Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-12 / 86. szám
MÉPÚJSÁG I960, április 13., kedd //JZéfiföntt ünUcJb — Széchenyi István halála 100. évfordulójára — nőit az elem. Robogó özönét rettegve kis ember, Hasztalanul az eget jajja repeszti vala. Széchenyi szól: s a tétlen erő munkára gyulekszik; Széchenyi kezd: s im őt hirdeti máris a vég. Arany: Széchenyi tiszai oszlopára I 860, április 8-án nyattaMoibt át egy szó a Duna—Tisza táján: Széchenyi halott. A férfi, akinek nevét a magyar múzsa nemzetének születésével egy időben tanulta meg, alkotó szenvedélyének gazdag örökségét hagyta maga után. Telve ambícióval a tiszteletet sem viselte el eleiében másként, mint amely a működésben lévő energiának szód. Az áldozatkész fiatal mágnás nyitott »5tót Apáczai, Bessenyei volt tanára: Révai Miklós álmának. Kazinczy Ferenc, aki sanyarú öregségben keserves levéltár-rendező munkával keresi kenyerét Sátoraljaújhelyen, meghatotta« értesül a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) anyagi alapjainak megajánlásáról. Széchenyi-Lánchíd ível át a Dunán Fest és Buda közepén. Az 1038-as pesti árvízzel úgy összeforrhatott volna neve, mint Wesselényi Miklósé, bosszankodott is az igazságtalan elhallgatásáért. A magyar sport eteő egyleteit, a Nemzeti Vívóintéze- j tét és a Pesti Testedző Egyletet együtt szervezi Vasvári Pállal. A Vaskapu | szabályozásához külföldről hozatott j gépeket. Amikor Magyarországon a kéziipar is csak a nagyob városokban volt elterjedve, a gyáripart pedig csak hírből ismerték, Széchenyi támogatásával megszületett a ..Sopro- nyi Gőzmalom Társaság” és a Pesti Hengermalom. Halálakor az országos gyászból kivette részét a főváros és a vidék, így a Békési Kaszinó közgyűlése is, amely 1«60. április 13-án foglalta határozatba érdemeit. Emlékét őrzi a budai hegy, amelynek lábánál megáll az IJt- törővasút mozdonya. 1903—1909 között évenként jelentek meg Budapesten a Széchenyi István Emlékkönyv’‘-e-k. 1933. augusztus 29—30-án Széchenyi emiékhajóutal rendeztek a Tiszán, a folyó szabályozásának emlékére. Egy bő emberöltő ellenforradalmi jellegű világszemlélete zászlajára tűzte, miközben a nép a nagy államférfira emlékezett. Halála 100. évfordulóján legfőbb kötelességünk néhány vonást vésni emberadakján. B ícsi palotában született. Váratlanul lépett elő egy nagyúri ifjúság fényes homályából. Tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban magánúton végezve, zászló alá vonult, és részt veét Nepóieon seregei eilen a győri és lipcsei csatában. Kemény ön- bmá&ut/teri. gazdagodott, amikor négy rendjellel kitüntetve hazatért: „Eddigi életem teljes tad afelamsá gban folyt el, de ezután gondolkozni kezdek.’4 24 éves, amikor átutazott Nyugat-Euró- pán, ahol a „Code Napóleon (Napóleon polgári tövényköiiyve) széttörte a feudális bilincseket, majd a londoni kikötőben saját szemével látta az Angol Világbirodalom fejlett kapitalista vérkeringést. Hazajött a „csúnyácska” hazába, amelyet a Szent Szövetség „Acta Fin álé ”-j a (záró nyilatkoza t) be le merevített a feudális gyarmati függésbe. 