Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

Hruscsov elvtárs beszéde a berlini nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) tesen megvitattuk ezt a kérdést a Német Demokratikus Köztársaság vezetőivel. Ismételten megálla­pítottuk, hogy a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köz­társaságnak ebben és más kérdé­sekben azonos a véleménye. A jelenlegi helyzetben nincs más kivezető út, mint az, hogj békeszerződést írjunk alá a két ténylegesen létező német állam­mal, s így végre pontot tegyünk a második világháború végére Ezen az alapon megszűnnék Nyu- gat-Berlin megszállása, erre mi azt javasoltuk és javasoljuk, hogy Nyugat-Berlint nyilvánítsák sza­bad várossá. Manapság valóban furcsa a helyzet. A Hitler-ellenes koalíció államainak öt évnél valamivel több időre volt szükségük, hogy szétverjék a fasiszta Németorszá­got. A német békeszerződés meg­kötésére viszont tizenöt is kevés­nek bizonyult. Ez a helyzet annál tűrhetet­lenebb, mivel Nyugait-Németor- szágban évről évre fokozódik azoknak a köröknek a befolyása, amelyek nem vonták le a múlt háború tanulságait, nem nyugod­tak bele a hitleri Németország le­verésével kialakult helyzetbe. Az óceánon túl teljes támogatásra lel­nek ezek a militarista körök, ame­lyeknek érdekeit oly nagy buz­galommal védelmem Adenauer kancellár. Adenauer — amint a tények mutatják — a szíve és a lelke e körök agresszív politikájá­nak. Nem véletlen, hogy Amerika legreakciósabb körei magasz­talják Adenauert, mint a kommunizmus ellep indított kereszteshadjárat legfőbb szervezőjét. Ezt az embert elvakítja gyűlö­lete minden új, eleven és friss je­lenség iránt. Olyan politikát foly­tat, amely revansista háború elő­készítését szolgálja. A becsülete! németek véleménye szerint Adenauer tettei bizonyos fokig egyre jobban Hitler tetteire em­lékeztetnek. Ismetetes, hogy vé­gezte életét az eszelős Führer, de Adanauer mégsem tud nyugodni. Ügy látszik, megszédítette az a kö­rülmény, hogy az Egyesült Álla­mok külpolitikájának irányítói őt tették meg szellemi vezérükké. Adenauer képtelen megérteni, hogy ma már más idők járnak lyek akadályozhatnák a kormány­fők hat—nyolc hónap múlva ese­dékes találkozóját. Ügy gondolom, helyesen érte­nek bennünket mindazok, akik a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése poli­tikájának hívei. De ismételten figyelmeztetnem keli tárgyalófeleinket, hogy sem a Szovjetunió, sem a Né­met Demokratikus Köztársa­ság nem hajlandó a véglete­kig várni, hogy kedvező szél fújjon a német békeszerződés megkötéséhez. Nem szabad visszaélni tartós türelmünk­kel. A békeszerető országok nem engedik meg, hogy örö­kössé váljék a nyugat-berlini megszállási rendszer. Nekünk béke kell! Erőnket nem kímélve harcolni fogunk a nemzetközi feszültség enyhítésé­ért, kitartóan és állhatatosan tár­gyalni fogunk a nyugati hatal­makkal e célért. De nem enged­jük, hogy az imperialisták az erő nyelvén beszéljenek velünk. Fel­adatunk leleplezni az agresszorok cselszövéseit, fokozni a népek egységét, még inkább eggyé for­rasztani a béke nagy és nemes ügyének harcosait. Napról napra növekszik a ha­talmas szocialista tábor ereje. Ámde a gazdagság nálunk nem hull az égből, a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek milliói­nak szívós munkája nyomán szü­letik meg. De az, amit kezünk­kel, eszükkel és szivünkkel te­remtünk meg, az háromszorosan értékes az embernek, s az az egész nép közkincse! — mondotta Hruscsov, majd beszédét a német és a szovjet nép barátsága, a kommunizmus győzelme éltetésé­vel fejezte be, Hruscsov beszédének befejező szavai után a csarnokban viharos éljenzés és taps hangzott fel. Ütemes „íreundschaft — druzs- ba” kiáltást* közben német út­törők orgonacsokrokkal borítottál