Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-14 / 88. szám
4 NÉPÚJ SÄß I960, április 14., csütörtök a gyulai Zöld Mező Tsz-ben Okai {egtyket&tolc Érdemes! Ä télen tájékoztattuk olvasóinkat a Gyulához tartozó szabadkai tanyavilágban alakult Zöld Mező Tsz első közgyűléséről. Megírtuk, hogy sok a gondjuk, aggodalmuk az új útra tért gazdáknak, de megnyugtatóan tisztázták a felmerült problémákat s legtöbb szó arról esett: hogyan induljanak, mit tegyenek, hogy már az első évben többet teremjen a föld. Illés József, Geszner József, Sóg József, Hack József és még számos mintagazdálkodásáról ismert középparaszt hangsúlyozta: jól megszervezzük a munkát, é- lünk a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel és meglátjátok, hogy megtaláljuk számításunkat a közösben. A napokban határszemlén vettünk részt 8 Zöld Mező Tsz-ben és meggyőződtünk arról, hogy az egykor kiválóan gazdálkodó középparasztok nagy szorgalommal dolgoznak a közösben is. — Senkit nem kell külön megkérni, hogy szíveskedjék ellátni a munkáját — vélekedik Havelka Mihály főagronómus. — Én évek óta állami gazdaságban dolgoztam. Itt születtem, hívtak az egyA járókelők fogták el a tolvajt Bedő György közveszélyes munkakerülőt, aki többszörösen büntetett előéletű, szerdán, április 13-án Békéscsabán, a Szent István téren felismerte Ottlakán Mihályné kétegyházi lakos, akitől immár másfél éve 400 forintot ellopott. Ottlakánné kérte tőle az említett öszeget, mire az elszaladt. Ekkor kiáltozás hangzott: „Fogják meg, tolvaj!” Az utcán járók közül többen utána szaladtak és az autóbusz állomásra vezető kis utcában elfogták. Nyomban rendőrt hívtak, és bekísérték a városi kapitányságra. A rendőrségen kiderült, hogy Bedő György április 3-án szabadult ki — másfél évet ült — az akkori tárgyalásokon, rendőrségi kihallgatásokon elhallgatta a lopott 400 forintot. A rendőrség eljárást indított ellem kori cimborák. Örömmel jöttem közéjük, mert jól ismerem őket s boldog vagyok, hogy nem csalódtam bennük. Sok szántatlan földünk volt a tavasz elején. Naponta 70 lófogat 'forgatta a talajt, hajnaltól késő estig szorgoskodtak a mezőn, csakhogy elsők között kerüljön földbe a tavasziak magja. Az agronómus szavainak igazáról a valóságban is meggyőződtünk. A korai vetésű árpájuk, zabjuk beborította a földet, gyönyörűen zöldell a borsó, az újvetésű lucerna s messzire sorol a cukorrépa is, aminek a sarabolá- sát hamarosan megkezdik. Legelőjükön gondosan ápolt juhnyáj legelész. — Ez már közös szerzemény, — tájékoztat bennünket Steiger- vald József, a szövetkezet elnöke. — 190 anyát vásároltunk, 170 kis- bárány már nálunk született s innen, ahol nem volt soha divat a juhtenyésztés, hatszáz kiló gyapjút adunk ez évben a népgazdaságnak. Érdemes megemlíteni a hattagú építőbrigádot is. Ök alakították át a juhhodályt, rendbe tették a könyvelői lakást, 200 férőhelyes hizlaldájukban hamarosan megkezdhetik a sertések etetését. Kocaszállást, növendékistállót, tehénistállót, karámot, kultúrtermet építenek ugyancsak saját erőből, átalakítással. Amerre a szem ellát ebben az újdonsült gazdaságban, mindenütt serény munkát látni. — Gondoskodunk arról, hogy nálunk mindenki jól érezze magát és elégedett legyen a keresettel is — folytatja az elnök. — Sok a mi szövetkeztünkben a fiatal munkaerő. Mint családtagok, nem kaphatnak háztáji földet. Ml úgy határoztunk, hogy aki 250 munkaegységet teljesít, prémiumként megkapja egy hold kukoricatermés 50 százalékát. Szombatesténként