Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
1900. április 23., szombat NÉPÚJSÁG 3 Az ifjak szocialista és segítő brigádja nagy alkotó erő A mezőkovácsházi járási pártbizottság február közepén egyik párt VB-ülésen azt a megbízást adta a községi és termelőszövetkezeti fiataloknak, hogy az ősszel és tavasszal, azt megelőző években is a tsz-be lépett idős nyugdíjas tagoknak a háztáji földjét műveljék meg és segítsenek az otthoni munkákban. E megbízatást szívesen vállalták a fiatalok. Taggyűléseken, összejöveteleken beszéltek erről a nemes feladatról. Szinte valamennyi tsz-ben összeírták azokat a nyugdíjasokat, akiknek segítenek Erre a munkára külön önkéntes segítőbrigádok alakultak. Egy- egy brigád általában 10—12 tagból áll A fiatalok szinte minden szombat délutánokat és vasárnap délelőttjüket a társadalmi munkának szentelik. Az aimáskamarási Sailai Tsz KISZ-szervezetében a napokban fejeződött be a politikai oktatás. A záróünnepségen a fiatalok egyöntetűen határozták el, hogy továbbra is együtt maradnak és valamennyien belépnek az önkéntes segítő brigádba. Mezőkovácsházán is a napokban alakult meg öt brigád, amelynek tíz-tíz tagja van. Mezőkovácsházán már szinte hagyománnyá vált az önkéntes segítő munka. Az elmúlt nyáron, a- mikor még nem volt tsz-község Kovácsháza, több olyan idős gazdának segített a KISZ-brigád, a- kik egyedül nem tudják megművelni földjeiket. A segítő brigád legtöbbet az aratáskor tevékenyA földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta az amerikai burgonya-bogár, illetve az amerikai fehér szövőlepke éltem védekezés tennivalóit. Az amerikai burgonyabogér etteni eredményes védekezés érdekében a termelők kötelesek a burgonyaültetvényen a tatejt és a növényzetet a kikeléstől a betakarításig hetenként legalább egyszer gondosan megvizsgálni. A burgonyabogár észlelését haladéktalanul be keil jelenti a községi, illetve a városi mezőgazdasági szak- igazgatási szerveknek. A burgonyabogár eilen társadalmi védekezést is kell folytatni. Sürgős mezőgazdasági munkák Idején a mezőgazdasági dolgozók' kedett. Főleg idős özvegyasszonyoknak segítettek. Özvegy Tóth Istvénné és özvegy Maityelkáné sokáig hálálkodott a fiataloknak azért a segítségért, amelyet az a- ratáskor kaptak, özvegy Matyel- káné az aratás megkezdése előtti napon két ismerős KISZ-taggal beszélgetett. Az idős asszony szinte sírva panaszkodott, hogy nem tudja levágatni a több mint egy hold búzáját, mert mindenki a maga munkájával van elfoglalva. A fiatalok, amikor ezt meghallották, azonnal bementek az alapszervezetükbe és megszervezték a brigádot. Másnap hajnalban elindultak és alig múlt el dél, már szép, takaros keresztek álltak özvegy Matyelkáné búzaföldjén Csak egy nappal később tudta meg, hogy földjéről a búza le van aratva. Kereste, kutatta azokat a fiatalokat, akik segítettek az aratásnál. De mindenütt esak azt mondták neki, hogy ezt az önkéntes brigád csinálta A KISZ vezetőit kérte meg, hogy hálás köszönetét taggyűlésen tolmácsolják a fiataloknak. Azóta Tóth néni és Matyelka néni is tsz-tag lett. A fiatalok az idén sem feledkeznek meg róluk. Az önkéntes segítőbrigád és a szocialista munkaforigád tevékenységét nehéz szétválasztani. A fiatalokat mindenütt meg lehet találni, ahol munka van. A szocialista munkabrigád általában a termelőszövetkezetben tevékenykedik. Szinte minden tsz-ben megalakult. A mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz-ben a szocialista munkabrigád mind az állattehermentesfkése érctekében az eflen.- őrző keresésre önkéntes tanuló, úttörő és ifjúsági brigádokat te igénybe keil venni. Azok a brigádok, amelyek a keresésben jő eredményt értek el, jutalomban részesülnek. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezést szabályozó rendelet értelmében a fák, cserjék, valamint szőlők heti kétszeri vizsgálatára figyelő és keresőszolgálatot kell szervezni. A termelő köteles a védekezése a kiadott szak-útmutatókban foglaltak szerint elvégezni. A védekezés elmulasz- 1 tása esetén a termelő terhére közére j dekű védekezést hajtanak végre. ] (MTI) I tenyésztésben, mind a növénytermesztésben vállalta, hogy a célfeladatokat, amelyeket a dolgozók állítottak maguk elé — ugyanis a gazdaság éves tervét jóval felül tervezték —, minden körülmények között teljesítik. Ezért felelősséget vállaltak. A végegyházi Szabadság Tsz szocialista munkabrigádja az elmúlt évben 15 hold kukorica vetéssel benevezett a 30 mázsás mozgalomba. Ezt becsülettel teljesítették. Országos első helyezést értek el, így tízezer forintot kaptak. Ezen ajándékot vásároltak a- zoknak, akik részt vettek a brigádmunkában. Ezenkívül a fiatalok egy televíziós készüléket vettek szervezetüknek Az idén 25 hold hibrid kukoricával neveztek be a 30 mázsás mozgalomba. A nagykamarás! Űj Élet Tsz KISZ-szervezetének lánytagjai védnökséget vállaltak a baromfi- nevelés felett. Vállalták, hogy ebben az évben minden baromfit felnevelnek, csak á tsz vezetősége biztosítsa a lehetőségeket. A medgyesegyházi Béke Tsz- ben nemrég alakult meg a KISZ- szervezet 17 taggal. A fiatalok máris aktívan tevékenykednek. A 17 fiatal eddig több mint 500 munkaórát dolgozott. Kovács András faültetésben, tanyatakarításban eddig 40 munkaórát szerzett. Kiss Margit szintén 40 munkaórát dolgozott. Ezeknek a fiataloknak az erkölcsi elismerésen túl, a végzett társadalmi munka beszámít a „Fiatalok a szocializmusért” próbába is. A magyar- bánhegyesi Dózsa Tsz KlSZ-szer- vezete is alig egy hónapja alakult 50 taggal. Itt is megalakult a szocialista munkabrigád. A reiormátuskovacsházi termelő szövetkezetek fiataljai összefogtak és a táz-eknek társadalmi munkában tízezer vályogot vernek ki. A tsz-ek vezetői ellenértékként megígérték, hogy ha a fiatalok az ígéretüket betartják, akkor televíziót kapnak. Lehetne szinte vég nélkül sose! ni, hogy mit csinálnak a mezőkovácsházi járásban a kiszesek. Említeni lehetne a battonyai, a dombegyházi, a kevermesd, a mezőhegyes! fiatalok áldozatkész munkáját. Egy mondatban mégis azt lehet mondani: a mezőkovácsházi járás fiataljai minden erejükkel, tudásukkal eleget kívánnak tenni a járási pártbizottságtól kapott megbízatásnak. Csepkó Eta A földművelésügyi miniszter rendelete a burgonyabogár és az amerikai fehér Szövőlepke elleni védekezésről különbség egy combvastagságú, hatméteres gömbfa és egy szál fonál között — meséli —, de egy hét múlva már jól ment. És 5 szenvedélyesen kézimunkázott. A tanítómesterek roppant meg voltak vele elégedve. „Jövője van” — így mondták neki az asszonyok; Attól kezdve pedig, hogy Mezőhegyesen felépült a hibridüzem, és S. Tóth a vállalat csabai központi telepére került, már a reggeli és esteli be- és kivonatozáson is vele volt elmaradhatatlan útitársa — kézimunkája. Mondani sem kell, eleinte munkatársai meglepődtek. Sok mindent láttak ők már az építőiparban, de ilyent még nem pipált senki. Egy pufajkás építőmunkás, aki naponta kétszer vonaton ül, és akinek ölében nem a piros ulti lapjai, hanem kézimunka van._ Persze eleinte nem volt hiány csípős megjegyzésekben. Az útitársak, barátok számára három napig tartott a csoda, aztán tudomásul vették, hogy S. Tóth Mihály nem mond be sem negyvenszázat, sem betlit, sem kontrát, hanem szorgalmasan kézimunkázik. Olyannyira, hogy ma már 400 kézimunkája van. Ezekből, mint mondta, összeállít két éjjeliszekrényre, ágyközépre, asztalra és más bútorokra való térítőt. Most készül, hogy két, padlóig érő függönyt kézimunkázzon. Türelem, asszonytársak, türelem! Tudom, mit akarnak kérdezni. Nem! A szaktárs felesége, kivételesen, nem tartozik azok közé, akik kézimunkáznak. Szereti a férje által készített