Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

4

I960 ilis. 30., szerda

Hz ember hallja és látja

Ne értsen félre az olvasó, nem alkarok ágyúval verébre lőni, mikor leírom, hogy megtámadták a nők egyenjogúságának elvét. A- zok a férfiak cselekedtek és cselekszik ezt, akik még a régi „viszonylatban” gondolkoznak. Számuk, sajnos, nem kevés. Gondolkodásmód j ukra jellemző, hogy még a mi világunkban is a „teremtés koronájának” képzelik magukat. Kedvenc mondásuk, hogy az „asszony verve jó” és hasonlók. Legkedveltebb nótáik kova a szerkesztőségben, hogy mert férjük más nő miatt szabadulni akar a családtól, nem átallja a. »Nyílt-tér" rovatban alap »ékül megbélyegezni őket. Legutóbb ilyen értelmű levelet is kaptunk és amiként a férj nem szégyellte a sajtóban rágalmazni a még éi sem vált feleségét, mi még kevésbé szégyelljük, sőt büszkén közöljük az ellenkezőjét bizonyító levelet, mit a súlyosan meghatott asszony, feleség, édesanya nevézé tartozik a „Nékem olyan asz- szony kell, ki ha beteg is felkel...” Ezek a gáncs nélküli lovagok még ma is »így képzelik a világot, hogy szava, helye, becsülete csak a férfi embernek lehet, a nő mindössze függvénye, mellékszereplő. Ezt a mindkét nemre nézve lealázó felfogást a burzsoá társadalom, de mind a többi osztály társadalom is -törvényszerűen szentesítette. A nő adás-vétel tárgya lehetett, azonos munkáért kevesebb bért kapott, mint a férfi, szerelmi bonyodalmak esetén a férfit futni hagyta a törvény, a nőt büntette. A burzsoá sajtóban pedig gyakorta találkozott az olvasó olyan „nyílttéri” hirdetéssel, melyben a férj, a férfi — de mindig csak ő és sohasem a feleség, a nő — kijelentette a nagy nyilvánosság előtt, hogy „felesegemért sem anyagilag, sem erkölcsileg sehol senkinek felelősséget nem vállalok.” Akadtak kivétetek, amikor valóban okkal jelent meg az efféle szöveg, zömmel azonban legjobb esetben egy- eidalú erkölcsi megvilágítás ■ történt. Többségében pedig a burzsoá erkölcsdségből fakadó, közön séges jogi fogásról, nemtelen erkölcsi előnyszerzésről volt szó a férjek részéről, s az ötletadót valamelyik zugügyvédben tisztelhette az ötlet megvalósítója. Mert vajon elképzelhető, hogy minden férj kivétel nélküli otthon ülő, harisnyát kötegelő szende szüzecs- ke, akit miközben gyanútlanul locsolja virágait, neje megcsalja, erkölcsileg tönkreteszi, keresetét, vagyonát veszett éjjeli kártyacsatákon elveri?

A burzsoá elkölcsiség mocsarából átszivárgóit hozzánk is ez a „nyilt- téresdi” és bizony még szedi a nők közül áldozatait. Nem tudom, a májusban megjelenő új polgári perrendtartás felszámolta-e, de jelenleg még létezik és élhetnek, illetve visszaélhetnek vele. Csodák — csodájára ma is csak a férjek használják. Én legalább is nem emlékszem, hogy olvastam volna, miszerint X. Y.-né férjéért sem erkölcsileg sem anyagilag nem vállal felelősséget. Több dolgozó asszony — becsületes édesanya, feleség — panaszkodott sírben egy régi, megbízható levelezőnk írt. Íme, a felháborodott hangú levéfe

„Kedves ElvtársaAi! — Meglepetésemre a napokban egyik tsz-tag asszonytársam. nagy indulattal állított be hozzám:

— Na, nézd, betett az újságba és kipellengérezett a „Nyílt-tér* rovatban — és megmutatja a jeleleg még el sem választott férjének a közleményét. — Mit tegyek? kérdezi tőlem. — Te ismersz

i

engem. Évekig együtt dolgoztunk a tsz-ben, míg bolond fejjel ki nem léptem, és ehhez a haszontalan emberhez mentem feleségül. Aljas rágalmakkal vádolt már akkor is, míg együtt éltünk néhány hónapot és szégyelltem magam a családom előtt, hogy így akart és akar beszennyezni. — Igen, sokszor érik az embert aljas vádak, rágalmak, s ha nem lennének derék, jó, becsületes emberek, úgy éreznénk, hogy mi, nők védtelenek vagyunk ezek ellen. De előbb-utóbb az igazság diadalmaskodik a hazugság felett — igy vigasztaltam asszonytársamat. Időközben e- gyébként ismét visszatért a tsz-be dolgozni. Elmesélte, hogy a bíróság is az ő javára döntött, a férje mégis meg merte ívni a nyílttérben, amit akart.