1320 őszén ismerte meg Bihar megyében a magyar köznemesség műveleti en- séget, ridegségüket jobbágyaikkal szemben, amikor ezredével itt állomásozott. Egy élménye nagy művé formálta mindazt, ami benne éveken át forrt. Tőle, az ország egyik legnagyobb birtokosától tízezer forintnyi hitelt megtagadtak. Ekkor született meg a magyar nagybirtok kapitaiizáló dásá- nak gátjait taglaló „Kitér4 című műve. Ezzel eljegyezte magát három évtizedre a közélettel, melynek jeles szereplőjeként osztályrészül jutott néki a felmagasztadás és gyűlölettől izzó gúny, az osztálya fölé emelő önbizalom és végső kétségbe kergető önvád. H Pozsonyban készült végrendeleMilyen lesz az új moszkvai képiár ? Moszkvában a Krim-parton, a központi „Gorkij” parkkal szemközt épül a Szovjetunió Állami Képtárának új épülete. A Tretyakov-képtárban kiállították e monumentális építészeti alkotás terveit, amelyeket a „Zsotovszkij” építőiskola építészeinek és mérnökeinek kollektívája dolgozott ki. A képtár új épülete 2 emelet magasságú, 360 000 köbméter terjedelmű lesz; M téfoői tudjuk, szíve „kínos tői összezsugorodva epedett, mádon Hunniának nyomorult álláspontját érezte, s csak akkor tágult rövid örömökre, mikor egy szebb jövendőnek sejdítése viiiámlotta azt néha keresztül.’- Századokon ét vent mély gyökeret a néaert a íremcqpóg körében, hogy a doáogfcevés nem szabad embernek való, s nem úrhoz iMő. Még a bocsko- ros nemes i®, aki az ősi törvények adta krváltságánáa fogva magát született törvényhozónak, a jobbágyokhoz és polgárokhoz viszonyítva úrnak érezhette, lenéző gőggel szemlélte a külföldről hazánkba vándorolt szorgalmas iparosokat, kereskedőket, illetve a ho- norácior értelmiségieket. Az ipar, kereskedelem és művelődés fejlődését gátló ősi alkotmány betűit védte a feudális osztály, holott az előítéletek voltak a magyar aJlam jövőjének igazi ellenségei. Ebben az ellentmondástól terhes állapotban találta Széchenyi a magyar közéletet, amikor pályaterve lépett. N em ő volt a legelső, nem is egyetlen, aki a haladás eszközét, a reformot felkarolta. De nagy érdeme, hogy — ha korlátok között is — szakított osztályának társadaiomfelfogá- sávtsél. Mág a nemesség más örökséget nem hozott az ősök emlékezetben élő vitézségénénél, s más erényt nem ismert, mint virtust a harcmezőn, ő polgárjogot, becsületet szerzett a munka száméra. Míg osztálya csak halná akart, ő életre, munkám hívta a hazáért. Felismerte — a hegeli fejlődéselmélet hatására —- az állandó mozgás társadalomra is érvényes törvényét, ha viszonyai miatt összeütközött is a független polgári állam kossuthi célkitűzésével. ,,A részek támadnak, múlnak, minden forrongva mozog, újból vén, vénből új lesz. Minekünk is mozdulnunk lséül, akár- akarjuk, akár nem, s nehogy hátrafelé nyom altassunk, lépjünk előre” — írja a Hitelben. Azzal, hogy e művét „Honunk szebbleíkü asszonyainak’4 ajánlotta, a nők társadalmi szerepének felismerését bizonyította. A közösség erejéből vallott nézete összhangban áll az anyagi javak igazságosabb elosztására irányuló törekvésével. A nemzetté védést, a polgári atalakuias sajátos jelenségét az anyagi jólét gyakorlati függvényeként szemléli, mert tud*)©, hogy senki nem szeret egy olyan közösség tagjává szegődni, amely saját hibájából nyomorog. Közvetve harcolt az elavult szokásjogok megváltoztatásáért: A Magyar Tudományos Akadémia alapjának megteremtésekor a szellem napvilágának nyitott rést. Amit a műveltség színvonalának emeléséről mondott, az a feudális