Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ära: SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! I960. MÁRCIUS 15., KEDD MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ahogy Petőfi megálmodta Az ország nyugati haltárrészén még dörögtek az ágyúk, robbantak a bombáik, de a hosszú háborúitól megkínxpt t, elesett szeretteiit gyászoló, s a romba dőlt, elpusztult javakat fájlaló nép már ünnepelt 1945. március 15-én. Méghozzá kettős ünnepeit: az 1848-as szabadságharc, Kossuth, Petőfi és Táncsics emlékét, s ezzel együtt egy nagyszerű, évszázadok óta epedve várt történelmi aktust: a földosztásról megjelent törvény- erejű rendeletet. Szándékosan jelentették-e meg éppen március 15-én, az ifjúság ünnepén a rendeletet az ország vezetői, vagy véletlenül abban igyekezetükben, hogy minél előbb a jogos tulajdonosok, a kifosztott, kisemmizett parasztok kezébe kerüljön, s teremjen a föld? Ez is, az is lehetséges, nem kutatjuk, hiszen a szabadságharc emlékét, Kossuthot, Petőfit, a földosztást követelő Táncsicsot, s a földosztásról meg jelenet rendeletet ünnepelni annyira egy napra kívánkozik. Annál is inkább, mert a földosztók, a magyar kommunisták a nemzet haladó vezéralakjainak a nyomdokain azok nagyjainak és álmainak valóra váltására bontottak zászlót a még fel sem szabadult, milliónyi sebből vérző ország romjai felett. A díszmagyarban feszítő, a nemzet testét-lelkét rabságban és nyomorban tartó mágnások, grófok és földbirtokosok idejében is „ünnep” volt minden évben március 15-e. Bérenc szónokaik minden évben hazug szájukra vették 48 jelszavát: Szabadság, függetlenség, egyenlőség. A nép legjobb fiai már akkor, a nép egésze ped|g az első szabad március 15, a földosztásról megjelent törvény- erejű rendelet után tudta, menynyire félrevezették, mennyire becsapták és miiyen mélyre süllyesztették a munkást, a parasztot, értelmiségit a díszmagyarban feszítő, vérszípolyozó tőkések, földbirtokosok, szélhámos politikai kalandorok. „Szabadság, függetlenség, egyenlőség” — szajkóz, ták a jelszót, s a munkás a gyárkapu előtt ácsorgott, utolsó rongyait árulta az ócskapiacon, az agrárproletár az országutakon kóborolt talicskájával munkát keresni, a kisparasztok százezred nyögték az adóterheket, bolettá- val se tudta eladni a búzáját, s dob perdült háza, földje felett, a diplomások százai pedig utcaseprőnek szegődtek. Köztudott emlékek ezek, de éppen ezekből a sötét emlékekből tudjuk lemérni a 15 évvel ezelőtt kapott szabadság, függetlenség, s a kiosztott földek értékét. Az agrárproletárok megszabadultak a testüket, lelkűket megnyomorító cselédélettől, a bizonytalan munka utáni kóborlástól. Az országmezsgyekarót, tétován kezdték szántani, vetni, mert a tőkés Nyugat propagandagépezete a hírközlés minden eszközével ricsajozott a magyar grófokon és földbirtokosokon ejtetett „sérelemről”, a földosztás jogtalanságáról. A nyugati hangzavar felbátorította a föld visszakövetelésére az itthonrekedt, s a különböző pártokba húzódott levitézlett urakat. Nyüszítő követelésükre azonban felharsant a pesti munkásosztály hangja, a „Földet vissza nem a- dunk” meg „Azé a föld, aki műveli!” — jelszó. Az „azé a föld, aki megműveli” jelszót szinte állandóan támadták ellenségeink a termelőszövetkezeti mozgalom kezdete óta. Rengeteg hazug elméletet agyaltak ki a dolgozó parasztok lelkűidéről, földszeretetéről, a közös gazdálkodás iránti idegenkedéséről és szorgalmáról, amely csak a magántulajdonban, a piroscserepes tanyában érvényesül. Az elmúlt 15 év eseményei nevetségessé tették ezeknek az elméleteknek a terjesztőit és híveit. Ma már nemcsak azoké a föld, akik megművelik, hanem azoké, akik jól megművelik: a termelőszövetkezeteké. A szövetkezetbe lépett parasztok szorgalmával csak akkor volt baj, ha megbolygatták, megsértették őket, ha többet követeltek tőlük, mint amennyit a kezdeti években adni tudtak. Máskor nem volt és most sincs baj a szövetkezeti parasztok szorgal mával. Amikor csak lehet, szinte két