Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-13 / 62. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek I960. MÁRCIUS 13., VASÄRNAP MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Az idén 9—10 százalékkal vár több árut a mezőgazdaságtól az ország, mint tavaly A megyei tanács szervezésében értekezletre jöttek össze március 12-én, szombaton Békéscsabán a megyei vállalatok vezetői, a járási tanácsok mezőgazdasággal foglalkozó elnökhelyettesei és az állatforgalmi vállalat megyei, járási kirendeltségének megbízottai. A jelenlévők előtt Laszi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese e- lemezte a megye 1959. évi árufelvásárlás! eredményeit, a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása után mutatkozó új helyzetet, az 1960. évi árutermelési és fel- vásárlási feladatokat. Beszámolójában részletesen szólott a kettős feladatról, amely mezőgazdaságunk előtt az idén és a követkeTANÁCSKOZTAK m KtSZ-alapsxervexetek titkárai Szombaton egésznapos tanácskozásra jöttek össze a megye KISZ alapszervezetemek titkárai. A megyei pártbizottság nagytermében Baukó Mihály elvtárs, a megyei KISZ- bizottság titkára beszédében az ifjúság előtt álló tavaszi, nyári munkafeladatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy a VII. pártkongresszus tiszteletére indított „Ifjúság a szocializmusért” próbában a fiatalok jól megállták helyüket. A tavaszi munkák során sok-sok feladat hárul a megyében lévő KISZ alapszervezetekre. Egyik ilyen nagy akció a tavaszi faültetés. Az előző években is több millió facsemetét ültettek el a ki- szisták, és elnyerték az Országos KISZ Központ vándorzászlaját. A zászlót továbbra is meg akarják tartani, és ebben az évben több mint 2 400 000 fát akarnak elültetni. A beszámoló és a felszólalások után külön megbeszélést tartottak a területi, üzemi, középiskolai, hivatali, valamint a termelőszövetkezetek KISZ- titkárai. Ismét akadt öttalálatos szelvény a lottón Hetek óta érdeklődve lesték a népszerű szerencsejáték résztvevői, hogy mikor ér el valaki ismét ötös találatot a lottón. Ez a legutóbbi, 11. heti sorsoláson bekövetkezett, miután egy csepeli lottójátékos pontosan eltalálta a kihúzott öt számot, amely nem kevesebb, mint 1583 529 forint nyereményt jelent számára. A négytalálatosokra így viszonylag szerényebb összeg jut. Megyénkben az S 3 198 164 számú szelvényen értek el négy találatot, s ez 19 549 forintot fizet. ző években áll. Ezt a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítésével, a közös gazdaságok megszilárdításával egyidejűleg az árutermelés növelésével oldjuk majd meg. 1960-ban megyénk területén a tavalyihoz mérten 9—10 százalékkal növelik a felvásárló szervek tevékenységét, azaz ennyivel több áru felvásárlására készülünk. A szerződéskötésekben lemaradás tapasztalható, így egyáltalán nem lehetünk nyugodtak afelől, hogy a még le nem szerződött áruk az ország gazdasági vérkeringésébe jutnak. A felvásárló szerveknek széles szervező munkát kell kifejteni, hogy megyénk az árutermelés idei tervét teljesítse — állapította meg, majd részletesen foglalkozott az állattenyésztés és növénytermesztés helyzetével, a tennivalókkal. A beszámolót vita követte. A vitában felszólalók sok hasznos tapasztalatot mondtak el. 30 mázsa rántanivaló csirkét szállított a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Budapestre A Békéscsabai Baromfifeldolgo- felvásárlását — túlteljesítik. zó Vállalat az idei első negyedéves terv teljesítésében kissé nehezen vette az első akadályt. Januárban mind a baromfi, mind pedig a tojás felvásárlásában lemaradtak a tervtől. A második hónap már kedvezőbbnek bizonyult. Március első hetében a baromfifelvásárlásban még mutatkozott lemaradás, a tojásfelvásár- lásban azonban