szórakozási lehetőségről, havonta pedig előlegről gondoskodunk. Elmondta az elnök azt is, hogy sokat segít a szomszédságban lévő Gyulai Állami Gazdaság. Szilágyi eivtársat, a gazdaság igazgatóját tréfásan nagybácsinak nevezik, mert szerintük sokkal többet ér egy fukar amerikai nagybácsinál. Vetőmaggal, géppel segítenek, két nyerget is kaptak tőlük. Ezenkívül a nagyüzemi gazdálkodásban jártas vezetők szaktanácsai is felbecsülehetetlehek. A Zöld Mezőben tett tavaszi határszemle azt igazolja, hogy nem üres szólamok voltak az első közgyűlésen elhangzott szavak. A tagság szorgalma, becsületes munkája biztosíték arra, hogy már az első évben valóban többet termelnek s több jut innen a népgazdaságnak is. Hisz azelőtt egy vagont sem tudtak megtölteni az itt felvásárolt búzával és kukoricával, a Zöld Mező Tsz pedig máris 5 és fél vagon termény értékesítésére szerződött. Ary Róza Szülők ankétja Gyulán kedden délután a szülői munkaközösség és az ipari tanulók mesterei ankétet tartottak a kisiparosok székházában. Az ankét célja az volt, hogy a szülök és a mesterek megismerkedjenek a tanulók nevelésének problémáival és közösen beszéljék meg azokat a feladatokat, a- melyek a jobb szakember képzést elősegítik. Az ankéten elhatározták azt is, hogy időszakonként hasonló ankétokat tartanak. Az Oktyabr című szovjet folyóirat márciusi számában érdekfeszítő írás látott napvilágot. Sz. Sztrumilm akadémikus Gondolatok a jövendőről című cikkében elénk tárja, hogy milyen lesz a társadalom élete a kommunizmusban. Lesz, aki úgy vélekedik, hogy korai még erről elmélkedni. Tény, hogy a szocialista társadalom megvalósulása nélkül nincs kommunista társadalom sem, azonban miért ne beszélgethetnénk erről, hiszen nem is kell a képzeletet nagyon meglovagolni: a nagyszerű időnek közvetlenül a küszöbéhez érkeztünk, szinte belátunk világába. Sztrumilin akadémikus a holnapot vázolva természetesen a szocializmus építésén már túllévő és a kommunizmus alapjait lerakó Szovjetunió viszonyaiból indul ki. A közszükségleti cikkek árának csökkentése, lakóházak és középületek nagyütemű építése, egészségügy, közoktatás, társadalombiztosítás — ezelc a társadalmi fogyasztási alapok — írja —, amelyeket a szükségletek szerint osztanak el, ezek jelentik a kommunizmus legjobA Tótkomlósa Cipés-z Ktsz a múlt évet 183 ezer forint nyereséggel zárta, amiből 73 ezer forintot osztottak ki nyereségrészesedésként. A dolgozók 17 napi fizetésnek megfelelő részesedést kaptak. A Gipész Ktsz vezetői jelenleg az üzem ban látható csiráit. A kétéves terv végén teljesen megvalósítható, hogy a gyermekek valamennyi iskolában, óvodában ingyen reggelit kapjanak. 1980- ban már teljesen bevezethető az ingyenes étkeztetés és kivétel nélkül mindenkit ingyenesen lehet ellátni ruhával és cipővel. A munkaidő rövidítésének már jelenleg is szemtanúi vagyunk. A gépesített munka nagy energia- forrásai révén lehetséges lesz a munkaidőnek, mondjuk napi négy órára csökkentése. A kommunizmus körülményei között tehát mindenki a neki legvonzóbb munkakörben tevékenykedhet. A munka életszükségletté, sőt, minden egészséges ember élvezetévé válik. Ez a remek társadalom nem a „távoli jövő zenéje”. Itt épül, készül a mi erőnkkel és. Hruscsov elvtárs Magyarországon jelentette ki egyik beszédében, hogy a szocialista országok történelmileg egy időben jutnak el a kommunizmushoz. Azért, hogy eljuthassunk Petőfi áhított „Kánaánjába”, hogy az emberiségre mielőbb a bőség békés