Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetség! Május 1-re készülnek a csabai Kossuth Tsz-ben A rmmfca ünnepét a békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet­ben évről-évre a tavaszi feladatok teljesítésével köszöntik. Az idei május 1-ére a vetést befejezik. A közel 500 hold kukoricavetésből eddig 170 holdon fejezték be a munkát. A cukorrépát is egyelik. Ha az idő engedi, május 2-ra nemigen marad egyelni való. Naponta 300 —350-en dolgoznak. Takarítják a szövetkezet központját, s szóba- kerül a felvonulás, amelyen a hagyományokhoz híven, az egész tsz részt vesz. Jól van ez így... Hajnali riport a Csabai Ruhagyárról A Bationyai Gépállomás zeiorosai már kapálják a kukoricát Nagy akaraterővel és jó szer­vezettséggel láttak az ez évi meg­növekedett feladatuk elvégzésé­hez a Battonyai Gépállomás trak­torosai. Akaratuk és határtalan szorgalmuk bizonyítéka, hogy ed­dig tavaszi idénytervüket 109, tavaszi talajmunka-tervüket pe­dig 129 százalékra teljesítették. Az egy megdolgozható napra eső teljesítmény traktoronként hat normálhoki, ami igen kiemelkedő megyei viszonylatban. A gépállomás traktorosai eddig 1400 hold kukoricát vetettek el négyzetesen a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek területén. Különösen kitűnik a négyzetes vetésben Karsai József, aki 160 és Mihalik András, aki 150 hold területet vetett be négyzetesen száz százalékos minőségben. A gépállomás céljutalmat tűzött ki a vetésben legtöbb és legkifogás- talanabto eredményt elérő zetoro- soknak. Az a zetoros, aki kifogás­talanul 200 hóidat vet el négyze­tesen háromszáz, aki 220 holdat, az négyszáz, aki 250 holdat, az öt­száz, s aki 300 hold területet vet be kifogástalanul, ezer forint pénzjutalomban részesül. A kitű­zött jutalmakért 11 négyzetesen vető zetoros vetélkedik egymás­sal. A gépállomás vezetői szerint Karsai József, Mihalik András és még nóhányan elérik a három­száz holdat a négyzetes vetésben. Miközben a gépállomás trakto­rosai tizenegy négyzetes vetőgép­pel vetik a kukoricát, néhány gép­pel már megkezdték a korán el­vetett és már kikelt kukoricaka­pálást a battonyai Béke és Kos­suth Termelőszövetkezetekben. Hideg idő hajnali fagyokkal Hideg id6, hajnali fogyókkal. Felhő­átvonulások, többféle kisebb esővel, vagy futó hózáporokkal. Mérsékelt, időnként kissé élénk szél. Több mint 58 000 új rádiókészülék három hónap alatt A Postavezérigazgatóság rádió szakosztályán három hónap alatt | 58 484 új rádiókészüléket jelen­tettek be, s ezzel együtt az ország­ban 2 143 535 rádió-előfizető van. Az új előfizetők közül több mint ötvenezer vidéki. A .televízió-tulajdonosok tábora három hónap alatt több mint 14 000-rel gyarapodott. A posta jelenleg 67 229 televízió-előfizetőt tart nyilván. A város épphogy ébredezett. A templom órája még nem ütötte el az ötöt. A lenge áprilisi szellő meg-meglibegtette a fák apró le­veleit. A nap még a látóhatár a- latt volt, de a bíborszínre festett ég alja a hajnalodást jelezte. Ko­rán indultam ezen a reggelen. Ko­rán, hogy megtudjam, mások mi­ért nem indulnak idejében ott­honról, miért késnek munkájuk­ból. Például a Békéscsabai Ruha­gyárban. A múlt évben sok volt a késés. Az idén már kevesebb, i de azért