Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

4 HÉP ÚJSÁG I960, április 21., csütörtök A gyulai látási könyvtár ít&ií&sl Általános iskolai tanulók felszabadulási tanulmányi versenye A budapesti televízió-adó mű­sorát jelenleg már négy vidéki adó, a pécsi, a miskolci, a soproni és a szentesi — továbbítja. A tele­vízió iránti növekvő érdeklődés megköveteli, hogy mielőbb olyan országos hálózat épüljön ki, amely az ország legtávolabbi helyein is lehetővé teszi a televízió-műsor vételét. Az országos televízió-há­lózat fejlesztésével a gazdasági bizottság is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban Rontó Tibor posta- vezérigazgató-helyettes a követ­kezőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: A meglévő öt televízió-adó az ország területének körülbelül negyven százalékába juttatja el a műsort, tesz lehetővé jó vételt. A korábbi elképzelések szerint a második ötéves terv végére feje­ződött volna be az úgynevezett nagvadó-hálózat építése. A gazda­sági bizottság határozata most | meggyorsítja a fejlesztési munkát, j Tíz—húsz kilowattos nagyteljesít- ' ményű adókból 1963 helyett már 1962 végéig olyan láncot építenek ki hazánkban, amely már az or­szág legnagyobb részébe eljuttatja a budapesti televízió műsorát. így például a Dunántúl a Kabhegyi televízió-adót 1961-ben, a tokaji i adót pedig 1962-ben helyezik üzemben. A mostani pécsi adót nagyobb teljesítményűre cserélik ki, s így annak vételkörzete is na­gyobbodik. Vannak olyan úgynevezett ta­kart területek, ahol a vételt csak helyi jellegű reléállomások közbe iktatásával lehet majd megvalósí­tani. A második ötéves terv végé­re. az egész országban, a legeldu­gottabb helyeken is vehető lesz a televízió műsora. A gerinchálózat hátralévő állo­másainak építésére már az idén megkezdték az előkészületeket. A Kabhegyi adóhoz azonban mint­egy 4—5 kilométer hosszú út épí­tésére van szükség. A KISZ köz­ponti vezetősége bejelentette, hogy előreláthatólag májustól két- háromhetes táborokat szervez, amelyekben a fiatalok társadalmi munkában építik meg az utat. A gazdasági bizottság foglalko­zott a televízió szerviz-kérdéseivel és a zavarelhárítással is. A posta szolgálatát, amely vidéken teljes egészében ellátta a televízió- és a rádióvevőkésziilék-javításokat, még az idén a Kohó- és Gépipari Minisztérium veszi át, s jelentősen továbbfejleszti, bővíti a hálózr tot. (MTI) Ezen a képen az első sorban Kiss Tibor, Barcza Éva, Doby Írisz és Bánífy Frigyes látható. A fő mulattatok — (jobbról balra) Beck György és Székely Tamás, valamint Kiss Tibor, DanHavics Daniló alakítója. Meggyorsítják az országos televízió-adóhálózat építését — Ott a Népkertben, abban az oszlop-tornácos szép é- pületben van a járási könyvtár új tanyája — mutatja egy gyulai járókelő. A könyvtár vezetőjével, dr. Né- medi Endrével az egyik sarokba telepedve a könyvtár életéről be­szélgetünk. Megtudjuk, hogy ez a fontos művelődési intézmény nem apátlan-anyátlan árva. A járási és a városi pártbizottság és ta­nács támogatását élvezte s élvezi. Ennek egyik eredménye, hogy Gyula város, valamint a járás községei több évet átfogó kultu­rális tervükbe iktatták a könyv­tárak erkölcsi és anyagi támoga­tását. Például a községfejlesztési alap globális összegének 1—3 szá­zalékát fordítják a népkönyvtá­rak könyvállományának a gyara­pítására. Ennek az 1959-ben ho­zott határozatnak az a kézzelfog­ható eredménye, hogy a járás ki­lenc községe együttvéve 70 ezer forintot hasított ki a községfej­lesztési alapból, könyvbeszerzés­re. Gyulaváriban például 18 ezer forintot fordítottak e célra. Még a művelődési otthon építésével bajlódó Lőkösháza is 2000 forin­tod: biztosított népkönyvtára ré­szére. A járási könyvtár mos­tani új helyének rendbehozásá­ra a járási tanács 57 ezer forin­tot adott, a Gyulai Harisnyagyár pedig a külső tatarozást, az ajtók, ablakok festését és a berendezést vállalta és igen dicséretes mó­don tej lesi tette is. Jelenleg leg­szebb és legkorszerűbben beren­dezett járási könyvtár a gyulai. A helyi kölcsönzés ügye jó kezekben van.