nemcsak hogy pótolták a januári kiesést, hanem az időbeni tervet túl is teljesítették. Előreláthatólag az első negyedéves tervet — 8 millió tojás Rejtett tartalékok Halaspusztán Szeghalom szomszédságában, a debreceni műút mellett nyújtózik a Halaspusztai Állami Gazdaság. Január 1-től két kisebb üzemet csatoltak ide: a Vésztői Állami Gazdaságot és a Dévaványai Gyapjútermelő Vállalat füzesgyarmati üzemegységét. így az itteni emberek most már 8 ezer holdon gazdálkodnak. A határ roppant sáros. Az ember fél lábszárig süpped, ha lelép a betonkockákról. Lóháton és könnyebb kocsikon járnak az itteniek. A Nagy-Sárrét kellős közepén vagyunk. Az őszi szán. tás sötéten csillog. A szél csípős. Az ember, ha teheti, árnyékba húzódik, onnan szívesebben gyönyörködik az ébredező tájban. Milyen szép is ez a vidék! Különösen itt, ahol a múlt század dereka táján még feneketlen mocsarak, ingoványok, nádat, szittyót termő földek húzódtak, s ma pedig az emberi kéz alkotta csatornákban gyűlik össze Nagy-Sárrét fölösleges vize, ezzel a föld lassan itt is bőven termővé válik. a füzes gyarmati és halaspusztai üzemegységekben. Ha a növénytermesztés teljesíti a termelési tervét, akkor az állattenyésztés terven felül 1,5 millió forint tiszta haszonnal zárhat! Ez az ő véleményük. A főagronómus titokban még ennél nagyobb jövedelmet remél. Majd eldől, kinek lesz igaza. (D. K.) A vállalat a baromfifeldolgozásban szokásosan jelentkező holtszezon miatt most készül fel az ősszel várható csúcsmunkákra. Megkezdték a hűtőház rendbehozását, tatarozását, új szigetelést adnak három teremnek és új gépekkel teszik korszerűbbé a feldolgozást. Elsősoban a kövérliba* kopasztót szerelik fel új gépekkel; A tojásszezon mellett nem állt le teljesen a baromfi feldolgozása és hizlalása sem. Eddig mintegy százezer csirkét adtak át a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak nevelésre. Több állami gazdaságból pedig már vissza is kaptak, s a héten 30 mázsa ide* rántanivaló csirkét szállítottak Budapestre. Különösen a Felsőnyomási Állami Gazdaságból kaptak vissza nagyobb mennyiséget,- eddig 22 mázsát, ahol Kovács Margit farmvezető gondos ápolásával megfelelő súlyú és színű baromfit nevelnek. A héten folyamatosan tízezer csirkét szállíthatott el a vállalat az állami gazdaságból, a- hol 400 mázsa baromfira és 130 ezer tojásra kötöttek szerződést, melyet még szeptember előtt teljesíteni akarnak. A legszebb csirkéket a Szabadkígyósi Tangazdaság tanulói nevelik kisebb meny- nyiségben ugyan, de legjobb minőségben. Az egyesített gazdaság élén új igazgató áll: Szántó Lajos. Tíz éve dolgozik a „szakmában”. Gondolom, az igazgatói beosztást bátran nevezhetjük ennek, hiszen sokoldalú képzettséget, a vezetésben, a politikai életben nagy jártasságot követel. Szántó elvtárs a gazdálkodásban hasznos tapasztalatokat szerzett, így ezzel magyarázható, hogy az új környezetben hamar felismerte a helyzetet. Megnyerte a szakemberek bizalmát is. Január óta több dolgozóval megismerkedett. Napról napra bontakozik ki előtte ez a sárréti vidék, de nem a tengelyig érő sáros, hanem a kövér kalászokat, a nagy kukorica-csöveket és a szép cukorrépát nevelőé. A feltáratlan tartalékokra gondol. Ebből bizony sok szunnyad itt az emberekben és a termőföldben. A főagronómus, Mészáros István is ezt tartja. Ö több éve telepedett ide, s az a meggyőződése, hogy a hozamokban mutatkozó alacsony szélsőségek — bizony az is előfordult már, hogy a vetőmagot is alig adta vissza a föld — olyan évekkel váltakoztak, mint a tavalyi is, amikor a terméseredményekről készített grafikon oszlopai túlnőtték a milliméterpapírt. Búzából 12,3, őszi árpából 14,62, kukoricából (májusi morzsolt) 18, cukorrépából pedig 144 mázsát takarítottak be. zel, náddal