ember helyett dolgoznak egyszerre, fáradoznak a föld termés eredményeinek növelésén, a közös gazdálkodáshoz szükséges modern épületek felépítésén, a biztos jö' védelmét adó gazdálkodás, a gondtalan holnap megteremtésén. Nehezen lehetne elhitetni most már a sarkadi dolgozó parasztok egyik-másikával azt, hogy idegen, szovjet találmány a szövetkezeti gazdálkodás, mert már — különösen a Lenin Tsz-ben, az ország első közvetlen a földosztás után alakult szövetkezetében — már olyan gazdasági alapot teremtettek, hogy pár éven belül havi háromezer forint átlagjövedelmet érnek el a tagok. A koh- dorosi Dolgozók Tsz tagjainak egy részével sem lehetne már elhitetni, hogy a szövetkezet csak kisemmizi őket, mert látják, hogy a közösen művelt föld 4—5 mázsával terem többet, s hogy a semmivel alakult kis közösségnek 10 év alatt hatmillió forintra nőtt a tiszta vagyona. A földet osztó, s a termelőszövetkezeti gazdálkodást kezdeményező kommunisták felemelt fővel állhatnak minden nemzeti ünnep alkalmával, most március 15- én is a nemzet elé, nem cseng hamisan a jelszó az ajkukról A méhkeréki Balcescu Tsz-ben megkezdték a tavaszi munkákat 15 forint munkaegység-előleget osztottak A méhkeréki Balcescu Termelőszövetkezetben élénk az élet. Bármerre néz az ember a nagy tsz- ben, mindenütt szorgoskodó embereket lát. Mind a határban, mind a tanyaközpontok körül a tavaszi nagy munkákra készülnek a tagok. Negyven asszony fokhagymát dugdos a jól előkészített talajba. Tőlük nem messszire 60 pár lófogattal a növénytermesztők árpát vetnek. A mai nap a 300 hold tavaszi árpa is a földben lesz. A község határának másik részér 40— 50 tag a rizstelepet készíti. A tanyaközpontok körül 15 tagú építőbrigád megkezdte a saját erőből é- pítendő 3 darab 300—300 férőhelyes juhhodály építését. Most a tavaszon mintegy 30 vagon műtrágya kerül kiszórásra az őszi vetésű gabonára, valamint, a tavasziak alá. Hamarosan megkezdik az 560 hold vöröshere elvetését s ezzel együtt ezer hold évelő takarmányterülettel rendelkezik a tsz. Tervükben van 1500 hold hibrid kukorica elvetése is. A vetőmag már megvan s mihelyt a talaj melege már megfelelő lesz, hozzáfognak a vetéshez. A 25 hold kertészethez szükséges palántát is maguk nevelik. A Balcescu Tsz szorgalmas tagjai nem hiába fáradoznak. A napokban megtartott közös összejövetelen az idén először osztották munkaegység-előleget. Munkaegységenként 15 forintot kaptak. A tagok többsége 800—1500 forintot kapott munkaegység-előlegként. A 680 család több mint ezer fővel dolgozik a tsz-ben, ha a tavaszi munka teljes lendületét veszi. ban 650 ezer, megyénkben 39 i mert a szó legszorosabb érteimé ezer család kapott földet. Az ő tulajdonukba kerültek a barázdák, amelyekhez eddig csak annyi joguk volt, hogy vérrel és verítékkel öntözzék, korgó gyomorral robotoljanak rajta. Sokan nem is akarták elhinni, hogy földtulajdonosokká s a munkásosztály oldalán a hatalom részeseivé váltak. Néhányan tétovázva verték le a ben, megcáfolhatatlanul szabadság, függetlenség, egyenlőség és soha nem látott bőség, jólét van ebben az országban. Minden becsületes munkás, paraszt és értelmiségi egyformán foglal helyet a „jognak asztalánál” s az egyre jobban telített „bőség kosarából” végzett munkája szerint vehet, úgy, ahogyan a nagy költő, Petőfi Sándor megálmodta. Megkezdték a téglagyártást Békéscsabán Március 14-én, hétfőn reggel a szokottnál nagyobb volt a forgalom a Békéscsabai Téglagyár udvarán. Két hónapos pihenő után ismét megjelentek az ismerős arcok és egy új év kezdetének reggelén örömmel üdvözölték egymást. A présgépek már türelmetlenül várták kezelőiket. Még egy utolsó ellenőrzés és megindul a gép. A Békéscsabai Téglagyárban ’’megkezdődött a nyerstégla gyártása. Munkások és műszakiak a két napos sikeres próbagyártás ellenére is izgatottan figyelték, hogy az újítások, korszerűsítések hogyan válnak be. Néhány nyomasztó perc és utána könnyebbült sóhaj: nem lesz baj. Erre szükség is van, hiszen mintegy 67 millió