Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

1M0. április 16., szombat KÉPÚJSÁG 3 L A szakma művésze Első pillantásra bárki profesz- szornak vagy művésznek nézné Kiss M. Lajost. Határozottan van benne valami, ami ilyesféle gon­dolatokat ébreszt az emberben. Talán ezüstösen csillogó haja, a manapság ritkaságszámba menő szakáll, vagy szemének különös csillogása teszi ilyenné. Ki tudja. Amikor ő a múlt század végén nekivágott az életnek, akkor a a sors fukarul osztogatta kegye­lt. A szegény ember fia akkor annak is nagyon örült, ha egy mesterhez elszegődhetett szakmát tanulni. O is így tett. Nem lett belőle a szó igazi értelmében sem professzor, sem művész, de mindkettőhöz mégis van némi kö­ze. Tizenként é- ves volt, ami­kor lakatos­inasnak ment el Békésen. Négy év alatt mesterétől többször ka­pott perfont és verést, mint kenyeret. Ok­kal, oktalanul, de mindig ő húzta a rövi- debbet. így járta ez akko­riban. A tanú*- ló időből többet töltött a ház­körüli munká­ban, mint a műhelyben. Disznókat ete­tett, ásott, ka­pált. Mégis sajnálták tőle a kosztot. Alig várta, hogy érjen az eper, mert akkor legalább jóllakhatott. így múlt el a négy hosszú esz­tendő. Amikor felszabadult, mint legény egy ideig a mesterénél maradt. Aztán vándorbotot vett a kezébe. Aradra vitte a világ­látás, a tanulás vágya. — Ott láttam meg — emléke­zik vissza —, milyen keveset tu­dok. Ahány ház, annyi szokás. Lestem, hogy dolgoznak, nyitva tartottam a szememet, meg a fü­lemet. Amikor letöltöttem a négy esztendőt, akkor már kihúzhattam magamat. Mindent megtanultam. Innen Budapestre ment fel. Ott sem hagyta magát. Makacsul ta­nult, s nemsoká a legjobbak közé verekedte fel magát. Négy év múlva gondolt egy merészet: Ha Pesten meg tudok élni — mor­fondírozott —, akkor Bécsben sem halok éhen. Valamit ott is tanulhatok, s utána majd haza­jövök. így is tett. Dolgozott a betevő falatért, gyűjtötte a tapasztala­tot. Közben pedig a bécsi techno­lógiára járt el tanulni, ahová bi­zony nem egykönnyen lehetett bekerülni. Neki sikerült, mert már akkor művésze volt szakmá­jának. öt évig élt Bécsben. Talán tovább is maradt volna, de egy levél hazaszólította. — Apám beteg lett. Nem tud­tam tovább maradni. Nagyon sze­rettem a szüléimét. Apám beteg­ségének híre hazahozott. Se­gíteni akar­tam rajtuk ö- reg napjaik­ban. Békésen az­tán műhelyt nyitott, s a községben és környékén se szeri, se száma az olyan laka­tosmunkának, amely az ő ke­zét dicséri. Aki ismeri, látta munka közben, nem győzi cso­dálni ügyessé­gét. Most nyolc­vanöt eszten­dős. Bár meg­fáradt a hosszú évtizedek ke­mény munkájában, de most is kimondhatatlanul szereti szak­máját. Az élettelen vasból pilla­natok alatt olyan rózsát, levele­ket kalapál, amit bárki megnéz­het. A sok tudást, amit összegyűj­tött, szívesen tovább adta. Az é- letben, ha nem is egyetemen, de neki is megvolt a maga kated­rája. A műhely volt az, amely­ben hatvan tanulót nevelt a szakmának. Közülük nem egy fe lelős beosztásba került. A maga módján tehát ő is professzor, szakmájának professzora. A ta­nítványai nem felejtik el. Ha ar­rafelé vezet útjuk, most is felke­resik. Ez az öröm, a