Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
1990. március R. .szombat KÉPÚJSÁG 3 Híradástechnikai berendezéseket és háztartási készülékeket bemutató kiállítás nyűik Békéscsabán A Belkereskedelmi Minisztérium Vas. és Műszaki Főigazgatóság-, a RAVTLL Nagykereskedelmi Vállalat és a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat villamos-, háztartási készülékek és híradástechnikai berendezések kiállítást és bemutatót rendez március 17-Ő1 20-ig Békéscsabán, a KIOSZ székház nagytermében. A kiállításon számos híradástechnikai berendezést, valamint a kor. szerű háztartásban használatos eszközt és berendezést mutatnak be a látogatóknak. A kiállításon televíziós közvetítést is megnézhetnek a résztvevők, valamint szaktanácsot kérhetnek. Az érdekesnek ígérkező bemutatót március 17-én, csütörtökön délután 4 órakor nyitják meg. A kiállítás délelőtt 9 órától este 8 óráig tart nyitva. Tervei készített a tanács a tsz-ek segítésére (Tudó^lúuteiiót.) Körösújfalu ez év februárjában lett szövetkezeti község. A legfőbb gond most a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdítása, de u- gyanakkor a tavaszi mezőgazda- sági munkákra való felkészülés is. Áz említett két fontos tennivalóról tanácskoztak a napokban a községi tanács tagjai. Rábai Bálint elvtárs, a községi tanács v. b. elnöke bejelentette a tanácsülésen, hogy az egész községben befejeződött a földrendezés. A Érdemes baromfival foglalkozni — itt a jó példa \ MEZÖBERÉNYI TANYÁK feíé gyalogolotk. A 4-es kilamáitienkönél laknaik Be- reczki Péterék.. Amúgy csendes a tanyájuk, de a fekete kutya kitartó uga tása jelzi, hogy Idegen jár a közelben. A csahoiásra kinéz az asszony és betessékel. — Ügy tudom, maga a Gyomai Keltető Állomás helybeli tojásgyűjtője. Mondjon valamit a munkaköréről! — Mezőberény baromfitenyésztésben 1954-ben mintaközség lett. Kezdetben csak 15 gazda jelentkezett tojásátadásra, azóta 74-re szaporodott a számuk. A termelők kedvét az fokozta, hogy jóval magasabb így a tojás napi beváltási ára. Hetenkint egyszer gyűjtünk es azonnal fizetünk s másnap már az autó el is szállítja. — Bárki jelentkezhet eladásra? — A feltétel az, hogy egyszínű legyen az állomány és a tulajdonos csak háziszükségletre, meg keltetésre tarthat vissza tojást. Az állomány minden egye de vérvizsgálaton esik át és a fertőzött tyúkokat azonnal ki kell selejtezni. Ilyen baj azonban alig fordul elő. A vérvételre azért van szükség, hogy az állomáson a keiési százalék minél jobb legyen. A tapasztalat ugyanis azt igazolta, hogy a fertőzött tyúk csirkéje előbfc-utóbb elpusztul. A PONTOSAN VEZETETT naplóból kiderül, hogy egy-egy udvar tyúkállománya 60—100 darab. Tavaly nyáron több tojást szállítottak be, mint most télen. A tyúkállo-mány javított magyar parlagi, közepes testű, nyolcvannyolc százaléka sárga (ebben benne van a vörös izlandi is), 8 százaléka kendermagos és csak 4 százaléka fehér), de nem Leghorn. — Miért uralkodó szán a sárga? — A termelők ezt a színt szeretik legjobban, de ezek is tojnak legtöbbet. A Gödöllői Állami Kutató Állomás is ezt tartja a legértékesebbnek, a betegségekkel szemben is ellen- állóbb. A sárgák között akadnak olyan ! egyedek. amelyek 100—200-at is tojnak évente. — Mi az oka annak, hogy télen olyan keveset tojnak a tyúkok? — Elsősorban az, hogy hideg van, másodsorban pedig a helytelen téli takarmányozás. Magam is termelő és beszállító vagyok és nálam kevesebb tyúk után is több a téli