Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

4 HtPÚJSAG I960, március 16., szerda. Az állatállomány egy részét a tagok adják össze a telekgerendás! Új Tavasz Tsz-ben Szánté alig fértek az emberek a telek gerendása Új Tavasz Tsz irodájában a legutóbbi közgyűlésen. A tsz az elmúlt év őszén kezd­te el a közös munkát. A tóz-közgyűlésen a termelési tervet tárgyalták meg, és hagy­ták jóvá. A terv nagy feladatokat állít a tagok elé. Az állatállo­mány egy részét a tagok adják össze a háztáji állományból. Vásá­rolnak ezenkívül 30 tehenet, 40 anyakocát, 50 hízónak való marhát, és 210 sertést. A hízómarhákat és sertéseket még ebben az évben értékesítik. Szántóterületük 32 százalékán kukoricát, hat százalé­kán pedig silókukoricát termesztenek, 30 holdon lucernát hagynak magtermesztésre. Egy munkaegység értéke 36 forint. A tavaszi ve­tésekhez szükséges vetőmagvákat a tagok holdak arányában adták a közösbe és az összejött vetőmagvakat a tsz egyöntetű vetőmagért cserélte ki. A tagok sok hasznos segítséget adnak a vetőknek, a napokban hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz. Szombaton hat fogat símítózta az őszi szántásokat, a mák és borsó vetéséhez is hoz­záfogtak. A legutóbbi közgyűlésen négy új tagot vettek fék Hétszázötven tonna szintetikus mosószer 1960-ban a műanyag-ruhaféleségek további terjedésével együtt több szintetikus mosószer is készül. A tervek szerint az idén 750 tonna Ra­pid, Rádión, Duna és Tisztaság mo­sóport hoznak forgalomba a háztar­tási boltok és a szaküzletek. Szap­pan alapanyagú mosóporokból négy­ezer tonnát gyárt az ipar. A hagyo­mányos tisztítószereken kívül rövide­sen új mosópor is forgalomba kerül. Az új mosópor — előreláthatólag a Szuper Rapid — nem por alakú lesz, hanem apró gömböcskékből áll, s gyorsában oldódik. A Rapidből egy nagymosáshoz átlalában kétszáz grammnyi kellett, az új mosószer­ből száz gramm is elegendő. „Mindig Csabacsüdön akarunk maradni“ CSABACSÜD a Körös-vidék egyik legtisztább faluja. Nagy szerepe van ebben dir. Kóczy Kálmán körzeti orvos­nak, aiki nemcsak előadássoroza­tot tart a „Tisztaság fél egészség”- mozgialomról, hanem házról-házra járva ellenőrzi is a rendet. A ter­melőszövetkezeti község közked­velt orvosát egyik este, munka­idő után kerestük fel otthonában, hogy elbeszélgessünk munkájá­ról. — Tessék csak befáradni — in­vitált bennünket bá­tor máris kezet mos és hamarosan megállapítja a bajt. Receptet ír, injekciót ad s azzal búcsúzik el a házaspártól, hogy holnap reggel ne keljen fel az asszony, ő majd elmegy meglátogatni. ÉRDEKLŐDÉSÜNKRE, hogy érzi magát ebben a tanya- világban, mosolyogva válaszol: — Nagyon szeretek itt élni. Húsz éve gyógyítok falun, ebből az utóbbi 9-et itt éltem. Amikor idekerültem, még petróleum- lámpával világítottunk, naponta rátságosan a szem­üveges, mindig mo­solygós doktor bácsi.