hála sokszor be­aranyozza az idős mester napjait. P. P. ÍAdeines {Ói döttyftefril I — DOLGOZUNK! Még hozzá ugyancsak szorgalmasan, mert most újra mindenki megbizonyo­sodott róla, hogy érdemes jól dol­gozni. Balázs István, a Csabacsüdi Ál­lami Gazdaság „Kiváló dolgozó” jelvénnyel nemrég kitüntetett épí­tésvezetője mondotta ezeket, mi­után megkérdeztük, hogy mi új­ság a gazdaságban. S most nézzük meg, hogyan bizonyosodott be a gazdasági dolgozói előtt, hogy ér­demes szorgalmasan és jól dolgoz­ni? Először is úgy, hogy a gazda­ság éíüzem lett s dolgozói 418 ezer forint összegű, vagyis egyen­ként átlag 22 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Ez volt az átlag. De egye­sek, akik már régóta és mindig becsületes helytállással dolgoztak, többet kaptak. Például Roszik István, aki csak tavaly dolgozott a gazdaságban, 1000 forintot; Hidasi György, aki hatodik éve ott dolgo­zik, 2370 forintot kapott. Balázs István a „Kiváló dolgozó” jel­vénnyel kapott összeggel, hűség­jutalommal és nyereségrészese­déssel együtt négyezer forintot vitt haza. rászolgálták. Ennek a 3300 hold egyharmadrészt szikes szántófölddel rendelkező gazda­ságnak a terméseredményei, a bú­za kivételével, tavaly azonosak voltak a 182 éves Mezőhegyes! Ál­lami Gazdaság terméseredményei­vel. Búzából 16,70, őszi árpából 22, tavaszi árpából 19,84, zabból 17 mázsát, ktjkoricából pedig 32,87 mázsa májusi morzsoltat termel­tek holdanként. Ezeknek az ered­ményeknek a titkát sok minden­nel lehet magyarázni. Mi csak egyet említünk meg: azt, hogy a dolgozókat érdekeltté tették a gaz­daság vezetői, a vetéstől kezdve a betakarításig minden munkában. S most is érdekeltté teszik. Eb­ben az évben mintegy 90 ezer fo­rintot fizetnek ki céljutalomként. Például az a munkacsapat, amely naponta legnagyobb területen és | bevezették a célprémium-rend­legtökéletesebben végzi el a cu- szert, sokkal jobb a munkaszel- korrépa egyelését, annyi karórát, lem, alig kell ellenőrizni a dolgo­vagy hasonló értéket kap, ahány tagú a csapat. A második helyezett munkacsapat tagjai egy-egy szö­vetszoknyát, vagy szövetnadrágot, a harmadik helyezet munkacsa­pat tagjai egy-egy női táskát, vagy egy-egy cigarettatárcát és ön­gyújtót kapnak. A 200 hold cu­korrépát, a 120 hold fajtaborsót és a 75 hold mákot már sarabol- ják, s közben készülődnek az 555 hold kukorica vetésére. A célpré­mium már itt erre is ki van tűz­ve. Az a traktoros és munkagép­kezelő, aki legtöbb kukoricát vet el a legegyenesebb sorban, s leg­egyenletesebben, 500 forintot; a második helyezet pedig 300 forin­tot kap. El lehet képzelni, hogy mennyi­re versenyeznek a Csabacsüdi Ál­lami Gazdaság dolgozói egymás­sal. S nemcsak az összegért, ha­nem azért is, hogy kitűnjenek tár­saik közül. Mióta a gazdaságban zók munkáját, mert igyekeznek a legtökéletesebben elvégezni, hi­szen tudják: jutalmat kapnak ér­te. Ez a verseny- és munkaszel- iem uralkodik a tehenészek között is. A gazdaságban tavaly tehenen­ként 3659 liter tejet fejtek ki. Az idén ennyi a terv. Azonban a te­henészek vállalták, hogy tehenen­ként 3800 litert fejnek ki. S ez nem üres fogadalom, hiszen Nagy Pál, Kmotrica Mihály