akad még olyan, aki vét a gyári rend ellen. Győződjünk meg róla. Pityu nem álmos A Luther utcán egyetlen asz- szony megy, de inkább sétál. Mintha számolná, hogy hány lé­pés hosszú az út, komótosan lép­ked. Az egyik mellékutcából már sűrűbben hallik a cipők kopogá­sa. A sarokra érve egy másik asz- szony körvonalai rajzolódnak ki. Most már ketten mennek, s egy irányba. A sietős utoléri a mási­kat. — Pá. — Köszöntik egymást — ilyen lassan? — így szoktam mindig. Elhagyom őket,'s a nagy csend­ben még hallom beszédük foszlá­nyait. — Fél ötkor kelek mindig — szól az egyik. — Télen is az el­sők között érek a gyárba — így a másik. Ök már biztos nem kés­nek el. S míg lassan lépkednek utá­nam, négy-öt éves gyermeket ve­zető fiatal anyát érek utol. Ök még korábban keltek, hiszen ép­pen öt óra, s már a gyár bölcső­déjénél tartanak. De téved, aki azt hiszi, hogy a kis Budai Pityu álmos. Férfiassága nem engedi meg, hogy elvállalja. Három éve, a Gvulai Á,lamI Sazdasáflból / / ÄA/VWW^WWWWwVWVWVJWNWW Népiden volt a kétegyházi útról bdátható gyulai határrész hétfőn délután. Dolgozó embereket csak az állami gazdaság központjában, s ott is csaik a hatalmas téglaraká­sok közt láttunk. Több mint két­millió forint költséggel modern munkagépekkel felszerelt gépműhely épül — Nagyon időszerű már — ma­gyarázza Szilágyi elvtárs, a gazda­ság igazgatója —, mert sok időt és sok üzemanyagot d kdlett pa­zarolnunk azzal, hogy a városban lévő műhelybe huzáttuk a javítani való gépeket. Ráadásul nem is ke­vés gépről van szó, hiszen gazda­ságunk nyolc különböző Zetorral, nyolc kormos- és két DT-traktor- ral meg nagyszámú különböző munkagépekkd rendelkezik. — Nagyon vasárnapi hangulat terjeng a gazdaság fdett — je­gyeztem meg. — A kora reggeli és délelőtti órákban hétmilliméter eső hullott földjeinkre, s ezért nem lehet raj­tuk dolgozni. De nem is baj. A kü­lönböző növények sarabolásával elég jól előre haladtunk, most már a cukorrépaegyelés követke­zik, de annak nem árt még egy kis erősödés. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Pepó Pál, a gazdaság főagronómu- sá is és számokkal fejezi ki, mi­ből, mennyi van megkapálva, sa- rabdva. Kapálást kapott 100 hold cukor-, 20 hold dugvány- és 15 hold maghozó-répa, 82 hold borsó. Ritkán látott, szépen fejlődik, s úr 30—40 cm-re nőtt a 390 hold lucerna. Május dső hetében már bele is állítják a gépeket, s leka­szálják. A sláger nálunk is a kukoricavetés — magyarázza tovább Pepó Pál. — 374 hold a terv, s április 15 óta 260 holdat vetettünk d. Mi soro­san vetjük a kukoricát, 70 cm sor- és 30—40 cm tőtávolságra, hogy a jó termés biztosítására holdanként 17—19 ezer tőállományunk le­gyen. Tavaly is így vetettük, s át­lag 26,60 mázsa májusi morzsolt termést takarítottunk be, ezzel or­szágos III. hdyezést értünk el a kukoricatermelési versenyben. Szóba kerül a traktorosok kö­zötti vetési verseny, s Pepó Pál elmondja, hogy a gazdaságban nem a mennyiségi, hanem a minő- ■ ségi vetésre tűztek ki céljutalmat1 a cukorrépánál és a kukoricánál is. A feltétel a nyílegyenes sor és ' a hibátlan kelés. A répát lófogat-! vontatta géppel vetették, s Ők is ! csodálkoznak, hogy Hurguly J György és G. Szabó Mihály olyan egyenesen kormányozták