- Nemcsak a szépirodalomnak, hanem a po­litikai és szakirodalomnak a ked­velői is megtalálják a keresett a- nyagot. A katalógusban nem lel- hetőket könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítják. A József Attila olvasómozgal­mat illetően a járási KISZ-szel működnek együtt, s a járás terü­letén jelenleg 386 résztvevőt tar­tanak nyilván. Az általános isko­lák igazgatóival 1959-ben történt megbeszélés értelmében a felső- tagozatúak az osztályfőnöki óra keretében könyvtári látogatáson vesznek részt. Közülük sok vált olvasóvá. Az Erkel Gimnázium diákjai pedig a költözködés köz­ben szétzilálódott könyvtári a- nyag rendezésében segítettek hosszú ideig. Az olvasók mennyisége is szó­ba került. Számuk jelenleg 1008 fő. Meg kell őszintén mondanunk, hogy olyan nagy város esetében, mint Gyula, az olvasnivalóval gazdagon ellátott könyvtár mel­lett ez nem rendkívüli szám. Ez­zel nyilván a köpyvtár dolgozói is tisztában vannak, mert az olva­sólétszám növelése érdekében te­rebélyesek és mélyítik propagan­dájukat. Az elkövetkezendő idők­re nagyobb mérvű irodalmi ren­dezvényeket terveznek. A népi demokratikus államok irodalmát is megismertetik, hogy ezzel bő­vítsék az olvasók érdeklődési kö­rét. Az Erkel Művelődési Ház ré­szére dia-filmeket kölcsönöznek, az eszperantó szakkörök részére pedig szakirodalmat biztosítanak. Olvasó-megbeszéléseket tartanak. A művelődési otthon ismeret- terjesztő előadásaihoz szakköny­vekkel és dia-filmekkel járulnak hozzá. Az Erkel-Emlékbizottság részére Erkel életével és munkás­ságával foglalkozó irodalmi bibli­ográfiáját biztosítják. A nemzeti­ségi olvasókról sem feledkeznek meg. Gyulán román könyvek áll­nak rendelkezésére, és Eleken s Kétegyházán is van nemzetiségi könyvtárrészleg. Céljuk: javuló könyvtári munkával közelebb hozni a dolgozókat az olvasómoz­galomhoz. Jelentős a szakszervezeti könyvtári hálózat munkájának segítése. Ennek érdekében a já­rási könyvtár ajánló bibliográfiát állított össze. Üzemekben és ter­melőszövetkezetekben időnként ismertetik a szükséges szakirodal­mat. A járási könyvtár hálózatának élete is kedvezően alakul. Elek és Üj kígyós népkönyvtára községi kezelésbe került, s ezzel a helyi tanácsok kulturális felelőssége megnőtt. Kétegyházán a nép­könyvtár új helyiségbe költözik * és ugyancsak községi elbánásba jut. A szakfelügyeletet természe­tesen továbbra is a járási könyv­tár látja el. — Telekgerendás két kültelek! helyén, így Nagymegye- ren és a Sopronyi tanyán letéti könyvtár létesült. Nagymegyeren különösen a szlovák könyvek i- ránt nagy az érdeklődés. Általá­ban a jobb, nemzetiségi könyv­ellátás érdekében a járási könyv­tár segítséget kért a Megyei Könyvtártól és az Országos Szé­chenyi Könyvtár Nemzetiségi Kapcsolatok Osztályától. Magá­ban Gyula városában két mun­kás-, illetve parasztlakta terüle­ten, Galbácskerten és Kisromán- városon fiókkönyvtárat létesítet­tek. A járási könyvtár kapcsolatot teremtett a gyulai termelőszövetkezetekkel és ki­dolgozta ilyen irányú program­ját. Fiókkönyvtárakat létesít a tsz-eknek legmegfelelőbb helyen és segíti őket a könyvbeszerzés­ben. Gyulán és a járásban dolgozó mezőgazdasági szakemberekre és tsz-vezetőkre is gondoltak. írás­ban és közvetlenül is felhívják a figyelmüket a legfrissebb mező- gazdasági szakirodalomra, vala­mint az Agrártudományi Szemle cikkeire. A látottak és hallottak alapján azzal távoztunk a gyulai járási könyvtárból, hogy ha a könyvtá­rosok eddigi eredményeiket to­vábbfejlesztik, akkor különösen a paraszti olvasó tömegek még szélesebb rétegeit sikerül bevon­niuk a rendszeres olvasásba. Általános iskolai tanulóink zö­me már a felszabadulás után szü­letett. Legtöbbjük tehát a felsza­badulásról és az azt megelőző időkről csak az idősebbek elbe­széléséből tud. Bár észleli, hogy körülötte megállás nélkül fejlő­dik a világ, mindezt azonban ter­mészetesnek tartja, és szinte el sem tudja képzelni, hogy nem is olyan régen még egészen más­képpen volt minden. Hazánk felszabadulásának lő. évfordulója jó alkalmat nyújtott arra, hogy kis diákjaink a maguk kutató, nyomolvasó és összeha­sonlító munkájával közelebb jus­sanak a felszabadulás történelmi jelentőségének és az azóta eltelt 15 év nagy vívmányainak meg­értéséhez. A megértés elmélyíti bennük a felszabadítók iránti szeretet és hála érzését. Ez volt a Békés megyei általános iskolai tanulók idei felszabadulási verse­nyének fő célkitűzése. A megyei művelődési osz­tály még januárban versenyt hir­detett