Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
2 NÉPÜJSÁG I960, április 21., csütörtök Ismét vér foljik Szöulban Herter amerikai külügyminiszter emlékiratot nyújtott át Dél-Korea washingtoni nagykövetének Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Szöulban szerdán a biztonsági erők ismét tüzet nyitottak tüntető csoportokra. A szerdára virradó éjszaka egy gyalogos hadosztály — élén páncélosokkal — érkezett Szöulba és tovább tart a 38. szélességi fok térségéből a fővárosba vezényelt katonai egységek bevonulása. Mint a Reuter jelenti, szerdán reggel harckocsik és géppuskák vették körül a fontosabb kormányépületeket. Különösen nagylétszámú őrség helyezkedett el Li Szin Man elnök háza körül. A keddi véres harcoknak — mint az ADN jelenti ^— országszerte legkevesebb 98 halálos áldozata van, a sebesültek számát pedig nyugati hírügynökségek ezerre becsülik. Mint a Reuter jelentette, Dél- Koreának abba« az öt városában, ahol rendkívüli állapotot rendelzárva tart. Az egyetemek és a középiskolák az ország többi részében is zárva vannak. ADN-jelentés közli, hogy Szöulból egyetemisták csoportjai vonultak a várostól északra fekvő dombos vidékre, hogy ott folytassák a harcot a liszinmanista csapatokkal szemben. Az Aí'P egy hivatalos közleményt idézve, azt jelentette, hogy Szüul központjában helyreállították a rendet. A jelentés ugyanakkor beismeri, hogy a főváros külső negyedeiben folytatódnak a harcok. Mint az AP és az AFP közölte, Li Szin Man kormánya szerdán rendkívüli minisztertanácsra ült össze, hogy megvitassa a legújabb fejleményeket. Az AFP értesülései szerint olyan hírek terjedtek el, a kormány tagjai arra készülnek, hogy benyújtsák lemondásukat Li Szin Mannak. A szerda reggel megjelenő dél- koreai lapok szembetűnően magukon viselik a cenzúra kezenyotudósításokat sűrűn tarkítják fehér foltok. A szigorii cenzúra ellenére a lapok többsége elítéli a kormány magatartását, s különösen a biztonsági erők brutális fellépését. Mint az AP jelenti, Jón Csang dél-koreai alelnök, az ellenzéki demokrata párt vezére sajtónyilatkozatban hangoztatta, hogy a Li Szin Man-kormány csak új választások kiírásával csendesítheti le a felháborodott kedélyeket. Az alelnök sürgette továbbá a rendkívüli állapot megszüntetését és a biztonsági erők fegyverhasználatának haladéktalan megtiltását. Tíz pontba foglalt követeléseiben Jón Csang sürgette a letartóztatott diákok és tüntetők szabadonboesátását, a békés tüntetések jogának elismerését, annak megszüntetését, hogy a rendőrség beavatkozzék a diákok életébe, valamint a hatóságok terrorszervezeteinek feloszlatását. tek ed, szerdán valamennyi iskola I mát. A keddi tüntetésekről szóló Amerikai emlékirat a Li Szin Man-kormányhoz v, (Washington) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Herter amerikai külügyminiszter kedden este magához kérette Ju Csang Jang dél-koreai nagykövetet és emlékiratot nyújtott át neki. Az amerikai külügyminisztérium kiadott közleménye többek közt bejelenti, hogy Herter „hangsúlyozta kormányának súlyos aggodalmát, a legújabb dél-koreai fejlemények és az erőszakos cselekmények miatt.” Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata „szinte példa nélkül áll, tekintve, hogy egy szövetséges állam belügy emel foglalkozik”. A nyilatkozat megállapítja, Herter külügyminiszter felkérte a dél-koreai nagykövetet „hívja fel kormányának figyelmét arra a tényre, hogy a dél-koreai események milyen komoly hatással lesznek külföldön, és hogy feltehetően a Koreai Köztársaság nemzetközi helyzetének és tekintélyének jelentős meggyengülését e- redményezik”. I többsége semmi esetre sem komj munista”. A lap elismeri, hogy a Li Szin Man-klikkel szemben megnyilvánuló ellenálás a március 15-i választásokból fakad, s a választásokat korruptnak, rendőri terror mellett lefolytatott választásoknak nevezi. A New York Herald Tribune azon kesereg, hogy „Dél-Korea demokratikus államformája az a- merikai példám, épült fel, s többek közt az a rendeltetése, hogy megmutassa: a szabad nyugati politikai intézmények ugyanolyan jók Ázsia számára, mint amilyen rossz a kommunizmus”. A New York Herald Tribune megjegyzi, a dél-koreai kormány „azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a kommunisták állnak a jelenlegi események mögött”... „Ostobaság lenne azoban feltételezni, hogy a kormány