tojás, mint a legtöbbnél. — Mi a titka a sikerének? — Csak annyi, hogy előkészítem a tyúkjaimat a téli tojásvetésre. Ismeretes, hogy a helyesen és jól táplált csirkékből többet, illetve sűrűbben tojó tyúk válik. Én december elejétől február végéig így etetek: reggel ocsu-, árpa- és napraforgó-keveréket adok, délután lágy ©lesé g (langyoß áztatott korpa, dara- és kenyérhéj-keverék), utána kukorica. Egy ízben erőtakarmányt Is etettem, aminek kiváló hatását tapasztaltam. — Minden tojás egyformán termékeny? — NEM EGÉSZEN. Általános tapasztalat, hogy tanyán nagy kifutó van, sok zöld és bogarászásá lehetőség s ezek a lehetőségek vitamindúsabbá teszik a tojást és életerősebbé a csirkét. Akik a község belterületéről szállítanak tojást, azoknál nem olyan jó a keiési százalék. Én a tyúkjaimat 2—3 évig tojatom, azután értékesítem, mert addigra kilőj ták magukat. A hasznos tyúknak évenként 130—160 darabot kell tojnia. Magam a vérfelfrissítésrői sem feledkeztem meg. Gödöllőről szoktam azonos színű kakasokat beszerezni. így jobb a keiési százalék és nem csökken tyúkjaim testnagysága. MEGTUDOM MÉG, hogy a Gyomai Keltető Állomás 16 darab 10 000-es gép- tojásbevétele néha elérte az 5—600 forintot is. Érdemes a keltető állomásoknak vértiszta tyúkok tojásait eladni, mert egészségesebb csirkéket nevelhetünk s jóval magasabb árat fizetnek érte. BOROSS MIHÁLY Az elmélet és gyakorlat egysé- gét a legjobban olyan tanrendek biztosítják, amelyek egész éven át követik a mezőgazdasági termelést és a gyakorlatban szemléltetik a tudományos vívmányok hatásosságát. A hagelbergi falusi akadémia például első szemeszterének bevezető előadásában a kukoricatermesztés témájával foglalkozott és ehhez egy népszerű-tudományos filmet mutatott be. Az állami gazdaság tanulói az itt szerzett ismereteket felhasználva kísérleti táblát ültettek. A- mikor a hallgatók erre a kukori- jaföldre látogattak, három méter •nagas kukorica fogadta őket. A ;ábláról hektáronként 760 mázsa silókukoricát takarítottak be. A falusi akadémiák feladatköréhez tartozik a széleskörű ta- >asztalatcsere, a mezőgazdasági ijítók legjobb módszereinek álta- ánosítása. Helyszíni szemléltetően kívül népszerű tudományos ilmek, kirándulások teszik érde- essé az oktatást. Előadások a zövetkezeten belüli demokráciá- 51, a termelőszövetkezeti parasz- :>k jogairól, a szocialista veze- :sről és a termelés jó megszervezőről, valamint a gazdasági lámvitelről egészítik ki többek Szőtt a falusi akadémiák elő- iássorozatait. Ahogyan a falusi akadémiák I a falvak tudományos központjaivá, a falusi klubok a falu kulturális centrumaivá válnak. kultúrforradalom szempontjából rendkívül fontos, hogy a falusi akadémia és a falusi klub között szoros kapcsolat álljon fenn. A falusi akadémia tudományos oktatási tevékenysége és a falusi klub kulturális munkája egyaránt eleme a kul- túrforradalomnak. Ezek annál hatásosabbak, minél jobban kiegészítik egymást. így például e- gész sor olyan falusi klub van az NDK-ban, amelyek foto- és filmkörei diapozitívokat és keskeny- filmeket készítenek a falusi akadémia számára a mezőgazdasági termelés egyes kérdéseihez. Másrészt a falusi akadémia támogathatja a falusi klub által kibontakoztatott kulturális életet, többek között azáltal, hogy előadásokat tart az új német irodalomról, a festészet kérdéseiről stb.,.vagy a műkedvelő színjátszó- csoportok munkáját azzal segíti elő, hogy színművészeket, rendezőket hív meg. A falusi