el a szovjet miniszterelnököt. Gyorsan fel kell számolni a második világháború maradványait Ezután Walter Ulbricht emel­kedett szólásra. Beszédében töb­bek között elmondotta, hogy Bonnból és az NDK szívében fek­vő Nyugat-Berlinből kiindulva nap mint nap a legkülönbözőbb provokációkat követik el az NDK ellen. Az utóbbi időben az NDK állambiztonsági szervei számta­lan bizonyítékot gyűjtöttek ösz- sze az NDK ellen folyó kémke­désről. így például az amerikai fegyveres erők tisztjei és az NDK biztonsági szerveinek „nem kí­vánt találkája” eredményeként térképek, a kémek számára fon­tos egyéb dokumentumok kerül­tek az NDK hatóságainak birto­kába, amelyek arról tanúskodnak, hogy számos fontos objektum el­len felforgató tevékenységre készültek. Az államvédelmi mi­nisztérium az elmúlt négy hét alatt 17 rádióberendezést, lőfegy­vereket és lőszereket foglalt le, s mindez a Nyugat-Németország- ban folyó lázas fegyverkezéssel együtt világosan mutatja, milyen gyorsan fel kell számolni a máso­dik világháború maradványait, meg kell szüntetni Nyugat-Berlin háborús tűzfészket — hangsú­lyozta Ulbricht. Ulbricht beszéde után újult erővel tört fel a tapsorkán. A nagygyűlés résztvevői hosszú per­cekig éltették a Szovjetunió és az NDK barátságát, a világbékét (MTI) A szocialista országoknak min­denük megvan nemcsak az önvé­delemhez, hanem ahhoz is, hogy megsemmisítő csapással válaszol* janak, ha az agresszorok egy új háborút próbálnak kirobbantani Ezért, Adenauer úr, ne örüljön annak, hogy — mint egyes ame­rikai újságírók mondogatják —, sikerült az amerikai külügymi­niszter tisztségére vergődnie. Ez a helyzet nem tart örökké. Egyszer az amerikaiak is,megértik a dol­gok lényegiét. A nyugatnémet kancellár so­kat tett, hogy meghiúsítsa a csúcsértekezletet, s most való­színűleg káröröm tölti el. Jel­lemző módon, most jutalmul azt követeli, hogy szüntessék meg Nyugat-Németország fegyverkezési korlátozásait, amelyeket a hírhedt párizsi szerződések szabtak meg. Az amerikaiak ebben kezére jár­nak. Ha már a béke és a nemzetkö­zi együttműködés ellenségeiről van, szó, hadd említsem meg Brandt urat, Nyugat-Berlin han­goskodó polgármesterét. Néha- néha túl harciasán hadonászik ez az úr! Lehet, hogy vezetékneve nem hagyja nyugodni, Brandt ugyan­is tűzvészt jelent. Gondolja meg a dolgot, amíg nem késő! Ha ön és barátai incselkedni kezdenek a tűzzel, akkor a tűzvész jóváte­hetetlen következményekkel jár­hat, mégpedig elsősorban Önökre nézve. Brandt a napokban kijelentet­te, hogy Nyugat-BerMnnek alkal­ma lesz „akaratát nyilvánítani” és egyesülni „a szövetséges köz­társaságban élő barátaival” vagy­is Nyugat-Németországgal. Nem szabad azonban megfeledkeznünk róla, hogy Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaság terü­letén van és megsemmisítő mó­don visszaverünk minden nyugat németországi kísérletet Nyugat- Berlin meghódítására. Felvetődik a kérdés: nem jött- e él már most az ideje, hogy megkössük a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársa­sággal? Hiszen annak idején ugyanígy járt el az Egyesült Ál­lamok is, amikor egyoldalúan bé­keszerződést kötött Japánnal. Ezt megvizsgáltuk. Nos, az alábbi következtetésre jutot­tunk. Bízunk benne, hogy bár a reakciós erők meghiúsították a csúcsértekezletet, a békeszerető erőknek a béke megszilárdításá­ért és a vitás nemzetközi kérdé­sek tárgyalásokkal való rende­zéséért világszerte kibontakozó harc a béke erőinek győzelmét hozza a háború és az agresszió erői fölött. Szeretnék hinni, hogy 6—8 hónap múlva meglesz a csúcsértekezlet. Ilyen körülmé­nyek között van értelme várni még egy kicsit és megkísérelni, hogy mind a négy győztes hata­lom együttes erőfeszítésével ta­láljunk megoldást a régóta meg­érett kérdésre: a