korszaka virradjon, érdemes élni és küzdeni! bővítésével foglalkoznak. Hozzáfogtak egy épület átalakításához, ahol a ktsz e- gyik részlegét helyezik el. Jelenleg olyan zsúfoltak az egyes részlegek, hogy ez a munkát is hátráltatja. ügy tervezik, ha majd megkapják az átalakításhoz szükséges pénzt, akkor kultúrtermet is létesítenek, ahol a dolgozók munka után elszórakozhatnak. A ktsz-nek van egy W6 kertje, ahol már megkezdték az ásást. A kertben paprikát, paradicsomot és különböző zöldségféléket vetnek, s az ott termelt zöldségféleségeket a dolgozók saját szükségletére használják fel. Ebben az évben áttérnek a különböző színű magassarkú cipők gyártására is, a- miből Budapest 1500 párat, részben fekete, drapp és bordó színűt, a megyébe pedig 3000 párat gyártanak. A ktsz foglalkozik az utánpótlás nevelésével is. Jelenleg két ipari tanuló dolgozik náluk. A nődolgozók közül Hrivnák Rozália a közelmúltban megkapta a szövetkezet kiváló dolgozój a címet. Éj könyvek Leninről MOSZKVA (MTI) Lenin születésének 90. évfordulójára ismét számos érdekes könyv jelent meg a Szovjetunióban. Közzétették például azoknak a megemlékezéseknek a gyűjteményét, amelyek Lenint mint a népgazdaság építésének vezetőjét mutatják be. Egy másik kötet a dolgozóknak Leninhez intézett leveleiből ad szemelvényeket. Külön füzetben jelentetik meg N. Krupszkaja Leninről szóló visszaemlékezéseinek egyes részleteit és az SZKP egyik legrégibb tagjának, V. Kar- pinszkijnak a proletárforradalom nagy vezérét megjelenítő írásait. Több rajzgyűjteményen kívül kiadtak egy nagyszabású fényképgyűjteményt is. Ebben számos olyan kép szerepel, amely most kerül első ízben a közöség elé. Az évforduló előtt nagy példányszámban publikálják Lenin egyes műveit. Huszár Rezső A második negyedévben 4500 pár cipó! készítenek a Tótkomiósi Cipész Xtsz-ben A póruljárf szarkák esete Afinl egy zsongó méhkas, olyan mozgalmas reggelenként a K...-Í Húsipari Vállalat kapuja. Zsúfolásig megrakott tárkocsik fuvarozzák ki az üzletekbe a húst, szalonnát, hogy megtömjék velük a nagyváros telhetetlen bendőjét. Az egyik társzekér bakján két- furcsa figura kuporog: nyakigláb, sovány, ugráló ádámcsutkájú kocsis és egy tömzsi, hordóhasú, pirosképű kocsikísérő. A vállalat kedvencei ők, becenevükön Zor- ka és Hurlta... Egy idő óta a két cimbora feltűnő búskomorságba esett, úgy jártak-keltek az üzemben, mint a holdkórosok. Hangulatváltozásuk okát bizony senki sem sejtette: otthon a két asszony szemrehányások özönével halmozta el naponta férjét, mondván, hogy „csináljatok már végre valamit, amiből meg is lehet élni”... (Mert azok a fránya üzletvezetők bizony sohasem adnak borravalót.) A két cimbora az állandó otthoni szekatúra hatására hetekig tépelődött, hogyan lehetne a vállalat ellenőrzési rendszerét • A Népújság pályázatára érkezett ■Ml. kijátszani. Ez az ellenőrzés lényegében abból állt, hogy az üzletekből kapott átvételi elismer- vények súlyösszegeinek egyeznie kellett a kapun kivitt rakomány együttes nettósúlyával. Végre egy reggelen Hurka nagyot csapott a homlokára: — Megvan, rájöttem a csízióra!... A két jóbarát aznap mérlegre állt, és munkatársaik harsogó nevetőkoncertje közepette lemérlegelték egymást... Hurka 93, Zor- ka 58 kilót nyomott. Másnap hajnalban azután — mint rendesen — elindultak az első szállítmánynyal. Zorka felszállt a bakra, rá- hajtcrtt a mérlegre, a kapus pedig annak rendje-módja szerint lemérlegelte a rakományt. Mielőtt az első húsboltnál