kell a védő berendezéseket és azok használatát. Ne ismétlődhessen meg ebben az évben olyan eset, hogy a védőszerszám nem használata emberek karjába, szemébe kerüljön. A védőberendezések alkalmazására kötelezni keU mindenkit s mindenhol, a Débna- gyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál is, hogy egyetlen esetben se lengjen a fekete zászló dolgozóik balesete gyászolása, ként. A szakszervezeti bizottságok, de mindannyiunk feladata, hogy a szabály ellen vétőkkel megértessük: saját érdekük elsősorban, hogy vigyázzanak testi épségükre. Ez természetesen közös ügy is, mindannyiunk érdeke, hiszen olyan feladatok megoldásához fogtunk hozzá, melyben nemcsak a szociális gondoskodás terén akarjuk megelőzni a kapitalista országokat, hanem a fejlődés minden vonatkozásában. Ehhez pedig egészséges emberekre van szükség. Mindemellett azonban kell az is, hogy mindenütt megfelelő, kulturált, egészséges munkakörülményt biztosítsanak. A dolgozó embert a munkavégzés során a lehető legminimálisabb mértékben tegyék ki fizikai vagy szellemi károsodás veszélyének. Te. kintettel kell lenni az egészség- védelem szempontjaira is. A zaj, rossz fény, hő és nem utolsó sorban egészségtelen, tisztátlan levegő a balesetek forrásai, a teljesítőképesség csökkentő tényezői. Ezen a téren még van tennivaló, s ez is a szociális gondoskodáshoz tartozik. M. J. A Csökmő és Vidéke Körzeti Földmfl- vesszövetkezet június 1-i belépéssel gépírni tudó adminisztrátort keres. Jelentkezni írásban vagy személyesen. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 8021 998 köbcentis Adler személygépkocsi eladó. Békés V., Cseresznye u; 8j 1246 Öt művelődési házat-hétmillió forint értékű gazdasági épületet épít — december 15-re teljesíti éves tervét a Békés megyei Tanács Tataroxó és Építőipari Vállalata A Mezőhegyesi Cukorgyár 6—8 méteres kerék nélküli, 50 cm széles, szalaggal üzemelő, villanymotoros transzportőrt keres megvételre. Az első negyedévi szakaszos munka után a második negyedben teljes ütemben megkezdték az építkezést a Békés megyei Tanács Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgozói. Az óv első negyedévében két gyógyszertárt, Füzesgyarmaton mozit és termelőszövetkezeti istállókat adtak át rendeltetésének s ezeken kívül számos más lé- tesímény alapozási munkáihoz fogtak hozzá. Ebben az évben öt művelődési házat építenek. Sarkadon az idén adják át a múlt évben megkezdett és mintegy két és fél millió forintos beruházással épülő művelődési házat. Ezeken kívül orvosi lakást, óvodát, iskolákat építenek. A vállalat dolgozói a felszabadulás tiszteletére kezdeményezett, majd éves versennyé fejlesztett szocialista munkaversenyben vállalták, hogy a szarvasi szlovák iskolát másfél hónappal, az end- rődd négytantermes iskolát pedig egy hónappal a határidő előtt elkészítik. Ecsegfalvén és Medgyesegyházán négy-négy tantermes iskolát külső vakolás nélkül a tanév kezdetéig felépítenek. A vállalat jelentős értékű munkát vállalt az idén a termelőszövetkezetekben is. Mintegy hétmillió forint értékű munkával építenek istállókat, üvegházakat és más gazdasági épületeket. Három száz és két ötven férőhelyes istálló, csibenevelő, süldőszállások, gondozói lakások szerepelnek tervükben. Ez évben mintegy 25 millió forint értékű munkát végeznek el. Ez a tervszám nagyobb a múlt évinél, de a vállalat dolgozói a munkát sokszor hátráltató anyaghiány — különösen a kavics és a vas-tetőszerkezet — ellenére vállalták, hogy tervüket túlteljesítik és december 15-ig befejezik az 1960-as esztendőt. A meg- növedekett mennyiségű munka, mely a tervszámokban is érződik, a termelékenység emelését teszi szükségessé. Éppen ezért vállalták, hogy ez évben a termelékenységet 5 százalékkal emelik. Jó állapotban lévő, piros Pannónia eladó. Békéscsaba, Nagyvárnál tu 3. 8021 Családi ház eäado, bekötözhető. Szarvas IV., Ságvári tírt 6. Érdeklődni ugyanott vasárnapokon. 3259 16—18 000 darab vegyes paprikapalánta, kiültethető, olcsó áron eladó. Alkotmány Termelőszövetkezet, Gyoma. 304 A Vésztői Állami Gazdaság, Szeghalom (Halaspuszta) keres azonnali belépésre állami gazdasági gyakorlattal rendelkező könyvelőt, bérszámfejtőt és növénytermelői brigádvezetot. 303 Nagy férfi szabógép eiadó. Békéscsaba, Berényi u. 31. 1253 Két pár 3 hónapos nutria eladó. Békés, Gyűrű u. 6. 1249 Skoda Oktavia Super 4 hónapos, mint az új eladó. Ecsegfalva, áMatorvos. 13480 Gyula, Ince pápa u. 56. számú ház azonnali beköltözéssel éladó. 13481 200-as Gyula, DKW motorkeirékpáir eladó. Knézics u. 15. 13482 Termelői bor állandóan kapható a Kaskantyúi Szakcsoport pincéjében, Békéscsabán, Corvin utcában. 8019 Nád u. 6. eladó. Békéscsaba IV., Földvári 8011 „IZS” — 350-es, adó. Békéscsaba, 8. 8ŐOO-et futott — el- Bánszky utca 5. III. 8013 Békéscsaba V., Mikszáth utca 4. számú ház eladó. Felerésze azonnal beköltözhető. Érdeklődni: Tolnai u. 2. 8015 Sárba való pelyva eladó. Weszely-híd- nál, Monoin tanya. 8016