a vető­gépeket, hogy egy görbület sincs j a répasorokban. Rászolgálnak az j egyenes vetésért és a hibátlan ke­lésért kitűzött céljutalomra. Bár- j kinek dicsekedve mutatják meg az egyenesen vetett kukoricasoro- j kát is. Különösen azokat, amelye­ket Góg András, Csonka István és \ Faraszán Pál zetorosok vetettek. Az egyenes sorba vetett kukorica céljutalma 500. a hibátlan kelésé amit a gépfaros kap, 300 forint' Ezért érdemes figydmesen vetni. A gazdaság 90 hold silókukori­cát is vet. Ezt a területet három egyenlő táblában, három fajta maggal vetik be, hogy ne egyszer­re keljen silómi és ne vénüljön meg az utója. Ezt a módszert elég sok, de még nem mindegyik tsz alkalmazza, pedig csak a meg­felelő korai, közepes és kései éré­sű fajta magvak kiválasztásával van egy kis gond. Tavaly 830 ezer forint tiszta nyereséggel zárta az évet a Gyulai Állami Gazdaság. S bármilyen furcsán hangzik is: a nyereség a növénytermesztésből származik Azért furcsa ez, mert a gazdaság 2900 hold földjének egy része szi­kes. Másrészt azért, mert elég nagy területen termd pillangós növényt is — a 390 hold lucerna mellett van 50 hold vöröshere is —, tehát takarmányban nincs hi­ány. Az állatok gondozásával volt baj tavaly. Ezen már javítottak a gazdaság vezetői, s az első siker az, hogy a tavaly ilyenkor kilenc liter helyett, most 9,8 liter a fejési átlag. Rövidesen minden bizony­nyal hasonló eredmény-javulás mutatkozik az állattenyésztés más ágaiban is, s év végén nemcsak a növénytermesztésből, hanem az állattenyésztésből származó több százezer forint nyereséget is fel tudnak mutatni a gazdaság veze­tői. Kukk Imre hogy minden második héten vé­giglépkedi ezt az utat. Megszok­ta, hogy korán keltik. S amennyi­re egy ötéves gyermek teheti, úgy tiltakozik: nem, ő nem álmos. Az idő azonban annál inkább. Fel­hős az ég, szemerkél az eső. A jaminaiak sem késnek A bölcsődétől már csak néhány lépés a gyár. A mind sűrűbben hulló esőcseppek futtatják az embereket. S ahogy távolodik az óra nagymutatója a 12-ről, egyre többen fordulnak be a gyár ka­puján. — Ma nem lesz későnjövő — fogad az üdvözlés után eme sza­vakkal Józsa bácsi, a kapus, s mosolyogva mondja: — Nem lesz miről írni. — No, no, csak nyugtával a na­pot — így én. Az emberek azonban egymást érik most már. Köszönnek, mu­tatják a belépőt, s eltűnnek az é- pületben. Még csak negyed hat, de már mintegy 200-an bementek. Kerékpárosok, gyalogosok sorban és sokan. Már vagy 70—80 kerék­pár sorakozik egymás mellett. — Ha a busz nem késik, vagy a vonat, akkor idejében jön min­denki — mosolyog újra a kapus. Még 10 perc van hátra. Az eső szüntelenül esik. Jól kezdődik ez a hét is. Hirtelen árnyékos lesz a bejárat, s fiatal lányok nyomul­nak be rajta. Leányszállásiak. — Jó reggelt! Hogy aludt? — köszöntenek a portásra. Lerázzák magukról a vizet, s futnak a var­rodákba. Aztán újra többen jönnek. — Nem késett a busz, Erzsi­ként? — szól Józsa bácsi az egyik )elépőnek, s jelentősen rámnéz. A megszólított nem is hallja a negjegyzést, persze nem is neki volt szánva az üdvözlés. A buszo­sok sem késnek most már. Budai Imréné, Kálmán Erzsi, Kosztolá­nyi Jenőné és a többiek Jaminá- ból jönnek. Aztán a Hégely-há- zaspár érkezik. Ök vonattal jöt­tek. Az óramutató pedig halad. Még két perc és utána... Utána nem jön senki. Megszólal a csen­gő, s a bejárat üres! Végre egy késő! — Jóreggelt! — köszöntőm az illetőt hangosan, hogy meghallja a kapus bácsi is, és már készítem is a ceruzát, hogy jegyezzem a nevet. Nézem az órát: húsz perc késés. Az áldóját, jól elaludt. — Miért ilyen korán? — szól vissza a kapus, s elértve a célzá­somat még meg is toldja. — Soká lesz még hét óra. No tessék. Nem elég, hogy négy fokkal köszöntött be ez a hétfői reggel, még itt is lehűtik kedélye­met. A készáruraktárban csak hétkor kezdenek, s már odajött az illető. A lakatosok is hétre jön­nek. Várunk még. Hátha lesz ké­sőnjövő. Addig a portással be­szélgettek. Ök is váltottak. Hat órától Seben bácsi a soros. — Inkább azok késnek, akik közéi laknak. Még ráérek felkel­ni, mondogatják maguknak, s a késésnél meg vitatkoznak, hogy még nincs idő. Pedig a rádióhoz jár az óra. Valóban az óra pontos, azaz egy percet siet most, de annyival később is csengettek. S míg be­szélgetünk, ritkábban mint eddig, jönnek az emberek. Minden belé­pőnél kérdezem, hogy későnjövő? A válasz pedig mindig: hétkor kezd. Miért jönnék ilyen korán? — Sok a munka. — Szép ez az igyekezet, de nem szokott későn jönni senki? — A kimutatás fent van a tér- • melési osztályon. Ott meg lehet nézni. Akik elaludtak Unyatinszki elvtárstól, a soros gyártásvezetőtől ugyanazt tudom meg, mint a portán. A kimutatás szerint a múlt héten egy nap volt későnjövő. Igaz, akkor négy is. Oka: elaludtak. Kiss Albert mű­szerész négy percet késett. Nem sok, de a vitatkozás, hogy nem késett, hogy akkor csengettek, amikor jött, nem szép dolog. Hra- bovszki Ilona már 14 percet ké­sett. Mede Magda pedig fél órá­val később kezdte a muinkát. — Ritka esetek ezek — mond­ja Unyatinszki elvtárs. — Tavaly még több volt a késés. Notórius későnk nincs is. De mint megtudom, az egyszeri késők is szégyellik magukat. Ki­kerülnek a falitáblára, figyelmez­tetik őket. Aztán a nyereségré­szesedésénél kizárási ok is, ha ismétlődig. Nem beszélve arról, hogy havonként értékelendő ver­senybe is beszámítják. Van mit hallgatnia az illetőnek a munka­társaitól, ha miatta nem lehettek a legjobbak között. Mindenesetre ezen a napon nem volt késés. Visszajövet még benéztem a portára. — Nekem lett igazam — mond­ja a régi portás, aki éppen készü­lődik pihenni. — Nem mindenben, mert írni való azért csak akadt — válaszol­tam. Nem volt szerencsém. Későn íövővel nem tudtam beszélni. De jól van ez így. Négyszáz ember közül nem volt senki, aki vétett volna a gyári rend ellen ezen a reggelen. S ez mégis csak valami. Majnár József Jelentés Füzesgyarmatról Vasárnap délután tartotta meg választási gyűlését a helyi Haza­fias Népfront-bizottság. A gyű­lésen, mely a művelődési házban volt, nagyszámú közönség vett részt. • Megalakították a május 1-1 ün­nepség előkészítő bizottságát. A párt, a tanács és a tömegszerve­zeti vezetők szombaton tartották meg az első megbeszélést az ün­nepség előkészítéséről. Jól működik a helyi vöröske­reszt a községben Most a tiszta­sági mozgalom . megszervezésén dolgoznak az aktívák. Ellenőrzik az utcák, terek és udvarok tiszta­ságát.

Next

/
Thumbnails
Contents