és Járnunk Mátyás tavaly is négyezer liter körüli tejet fejtek tehenenként Általában mindig ők vitték el a kitűzött célprémiumot. Az a tehe­nész, aki negyedévenként 105 szá­zalékra vagy azon felül teljesíti a fejési ellentervet, 500 forint jutal­mat kap. Hát ezekre mondta Balázs Ist­ván, hogy a Csabacsüdi Állami Gazdaságban minden dolgozó megbizonyosodott arról, hogy ér­demes jól dolgozni. Mit tehetünk a szarvasit! arliateny észt és további fejlesztéséért? A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a mezőgazdasági osztály értekezletre hívta április 15-én Békéscsabán a tanácsok ap­parátusában dolgozó állattenyész­tő szakembereket, az állatorvo­sokat, a járási tanácsok elnökhe­lyetteseit, valamint az állatfel­vásárló vállalatok vezetőit. Az ér­tekezlet napirendjén a megye szarvasmarhatenyésztésésének további fellendítése szerepel. Laszli Pál, a megyei tanács el­nökhelyettese ismertette a szarvasmarha-állomány jelenlegi számszerűségét, takarmányellá­tottságát, majd vita következett. A vitában többen felszólaltak és megállapították: a megyében megvan az alapja annak, hogy a szarvasmarhatenyésztést a sertés- tenyésztéshez hasonlóan rövid időn belül fellendítsük. Több já­rásból, mint például a gyulaiból is, arról számoltak be, hogy a szarvasmarhaállomány száma a tavalyinál lényegesen kedvezőb­ben alakult, mások arról adtak számot, hogy az akciós-borjak ki­helyezését az eddigieknél jobban előtérbe kellene helyezni, mivel megfelelő mennyiségű zöldtakar­mány — az első kapálású lucer­nából és a takarmánykeverékből — a szövetkezetek rendelkezésére áll. A postájából A BÄNAT OKA Juditka, bátyám 3 éves kislánya még a múlt nyáron elhagyta valahol a kertben az ő kedves kis ezüstkana­lát. Megígértem, hogy idei születés­napjára vessek neki . újat. Uzsonna­pénzemből össze is gyűlt az ára. Mi- kqr $z ékszerbolt előtt sétáltunk, Ju­II negyedévi (leszámoló anyaija: raguleves, töltött borjú, rántottszelet, képviselő- iánk A megye városaiból mintegy 50 szakács vesz részt a Békés­csabán beindított szakácstan­folyamon. Az eredményes har­madik negyedévi elméleti be­számoló után, április 14-én, Mezőhegyesen a gyakorlatban is vizsgáztak. Az állami gazda­ság dolgozói részére ők főzték az ebédet A finom ragu-leves, töltött borjú, töltött sertés, rántott szelet és képviselő­fánk önmagáért beszélt. Sike­rült a beszámoló, jól megta­nulták a főzés mesterségét, s a júniusi tanfolyamzáró-vizsga a tan a közétkeztetésben hasz­nosítják majd a tanultakat. „Minden háztájiban legyen anyakoca“ mozgalom indult a megye tsz-eiben Hazánk hízottsertés-szükségle- I zer sertés hizlalására kötöttek tének jelentős részét biztosítják a szerződést a termelőszövetkeze­Olvassa és terjessze A NÉPÚJSÁGOT Békés megyei termelőszövetkeze­tek. Az új és területileg meg­gyarapodott termelőszövetkeze­tekben egyaránt legnagyobb gon­dot a közös állomány fejleszté­sére fordítanak. Ennek érdeké­ben megyeszerte csupán szerfás építkezéssel 7800 sertés részére é- pül süldőszállás, hizlalda és fiaz- tató. Az állam ötezer anyakocát | és 23 ezer árusertést biztosít a | szövetkezeteknek, de nagymér­tékben támaszkodnak a háztáji szaporulat