akadémiák kultúrosztályain kádereket képeznek ki a falu kulturális életének megszervezéséhez és Irányításához. A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg kb. 2000 a falusi akadémiák száma. j peü rendelkezni és valósággal oretja a csibéket januártól augusztus végéig. Ezért már november végétől lehetett szállitand tojást. A nyilvántartó könyvből könnyű kiszámítani, hogy egy-egy termelő havi Rákóczi Termelőszövetkezet 144 tagja 1199 hold, a Petőfi Termelőszövetkezet 87 tagja 606 hold, a Viharsarok Termelőszövetkezet 44 tagja 277 hold földön gazdálkodik ez év tavaszától. A Haladás Termelőszövetkezet még a földrendezés megkezdése előtt e- gyesült a vésztői Béke Termelő- szövetkezettel. A tanácsülésen Rábai elvtárs bejelentette azt is, hogy a végrehajtó bizottság munkatervet készített a további munkákra vonatkozóan. A munkaterv részletesen foglalkozik a termelőszövetkezetek szervezeti életének megszilárdításával. A tanácsülés határozatot hozott a munkacsapatok és a brigádok kialakítására, ugyanakkor arra is, hogy a háztáji kukorica földekkel együtt mindegyik termelő- szövetkezetben, a szántóterület e- gészét tekintve, érje el a kukorica-vetésterület a 30 százalékot. Nátor János Járási kulturális seregszemle A közelmúltban rendezték meg a szeghalmi járásban a felszabadulási kulturális seregszemlét. A járás kulturális seregszemléjén a füzesgyarmati A- ranykalász Tsz KISZ-szervesete és az MHS alapszervezet színjátszó csoportjai második és harmadik helyezést értek el. Mindkét színjátszó csoport részt vesz a megyei kulturális seregszemlén. Ar új csomagolópapírban két—három hétig megőrizhető a kenyér frisneségr .. A Papíripari Kutató Intézetben kidolgozták a viaszolt, paraffinnal át- itatott kenyércsomagoló-papír gyártási eljárását. Hogyha a kenyeret vagy kalácsot a sütés után mindjárt ilyen papírba teszik, két—három hétig is megőrzi frisseségét, eredeti izét. puhaságát. ítélet a körösladányi tolvajok bűn A szeghalmi járásbíróság február 23-án a körösladányi községi tanács nagytermében megtartott nyilvános tárgyaláson vonta felelősségre és hirdetett ítéletet Gáli László és hat társa bűnügyében. Gálit és társait társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűn- szövetkezetben elkövetett lopás és orgazdaság bűntette miatt vonta felelősségre a bíróság. Gáli László, Baranya Gyula, Tóth József, Szeleczky József és Csatári Ferenc, a megyei Terményforgalmi Vállalat körösladányi telepének rakodómunkásai voltak 1969 nyarától. A brigádvezető Gáli László volt, akit a telep vezetője általános ellenőrzéssel is megbízott. A telepvezető a telepről kiszállított termény mennyiségét soha nem ellenőrizte. A gépkocsikat árukísérő jegyzékkel sem látták el. így a gépkocsivezetők minden további nélkül elfogadták azt a mennyiséget, amit Gáli nekik bemondott, s azt írták a menetlevélre. Ez a nagyfokú hanyagság a visszaélések sorozatos elkövetésére serkentette az említett személyeket, majd másokat is. Az első lopás Előzetes megbeszélés alapján Gáli, Baranya és Csatári — első bűncselekményeként — 214 kilogramm árpát loptak el a Termény- forgalmi Vállalat raktárából és azt egy Szabó Gyula nevű személynek 300 forintért eladták, s a kapott pénzen egyenlő arányban osztozkodtak, melynek jó részét elitták. Nem sokkal később, a múlt év októberében Gáli és Baranya Gyomáról terményt szállítottak gépkocsin, amikor Búzás Károlynénak, az egyik külterületi bolt vezetője feleségének a gépkocsin