Az illető asszonyról elmondhatom, hogy 55 esztendeje ellenére egyike a legszorgalmasabb munkásosszonyoknak. Négy gyermeke van, akiket becsületben, tisztességgel nevelt. Egyik fia többszörös sztahanovista, asszony lánya kiváló üzemi dolgozó, és igy sorra-rendre mind. Elhiszem, hogy szégyelli magát a gyermekei előtt és joggal várja a í csorba kiköszörülését. Ezt követeli Szatmári Sándomé, született Varga Veronika, négygyermekes anya becsülete.

Elvtársi üdvözlettel: Kádár hajosné Gyoma, Alkotmány Tsz.”

Eddig a levél, melynek írója és szereplője szinte valamennyi kipellengérezett asszonytársa nevéb en követeli, hogy a mi sajtónk ne nyújtson többé önmagukról megfeledkezett férfiak női nemet sértő felelőtlen nyilatkozatainak teret.

Huszár Rezső

Kilencezer vadrózsát nemesítenek

a kondoros! Dolgozók Tsz-ben

A tíz éve működő, háromezer holdás gazdasággá fejlődött kon- dorosi Dolgozók' Tsz gazdasága az elmúlt évben saját erőből két üvegházat épített, ahol virágot, primőrárut és palántát nevelnek. Az új üvegházból már sok ezer szál óriási vörös szegfűt, cikláment, primulát és egyéb cserepes virágot értékesítettek. A jó jövedelem láttán egyre nagyobb gondot fordítanak a virágkertészet fejlesztésére. A kedvező idő beálltával- 3 ezer magas törzsű nemesített rózsa bontogatja piros, rózsaszínű, sárga és hófehér szirmait. A féltve őrzött rózsafákat magas áron értékesítik. A Dolgozók Tsz-ben újabb 9 ezer vadrózsát ültettek el, amit ősszel nemesítenek és jövő tavasszal kerül a rózsakedvelők kertjébe. A kertészetből tervezett 800 ezer forintos évi jövedelem jó részét a virágból árulják a szövetkezet tag-/ jai.

KÉPÚJSÁG

/Jtuu {egyletünk

Huny óról

Kongresszusi előkészületek a közalkalmazottak területi bizottságán

A megyében működő közalkalmazottak területi bizottsága április 15-én délelőtt küldött-gyűlést tartott Békéscsabán a szakszervezetek házának tanácstermében. A több mint 3400 közalkalmazottat 70 küldött képviselte, közöttük tanácsi, bírósági, ügyészségi, SZTK, KSH és a földmérési hivatal dolgozói, valami orvosok töltötték meg a termet. Az egybegyűltek előtt dr. Krasznahorkai György, a területi bizottság elnöke számolt be a négy év óta végzett munkáról, majd a következő időszak feladatairól szólott. Ezt követően a számvizsgáló bizottság is megtette jelentését. A beszámolókat vita követte. Ezután megválasztották az új területi bizottságot — ez 15 tagból áll — és a számvizsgáló bizottságot. Megválasztottak továbbá 8 kongresz- síznsi és 10 küldöttet, akiket a szakszervezetek megyei tanácsának küldöttgyűlésére delegálnak.

fiz év végéig minden falus? kön wtárat .átadnak a tanácsoknak

Kísérletképpen a múltban néhány megyében a falusi könyvtárakat átadták a helyi tanácsoknak. A kezdeményezés jól bevált. Most már kilenc megye példája is bizonyítja. A könyvtáraiknak is javára vált a csere. Az idén a hátralevő t?z megyében Ikerül sor az átadásra, s az év végére már valamennyi falusi könyvtárról a tanácsok gondoskodnak. A Művelődésügyi Minisztérium ezenkívül ebben az évben Nógrád, Hajdú és Békés megyének összesen 40 000 (kötet könyvet juttat a könyvtárak állományának gyarapítására.

Előfordul, hogy egy falu vagy város az idők folyamán többször megváltoztatja a nevét. Van o- lyan, amelyik előnevet vesz fel, mert több ugyanolyan nevű van az országban. így történt ez Csaba, Gyarmat, Ladány esetében. A könnyebb eligazodás kedvéért Hejőcsabának, Piliscsabának, Kákoccsabának, Békéscsabának, illetve Fehérgyarmatnak, Balassagyarmatnak, Füzesgyarmatnak, a Ladányakat Jászladámy- nak, Mezőladányndk, Püspökladánynak, Körösladánynak nevezték el. Egyetlen helységről tudok az országban, amelyik neve egy nemzedék életében négyszer is változott. Ezt a helyet az 1900-as évek elején még Kiskondorosnak hívták, hogy megkülönböztessék a hét kilométerre fekvő Kondoros falutól, ami különben nem volt valami nagy hely. Akkor még Kis. kondoros csak puszta volt. Aztán a Horthy-világ alatt település keletkezett itt. Kápolnát is építettek az új telepen. Az új telepnek Endrőd-Szentlászló nevet adták. Hogy miért, annak az odavalósiák a megmondhatói. Mindez azonban a múlté. Nem telt el két évtized sem, megint megváltoztatták a falu nevét. Ez már a demokráciában volt. Lehet, hogy korszerűsíteni akarták, felvették a Hunya falu nevet. Úgy mondják az arravwlósiak, hogy azért, mert a kápolnát a Hunya József földjére építették. Néhány év múlva a néhai portatulajdonos érdemét még jobban ki akarták emelni azzal, hogy az új falu neve mellől elhagyták a „falu“ nevet. Azóta csak Hunya néven emlegetik.