ártatlan, vagy hogy magatartása könnyen összeegyeztethető a demokratikus kormányzásról vallott elképzelésekkel”. (MTI) Cssii En-laj és Nehru megkezdte tárgyalásait Új-Delhi (MTI) Csou En-laj miniszterelnök és Csen Ji miniszterelnök-helyettes szerdán délelőtt felkereste hivatalában Nehru miniszterelnököt. Ezzel megkezdődött a hatnapos kínai—indiai tárgyalások első szakasza. A Reuter ügy értesült, hogy a megbeszéléseknek nincs meghatározott napirendje. Nehru valószínűleg csak nagy általánosságban érinti majd az olyan kérdéseket, mint a párizsi csúcsértekezlet, a leszerelés, hogy megismerje az e- zekre vonatkozó kínai álláspontot. Végül sor kerül a határvitára is, de valószínűleg nem hamarabb, mint a tárgyalások második vagy harmadik napján. A kínai miniszterelnök és kísérete szerdán még a tárgyalások megkezdése előtt ellátogatott Rajgarh-ba és megkoszorúzta Gandhi sírját. Később felkereste Praszad indiai elnököt. » Á Nhandan című hanoi lap keddi vezércikkében azt írja, ha megfelelően rendezni tudják a kínai—indiai határkérdést, ez jelentős mértékben megerősítené az ázsiai és afrikai országoknak az imperializmussal szemben tanúsított szolidaritását. Éppen ezért Ázsia népei nagy figyelemmel kísérik a két miniszterelnök tárgyalásait és azokhoz sok sikert kívánnak. (MTI) Nyugatnémet lap a magyarországi németek helyzetéről Berlin (MTI) A Frankfurter Allgemeine című lapban Hanni Kolitzer hosz- szan foglalkozik a magyarországi német nemzetiség helyzetével. A flz Izvesztyija a dél-koreai helyzetről Moszkva. A szöuli események a dél-koreai nép legnagyobb tömegmegmozdulását jelentik a dél-koreai háború befejezése óta, de egyszesmind előre jelzik annak a rendszernek elkerülhetetlen bukását is, amelyet belföldi gyártmányú dél-koreai és külföldről behozott amerikai szuronyok tartanak fenn — írja a szerdai számában az Izvesztyija. Hohlov, a cikk szerzője rámutat, hogy a dél-koreai nép a meghamisított március 15-i választások érvénytelenítését, a bebör- tönzöttek szabadonbocsátását követeli és szembeszáll azzal a politikával, amelynek célja újabb testvérháború kirobbantása. Japán vélemények Tokió. Az Üj-Kína jelenti, hogy mintegy 1500 Japánban élő koreai állampolgár kedden este tiltakozó gyűlésen bélyegezte meg a Li Szin Mam-klikk terrorját. A gyűlésen egyhangúlag hozott határozatában a Japánban élő koreai állampolgárok támogatásukról biztosítják a Li Szin Man-klikk ellen harcoló dél-koreai lakosságot és követelik az amerikai csapatok kivonását, valamint Korea békés egyesítését. Mint az AFP jelenti, Kisi japán miniszterelnök szerdán annak a véleményének adott hangot, hogy „a szöuli zendülés a dél-koreai lakosságnak a legutóbbi választások miatt érzett haragját tükrözi”. A japán miniszterelnök hangoztatta, „nem hiszi, hogy a tüntetéseket a kommunisták su- sugalmazták”. Történészek felszabadulási tudományos ülésszaka cikkíró megállapítja: „A magyar- országi németek életviszonyai az utóbbi években szemlátomást megjavultak. A párt és a kormány támogatja a német kultúr- munkát, a német művelődési csoportok, az iskolák, gimnáziumok és óvódák anyagi segítséget kapnak”. Megemlíti, hogy Magyarországon ez idő szerint öt nyolc- osztályos általános iskolában német a tanítási nyelv, továbbá 145 általános iskolában 110Q0 gyermek részére hetenként háromszor van német nyelvóra. Budapesten, Kőszegen, Pécsett és Baján német tannyelvű gimnázium működik, a budapesti és a pécsi tanítóképző intézetnek német tagozata is van. Magyarországon egy német hetilap jelenik meg, a pécsi rádió pedig naponta félórán át . sugároz német nyelvű műsort. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörtóneti Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Hadtörténelmi Intézet hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója alkalmából szerdán tudományos ülésszakot rendezett az Akadémia felolvasó termében. A megnyitó előadást Mód Aladár egyetemi tanár, a történettudományok doktora tartotta. Hyupai-Serün szenátusa provokációs nagygyűlésre készül Berlin (MTI) Willy Brandt, nyugat-berlini polgár' mester húsvéti szózatában felszólította a lakosságot, minél nagyobb számban vegyen majd részt a május elsejei nagygyűlésen, amelyet a Reichstag környékén, az övezethatár mellett rendeznek meg. A nagygyűlés célja: hangulatot kelteni a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen. A