társadalmi rend elvi alapjait ásta alá: „Határozott meggyőződésem, hogy a jó falusi iskola az, amire egy elmaradt országnak szüksége van” — írta. Az egyén értelmét, ítélő erejét ki kell művelni — mondotta —, hogy belássa: a maga javát, egyéni érdekeit akkor szolgálja legjobban, ha a közért munkálkodik. Az elmélet és gyakorlat összhangjának szükségességét fejezte ki egy tömör sóhajában: Hazánkban végtelenül sok ész van, de kevés igazi praktikus tudó©! A Lánchíddal a nemesi vámmentességet buktatta meg. A közlekedés hálózata építése közben a nemadózást döntögette a föld fefté. A föld birto- kolhatásának jogát szélesítgetve, az arisztokrácia kizárólagos hatalmát támadta meg. S tt jutunk el Széchenyi István jobbágyfelszabadításról vallott nézetéhez. Műveinek egész sorában találkozunk a jobbágyok helyzetén sajnálkozó és megoldást. kereső nagy- birtokossal: Napló 1820—25, Hitel 1830. Világ 1831, Stádium 1832, Levél Tas- ner Antalhoz 1851. Véleménye az elvakult, reakciós birtokos társaival folytatott vitája közben formálódott a Statáriumban kifejtett végső alakjáig. Mim ismeretes, a Hitel’ című munkájában állította fe vázlatos alaptételét: j Az ősiség eltörlésével emelje a király j haszonélvező helyett tulajdonos rangjára a magyar birtokost, majl a földesúr tegye földtulajdonossá a jobbágyot. Nagy felháborodást váltott Isi e nézetével nemesi körökben. -„Vörös Stefidnek csúfolják, és elégetik a Hiteit Deesewffy József gróf másban támadja meg „A Hitel c. munka Tag- lalatja”-bon, amelyre a „Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására” c. munkájában válaszolva kifejti, hogy ő nem kötelező jobbágyfelszabadításra gondol, hanem „szabad egyezkedésire úr é6 paraszt közt. Mindazonáltal nyomatékül felidézi a jobbágyfelkelés látomását végszavában. Az 1891 tavaszán Zemplén megyében kitört parasztfelkelés hatására a cenzúra által itthon betiltott Stadium a munkájában törvénytervezetet javasol a-z országgyűlésnek. Gyógymódot, hogy nemes és nem nemes egyaránt lehessen polgári tulajdonosa a földnek. „Hunnia minden lakosának polgári létet adni! ím ez, amit 1832-ben teljes meggyőződésem szerint honunkra nézve nemcsak nem időelőttinek, sőt szinte már időutáninak tartok.” A nemesség reformrendszerének e4- lentm ondásos ságára jellemző, hogy Széchenyi jobbágy reformja közelebb áh Kossuthéhoz, mint Wesselényié, a- kiénél merészebb, noha a Habsburg- biro da lomhoz láncoló gyarmati függés elvetésében felfogása mindkettőé mögé szőrül. Míg Széchenyi polgári földtulajdonossá akarja tenni a jobbágyot, Wesselényi Miklós csak szabad bérlővé. Természetesen mindkettő ellenzi a kossuthi „kényszerített örökváMság” tervet, mert refo rm-elképzeléseiket a forradalom ellenszerének szánták. Széchenyi emberalakját csak hitelesebbé teszi a Batthyány-kormány- toan vállait szerepe, majd életének szabadságharc utáni egy évtizedes szakasza. ö, aki 1847-ben a bécsi kormány szolgálatában álló helytartó tanács tagjaként szenvedélyesen támadta Kossuth radikális nézetét, négy évvel utána Döblingben leírta e mondatokat: „De legnagyobb vakságom abban állt, hogy Kossuth ellen felléptem. Mert tulajdonképpen ezáltal keletkezett két párt az országban.” A Kelet népe szerzője így igazolta utólag a polgári átaikulás és forradalmi háború gyújtószavú