lévő terményekből három zsák búzát 375 forintért eladtak. Búzásné tudta, hogy lopott terményt vesz, de ezzel nem törődött. A múlt év októberében Búzásné még háromszor vásárolt Gálléktól lopott terményt. Az első vásárlást követően két zsák zabot, majd I pár nap múlva két zsák árpát és ' egy zsák búzát vett meg. Az utób- ! bi lopást Gáli, Baranya, Tóth és [ Szeleczky közösen követték el és | szállították Búzásnénak, mint or- I gazdának a lakására, aki 300 fo- ; rintot fizetett a két zsák árpáért és az egy zsák búzáért. A Búzás- nétól kapott pénz egy részét még a boltban elköltötték, a többit pedig elitták. Ugyancsak októberben egy újabb szállítás közben előzetes megbeszélés után ismét megkárosították a TV-t egy zsák árpával és egy zsák csöves kukoricával, amit 150 forintért ugyancsak Búzásnénak adtak el. Novemberben új „paciens”-sel szaporodott a bűnszövetkezet. Gáli rakodás közben a vállalat raktárából egy zsák árpát adott Ombódi Ferencnek. Ombódi azonban félve a következményektől, másnap visszavitte az árpát. Gáli végüli s csak ráerőltette azt, melynek ellenében Ombódi 60 forintot adott Gálinak. A Gáli és Ombódi között történt dolgokról persze tudtak a bűnszövetkezet többi tagjai is. Pár nap múlva Gáli és Baranya ismét a- dobt Ombódinak egy zsák árpát. Könnven főtt, könnyen ment E társaság egész odáig elment, hogy már nemcsak ők árulták a lopott terményeket, hanem másokkal is áruitatták, s az esetek többségében olcsóbban, mint a- mennyi a rendes ára lett volna. Könnyen jött, könnyen is ment. A múlt év november 19-én Gáli László a vállalat tulajdonából 30 forintért egy zsák tökmagot adott el Gombos Gyula körösladányi la- losnak. Gáli azt hitte, hogy Gombos Gyula is olyan hajlamokkal bír, mint Búzásné meg Ombódi, s belép társaságukba. Ezért a tök- mag-vásárláskor Gáli gyorsan ajánlatot tett Gombos Gyulának, hogy más terményféleséget is tud neki eladni. Gombos Gyulának gyanús volt ez az ajánlgatás. E- zért a vásárolt tökmagot sem hazavitte, hanem a rendőrségre. Másnap azonban újra megjelent a telepen, ahol Gáli és Baranya egy zsák búzát adtak Gombos Gyulának a Terményforgalmi Vállalat készletéből. Gombos Gyula a búzát is a rendőrségre vitte és — becsületes ember lévén — feljelentést tett a fosztogatók ellen. II büntetés így bukott le a Gáll-féle bűn- szövetkezet valamennyi tagja és került a bíróság elé. Az elkövetett bűncselekményért Gáli Lászlót hathónapi, Baranya Gyulát öthónapi börtönbüntetésre, Tóth Józsefet 20 százalékos bércsökkentéssel négyhónapi javító-nevelő munkára, Szeleczky Józsefet háromhónapi felfüggesztett börön- büntetésre és 600 forint pénzbüntetésre, Csatári Ferencet 20 százalékos bércsökkentéssel négyhónapi javító-nevelő munkára, Ombódi Ferencet háromhónapi felfüggesztett börtönre és 800 forint pénzbüntetésre, Búzás Károlynét pedig négyhónapi börtönbüntetésre ítélte a szeghalmi járásbíróság. Ezenkívül kötelezte a bíróság a vádlottakat az okozott kár, valamint a bűnügyi költségek megtérítésére. Balkus Imre A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyulai gyermekruházati boltja (Gyula, Városház u. 4.) dúsan felszerelt árukészlettel várja kedves vásárlóit. Nagy választékban kapható: gyermek műbőr- és bőrkabát, gyermek és lányka szövetruha, rakott alj, gyermek szövetöltöny A gyermekruházati bolt a csecsemőkelengye utalvány beváltási helye. Vásároljon mindig, mindent a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzíeteibeni 97