kézimunkákat,de ő nem fogalakozik vele, nincs rá sem ideje, sem türelme. De! — mert az alma nem esik messze fájától, kilencéves kisfiúk, Jancsi, már komolyan apja nyomdokaiba lépett... Ezt is nevetve mesélte: — Jöttek a fiam barátai: „Gyere focizni Jancsi!” Egyre ritkábban ment. Odaállt mellém és addig nézte, addig nézte, amíg kedvet kapott a kézimunkázásra. Megtanítottam, és most már nagyon ü- gyesen mozog a keze. Ha kedve van hozzá, hadd tegye. — De most mennem- keli. Nem akarok sokáig elmaradni a brigádból. Sürgős a munkánk. Azt kérdezi, milyen érzés? Kitűnő. Nincs is ennél szebb, mikor valamit az ember elkészít, befejez és utána gyönyörködni tud benne. Öt perc múlva már egy négyméteres pallót vonszol fenn az állvány tetején, ahol először láttam. • íme egy építőmunkás, aki szabad idejében kézimunkázik. De nemcsak a maga örömére és szórakozására teszi, hanem másokat is tanít. Előbb a szomszéd ismerősök asszonyait, lányait tanította meg — önzetlenül. A vonaton is sokszor adott már „ingyen leckét” s jó napja van, ha látja, hogy a „szekta” tagjai szaporodnak... S ha egyszer valaki egy kézimunkakiállításon a sok női név mellett egy szép kézimunka alatt ezt a nevet találja: S. Tóth Mihály ács, Mezőberény, ne lepődjék meg. Ez ő, a mi kedves szakink, aki ma is nagyszerűen sportol, a súlylökést szereti. Keményíti izmait, mintha szakmájához, no meg a kézimunkázáshoz nem volna elég erős.., (—á—l—■) Széchenyi István a mezőgazdaság lejlesztéséért (1791-1860) írta: Vincze Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának elnöke A XVIII. században gazdasági téren számos európai államban jelentős fellendülés tapasztalható, ugyanakkor hazánk gazdasági élete a Habsburg-elnyomás, a gyarmatosítás miatt lassan sorvadt. Néhány kiváló egyéniség sokat tett a fellendülés érdekében, azonban az eredmények nem álltak arányban munkájukkal, mert a kezdeményezésük nem vált mozgalommá, nem hatott széles körben. A francia forradalom már jobban felrázta a haladó gondolkodókat és nemzeti létünk problémáira, gazdasági életünk megerősítésére irányította a figyelmet. Megindult a reform-mozgalom s hazánkban is szükségszerűen megindult a kapitalizálódás, azonban azt a bécsi udvar és a nemesség minden erővel akadályozta. Jellemző gazdasági életünk szerkezetére, hogy a népesség 95 százalékát a mezőgazdasági dolgozók és nem dolgozók tették ki. A jobbágyok, akik dolgoztak, nyomorban éltek; a nem dolgozók, a főnemessóg, a főpapság és a nemesség viszont jól élt a kilenc millió jobbágy verejtékéből, a robotból, a dézsmából, az „ajándé- kok”-ból és az egyéb járandóságokból. Széchenyi Istvánnak szívügye volt a jobbágyság felszabadítása, ezt azonban fokoztaitosan akarja végrehajtani. A Stádium című művében ezt írja: „Hunnia minden lakosainak a nemzet sorába való iktatása életet terjesztene], a 9 milliónak ezenkívül is abbóli kirekesztése elkerülhetetlen halált hozand anyaföldünkre. Ez lélekismereti vallomásom!** Széchenyi István ellene volt a feudalizmus intézményeinek, a jobbágyot földhöz akarta juttatni. A Hitel-ben ostorozta a nemességet. Az volt az elve, hogy a dézsma a jobbágyot bünteti, mert minél jobban törekszik, minél többet termel, annál többet kell adni dézsmába, Ez a mezőgazda- sági termelés megrontásának legfőbb módja. Elítélte az ősiséget is, amely gúzsba köti a birtokost, akadályozza a mezőgazdaság fellendülését. A nemességet vészesen maradi csoportnak tartotta, amely görcsösen ragaszkodik kiváltságaihoz. A Világ című művében meg is állapította: „A forentlú birtokosok közönségesen — s nem mondom, nincs sok kivétel, mert ae mindenütt van —, keveset aggódnak a honrul, vagy künn költik pénzüket, s élik napjaikat, vagy ha idehaza tengenek is, sémi mód nem szolgáljak hazá- jokat.” Helytelenítette, hogy a főnemesség jelentős jövedelmét külföldre