Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-20 / 92. szám
2 N EPÜJSÁG I960, aprms 30., szer«» •• „Ötvenegy párttagom van...“ Gerlén beszélgettem Réda János párttitkárral, a gerlai Magvető Tsz tagjával. Napbarnított arcú, keménykötésü ember, olyan igazi dobozi. Többek között megkérdeztem, hány tagja van a pártszervezetüknek? — Ötvenegy parttagom van — felelte. Ez a kifejezés kissé meghökkentett és elgondolkoztatott. Vajon mi készteti őt arra, hogy úgy beszéljen, mintha a párt tagjai az ő birtokában lennének, illetve parancsnoksága alá tartoznának? Vagy csak szóbotlás volt? Mielőtt az önkéntelenül felvetődött kérdésre válaszolnék, előbb nézzük, mi a helyzet a gazdaságukban. A tavaszi munkát rendre elvégezték. Amikor e sorokat Írom, már javárban vetik a kukoricát. Rendben az adójuk, s amíg a múlt évben több tízezer forint adósságuk volt, most a hosszú- és közép- lejáratú hitelek mellett nincs ilyen kötelezettségük. Május 1-től rendszeresen osztanak munkaegység-előleget, és így tovább sorolhatnánk eredményeiket. Becsülettel dolgoznak a tez-gazidák, s a pártszervezet segíti a munkájukat. Kezdeményeznek, mozgósítanak, javaslatokon .törik a fejüket. A múlt hónapban például az asszonyokat brigádonként gyűlésre hívták. Azóta a családtagok kosul többen kértek munkát a közös gazdaságban és sokan érdeklődnek, mit vallalhatnaik. Régebben a fiatalok el akartak menni a tsz-bői. A pártszervezet javasolta az igazgatóságnak, hogy a leányok kapják kézhez a járandóságukat, még akkor is, ha állítólag közülük egyesek nem tudnak bánni a pénzzel. A pártszervezet szorgalmazta a legjobb premizálási módszerek kidolgozását. Vezetőről gondoskodtak. Gerlára hívták Szilágyi Ferencet, akit a tsz-gazdák elnöküknek választottak. Szakemberek után járnak. Fehér Miklós agronómus már ott dolgozik a gazdaságban. Rövid idő alatt megszilárdult a vezetés, megjavult a munkafegyelem. Bizakodó a hangulat. Legutóbb a pártszervezet új szakemberek képzését kezdeményezte. — Csináljunk ösztöndíj-alapot és akit iskolára küldünk, azzal kössünk szerződést,' hogy ha visszajön, itt dolgozzon a tsz-ben — javasolták. Egyszóval jól dolgoznak és a tsz- gazdák hasznos politikai vezetőjüket látják a pártszervezetben. Éppen ezért, mert kezdenek jól menni a dolgok, szóvá kell tenni ezt az „Ötvenegy párttagom van” titkári felfogást. Azt a szemléletet, amelyből az ilyen és hasonló vélemények és ennek helytelen gyakorlatok hetnek len vezetési elv a kollektív vezetés, márpedig ez így van, akkor az ilyen helyzet is a kollektív vezetés megvalósítására kellene ösztönözze a titkárt. Egyenlő jog és munkaelosztás a pártvezetőségben. Nagyobb bizalom a párttagok és a pártbizalmiak iránt. A kommunisták önállóságra nevelése az útja annak, hogy ne kelljen mindig és mindenütt személyesen ott lennie, ahhoz, hogy az ügyek jól haladjanak. Több szerénységet és nagyobb szervezési munkát kíván a pártvezetőtől a párt- és munkáskollektíva. Több sxem többet lát, a kollektív vezetés, és a szerénység mindennap, csak ez veheti le a gyakorlat, az egyszemélyi vezetésből eredő rengeteg elfoglaltság terhes részét a titkár vállairól. Talán erőltetettnek tűnik, hogy néhány szóból, és hanglejtésből arra következetetek, hogy Réda elvtársnál hiba van a szerénység