az általános iskolák felső­tagozati tanulói számára. A fo­galmazási verseny V—VIII. o. részvevőinek saját utánajárásuk alapján községük felszabadulásá­nak, községük vagy családjuk 15 éves fejlődésének legkiemelke­dőbb eseményét kellett elbeszélés formájában élmény szerűen, érze­lemmel teli hangon feldolgoz­niuk. A szépversmondó és szépolvasó versenyre benevezett V—VIII. o. tanulóknak osztályonként más­más költeményt kellett elmonda­niuk, illetve prózai szöveget fel­olvasniuk. Az orosz nyelvi verseny VH— Huszár Rezső--------------------------------------------------------------------------------------­V íg özvegy A Békés megyei Jókai Színház az elmúlt héten, pénteken mutat­ta be először Lehár Ferenc világ­sikerű operettjét, a Víg özvegy-et A színház operett-társulata Gáti Sándor rendezésével igen jó elő­1 adást produkált, így a további előadások is szép sikerre tarthat­nak számot. Felvételeink a Víg özvegy be­mutatóján készültek, és két igen érdekes jelenetet mutatnak be. VIII. o. részvevőinek a felszaba­dulásról szóló magyar szöveget kellett oroszra fordítaniuk. A szépéneklő versenyre beneve­zett énekkaroknak a kötelező szám, Kodály Békedala mellett egy-egy szabadon választott ének­kari darabra is fel kellett készül­niük. A versenyfelhívás nagy vissz­hangra talált az általános iskolai tanulók körében. A versenyre minden iskolában sokan nevez­tek be. Elismerés illeti nevelőin­ket, akik a tanulók vetélkedési kedvét végig ébren tartották, sőt fokozni tudták, a versenyekre va­ló felkészülésben mindvégig nagy segítségére voltak tanítványaik­nak; Az iskolai selejtezők után a já­rási és városi elődöntőkre került a sor. Az ott első helyezést nyer­tek kerültek aztán a megyei dön­tőbe. A megyei verseny első és második helyezettjei az április 4-i békéscsabai emlékünnepélyen mutathatták be tudásukat. A versenyek befejeztével, úgy gondoljuk, hasznos lesz mérleget készítenünk. A felszabadulási verseny legnagyobb jelentősége az, hogy 25 000 felsőtagozati tanu­ló figyelmét a felszabadulás té­nyének jelentőségére, a felszaba­dító Szovjetunió történelmi szere­pére és a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő vívmányaira, dolgo­zó népünk megváltozott életére irányította, és felébresztette ben­nük azt a vágyat és törekvést, hogy tanulásukkal és majdan munkájukkal maguk is tevékeny részt vegyenek a további építés­ben. A felkészülés folyamán ta­nulóink ismeretei és/készségei je­lentős mértékben tovább fejlőd­tek. Tanulóink megismerkedtek a tanulmányi versenyek előrelendí­tő izgalmával, a győzni akarás nagyszerű érzésével. Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. A másik serpenyőben azok a ta­pasztalatok és bíráló megjegyzé­sek vannak, melyek a tanulmányi versenyt nyomon követték, s me­lyek éppen a tapasztalatok alap­ján a jövőben a verseny még jobb megszervezését és lebonyo­lítását kívánják. Általános véle­mény szerint a felszabadulási versenyt feltétlenül rendszeresíte­ni kell. Megfelelő szervezéssel le­hetővé kell tenni, hogy a tanulók ismereteinek és készségeinek fej­lesztésére egész tanéven át ser­kentő hatással legyen. Meg kell valósítani a döntőben is az írás­beli versenyek teljes zárt helyisé­gét, a többi (szépversmondó, szép­olvasó és szépéneklő) verseny me­gyei döntője számára viszont a legteljesebb nyilvánosságot kell biztosítani. A versenyeket esetleg más (helyesírási, földrajzi, szám­tani, politechnikai) versenyekkel is ki lehet egészíteni. Ily módon az április 4-i felsza­badulási versenyek az általános iskola valóságos seregszemléivé válhatnak, melyek felsőtagozati tanulóinkat évről évre nagyobb erőkifejtésre, ismereteik és kész­ségeik továbbfejlesztésére és be­csületes vetélkedésre mozgósítják. Ünnepi évforduló Békéssxentandráson Az 1735. évi parasztfelkelés 225. évfordulója alkalmából Bé- késszentandráson 1960. április hó 24-én délelőtt 11 órakor ün­nepi falugyűlést rendeznek, ame­lyen a falu bírójának Vértesi Mihálynak a szobrát is leleple­zik. Ünnepi beszédet mond dr. Maday Pál, a Szegedi Tudo­mányegyetem állam- és jogtu­dományi karának dékán-helyet­tese. Délelőtt még sor kerül az ünnepi +anácsülésre is, majd megnyitják a paraszt felkelés év­fordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást,

Next

/
Thumbnails
Contents