-— Ma már befejez­tem a munkát, meg­látogattam a súlyos betegeket is, ráérek egy kis tere-ferére. Még be sem fejez­hette mondani valóját, máris csöngettek és sűrű bocsánatkérés közben Kisuczki Mi­hály lépett be beteg feleségével. Elmon­dotta, hogy ő • egész nap nem volt odaha­za, az asszony pedig nem alkart orvoshoz menni, mert úgy vél­te, hogy egy kis nát­hából házi kezeléssel is felgyógyul, nem zavarja a doktort. — Engem soha nem zavarnak. — Tessék csak jönni, bármi előfordul, mert könnyeb­ben segíthetünk, amíg kicsi a baj. Az asszony lázmérőt kap, a dok­10—12 beteg keresett fel. Azóta bevezették a villanyt, vízvezeték épült, új egészségház és gyógy­szertár áll rendelkezésünkre. Lé­Baromf(tenyésztők figyelem! Idén is kedvező feltételek mellett, magas áron köthető baromfinevelési és hizlalási szerződés a földművesszövetkezettel. A szerződést kötők hí­zott libánál 40.— Ft. hízott kacsánál 25.— Ft., pulykánál 30.— Ft. előleget kaphatnak. Csirkénél előlegként naposcsibét kap a termelő, vagy saját keltetésű csirkénél a szerződéssel le­kötött mennyiség kg-ja után 7.— Ft előleget vehet igénybe. Neveljünk minél több baromfit! Érdemes, jól jövedelmez! Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkezet ad! 8098 nyegesen könnyebb a munkánk, pedig sokkal több emberrel van dolgunk. A termelőszövetkezeti tagok bizalommal jönnek hozzám régi bajaikkal is, gyakran kül­dünk műtétre régi sérvekkel em­bereket, vagy szanatóriumba a tüdőszűrő alkalmával tapasztalt bajok esetén. Nem egy esetben kigyógyult a beteg, mert idejében vettük észre a bajt. EGY NAGY KÖNYVET | tesz elénk, amiből némi tájékozó­dást nyerünk az elmúlt évi mun­káról. Vannak napok, amikor a rendelőben és az egészségházban 00—80 gyerek és felnőtt kereste fel kisebb-nagyobb panasszal. Az elmúlt évben összesen 16 ezer * 65 vizsgálatot vezettek be a nagy­könyvbe. Meglepődve nézünk az orvosra, aki kitalálja gondolatun­kat s megszólal: — No, ne tessék azt hinni, hogy minden esetben komoly betegség- ségről van szó. Én a megelőzés híve vagyok s magam mondom az ’ embereknek, hogy keressenek fel, ha nem jól érzik magukat, vagy bármilyen észrevételük van egész­ségükre vonatkozólag. Jönnek is. Előfordul az is, hogy valaki jól megvacsorázik a disznótorban, másnap nem jól érzi magát, azt hiszi, hogy beteg és kiderül, hogy kutyabaja. Ilyenkor jót nevetünk és megállapodunk abban, hogy legközelebb mértékletesebb lesz az ínyenc falatokkal szemben. ELMESÉLTE a körzeti orvos azt is, hogy mun­kájában igen sokat segít a fele­sége is, aki délelőtt adminisztrál a rendelőben, délután pedig mint házi betegápolónő járja a falut, injekciót ad, ellenőrzi, hogy be­szedi-e a gyógyszert, fekszenek-e, akik erre rászorulnak. Búcsúzóul elmondta még azt is, hogy annyi­ra megszerették Csabacsüdöt, hogy életük végéig ott kívánnak maradni. Hívták már városba nem egyszer, de nagyon összenőtt a csabacsüdi emberekkel, akik munkájáért megbecsülik. Nagyon jó érzés közöttük élni. Ary Róza Békéscsabai vállalat belső ellenőrt keres. Fizetés: 1700—2000 Ft. Jelentkezéseket átvesz a kiadóhivatal „Ellenőr” jeligére, 156 A szokás Néhány hete a Mezőhegyest Állami Gazdaság igazgatójától, Majoros Jánostól hallottam: újat csak új módon gondolkodó em­berekkel lehet alkotni. Azok az emberek, akik nem tudnak újsze­rűén gondolkodni, kik nem fogé­konyak az alkotó új iránt, nem a fejlődés, az előrelépés ügyét szolgálják, hanem a maradisá- gét. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a minap Tarhoson, a növényvédő állomás udvarán. Ha gyorsan papírra vetnénk az itt dolgozó emberek életéveit, az átlagon megütköznénk. Alig haladná meg a harmincat. Mond­hatjuk, hogy az itteni dolgozók többsége a felszabadulás idején serdülő fiatal volt. Akkoriban kezdett kibontakozni bennük a ■"férfias értelem, akkor kezdett tudatukban feltárulni az élet, a munka megszerelése. Azóta ide­szegődtek a növényvédő állo­máshoz, s ki 4 éve, ki pedig már hosszabb idő óta itt tesz-vesz. Azelőtt jóformán alkalmi mun­kából élték. Néhány szerelő ki­vételével egyikőjük kezében sem volt szakma. Most pedig ki trak­torvezető jogosítványt, ki perme­tező mesteri bizonyítványt szer­zett. Munkahelyük az egész me­gye. Tavasztól őszig a határt járják, segítséget nyújtanak a tsz-eknek a gyomok elleni küz­delemben, vegyszert szórnak a lucernásokra, az amerikai szövő­lepke kártételének megakadályo­zására a fákat permetezik, és még sok fajta munkát csinálnak. Házuktája — a növényvédő ál­lomás — rendje, tisztasága aka­ratlanul is szembetűnik. Gépeik ápoltak, kisegítő eszközeik (pót­hatalma kocsik, ciszternák) rendben sós rákoznak. Ez a nagy tisztaság és rend arról tanúskodik, hogy itt fegyelmezett emberek dolgoznák. Fegyelmezettek a szó szoros ér­telmében. Fegyelmezettségük a- zonban nem azonosítható a Hor- thy-katonák vakfegyelmével. Itt tudatos fegyelem van. A brigád- vezető éppen olyan fegyelmezet­ten áll a föagronómus, vagy az igazgató előtt, mint a permetező­mester, vagy a zetoros. A mun­kában sincs csellengés. Ha valaki végrehajtotta feladatát, máris ú- jabbért áll a brigádvezetője elé. így dolgozik itt mindenki. A ta­vaszra, a nyárra készülnek. Tud­ják, ha most valami hibát elnéz­nek, könny en ott maradnák a búzatáblán vagy az úton. Ha pe­dig egy zetoros vagy permetező­mester önhibájából nem tudja feladatát teljesíteni, akkor nem őt szólják meg, hanem a nö­vényvédő állomást. Ezt egyikő­jük sem tartja egészségesnek. Egy rossz lépés — mondják — és máris megrendül irántuk a tsz- parasztok bizalma. — S ki kezdte el vajon ezt az igen jó szokást? — kérdeztem az egyik gépkocsivezetőtől. — Nálunk kezdettől fogva így van ez. De jó is. „Nem kutyul el a jónép”, azután meg azt mondom, áki Tarhoson fegyel­mezett, az a munkában is tart­ja magát. Vegyszerrel bánunk, mi lenne, ha nem lennénk fe­gyelmezettek? A kollektívánk is olyan, hogy ezt megszoktuk. Higgye el, fáj, ha az életben más területeken ennek az ellen­kezőjét látom. Igaza van. Dupsi Károly Kiállítás Békésen Április 1-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján a párt és a Hazafias Népfront rendezésében kiállítás nyílik Békésen. A kiállítás bemutatja, hogy 15 év alatt mit fejlődött a község ipara, mezőgazda­sága és kulturális élete. Bemutatja ez a kiállítás azt is, hogy a termelőszövetkezetek, me­lyek 10 évvel ezelőtt jöttek létre, most hol tartanak és mennyivel termelnek többet, mint ugyanazon a területen korábban az egyéni parcellák tulajdonosai. Az iskolák, a különböző szakkörök, s a kulturális fejlődés ha­sonlóan méltó helyet kapnak a kiállításon. SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST OS A fitté forfft! Imi Yntlnlattnl

Next

/
Thumbnails
Contents