Legyen szabad itt feltennem a kérdést: nem volt-e túlságosan nagy érdem tulajdoniévá a községnek nevet adó gazdának azzal, hogy az egész falut róla nevezték el? Igaz, hogy a történelem folyamán előfordult, hogy személyről neveztek el egy helyet, illetve községet. így történt ez Fereneszállás, Sándor- falva, Bélavár, Gyula, Békés- sámson esetében is. Mindig a keresztnévről, s nem a vezetéknévről. Hunya Józsefnek eddig nem tud a magyar, sőt a megyei történetírás sem különösebb érdeméről. Amikor ő a kiskondo- rosi tanyákon lakott, ugyanúgy lakott ott rajta kívül Tímár, Szabó, Varjú, Iványi nevű egyén is. Ugyanúgy nevezhették volna tehát az új falu Tímár-telepnek, Szabó-falunak, vagy csak röviden, Varjúnak is. Elhiszem, hogy a kápolna néhai Hunya József földjén áll. Ugyanennyi joggal azonban meg kellene változtatni Füzesgyarmat nevét Blankenste- imre, Körösladányét Wenckheim- re, Szarvasét Bolzára, hiszen a kápolnákat e helyeken Blankenstein, Wenckhein, Bolza családok parkjában, illetve birtokán építették*

Adjuk meg a kegyeletet a halottaknak. Ettől eltekintve a- zonban legyen szabad megkérdezni: nem lenne-e ésszerűbb és korszerűbb a gyomai járás le gfiatalabb_ falujának olyan nevet adni, aminek mélyebb gyökerei vannak?

DR. BERECZKI IMRE

Vetik a kukoricát

Megkezdték a kukorica vetését a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben is. A termelőszövetkezet mintegy 400 hold kukoricát vetett az idén, s mind a 400 holdat négyzetesen. A Mezőkovácsházi Gépállomás erőgépe j ó munkát végzett, s a megfelelően előkészített talajba kerülhet a mag.

X

Gondosan előkészítették a talajt a szövetkezet dolgozói, megfelelő a talaj-hőmérséklet a kukorica vetéséhez, csupán az erőgép kezelőjén, no meg a vetőgépen múlik, hogy milyen lesz a vetés. Ezt ellenőrzi Fekete elvtárs, a Mezőkovácsházi Gépállomás igazgatója. A sortávolság megfelelő, a mélység is elég — állapítja meg. A gép tehát jól van beállítva, lehet vetni a 400 holdat;

X

Munkához látott az ifjú szakemberek gárdája

A Békés megyei KlSZ-bizott- ság mellett nemrég hozták létre az ifjú mezőgazdasági szakemberek klubját. A vezetőség azóta állította össze 1960. első felére a munkatervet. Ebben szerepel egy közgyűlés szervezése. Erre meghívják megyénk valamennyi fiatal szakemberét. A közgyűléssel egy időben döntenek a klubba való belépés felöl is:

Szerepel még a munkatervijén egy előadás is: „Hol tart a magyar mezőgazdaság” címmel. Keserű János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazda- sági osztályvezető-helyettesét kérik fel ennek megtartására. A munkatervben helyet foglal még a különböző szakosztályok szervezése is. Az eddig beérkezet javaslatok szerint négy csoportban tevékenykedhetnek az ide tömörült agronómusok, könyvelők. A növénytermesztési, az állattenyésztési, a gépesítési és az üzemszervezési szakosztályban minden tag megtalálja az érdeklődési körének megfelelő elméleti és gyakorlati tanulási lehetőségeket. A klub tagjai részére már az idén külföldi utakat is szerveznek. Eddigi adatok szerint 30 fiatal mezőgazdász és könyvelő jut el a baráti államokba, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba.

Vállalások figyelem!

Építkezési, mozdony és vakoló

homok

korlátlan mennyiségben, vagontételben megrendelhető. Cím:

ÉM. Kavicsbánya Vállalat

kevermesi üzeme, Kevermes.

Békés megye; 52*2