Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

BÉKÉS MEGYEI lkat 90 mér * Wóg proletárjai, egyesüljetek! MEPUJSA G I960. ÁPRILIS ÍZ., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 3400 holdon termel kukoricát a Mexőhegye&i Állami Gazdaság fizz elmúlt évben a Mezőhegyesi Állami Gazdaság 17 millió forint tiszta nyereségéből a dolgozók kö­zött két és fél millió forintot, vagyis átlag 22 napi fizetésnek megfelelő összegű nyereségrésze­sedést osztottak ki. Jelentős ösz­szeg ez, he figyelembe vesszék, hogy tavaly 1272 forint volt az 1700 dolgozó havi átlagos kerese­te. Ezen felül átlag 10 mázsa ku­koricát kaptak természetbeni jut­tatásként. Rászolgáltak a jó keresetre és Szerződéses alapon 80 vagon földimogyorót értékesítenek Medgyesegyháza környékén Medgyesegyháza fekete teievé- nyes talaján másfél évtizede meg. honosodott és gazdag jövedelmet ad a földimogyoró. Az új családi házak egész sora épült mogyoró árából. Az egyéni gazdák senki­vel nem szerződtek, szabadkézből adtak el évente 30—35 vagon mo­gyorót. Az elmúlt évben kísérlet­képp a medgyesegyházi Béke Tsz is termelt földimogyorót s 5 hold­ról 125 ezer forint bevételhez ju­tott. A jó eredmények láttán elha­tározták, hogy nagyüzemi földi­mogyoró-termelésre rendezkednek be. Példájukat követik a környék­beli új és régi szövetkezetek. A medgyesegyházi Béke Tsz 200 holdon termel a közkedvelt cse­megéből, az új középparaszti A- ranykalász 300, a pusztaottlaki Üj Élet és tJj Tavasz pedig 200, il­letve 190 holdon. A Szövetkezetek Békés megyei Központja ez évben először a földimogyoróra is kiter­jesztette a termelési szerződéskö­tést, hogy a szövetkezetek bő ter­mésének az értékesítését biztosít­hassa, Medgyesegyházán és kör­nyékén 80 vagon mogyoró értéke, sitésére szerződtek a szövetkeze­tek. A Szocialista Munkabrigád címért zersenyeznok a Riharugrai Halgazdaság dolgozói „Mi, a Bihai'Ugrai Halgazdaság halászmesterei, halászai munka- versenyre kelünk egymással, a gondozásunkra bízott tóegység termelési tervének túlteljesítésé­ért, az önköltség csökkentéséért és a takarékosság továbbfokozá- sáért.” — Ezt olvashatjuk abból a levélből, amelyet a biharugrai gazdaságban vetettek papírra és aláírásukkal hitelesítették az írás mesterségétől eléggé elszokott ha- lásakezek. Az üzem dolgozói vállalják töb­bek között, hogy hazánk felsza­badulásának 15. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyü­ket egész évre kiterjesztik. A verseny során azokon a tavakon, amelyeken ívatás folyik, állandó­felügyeletet tartanak az ívás ide­jén, hogy az ikramezőt az esetle­ges káros behatásoktól — vízle- szökés, vihar — megóvják. így biztosítják a 1100 mázsa ivadék nyerését. Ezzel a nagy ivadék- mennyiséggel a tógazdaság bősé­gesen el lesz látva „utánpótlás­sal”, de több 10 mázsa ivadékot tudnak majd adni a környező közös gazdaságok halászatának megszervezéséhez is. Ezentúl a telelő és harcsás tavakban 25 e- zer harcsaivadékot nevelnek. A tavakban veszélyesen szaporodó káros vízinövényeket visszaszo­rítják. Felszereléseiket állandóan karbantartják, ezen felül a kisebb javításokat maguk is elvégzik. A tóegységek központjában a ha­lászházakat rendben tartják és virágágyásokkal veszik körül. A Ludas és a Gazdák tava tó- egység dolgozói a Szocialista MunRabrisád cím elnyeréséért versenyeznek. A tógazdaság sertéstenyésztői a takarmányértékesítési százalékot 26 fölé, az egész sertéstenyésztés­ben az elhullást 2,5 százalék alá csökkentik. A munkaverseny során 260 má­zsa hallal adnak többet a népgaz­daságnak, a holdankénti ter­mészetes halhozamot 15 kilóval növelik. Egy kiló hal felnevelését 20 fillérrel csökkentik. Az épít­kezésre felhasználható nád-kiter­melési tervüket 20 százalékkal túlteljesitik. Mindezeket egybevetve a tógaz­daság tervezett jövedelmét 135 e- zer forinttal tetézik meg. ! nyereségrészesedésre, mert a 17 millió forint tiszta nyereséget a terméseredmények jelentős növe­lésével ért^s el. A komlósfecskési üzemegységben Bárki Lajosné munkacsapata 10 hóid területen átlag 49 mázsa májusi morasolt kukoricáit termeit. Rafiai Margit KISZ-munkacsapata pedig ugyan­csak 10 holdnyi területen átlag 50 mázsa májusi morzsolt kukoricát. Ez a munkacsapat második helye­zést ért el a KISZ Központi Bi­zottsága által kezdeményezett or­szágos kukorfcatermelési verseny­ben. A két kiváló munkacsapat fényképe kinn van a dicsöségtáb- lán és sokan nézegetik. A gazdaság területén az idén 3400 holdon termelnek kukoricát. Ebből 2000 holdon hibrid vetö- : mag előállítására törekednek. A j növényápoló munkacsapatok már most készülnek és fogadkoznak, ! hogy a Berki Lajosné és Raffai Margit munkacsapatához hasonló terméseredményt érnek él. Ennek megvan az előfeltétele, hiszen a kukorica általában 40—50 centi mélyen szántott földbe kerül 12 centi mélységű vetésbe, hogy az esetleges szárazságot is jól bírja. Másrészt az amúgy is kifogásta­lan jó minőségű föld nagy adagú szerves- és műtrágya-adagot ka­pott, hogy biztosítsak rajta a ma­gas terméseredményeket. Uj módszerrel dolgoznak a gyulai Aranykalász Tsz kertészetében A gyulai bolgárkertészek a Fe­hér- és Fekete-Körös közelében egyre többet termeltek és szállí­tottak küldföldre ae utóbbi évek­ben a különleges zamatú korai káposztából, uborkából, papriká­ból és egyéb friss zöldségből. Termelvényeiket nagyon megked­velték a bécsi, berlini és prágai háziasszonyok. A télen a slányi dűlő középparasztjai Aranykalász néven új termelőszövetkezetet a- lakítottak s ide kérte felvételét sok szaktársával együtt Öcsai Pé­ter híres kertész, aki zöldségter­mesztési brigádvezető lett az új közösségben. Patronálójától, a sarkadi Lenin Tsz-tői hamarosan 1370 meleg­ágy! ablaküveget kapott kölcsön aa új szövetkezet, amit elsősor- : ban korai palántanevelésre hasz- ■ nosítottak s a második menet- I ben nevelik a hajtásos zöldség- j árut. A külföldön is igen keresett I korai káposztát Szentesen jól be- | vált, új módszerrel nevelik. A i melegágyban, ritkára ültetve 7—8 ! levelű erős palántákat neveltek, j amit nagy gonddal, literes bögre nagyságú földlabdával együtt kés­sel vágtak ki az eredeti helyéről. A szabadföldi kertészetben meg­öntözték a trágyázott, portianyós­ra művelt talajt. Burgonyaültetés- ,re is alkalmas fészkeket vágnak kapával s ebbe ültetik el a föld­kockás palántát. A szakemberek véleménye szerint így nem sínyli meg a növény a helycserét, ha­marabb fejlődésnek indul s két héttel korábban sz&lirthatják kül­földre, ami igen komoly anyagi előnyt jelent. Naponta 50-en ülte­tik a káposztapalántát s 9 holdon hamarosan 40 ezret raknak föld­be. Az Aranykalász Tsz egyéb­ként 21 holdon rendezkedett be szabadföldi kertészetre, ahol fő­leg paprikát, káposztát és ubor­kát termelnek. Az egykori zseHér fk flfmiler István nyolc éve M a traktor kormánya mellett, eső­ben, hőségben, hidegben egya­ránt a békéscsabai határban. Hat év után először előzte meg a szarvasi járást a békési A Szarvasi és a Békési Járási Tanács, valamint a szarvasi és bé­kési járás dolgozói között szocia­lista munkaverseny folyik évek óta. Április 6-án az 1959. gazda­sági. évre megkötött versenyszer- ződés értékelésére került sor. A békési járás vezetői ismerve a já­rásban elért eredményeket, azzal a reménnyel indultak el Szarvas­ra, hogy hat év után először sike­rült a szarvasi járást megelőzni. Viszont a szarvasi elvtársiak is ab­ban bíztak, hogy most is ok bizo­nyulnak jobbnak, hiszen ők is megtettek mindent azért, hogy minél több legyen a termésátlag, több árut adjanak a nép államá­nak. szervezetileg és gazdaságilag erősödjenek a termelőszövetkeze­tek, növekedjen a tiszta vagyon. Ezt látva mindinkább nagyobb iz­galommal figyeltük az orosházi elvtársak munkáját, akiket arra kértünk meg, hogy a két járás kö­zött a verseny eredményeit érté­keljék ki. Az orosházi e+vtárssk ennek a szívességnek eleget is tettek; 6-án kilenc órától délután 5 óráig osz­tottak, szoroztak, hogy a verseny­pontok szerint megállapítsák, hogy a két járás között melyik a jobb. . Wßfy*;' ^ "fii - fL • „«tó - ­..... T AVASZI MUNKA A HATÁRBAN Különösen feszültté vált a han­gulat a délután órákban. Az Orosházi Járási Tanács V. B. elnö­két, Dumitrás Mihály elvtársat sem hagyta otthon a kíváncsiság. Velünk együtt örült, amikor meg­tudta, hogy a békési járás pont­száma 5117, a szarvasi járásé 4912, így a békési járás a termelési ver­senyben 205 ponttal vezet. A verseny kiértékelése után a két járás vezetői megegyeztek ab­ban, hogy tovább folytatják a ver­senyt, és az 1960. évi termelési verseny szempontjainak kidolgo­zására a békési járás vezetőit bíz­ták meg. KISS MÁTÉ

Next

/
Thumbnails
Contents