férfiút: >sszú időn át szoboreaerö testtartással élt a köztudatbán, pedig eleven, érdekes egyéniség volt. Neve, alkotásai örökségünk. Minél bátrabban kutatjuk egyéniségének kiemelkedő tulajdonságait, annál gazdagabbak leszünk egy nagy életmű tanulságaival. Száz gyűrű nőtt a fa fel- sejében, amelyhez az első kapa földet kiemelte. Lombja újra tavaszt köszönt fetettünk. tJj tavaszt: munkára hívót. VTRAGH FERENC Becsület dolga volt öten álltunk a békéscsabai 1- es postahivatal egyik befizető ablakánál. Mellettem egy közép- termetű, 35 év körüli férfi állt, s a pénzét számolta. Éppen ö következett volna, amikor nyílt a postahivatal belső helyiségeibe vezető csapóajtó. Egy fekete kiolt köpenyes asszonyka lépett ki rajta és sietve közeledett ahhoz a befizető ablakhoz, ahol mi áMtunk. A már említett 35 év körüli férfi fürkésző tekintettel figyelte az asszonykát, majd megszólalt. — Elvtársnő, a napokban nem maga volt a túloldalon annál az ablaknál, ahol a benzmjegyéket adják? — De igen. Miért tetszik kérdezni? — Emlékszik arra, hogy én is vettem benzinjegyet? — Igen, emlékszem. m — Nem hiányzott leszámoláskor 10 forintja? Az asszony nem emlékezett ré, de a férfi tovább folytatta. — Biztos vagyok benne, hogy elszámolta magát egy tízforintossal. Ugyanis más-nap, amikor nadrágzsebembe belenyúltam, 29 forint helyett 39 forintot leltem. Pedig határozottan emlékszem, hogy a nadrágzsebemben csak a benzmhgy vásárlásakor visszakapott pénz volt. Tessék a tO forint, ez biztosan a magáé — s márts átnyújtotta a férfi az asszonykának a tízest. Amikor a férfi eltávozott, valaki a hátam mögött azt mondta: „nahát ez a férfi milyen becsületes volt, de keveset lehet ilyet látni". Valóban nagyszerű tett volt ez. Igaz, még sokan nem ezt teszik, még sokan mit sem törődnek azzal, ha a hozzájuk hasonló dolgozótársuk sietség közepette elszámolja magát, ha hiánya lesz és azt a családtól, a fizetésből kell visszafizetnie. De öröm abban a tudatban élni, hogy napról napra növekszik a- zoknak a tábora, akik a szocializmus magasztos eszméjét kevésbé szajkózzák, de annál inkább tetteikkel példázzák s bizonyítják, hogy tudatuk, felfogásuk is más, mént a múltban volt. Jő érzés látni, hogy sokasodnak azok, akik azt mondják a pénztárnál, vásárlás közben: „Elvtársnő, két forinttal többet adott vissza“, vagy „kérem, én csak tíz forintot adtam, de húszból kaptam vissza.” Még a befizető ablaknál álltunk, amikor egy tűzoltó azt mondta, amikor a történetben szereplő férfi eltávozott: „A kommunizmus szikrája..." Igen, bátram nevezhetjük ezt annak is, de nemes gesztusnak, igazgi becsületességnek feltétlenül! Milyen jó lenne, ha a ma még mások tévedésének örvendezők is tanulnának e férfi cselekedetéből. Mert ne feledjék a mások tévedésén örülök, hogy pénzt, tisztességes munkával lehet keresni, de a becsületet semennyi pénzért nem lehet megvásárolni. Balkus Imre H » F erkkimk vasárnapi számttnirtiől anyagtorlódás miatt maradt ki. A Magyar Néphadsereg iHÉrázegyiitteséiiek sikere Bulgáriában Szófia (MTI) A Magyar Néphadsereg művészegyüttese, amely hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából érkezett Bulgáriába, valósággal lázba hozta a bolgár közönséget. Szófiában tartott két első hangversenyére a jegyek elővételben elkeltek és