körül. Pedig a pártvezetőnek nem szabad büszkének, önteltnek lennie. Ha csak egy mozdulattal, hanglejtéssel, jelentéktelennek, véletlennek tűnő kiszólással azt érezteti, hogy okosabbnak tartja magát, hogy azt hiszi, többet tud a többieknél, a pártvezetőnek vége van. A munkás és általában az egyszerű ember nem szereti azt, aki nagyra tartja magát. Az ilyen vezetőre nem hallgatnak és alkalomadtán a fejéhez is vágják ezt a hibáját. Az igazi kollektivistának okvetlen szerénynek kell lenni. Hogy a köxös munka sikeres lehessen, tevékenységében Réda elvtársnak is jobban össze kell fognia másokkal. Vannak emberek, akik múltbeli munkájukat és érdemeiket egyéni dicsőségük, pozíciójuk és anyagi jólétük „alaptőkéjének” tekintik és ezzel kiváltják az emberek jogos elégedetlenségét. Minden' igaz ember kerül je el ezt az utat, a kommunisták számára ez nem jó út. De bármilyen sok szülőoka is van az elbizakodottságnak és az önelégültségnek, bármilyen sok formában jelentkeznek is az ilyen visszásságok, alapjuk mégis csak az, hogy az elbizakodott emberek helytelenül értékelik a kollektíva és az egyéni szerepét, a néptömegek erejét és saját erejüket. Túlbecsülik az egyént, mégpedig el- sősorbn éppen saját magukat és lebecsülik a kollektívát a szervezetet és a tömegeket. Réda elvtárs nem sértődik meg, ha ez úton mondok baráti, elvtársi figyelmeztetőt; még többre haladhatnak, ha nem úgy fogja fel; „ötvenegy párttagom van”, hanem úgy: vagyunk ötvenegyen kommunisták. Boda Zoltán Szívélyes búcsú Dr. Szukarno elnöktől (Folytatás az 1. oldalról.) parancsnoka jelentést tett. Fei- M u nriich Ferenc, a forradlaimi 1 hangzott a magyar, majd az mdo- munikás-pairaiszt kormány elnöke, néz himnusz, s közben 12 ágyú 21 Kiss Károly és Nagy Dániel, az : össztüze búcsúztatta az elnököl. 1 Az áillamfő Dobi István kiíséretéelnökd tanács elnökhelyettesei, Apró Antal és Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettesei, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Benke Valéria, Biszku Béla, Czottner Sándor, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés aletoöke, Veress József, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságiénak elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk sok más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál B. M. Diah. az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. Ott volt a budapesti diplomácia képviseletek számos vezetője és tagja. Az indonéz államfő érkezésekor díszjel harsant, majd a díszőrség ben ellépett a díszőrség előtt. Úttörők virágcsakrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Dr. Szukarno üdvözölte a magyar vezetőket, s a diplomáciai testület tagjait, majd búcsúbeszédet mondott. — Rövid ittlét után el kell hagynám Magyarországot, de ez idő alatt igen sokat végeztünk. Sokat tettünk Magyarország és Indonézia barátságának erősítésére. Ügy érzem,, hogy tartós barátságot hoztunk létre Magyarország és Indonézia között. — mondotta többek között. Szukarno búcsúszavaira Dobi István válaszolt. Szukarno elnök ezután Dobi István társaságában elhaladt a repülőtér betonján felsorakozott fővárosi dolgozók tömegei előtt, majd beszállt repülőgépébe, s annak ajtajából búcsút intett a megjelenteknek. A gép a levegőbe emelkedett, majd lökhajtásos vadászgépek kíséretében tiszteletkört írt le a repülőtér felett és útnak indult Ausztria felé. (MTI) Véres összetűzés a japán rendőrség és sztrájkoló bányászok között Tokió (MTI) Mint a TASZSZ a japán rádió jelentése alapján közli, a Kiusziu- szigeten levő Mikava szénbányánál vasárnap újabb véres összetűzés történt a rendőrség és a sztrájkoló bányászok között. A bányaigazgatósíig kérésére ugyanis 1500 rendőrt vezényeltek ki, hogy 153 sztrájktörőt munkába helyezzenek. Az összetűzésnek — AP-jelentés szerint — 90 sebesült áldozata van, köztük 16 rendőr. A Micui Részvénytársaság tulajdonában levő Mikava szénbánya dolgozói 2200 bányász elbocsátásának terve miatt indítottak sztrájkot. Március végén már Lenin csodálatosain értett a beszégetés irányításához és mindig váratlanul áttérni az egyik kérdésről a másikra. Olyan tulajdonsága is volt, történt összetűzés a sztrájkoló bányászok és a kivezényelt rendőrség között. Akkor több mint száz ember megsebesült, egy bányász pedig életét vesztette. (MTI) Újabb kormányellenes tömegtüntetés Szöulban és Puszanban Szöul (MTI) A Reuter-iroda a dél-koreai hír- ügynökség jelentése alapján közli, hogy hétfőn újabb kormányellenes tömegtüntetés zajlott le Szöulban és Puszanban. Az AP értesülése szerint Szöulban a délelőtti órákban ötezer egyetemi hallgató tüntetett a március 15-i választások miatt. A rendőrök gumibotokkal támadtak a diákokra, akik közül hogy bármit is mondtak neki megfelelő az emberről, bármit is mesélt az követkéz- 1 ember önmagáról, okvetlenül ________ Ide tartozik az is, hogy megkérdezte, vajon így volt-e, R éda elvtárs, amióta párttitkár, J hibás-e, egyetért-e az elvtársak olyan munkakört, „szabad mozgást” szeretne, hogy mindenkor és mindenütt ott lehesse, kötetlenül mozoghasson a földeken. Gyűlésekre, megbeszélésekre, ha hívják, ne kösse a beosztás. Egyelőre 15 munkaegységet írnak jóvá ilyen elfoglaltságaiért, de voltak, akik ezt is sokallották. Mármost kinek van igaxu ? A termelőszövetkezet nagy; felöleli az egész községet, kétezer holdas gazdaság. A párttitkár pedig nem függetlenített, Réda elvtárs szeretné, ha a párt függetlenítené, vagy legalább két- három napra szóló jövedelemkiegészítést adna. Bárhogyan is alakul a dolog, egy bizonyos, jelenleg nem függetlenített és ennek a helyzetnek megfelelő munkastílust szükséges kialakítania. Ha a pártszei vezetékben nelkülözhetötbíralatával. — Azt mondják — fordult felém, mig Cjurupa népbiztosra vártunk —, hogy Tulában ön nem fér meg a helyi hatalommal, pedig ott nagyon ügyes elvtársak vannak. Alkalmam volt beszélget- getni Kamiszkijjel. Fiatal, de ügyes ember. Micsoda hév van benne, mennyire hisz ez az emberben, az ügyünkben. Nagyon művelt, nagyon ügyes, nagyszerű pártember. — Kaminszkijjel jól lehet dolgozni. Én Oszkinnal, a katonai parancsnokkal nem tudok megférni. Volt esszer. Osztagaink növekednek, kiegészülnek, ő pedig akadályoz bennünket a fegyverkezésben.-A- Mit jelent az, hogy akadályoz? Nem az ő kezében van egyedül a hatalom. Döntsenek együtt. De, barátocskám azt meséli!' hogy maga le akarta tartóztatn Valóban így vae? „Oberländer, Ön bűnöző" — Szovjet dokumentumfilm — Moszkva (TASZSZ) A moszvkai mozikban megjelent a Központi Dokumetuni- film-stúdió „Oberländer, On bűnöző” című filmje, amelyet a fasiszták bűntetteinek kinyomozására alakult szovjet rendkívüli bizottság adatainak alapján állítottak össze. A filmben megszólalnak Oberländer gaztetteinek szemtanúi, s a régi filmhíradókból megelevenednek a bonni minisztert leleplező tények. (MTI) lljics vezetett bennünket Visszaemléhexéseh Leninre írta: V. Panyuskin III. Az ember mindenek előtt — Akartam. Kezdtünk eligazodni az élelme— Nem értem, miért dicsekszik zési ügyekben. Cjurupa számadatai és az egyéniek egyeztek. De Cjurupa elégedetlen volt: kevés a kenyér. — Többre van szükség. Kenyér kell Moszkvának és Pityernek. Cjurupa nyugtalankodik, követeli, hogy kettőzzék meg a kenyér- gabona szállítást. — Lehetséges? — kérdi II- jics. — Nekik sok kenyerük van. Ma érkezik Kául elvtárs, az új rendkívüli élelmezési megbízott. Már Szverdlovnál kell lennie. Jó lenne, ha ő is részt venne beszélgetésünkben. lljics felhívta Szverdlovot. Kául nála van. Lenin kérte, hogy sürgősen jöjjön hozzá. Amíg lljics telefonált, Cjurupá- val beszélgettem. Cjurupa hirte többen megsebesültek. A szöuli tüntetők követelték a maszani tüntetések alkalmával letartóztatott egyetemi hallgatók szabadon- bocsátását is. Puszanban 1300 főiskolai hallgató tüntetett. A közbelépő rendőröket kövekkel dobálták meg. Két rendőrtiszt megsebesült. A rendőrök riasztó lövésekkel és könnyfakasztó gázbombákkal próbálták megakadályozni a tüntetők felvonulását, de a diákok oszlopa ennek ellenére elérte a város központját. ezzel. Mit jelent az, hogy akartam? Kaminszkij teljes egészében az ő pártján van. Belépett Cjurupa. lljics felállt, elébe ment; — Tudja Alekszandr Dmitrie- vics, kezdek kételkedni abban, hogy ön igazat mond: Nem hiszem, hogy egészséges. Nagyon rosszul néz ki. Mi a véleménye Panyuskin elvtárs? Valóban, Cjurupa nagyon rosz- szul nézett ki: sápadt arc, fáradt szemek, bizonytalan járás. — Nincs láza? — Egészséges vagyok, Vlagyimir lljics. — Nos, gyerünk, beszélgessünk. Később majd magára uszítom az ■ rvosokat. Már panaszkodtak, hogy nem gyógyíttatja magal, Szovjet !;aradai kereskedelmi egyezmény Moszkva (TASZSZ) Április 18-án Moszkvában Nyi- kolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Cordon Churchill kanadai kereskedelemügyi miniszter aláírta a Szovjetunió és Kanada 1960-1962-re szóló kereskedelmi megállapodását. len elsápadt. Arcát veríték borította el, megtántorodott. Alig tudtam támogatni, s a díványig vinni. lljics egy pohár vizet hozott, a dívány szelére ült, megfogta kezét. Cjurupa kinyitotta szemét, mosolyogni próbált. — A népbiztos nem tud jóllakni... Belépett Kául. Cjurupa jobban érezte magát, fel akart állni, de lljics tartóztatta. — Feküldjék csak, feküdjék ga- lambocskám... Ha nem esik nehezére, részt vehet beszélgetésünkben, de inkább pihenjen. Tovább folyt a beszélgetés. Vlagyimir lljics behatóan érdeklődött, mi a helyzet a kormányzóságokban és részletesen kihámozta, hogyan élnek és dolgoznak r tulai munkások, mi történik falur és hogyan dolgoznak a pártszervezetek? Mind a nehéz években, mind pedig azokon, amikor visszaérni- • kezéseimen dolgoztam, mindí emlékeztem arra az emberre, a! országunkban a forradalmat irá nyitotta és az egész világ dolgozó számára megnyitotta az új, szocialista világot.