nyerstégla gyártásának kezdő lépé sei ezek. Sok és jó téglát akarnak gyártani. Kell is a lakásépítéshez) a termelőszövetkezetek gazdasági épületeihez. A műszakiak míg mások pihentek, ennek érdekében ténykedtek és mondjuk meg azt is, hogy sikerrel. Több korszerűsítés, újítás jobbá, könnyebbé tette a munkát. Az, hogy könnyebb, már látható, de hogy jobb lesz-e az, majd az égetés utas válik eL Mindenesetre bíznak benne. Február 22-e után tehát ismét többen kerékpároznak az Orosházi útoo. Üdvözlik egymást a munkások, s a téglagyár kapuján betérve, megkezdik a múlt évben abbahagyott, lendületes, eredményes munkát, a nyerstégla gyártását. Az idén tíz százalékkal több lesz a sör Békéscsabán, mint 1959-ben A Hódmezővásárhely—Bcs. Építők mérkőzés után a győzteseket vállukon viszik le a nézők a pályáról. ■■■•■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■•■■• Színtanai', hordják a vetőmagot a vésztői termelőszövetkezetek A vésztői termelőszövetkezetek földjén a gépállomás már régebben hozzáfogott a tavasziak alá való szántáshoz. Eddig több mint 900 holdat szántottak fel. A napokban az idő sürgősségére való tekintettel a tsz-ek lófogattal is segítik ezt a munkát. A közelmúltban érkezett meg a tavaszi vetőmag. A tsz-ek 113 mázsa tavaszi árpát, 43 mázsa zabot és 98 mázsa ícukorica kölcsönvetőmagot kapnák az államtól. Ezenkívül 126 mázsa hibridkukorica-vetőmagot. Mind a hét szövetkezet úgy .íatáirozott, hogy a hibrid kukoricát négyzetesen vetik el^ Szinte évről évre több sör fogy el országszerte, megyénkben és Békéscsabán is. A növekvő kereslet kielégítése a nagyobb sörmennyiség mellett is még mindig nehézségekbe ütközik. Annak ellenére, hogy a Kőbányai Sör- és Malátagyár békéscsabai kirendeltsége tíz százalékkal több sört kap az idén, mint 1959-ben, még mindig nem elégíti ki az igényeket. Éppen ezért a Belkereskedelmi Minisztérium importsörrel pótolja a hazai sörféleségeket.. Áprilisban három, májusban tíz és júniusban ugyancsak tíz vagon német és cseh sört kap megyénk. Az idén nagyobb mennyiségben lesz kapható a palackozott sör is. Ennek érdekében a békéscsabai kirendeltségen 300 ezer forintos költséggel korszerű automata gépeket szerelnek majd fel, ami segíteni fogja a palackozottsar-ellá- tást. Három és fél millió forint értékű gépel, transzformátort, játékot szállított el eddig a Békéscsabai Vasipari Vállalni A múlt évi eredményes munka után az idén is folytatják a szocialista munkaversenyt a Békéscsabai Vasipari Vállalatnál. E- lőbb április 4-re, felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére kezdeményezték a versenyt, de azt éves versennyé terjesztették ki. A vállalat a múlt évi profilnak megfelelően készítményeivel továbbra is segíti a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Silókombájnokhoz hydraulikát, termelőszövetkezetek gazdasági épületeihez ablak és ajtó vasszerketranszformátort és játékot adtak át a kereskedelemnek az idei két hónap alatt. A régi gyártmányaik mellett az idén kezdték meg a fémleíró készülék gyártását is, melyből szintén jelentős értékben szállítottak már el. Egyik igen fontos készítményük a földkotrógép. A múlt évben túlteljesítették a vállalt ménnyisé- get és az ország különböző városaiba szállított gépek igen jól beváltak. Erre az évre újabb rendeléseket kaptak, s eddig Pécsre, zetet készítenek. Eddig 475 hyd-1 Szekszárdra és Székesfehérvárra raulikát szállítottak el, mely a sí- j szállítottak kész földkotrógépeket, lókombájnokra szerelve külföldi j A múlt évi versenylendületet te- országokban bizonyítja be, hogy j tovább folytatják és mintegy jó munkát végeztek a vasipari | három és fél millió forint értékű vállalat dolgozói. A megye terme- géppel, nyílászáró szerkezettel, já- lőszövetkezetei részére eddig ki- |tékkal nagy lépést tettek annak lene istálló nyílászáró vasszer- | érdekébe, hogy az április 4-re kezeiét készítették el. Jelentős ér- j vállalt kötelezettségeinek eleget btfkű és mennyiségű biztonsági | tegyenek.