borított határrészen a kiváló és magas terméshozamok bölcsője ring. Az itteni föld fiedig még ennél is többre képes. A főagronómus újságolta, hogy az idén jórészt a tavalyi ténylegesen elért termelési sikereket állították tervbe, tűzték a gazdaság elé azok megtartását. így holdanként a 18 mázsa májusi morzsolt kukoricát, a 140 mázsa cukorrépát szeretnék megtermelni. Adottságaik ehhez megvannak, talán még többhöz is! A földet eddig is úgy megművelték, hogy ennek a termésnek még kedvezőtlen időjárás esetén is meg kell lennie! Egyébként az egyesített gazdaságok termelési tervét most készítik. Ennek teljesítését a dolgozókkal beszélik meg és velük közösen készítik el az ellentervet Megtorpedózzák az évről évre rémként kísérletező mérleghiányt. Már most úgy látják, hogy ez a küzdelem sikerrel jár. Kukoricából nem 18, hanem 20 mázsa szemtermés, cukorépából 150—155 mázsa holdanként hozam elérésére gondolnak. A dolgozók hangulata bizakodó. Ök maguk is látják, hogy az itteni gépekkel a rendelkezésre álló vegyszerek segítségével bővebben teremhet a föld, s arról beszélnek, miért ne termeljenek többet, ha egyszer módjukban áll. Előre lépni, | A tudományban | elért eredmények bátor átültetése azt példázza, hogy ezen a korábban vizel őre és újból előre, hogy ne csak vegyenek, hanem tegyenek is a nemzeti jövedelemhez. Ezt a dicsérendő célt tűzték maguk elé, s az idei évben ennek va- lóraváltására készülnek a vésztői, Mákvetés szünetében Az országútszéli földek a márciusi nap fényében barnára pirultak. Rajta emberek, lovakat hajtanak, gépeket vezetnek. Az egyik vetőgépes csoport éppen cigarettaszünetet tart. A Szöllősi Állami Gazdaság gyümölcsöse melletti táblán vagyunk. Itt hét pár lófogattal símítóznak, vetnek. A talaj felső része száraz, szinte pariik a simító alatt. Néhány centire lejjebb nedves a föld. Ebbe a nedves részbe vetik a mákot. A vetőgépek cso- roszlyáit jól felhúzták, mert az apró mákszem befullad. ha mélyre kerül. Beszélgetnek. Bubik Sándor, aki a vetőgépet kormányozza, sérelmezi: miért nem kaphat ő háztájit, hiszen egész évre szerződött? Társaival együtt találgat, mert azt az indokot, hogy ő csak időszaki munkás — ezeknek ugyanis nem jár — nem tartja elfogadhatónak. Március 1-től december 31-ig dolgozik majd a gazdaságban — így szól a szerződés is — és neki mégsem lehet háztáji földje? Hát akkor kinek lehet? A szakszervezethez kellene talán fordulni, s ott megadnák a választ, veti közbe Dénes András, a faros. Meg kellene ezt egy kicsit alaposabban nézni, mert nem lehet az, hogy egy családfenntartónak, akinek e- gyébként nincs földje, éves szerződése viszont igen, ne adjanak háztájit — bonyolítják a gondolatot. S mit mondanak a szakszervezeti vezetők? — Az állami gazdaságok háztáji földet csak állandó dolgozóiknak biztosítanak. Amennyiben Bubik Sándor a Szöllősi Állami Gazdaság állandó dolgozójává válik, vagyis meghatározatlan időre ott folyamatos munkát vállal — tehát nem december 31-ig —, úgy a háztáji földre jogosult. Ha már itt tartunk, mondjuk el azt is, hogy az időközben odajött Hajdú János kevésnek tartja a fogatosok keresetét. Most szerelt le katonáéktól. Fiatal, életerős ember, aki szívesebben dolgozna teljesítménybérben. Idézi is nyomban azt az időt, amikor így dolgoztak. Akkor havonta nem ezer, hanem 1400—1500 forintot is kerestek. Érdekes változás ez. 1956—57- ben itt Szöllősön is szóvá tették a fix havibért. Ez akkor megfelelt, ma azonban nem. Szerintük úgy lenne jobb, ha ismét visszaállítanák a teljesítménybérezést, mert az a jelenleginél sokkal jobbam ösztönzi az embert a több és jobb munkára. A rövidke pihenőnek véget vetnek. Elfoglalják munkahelyeiket. Gulácsi János, a lóhajtó csettint. A két ló elindul. Folytatják a mákvetést. —sik