viszi, főképpen Bécsben költi el. Ha az a sok pénz itthon maradna, az is segítené a gazdasági élet fellendülését. Ennek érdekében megszervezte a Kaszinót, lóversenyeket, lófuttatásokat rendezett, amelyek elősegítették a főurak itthon- tartását. Külföldön (Anglia, Arábia stb.) lovakat vásárolt a hazai lóállomány javítására. Lovakrul J címmel könyvet ir. A Pálya- és Lófuttatási Társa- . ság 1828-ban Lótenyésztő Társa- i Sággá, majd Gazdasági Egyesületté fejlődött Széchenyi irányításával. Az egyesületnek nem kis ér- | deme volt a mezőgazdaság fellendítésében. Kiállításokat rendeztek, - többek között 1841-ben juhtenyésztés! kiállítást, amelyen már nyírási próbákat is tartottak. A gyapjú ekkor igen keresett cikk, fő- j képpen az angol piacokon. A gabonatermelés és a bortermelés kérdéseivel is foglalkozott műveiben. Hirdette a kapásnövé- nyek termelésének hasznát és saját birtokán termeltetett is cukorrépát, amelynek a feldolgozására Cenken cukorgyárat építtetett, példát mutatott arra, hogy a mezőgazdálkodás korszerű termelés esetén lényegesen több jövedelmet hoz. Szükségesnek tartotta a mező- gazdasági szakoktatást, véleménye szerint a mezőgazdaság sokkal többet adna, ha a tudást megbecsülnénk, ha a nép értelmi színvonalát emelnénk, ha nem lennének olyan téves nézetek, amelyek szerint a mezőgazdálkodást nem kell tanulni. A Gazdasági Egyesületnek azt javasolta, hogy szervezzen szakiskolát. Tanuljunk egymástól is. „Nem nevetséges-e nézni oly gazdát, Ki teszem sáfrányt akar ültetni, s mindent kipróbál, időt, pénzt, béketűrést áldoz fel s erővel önmaga akarja kitalálni a leghelyesebb velebánást, vén szomszédját pedig, ki egész életében jó sikerrel termeszti azt, nem látogatja meg, s tóié utasítást nem kér.’* (Hitei.) Széchenyi nem egyoldalú, nemcsak agrárpárti. Éppen a Habsburg gyarmatosító politika miatt szükségesnek tartja az ipar fejlesztését. Ennek érdekében hazánkat be kell kapcsolni a világforgalomba. Ennek egyik eszköze a víziút. Nagy része van a Duna, a Tisza és a Balaton hajózásának megteremtésében. Megnyitja a Vaskaput, amely eddig akadályozta a dunai hajózást. Jelentős munkát végzett a vasútépítés tervének kidolgozásában, az első állandó dunai hídnak (Lánchíd), a hajógyárnak, az újpesti kikötőnek létrehozásában. Széchenyi az Alföldet tartotta az ország éléskamrájának, fejlesztése életének egyik célja volt. Tes- sedik és Vedre után Széchenyi is felveti a Duna-Tisza-csatorna építésének tervét. Az ő irányításával jelentős, szinte honfoglaló munkát végeztek a vízi mérnökök (Vásárhelyi, Beszédes, Vedres és mások), akik a Tiszától és a Körösöktől több millió hold árterületet hódítottak el. Széchenyi politikáját befolyásolja nagybirtokos volta. A feudalizmus ellen harcol, mégsem tud osztályszemléletétől megszabadulni. Nem forradalmár egyéniség, sőt félti az országot a forradalomtól. Éppen ez állította szembe Kossuth Lajossal, aki a reform- mozgalomnak forradalmi irányt adott. Nehéz lenne eldönteni, hogy a mezőgazdaságnak, vagy az iparnak a fellendítéséért tett-e többet, az azonban kétségtelen, hogy igen értékes munkát végzett. Kossuth fellépéséig a politikai életnek is vezető egyénisége volt. Fontos szolgálatokat tett hazájának, példát mutatott az utókornak önzetlenségében, a nép szeretőiében, a- melyet a Világ című művéből vett mondat is igazol: „Magamat hazám igen kis szolgájának tartom, de az hiszem, hogy a legkisebbnek is vannak nagy és számos kötelességei.” Úttörő társadalmi munka Az elmúlt napokban a tanítás ulán a kevermesi Petőfi Sándor úttörő csapat tagjai, mintegy 150- en ásóval és lapáttal fogtak hozzá az ároktisztításhoz. Kitisztították az iskola, a kultúrház és a mozi előtti árkot, amelynek hossza körülbelül 300 méter. Ezzel a munkával az úttörő pajtások Példát mutatnak, hogy falujuk még szebb és tisztább legyen.