provokációs nagygyűlés szónokai Willy Brandt, továbbá Gerstenmaier, a szövetségi gyűlés elnöke és Lemmer össznémetügyi miniszter lesznek. (MTI) „Elvtárs és barát" Az angol munkásmozgalom veteránjának visszaemlékezései Leninről A Reuter tudósítója hangoztatja, hogy diplomáciai megfigyelők véleménye szerint az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata nyilvános figyelmeztetés Li Szin Man kormányának. Egy UPI-jeletés közölte, Stewart Udall amerikai képviselő kedden javasolta, hogy Eisenhower mondja le tervezett dél-koreai látogatását. A képviselő hangoztatta, a legújabb dél-koreai fejlemények azt bizonyítják, hogy a március 15-i választásokat Li Szin Man pártja rendőri terror segítségével nyerte meg. A dél-koreai nagykövet újságíróknak adott válaszaiban előbb tagadta, később azonban beismerte, hogy Herterrel folytatott megbeszélésén szóba került Eisenhower tervezett dél-koreai látogatása is. A vezető amerikai lapok szerdán a leplezetlen aggodalom hangján írnak a súlyos dél-koreai helyzetről, A New York Times kénytelen beismerni, hogy „a tüntetők nagy William Gallachernek, az angol munkásmozgalom veteránjának jutott az a szerencse, hogy 1920- ban a kommunista Internacionálé II. kongresszusán találkozhatott és beszélhetett Leninnel. A TASZSZ tudósítója azzal a kéréssel fordult Gallacher elvtárshoz, mondja el visszaemlékezéseit ezekről a találkozásokról. A kérdésre válaszul Gallacher a következőket írta: „1920-ban az angol sajtó és a burzsoá politikusok megjövendölték a „bolsevik rezsim” gyors bukását. Ebben semmi új nem volt. Közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kezdték hangoztatni, hogy a munkások első köztársasága három hónapnál tovább nem tartható fenn. És a- mikor én Glasgowból a második kongresszusra utaztam, ők még mindig a magukét hajtogatták!” Gallacher ezután hangsúlyozza, hogy amikor Szovjet-Oroszország- ba érkezett, sok olyan tényt fedezett fel, amelyek megcáfolták „a burzsoá propaganda végtelen szóáradatát.” . „Igaz — írja Gallacher —. nehéz volt az élet: a munkások, a parasztok és a katonák mindenben hiányt szenvedtek. Hiány volt é- lelmiszerben, ruházatban, üzemi fűtőanyagban, dúlt a polgárháború, az intervenció, a lengyel háború. Nép még soha a világon nem találkozott ilyen leküzdhetetlen- nek látszó nehézségekkel. Csak egyben nem volt hiány — a munkások határozott, megingathatatlan forradalmi szellemében. Ez mindenben megnyilvánult, de legjobban kifejezte ezt a Vörös Tt-idserpg egyik fiatal parancsnoka, aki amikor meghallotta, hogy mi angolul beszélünk, felénk fordulva a következőket mondta: „Mondják meg az angol népnek, hogy mi éhezünk, de boldogok vagyunk, győztünk a forradalmunkban, és ezt tőlünk semmi és senki soha el nem veheti.” Ugyanezt a szellemet éreztem a munkások között á kommunista szombatokon. ők megismerték bennem a munkást, és munkásmódra üdvözöltek engem. De a legnagyobb öröm az volt számomra, hogy Lenin elvtárs fogadott. Negyven év telt el az első találkozás óta, de még ma is úgy látom őt magam előtt, mint olyan embert, aki bízik önmagában, aki forradalmi hitével — amelyet megtestesített egész élete és munkája — lángra lobbant mindenkit, aki csak találkozik vele. Még soha ember nem vállalt magára akkora felelősséget, amikor az egész burzsoá világ fondorlatokat és összeesküvéseket szőtt a forradalmi hatalom megdöntésére. És mégis, a háború és a szükség minden problémája közepette mindenkor talált időt arra, hogy beszélgessen a küldöttekkel. segítse őket a politikai tájékozódásban. Saját tapasztalatomból tudom ezt. Nemcsak a politikai bizottságban vitakozott velem türelmesen, hanem személyesen is beszélgetett velem, csakúgy, mint a többi küldöttel a bizottságon kívül és Kreml-beli dolgozószobájában. Nagyszerű elvtárs volt és nagyszerű barát. Ami személy szerint engem illet, a politikai bizottság vitáján az egyik német küldött személyes kirohanást intézett ellenem. ’Ne beszéljen így — szakította félbe Lenin elvtárs —, Gallacher elvtárs követhet el hibát, de mindenkor hű marad az Intemacionáléhoz’. Mindig gondolok az én nagyszerű elvtársamra — írta befejezésül Gallacher —, tanításaira, a- rnelyek vezetnek engem csakúgy, mint minden igazi proletárt. Hiszek benne, mint ahogy hiszek a kapitalizmus végében és a kommunizmus világméretű győzelmében,”