a hangversenyeken az együttesnek szinte valamenyi számát meg kellett ismételnie. A művészegyüttes vendégszerepléséről a bolgár lapok nagy elismeréssel emlékeznek meg. Áll a malom, áll a turbinája Azt mondja ön, Igen tisztéit Barátom, hogy a magyar nótában vitorláról van szó és nem turbináról? Meghiszem. Itt fazonban nem nótát mondok. Látja, nincs itt a kottája se. Ha a nótát akarja, eljátssza Feke Lajos, csak kapja ,,a jó lóvét?’, a- hogy valamelyik este nyilatkozott jó tősgyökeres liliomi magyarságával. Én itt olyan malomról szólok, ami nem vitorlával működik, hanem villany hajtja. A szemetes magot olyan forgó szerkezet tisztíja, amit én hirtelen turbinának mondtam. Másképp selektor a neve. Az a hely, ahol ezt láttam, a rizshántoló nevet viseli. Tán emlékeznek még rá, hogy a jó múltkor említettem, hogy megjártam erre száz tű ' hosszát. Akkor nem tudtam bejutni. Sort fogtam hát. Be is jutottam a más héten. Akkor fogadott a molnár, hogy a malom megállóit. Azt mondom, ahogy láttam. íme, belül vagyok a kerítésen, a szép, korszerű üzem irodájában. Az igazgató rábíz a főmolnárra, hogy mutassa meg az ü- zemet. Settyegünk vele a mázsáidból a raktárba, onnan meg a hántolóba, emeletről emeletre. Magyarázza a kínai meg a vietnami rizs tisztítását. Lám, a magyar rizskásának kutya természete van. Annak a haját e- lőször fel kell lazítani az egyik hengeren, innen megy a másikra, ami letisztítja a haját, azután a harmadik a hártyáját. Akkor jön a fáintos jó fényesí- tés, ami olyan kívánatossá teszi gazdasszonyáink számára. Mindent megnézünk. A főmolnár magyaráz. Néhány munkás a raktár északi végében folytat eszmecserét. Csak éjjel megy a malom, akarom mondani: „a műszak’’-, Míg botorkálunk emeletről emeletre, eszembe jut, hogy mennyit hallgattam gyerekkoromban a vásárszélben a Csermák malma zúgását, míg vízért ácsorogtam „az artézi kútnál”. Aztán még régebbi időre gondolok, mikor Dobák Miklós malombíró két malomra tartott számot. Akkor volt ez, mikor a mieink a francia háborúban Táljávországban jártak. El is nevezték a községnek azt a részét Velencének, ami akkor épült. Megköszönöm a kalauzolást. Vezetőm megmutatja még a szép, tiszta művelődési termet. Mosdó, pimg-pongterem, rádió, televízió. Az épület mögött tekepálya, vagy ahogy mi neveztük valamikor: „Kublizé". Úgy tudom, hogy szenvedélyes tekejátékosok a rizsmolnárok. Fejes Kálmán bácsit láttam közülük nagy élvezettel „kublizni” az iparban. Czinder Misa csodálta is eleget. Kifelé sedergek a kapun. Arra gondolok, hogy miért nem jön ide a mai iskolás gyerek, mint ahogy én felmentem a toronyba gyerekkoromba Czinder Misával meg Nagy Jancsival. Nemcsak ezt a szép üzemet ismernék, meg, hanem áttekintenék a községet és a határt is. Lehet, hogy ők már a kását se ismerik. Én még nótát is hallottam róla: Varsányháton a Tóth Mihály tanyája, Szalonnát eszik annak a kutyája. Kásalevest főzet a toíressinek, Hogy kunyuljon a bajusza szegénynek... A többi nem jut már eszembe. Papp Jóskától hallottam Ritka Borzon. Ma Ecsegf alvónak hívják. Nekem Boda Janó főzött kását. Jóskának meg a lovát raj- csúrozta Borzról Bogárosra. Emlékszik-e még valaki erre Ritka Borzon? Lám, a malomba jöttem és Borzra jutottam. Vagyis E- csegf&lyára. Álljon hát meg a turbina, Bareczki Imre