békeszerződés aláírása a két ténylegesen meglé­vő német állammal. így tehát a német békeszerződést és ezen be­lül Nyugat-Berlin kérdését illető­en a jelek szerint a kormányfők találkozójáig fenn kell tartani a jelenlegi helyzetet; ez feltehetőleg hat—nyolc hónap múlva meglesz. Nemcsak azért jutottunk arra a következtetésre, hogy e határidő­ig összeülhet a csúcsértekezlet, mert magunk tettünk ilyen ja­vaslatot, hanem azért is, mert eh­hez a javaslathoz tulajdonképpen a három nyugati hatalom kor­mányfői is csatlakoztak május 18—i közleményükben. A nyugati államoknak szintén tartaniuk kell magukat ezekhez az elvekhez, nem szabad olyan egyoldalú lépéseket tenniük, ame­Unnepélyesen megnyitották az idei Budapesti Ipari Péntek reggel a főtér zászlótar­tóin a részvevő országok zászlói lobogtak, hirdetve, hogy az idei Budapesti Ipari Vásár jellegében már valóban nemzetközi. A meg­nyitó ünnepségen megjelent Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Münnich Fe­renc, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosén György, Nemes Dezső, Vásárt | Rónai Sándor, Somogyi Miklós, | az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, a kor­mány számos tagja, a gazdasági élet sok vezetője, továbbá a bu­dapesti diplomáciai testület és a 1 kereskedelmi képviseletek veze- j tői. I Az idei Budapesti Ipari Vásárt Veres József, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke 1 nyitotta meg, Újjáválasztották a Hazafias Népfront megyei bizottságát A sikeresen lezajlott községi, városi, járási választások után pénteken délelőtt tartották meg a KIOSZ békéscsabai székházá­ban a Hazafias Népfront megyei küldöttközgyűlését. A tanácskozáson részt vett Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Nagy Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának instruk­tora, Bátkai Pál, a Hazafias Nép­front országos tanácsának osz­tályvezetője, Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának tit­kára és a társadalmi szervezeteik számos megyei vezetője. A mintegy háromszáz küldött előtt Merényi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára számolt be a munkáról. Elöljáróban a nemzetközi hely­zet kérdéseiről beszélt, majd méltatta a szocializmus építésé­ben elért sikereket. A Hazafias Népfront-mozgalom megyei ered­ményeiről szólva többek között elmondotta, jelenleg a dolgozó tö­megek minden rétegéből több mint ötezer népfront-bizottsági tag és több ezer aktíva dolgozik a mozgalom célkitűzéseinek megva­lósításán. Egyebek között utalt arra, hogy az 1958 őszi tanácsválasztá­sokban a Hazafias Népfrontnak nagy szerepe volt. A választások sikerei megmutatták, hogy a nép­front-bizottságok a párt vezetésé­vel és a tömegszervezetekkel együttműködve nagy erőt jelente­nek szocializmust építő társadal­munk nemzeti összefogásában. A Hazafias Népfront közremű­ködésével több mint kétmillió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek a megye dolgozói és a fiatalok. Sok segítséget adott a mozga­lom a tanácsok munkájához, a tanácstagok és országgyűlési kép­viselők beszámolóihoz és fogadó­napjaik sikeres megtartásához. A Hazafias Népfront hatékonyan se­gítette a termelőszövetkezeti moz­galmat. 1958 tavaszán a népfront­bizottságok tagjainak ötven szá­zaléka és nyolcezer olvasóköri tagból közel háromezer egyéni gazda szövetkezett, 1959—60-ban pedig csaknem kétezer bizottsági tag vett részt abban a felvilágo­sító munkában, melynek eredmé­nye lett, hogy a megye dol­gozó parasztjainak túlnyomó többsége közösen, szövetkezeti gazdaként dolgozik. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront továbbra is segíti a ter­melőszövetkezeteket, hogy azok mielőbb modem nagyüzemi gaz­daságokká váljanak, növekedjen árutermelésük, megadják mind­azt a népgazdaságnak, melyre az országnak szüksége van. Ezután egyik legfontosabb te­endőről, a politikai felmlágosító és a kulturális nevelőmunkáról, valamint a békemozgalom ered­ményeiről és feladatairól beszélt. A Hazafias Népfront bizottságai­nak feladatairól szólva többek között hangsúlyozta, hogy fontos a mozgalom további erősítése oly módon, hogy mindazok, akik egyetértenek a népfront célkitű­zéseivel, akik békét és szocializ­must akarnak, dolgozzanak a Ha­zafias Népfrontban. A beszámoló után az elnökség a mozgalmi feladatok meghatáro­zására, a népfront-bizottságok munkájának fejlesztésére a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sának, fejlesztésének segítésére határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé. Az ezt követő vitában számo­sán felszólaltak és egyetértésüket fejezték ki a beszámolóban és a határozati javaslatban foglaltak iránt. A napi gazdasági és poli­tikai feladatok mellett többen foglalkoztak a nemzetközi hely­zettel is. Kalapács István muronyi kül­dött hangsúlyozta, hogy helyesli a szovjet kormányfő Párizsban el­foglalt álláspontját. Helyesli azt a politikát, melynek lényege, hogy a népek békésen éljenek egymás mellett, és a kardokból kovácsol­junk ekevasat. Mint mondatta, egyetért azzal, hogy nem ültünk le azzal egy asztalhoz, aki a né­pek békekövetelését figyelmen kí­vül hagyva olyan politikát folytat, melynek következménye, hogy az ekékből ágyút kovácsolnak. Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a szocializ­mus építésének meggyorsításáról beszélt. A termelőszövetkezetek. gyors feljesztésének lehetőségeit ismertette a közgyűléssel és ennek 5 fejlődésnek egyik legfontosabb I feltételeként az emberek tudatá­nak fejlesztését említette. Hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta tudat széleskörű növelése most a legfontosabb mozgalmi feladat. Az emberek tudata általában las­sabban fejlődik, szokásaik las­sabban változnak, mint termelési viszonyaik és különösen érezhető ez most nálunk, amikor szinte egyik évről a másikra több tíz­ezer parasztember választotta az új gazdálkodási formát. Ha nem állandósítjuk és emel­jük a tudatformáló munkát, ez a termelés, a fejlődés akadályozójá- í vá válik — mondotta. — Az az ember, aki világosan látja maga | előtt a célt, és ahhoz a legköze- í lebbi úton halad, többet tud ten­ni a népgazdaság asztalára, mert tevékenységét, erejét megszáz- szorozza tudatossága. Majd az árutermelés, a kukorica, a hús, a zsír bőséges előállításának szük­ségességéről beszélt. A felszólalások után Merényi Ferenc válaszolt a vitában el­hangzottakra, majd a tanácskozás a beszámolót elfogadta és a be­terjesztett, valamint az elhangzott helyes javaslatokat határozattá emelte. A szarvasi békebizottság elnö­kének vita közbeni javaslatára a tanácskozás táviratot küldött az Országos Béketanácshoz és a Szovjetunió budapesti nagykövet­ségéhez. A megyei küldöttértekez­let résztvevői táviratukban mély­ségesen elítélték az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei­nek hidegháborús politikáját és ennek nyomán létrejött provoká­ciós cselekedeteket. Helyeselték a szovjet kormányfőnek Párizsbar elfoglalt álláspontját és a Haza­fias Népfront-mozgalom részérő ennek a politikának erőteljes tá­mogatását biztosították; A tanácskozáson újjáválasztat ták a 87 tagú megyei bizottságé és az elnökséget, valamint 3' szavazati jogú és két tanácskozás jogú küldöttet választottak a Ha zafias Népfront országos kong resszusára. A népfrant-bizottsáí elnökének Szabó Sándort, elnök helyettesnek dr. Vince Ferencet, a Szarvasi Tessedik Sámuel Me­zőgazdasági Technikum igazgató­ját és titkárnak Merényi Feren­cet választották meg. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents