Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

f Termelőszövetkezeti parasztok! Erősítsétek szövetkezeteiteket, az új, szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket! Forgószél & sarkad! Lenin Termelőszö­vetkezet újonnan létesített hatal­mas kertészetében a melegágyak üvegtábláin csillogott a tavaszi napsugár. A kertészetben dolgozó asszonyok és lányok behúzódtak a közeli erdő hűs fái alá, hogy el­fogyasszák a magukkal hozott húsvéti maradókot. A jó ízű fala­tozást, csöndes beszélgetést egy­szerre éktelen üvegcsörömpölés verte fel. Forgószél táncolt végig az üvegtáblákon, egyik-másikat könnyedén a magasba emelte, hogy aztán teljes erővel lecsapja a szomszédos ágyás üvegtetejére. Talán ehhez a forgószélhez le­hetne hasonlítani azt az érzést, ami a gyomai járás termelőszövet­kezeteinek asszonyküldötteiben ka/vargofct, amikor a Lenin Tsz- be látogatottak, s az ottani ered­ményeket megismerték. „Ez igen, ezek eredmények" i,Bárcsak nálunk is így lenne... Bár már itt tartanánk.” Ilyen és eh­hez hasonló szavak, gondolatok megostromolfák az elnököt kérdéseikkel —- Milyen jövedelmező a kerté­szet? — kérdezte az egyik asz- szony. — Mi különösen a primőráru termelését vettük tervbe. Salátá­ból eddig 200 ezer forint értékűt adtunk el. Néhány nap múlva be­fejezzük, s már itt van az uborka, rövidesen a paprika és a többi. — Mukaegység-előleget fizet- nek-e? — így a másik. — Igen. 1958 óta. Most 15 forin­tot fizetünk havonta egy munka­egységre. — Mennyi volt tavaly a munka­egység értéke? — kérdezték is­mét mások. — Negyvenegy forint és az át­lagos teljesítmény 345 munkaegy­ség volt egy tagnál. Aztán a gépe­sítésre, az öntözéses gazdálkodás­ra, baromfinevelésre terelődött a szó. Nem feledkeztek meg az asz- szonyokat érdeklő és érintő prob­lémákról sem, mint például a napközi, a szociális juttatások. forogtak, kavarogtak bennük. Ez! háztájit kaphat-e nő és mennyit, is rombolt, mint a forgószél, csak­hogy ez hasznos volt, mert lerom­bolta bennük, ami még a régi, rossz. A látottak után új gondola­tok váltották fel a régit: hogyan lehetne nálunk is így dolgozni, ilyen eredményeket elérni? A harminchat asszonyt, a gyo­mai járás termelőszövetkezeteinek tagjait minden érdekelte. Faggat­ták Czégény Istvánnót, a Lenin Tsz nőbizottságának vezetőjét, áld társaival vendéglátó házagazda- ként fogadta a látogatókat. Ami­kor pedig Forgács István tsz-el- nök elmondotta, hogy 1945 au­gusztus 15-én 66 család 275 hol­don kezdte együtt, s teljes állat- állományuk egy bivaly és egy ösz­vér volt, nem győztek csadálkozni Na jelenlegi eredményen. A tsz modern irodaházának te- tőterraszán terített asztalok mel­lett ültek, s szinte na és hogy milyen a nők megbe­csülése, hogyan vonják be őket a vezetésbe, hogyan gondoskodnak róluk. Még azt is megkérdezték, hogy az elnöknek milyen a képzettsé ge. Termesztésen kielégítette őket, amikor azt a választ kapták, hogy Forgács eivtárs mezőgazdasági akadémiát végzett Az egyik asszony meg is jegyezte „Ez igen, ilyen képzett vezető kel­lene minden tsz-ben.” Sokan fel is jegyezték a hallottakat és lá­tottakat. Az állatállomány egy részének megtekintése, a kertészetbe való látogatás közelebb hozta egymás hoz a vendégeket és házigazdákat. Többen vitáztak is egy-egy kér­désben. A teheneknél arról, hogy mi a hasznosabb, a napi két, vagy a háromszori fejes. A sertéseknél az újfajta dánsertés tenyésztésé­nek hasznosságáról érdeklődtek, A látogatás alkalmával a ta­pasztalatszerzés mellett barátság is szövődött a Lenin Tsz asszo­nyai és a vendégek között. Ami­kor a tsz saját autóbuszán vitte ki őket az állomásra, ezzel bú­csúztak egymástól: A viszontlá­tásra nálunk, amikor már mi is ilyen eredményekkel dicsekedhe- hetü-nk. Kasnyik Judit Hegtartotta harmadik küldöttközgyűlését a HVDSZ megyei bizottsága Szombaton délelőtt tartotta meg a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága harmadik küldött- közgyűlését Békéscsabán, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székházában. Az 'értekezleten 68 küldött és mintegy 30 meghívott vett részt. Ott voltak a megyei és a városi pártbizottság, a megyei tanács képviselői is. zonyítja az az elhatározás, amely ság iránti olthatatlan vágy fűtöt- ezt az egész mozgalmat a Pero- te. Győzni akartak a túlerővel vezette rácok felé vitte. A veze- szemben. Valamennyien bíztak a tők bölcs felismerése volt az, hogy dicsőséges Rákóczi visszatérésé- íeleditetni akarták a régi ellenté- ben. Rákóczi tekintélyét igyekez- teket és helyes történelmi érzékkel tek felhasználni népi céljaik el­látták meg a közös ellenséget. Ez érésére. így lettek ők valameny- a szövetség komoly felismerése nyien a nagyszerű kuruchagyomá- volt a magyar és szerb jobbágy- nyok folytatói, későbbi népi moz- ság közös harcának és közös tör- galmaink lelkesítői. tónelmi feladatának is. A magyar és szolvák jobbágyok mellé tele­pített rácságot közös nevezőre hozta ugyanazért a célért küzdő közös gondolat, az azonos út szük­ségessége — a gyarmati sorsbúi való szabadulás felé. Az a körül­E lőremutatónak kell tekinte­nünk ezt a parasztfelkelést nemcsak katonai megszervezésé­ben, hanem ideológiai szempontból is. Ebben a küzdelemben háttér­be szorultak a korábbi paraszt­mozgalmakat annyira jellemző Karaba elvtárs, a megyei bi­zottság elnöke mondott beszámo­lót, amelyben a megyei bizottság négy évi munkáját értékelte. Az alapos beszámolót élénk vita kö­vette. A hozzászólók sokoldalúan megvitatták a megyei bizottság négyesztendős tevékenységét, hasznos javaslatokat tettek a munka további javítására. Fel­szólalt a tanácskozáson Seprényi Sándor- elvtárs, a HVDSZ főtitká­ra is. A vita után a résztvevők hatá­rozati javaslatot fogadtak el, majd újjáválasztották a megyei bizott­ságot, valamint a HVDSZ kong­resszusára nyolc, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának küldött- közgyűlésére pedig kilenc küldöt­tet választottak. r Újfajta magtisztítót készítenek a Mezőhegyes! ÄG gépjavítómúhelyében — Minden embernek megvan a maga tennivalója — mondot­ta Varga Ferenc elvtárs Mezőhegyesen, a gépjavítóműhelyben. S valóban, mindenki dolgozik, siet. Ez nem is csoda, hiszen a hatal­mas állami gazdaság megannyi gépének javítása, karbantartása nem kis feladat. A gép­javító dolgozói azonban még úgynevezett plusz munkát is csináltak. A FÖMÁV-nak mintegy 6 millió forint értékű gép- alkatrészt, SZ 80-asok- hoz perselyt, tengelyt, az IFERT-nek szabályozha­tó iskolapadokat, rajz­asztalokat készítenek. Itt készítik az országban egyedüli helyen a Tisl- jár és dr. Kristóf újítá­saként igen jól bevált magtisztító gépet. A gép többi testvérétől eltérően még a portól is megsza­badítja a magot. Az „Ezüst”, ahogyan a me- zőhegyesiek nevezik az új gépet, 18 ezer forintos költséggel készül, s az idén 15 ilyen magtisztí­tót gyártanak. A régiek helyett és a meglévő géppark bővíté­sére űj gépeket is kap­nak. Elsőként a javítóműhely dolgozói vizsgálják meg az új jöve­vényt. Ismerkednek vele, minden apró részét átvizsgálják, hogy meg legyenek elégedve a gazdaság dolgozói. Nemrégiben kaptak három U—28-as magyar gyártmányú kisgépet. Az űj gép a motor elhelyezése miatt eltérő az eddigi gépektől. Motorja az első tengely előtt van, gyors mozgású, 28 lóerős és kiválóan alkalmas mezőgaz­dasági munkák végzésére. Szerelik az „Ezüstöt” a gépjavító- műhely dolgozói. m' m # * - „ itóÉ* U0 \ ...... m. . • * Ismerkedés az új U 28-as magyar gyártmányú géppel. mény, hogy a közös sorsból folyó vallási vonások, programja levet­kőzött magáról mindenféle olyan követelést, mely vallási érdekek biztosításáért folyt volna. Ez a mozgalom politikai talajon állt, kifejezetten népi érdekekért folyt. Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés a magyar nép tör­ténetének egyik legszebb haladó hagyománya. Azzá teszi az idegen Habsburg zsarnokság, a kizsákmá­nyoló földesúri hatalom elleni meg nem alkuvó harc nemes ha- zafisága. Ez a mozgalom egyik ki­emelkedő szirtfoka a Békés me­gyei nép saabadságküzdelmeinek. melyet az idegen elnyomás alóli felszabadulni vágyás olthatatlan tüze ragyogott be. A békésszentandrási parasztfel­kelők álma beteljesedett: a fel­szabadult népé lett a haza. Ma, küzdelmeik 225. évfordulóján, büszkén hajtjuk meg emlékezé­sünk zászlaját szabadságunk dicső előharcosai előtt. Dr, Müday Pál harcokban — árulás következté­ben — ezt a szövetséget nem tud­ták közös fegyverekkel harcbavin- ní és diadallal befejezni — nem von le annak történeti értékéből. Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés egyik kiemelkedő vonása, hogy a felkelés szervezői mind szélesebb jobbágytömegek­re támaszkodva igyekeztek meg­szervezni az elnyomás elleni har­cot, A magyar jobbágyok mellett ott találjuk a szerb, szlovák és ro­mán jobbágyokat is. A Vértesi Mihály őrnagy vezetése alatt Bé- késszentandrásról elindult ma­roknyi parasztíelkelők mellé csakhamar felsorakoznak a szairvasi, csabacsüdi, tárcsái, bé­kési, csabai, dobozi, gyulai, sar­kad: stb. falvak jobbágyai is. Alig telik el néhány nap és Vértesi hadserege már több mint ezer főre nőtt. A hatalmas népmozga­lomban minden harcos szívét-lel- két a felszabadulás és a szabad­Békéscsaba ifjúsága meleg szeretettel fogadta az Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség küldötteit Békéscsaba páros Ifjúsága pénteken este me­leg szeretettel fogadta a hazánkban tartózkodó Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség öttagú küldöttségét. A városi tanács dísztermében mint­egy kétszázötven-háromszáz fiatal hallgatta meg John Delahoynak, az ifjúsági küldöttség veze­tőjének rövid beszámolóját, amely az angol ifjú­sági mozgalomról szólt. Felszólalt még Jimmy Mckenzi, Skócia Kommunista Pártjának tagja, aki egy kisváros vasúti forgalmistája. Elmon­dotta, hogy a pártszervezete őt a kommunista fiatalok nevelésével bízta meg. Békéscsaba ifjúsága szinte lélegzetvisszafojtva hallgatta azokat a harcokat, amelyekről Jimmy Mckenzie beszélt. Nap mint nap harcot folytat­nak az angol kommunista fiatalok a szebb, jobb életükért. Nálunk — mondotta — szinte napi­renden vannak a sztrájkok a béremelésért, a jobb életkörülményekért. Ezeket a megmozdulá­sokat szinte kivétel nélkül a kommunisták és a Iwmmunista fiatalok szervezik. De nemcsak a bérért, a jobb életkörülményekért harcolnak, ha­nem, felemelik szavukat a béke megvédéséért is. Április közepén egyik kisvárosban a ltommunis- ták kezdeményezésére tiltakozó tömegtüntetés indult el azért, hogy Nyugat-Németországban szüntessék be az algnUámaszpontok kiépítését, Az első napon még pár ezer ember indult el, há­rom-négy nap múlva szinte egész Nagy-Brittani- át bejárta a hír és milliók követelték: azonnal szüntessék be a nyugat-németországi atomtá­maszpontokat. Soha többé háborút nem akar az angol ifjúság. Nálunk, a magyarországi 1956-os ellenforrada­lomról nagyon téves nézeteket közöltek az újsá­gok, a rádió. Sokan hittek nekik. Mi akkor is a kommunizmus győzelmébe vetett hittel hirdet­tük az ifjúságunknak, hogy Magyarországot so­hasem lehet kiszakítani a szocializmust építő or­szágok közül. Hogy igazunk volt, azt az elmúlt évek is bizonyították, amelyről most mi szemé­lyesen is meggyőződtünk,. Nagyon nagy alkotó­erőt, tiszta szívből való hitet látunk a magyar ifjúságban, amely minden erőfeszítés árán képes megvalósítani az eléje tűzött célt. Békéscsaba ifjúsága az Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség küldötteivel háromszoros hur­rá hangorkánnal éltették az angol és magyar ifjúság barátságát. Ruth Rimmer szakszervezeti bizottsági titkárnő, Paul Carland mérnök és Jo­sephine Marshall egy magánügyvéd titkárnője, akik egy-egy kerületi kommunista ifjúsági szö­vetség vezetői, az ünnepség után még hosszan beszélgettek a békéscsabai fiatalokkal. Cs. E. ■*»

Next

/
Thumbnails
Contents