megkezdték volna az áru leadását, Hurka körülnézett, majd rászólt Zorkára: — Komám, a sarkon fordulj be! Amaz fejét csóválva ugyan, de engedelmeskedett, s a mellékutcán át Hurka lakása elé hajtottak. Ott aztán — a hajnali szűr- küle-t ködpárás leple alatt — egy 30 kiló körüli félsertéstnek csodálatos módon szárnya nőtt és átrepült a kerítésen_ Zorka rémült tiltakozására a kövér cimbora leereszkedő váll- veregetéssel válaszolt: — Nyugalom, kiskomám... Ne félj, van itt ész! Aztán barátja füléhez hajolt és suttogva elmagyarázta egész haditervét. Utána megkezdték szokott kőrútjukat az üzletekbe. Amikor pedig kiürült a kocsi, visszahajtottak az üzembe. Ott aztán minden a megszokott rendben folyt le, hacsak azt a „csekély” különbséget nem vesszük figyelembe, hogy az üres kocsi lemér ésnél — a tárázásnál — Hurka ült fel a bakra... A kapus ü- gyet sem vetett rá, egy ember az egy ember... ttő! kezdve ismét visszatért a két cimbora vidám hangulata. Az asszonyok otthon testvériesen megosztoztak a most már rendszeressé váló napi ,,borravalón” és békén hagyták férjeiket... így folyt, folydogált a csendes üzlet vagy három hónapig, amikor váratlan meglepetések kezdték érni a két üzlettársat: egy- két-háromkilós hiányok a tárázásnál... A lényegében nem olyan feltűnő, de makacsul kitartó hiányok láttán Hurka gyanút fogott. Az egyik napra kiszemelt „borravalót” suttyomban lemérte, pontosan 30 kilóra, majd amikor ezen a napon is három kilő hiány mutatkozott, kutató pillantásokkal kezdte barátját méregetni: „Komám, te hízol!... Zorka élénken tiltakozott a gyanúsítás ellen, de amikor mérlegre állt, minden kiderült: 66 kilót nyomott az 56 helyett. Hurka viszont változatlanultartotta a maga 93 kilóját... Ettől kezdve sötét felhők tornyosultak a két jómadár üzlete felett. A fenyegető csőd ellen mindent megpróbáltak: naponta méricskélték egymást is, az „árut” is. Zorka fogyókúrába fogott, üres teán, levesen élt heteken át, de mindez hiábavaló fáradságnak bizonyult: hízott tovább rendületlenül!... Hurka végül elcipelte egy orvoshoz. Az csak a fejét csóválta, hormonzavarokról és e- gyebekről motyogott, s naponta jókora injekciókat döfött Zorka boldogabbik felébe. Otthon is újra feléledt a pokol tüze: a két asszony villámló szemekkel méregette férjét is. egymást is a napról napra fogyó borravalók” miatt, és nem is fukarkodtak a szemrehányásokkal... áadásui Zorkát az állandó hízás az üzemben is céltáb- ’ává tette, hovatovább már fogadásokat is kötöttek a napi mérlegelésekre! Egy napon azután — amikor a „borravaló” már egy 12 kilós sertéscombra zsugorodott — váratlan fordulat történt az üzletmenetben. Hurkáné széttrancsírozás helyett felkapta a combot és vészes visítás kíséretében Zorkáné fejéhez vágta... Amaz sem volt rest a válasszal, így azután olyan véres párviadal keletkezett, hogy a szomszédok rendőrt hívtak a küzdő felek szétválasztására. Az őrszobán aztán a két asszony szépen egymás fejére olvasott mindent... mikor ezen a délelőttön Zorka és Hurka az üres kocsival az üzem kapujához hajtott, leesett az álluk a csodálkozástól: az udvar tele volt emberekkel, a- kik komoran, várakozásteljesen bámultak feléjük... Zorka leszállt a bakról. Hurka pedig rossz sejtelmektől kavargó gyomorral hajtott rá a mérlegre.„ A mérleg nyelve billent, de még nagyobbat billent Hurka feje, amikor a mérlegház ablaka mögött nem mást pillantott meg, minti. az igazgatót! Mottó: Minden baj as asszonyoktól indul ki.; CSERNAI ZOLTÁN