felvásárlására is. Ezt a célt szolgálja az űj mozgalom: „Minden háztájiban legyen anya­koca.” Felülvizsgálták a szakemberek a hizlalásra leszerződött kocasül­dőket is. Az elmúlt napokban 950 kocasüldőt vontak ki ideiglenesen a hizlalásból, mert az a cél, hogy minden arra alkalmas süldő leg­alább egyszer adjon malacokat, a közösben. i A megyében egyébként 138 e­tek s ebben az évben legalább 700 vagonnal több sertéshúst ad­nak a népgazdaságnak, mint 1959-ben. Kicserélik a gyengén tejelő teheneket A. termelőszövetkezetek fejlesz­tése során igen sok gyenge ter­melékenységű, kis tenyészértéket képviselő, továbbtenyésztésre idős, korára való tekintettel nem alkal­mas tehenek is bekerültek a tsz-ek istállóiba. Ezeket most kicserélik. A cseréhez a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainak jóváha­gyása szükséges. Ezt pedig csak akkor adják ki, ha a közös gaz­daság kötelezettséget vállal arra, hogy az elszállításai egy időben a Tenyészforgalmi Gazdasági Iro­dától ugyan annyi fedeztetésre al­kalmas szűz üszőt átvess ditka felkiáltott: — Látod? Ott van! Ugye megveszed? Azzal eszem majd a születésnapi tor­tát — csacsogta. Az üzletből egy szép néni mosoly­gott kifelé. Ám odabent szomorúság ért bennünket, mert a „szép néni” ki­jelentette, hogy csak egész készletet lehet kapni. Ezt persze Juditka nem értette, és kis szíve megtelt keserű­séggel, no meg az enyém Is. Érthető, hiszen úgy szerettem volna megaján­dékozni az én drága Juditkámat. E- gész ezüstkészletre azonban egy II. gimnazista uzsonnapénzéből nem telik. CSÁKABONYI AGNES Gyula „MEGMUTATJUK A FIATALOKNAK!” Igaz, hogy vasárnap volt, mégis sok embert lehetett látni a mezőkön. A- hogy az eső elállt, nyomban előbúj­tak innén-onnan és szántottak-vetet- tek. Pista bácsi, a csorvási Vörös Csillag Tsz legidősebb tagja, korát meghazudtoló fürgeséggel mozgott, te­vékenykedett. Mosolyogva mondta: — Megmutatjuk a fiataloknak, hogy­ha a sportban már nem is, de a mun­kában még helytállunk! Mosolya an­nak is ékes bizonyságául szolgált, hogy amit az ember a maga és a többi dolgos embertársa javára mű­vel, az sosem robot, hanem kedvvel végzett feladat. NAGY András ifjúmunkás Csorváa EMELJÜK SZAVUNKAT MAGASBA! Dévaványán a tanácsháza nagyter­mében nagyszabású légoltalmi kiállí­tást rendeztek. Az ott látottak felett mindenki mélyen elgondolkozott, és komoly tanulságot vont le a tömeg- pusztító fegyverek hatásáról. Aki egy ilyen kiállítás után józanul néz a jö­vőbe, biztosan nem kívánja a hábo­rút. Mindnyájan szeretünk élni és él­vezni az annyi nemzedék igyekezete, tudása, szenvedése árán kivívott sza­bad életet. Emeljük szavunkat ma­gasba! Éljen békében a világ népe! Ne legyen soha többé háború! ÁCS SANDORNC Dévaványa Inkurrencia-ajánlat! A SZARVASI ÁLLAMI GAZDASÁG az alant felsorolt «épalkatrészeket könyvjóváírással is megvételre ajánlja: különböző méretű csapágyak, DT motorok, DT jár. szerk. MI A, Zetor, G. 35-ös, valamint Hortobágy gépalkatrészek. érdeklődni levélben vagy telefonon a gazdaság központi irodájában. Telefon: 205. Szarvasi Állami Gazdaság, Szarvas 219

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents