Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

Im* rLArj\ BÉKÉS MEGYEI Világ proietóffoi egyesöli etek 19««. mArctüs rt., szombat MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁG AN 4K LAPJA V. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Munkásnők a szocialista brigád címért A múlt évben szinte nap mint nap olvashattuk az újságokban: brigádok alakultak s versenyre keltek a szocialista cím elnyeré­séért. Egymást követték a válla­lások. amelyek pontjai között ott találtuk azt az újat is, amely az ember munkáját, életét szocialis­tává teszi. „Űj módon élni, és új módon dolgozni”, ez volt a cél Jelentések, gyárak, üzemek kol­lektíváinak tanácskozásai bizo­nyítják, hogy a szocialista címért versengő brigádok helyes utakon járnak, bebizonyították azt, hogy hogyan lehet és kell szocialista módon élmi és dolgozni. Ez az új szellem egyre jobban erősödik a Békéscsabai Ruhagyár­ban is. Munkások és műszakiak közös kezdeményezése, hogy a múlt évben hat brigád s az idén újabb két brigád tűzte ki célul a megtisztelő cím elnyerését. „E- gyütt a munkában, együtt az ö- römben, s gondban” — vállalták, és az első értékelés eredmények­ről ad számot. A tavalyi szép e- redmény, a tervteljesítés, a mi­nőség javulása, a munkafegyelem megszilárdulása mind-mind szép siker. S még nagyobbak ezek, ha nem hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy a gyárban sok asszony dolgo­zik, akiknek napi munkájuk után még az otthon rendbetétele, a gyermekek gondozása, nevelése is feladatuk. De ők is vállalták a terv teljesítését, a minőség javí­tását, a takarékosságot, egymás segítését, a politikai és szakmai továbbképzést. Semmiben sem maradnak le a férfiaktól. Az idei első negyedévben vég­zett munka eredménye: a pontok teljesítése. Politikai iskolára jár­nak, szakmailag képzik magukat. A nyolc órai munka, az otthoni tennivalók mellett textilipari esti technikumba járnak, általános is­kolában és gimnáziumban vizs­gáznak. Asszonyok, lányok közös összefogása, megértése, egymás tá­mogatása szép bizonyítéka annak, hogy a nők is részt kívánnak ven­ni abban a nagy munkában, mely- lyel az 1960. évi gazdasági felada­tokat kell megoldani. A gyár vezetői viszont erkölcsi és anyagi elismeréssel segítik a mozgalmat. A havonkénti értéke­lés, melyben egyre több szalag nyeri el az elsőt megillető jutal­mat, kitűnően bevált, ösztönző módszer. A megtartott termelési tanácskozások és szakszervezeti gyűlések arról tanúskodnak, hogy a dolgozók szívesen, örömmel vesznek részt a versenyben, ame­lyet a kongresszus után most áp­rilis 4-re is megszerveztek. Ma már arról beszélnek, hogy a ver­senyt nem hagyják abba felszaba, dulásunk évfordulója után sem, lianem a jubileumi évet végig a verseny eddigi pontjainak szelle­mében folytatják. Szántanak,vetnek megyénkben az új termelőszövetkezetek * Békés megye új ] nem várnak minden j vetették el 60 hol- termelőszövetkeze- munkával a gépál- don a tavaszi árpa teinek földjén tel- j lomásra: megye- magját, jes lendülettel meg- j szerte több mint | Az elmúlt ősszel indult a tavaszi munka. A traktoro­sok főleg a korareg­geli órákat használ­ják fel arra, hogy a kissé megfagyott földön szánthassa­nak. A dombosabb, homokosabb része­ken már napközben is dolgozhatnak a gépek. Az új útra tért gazdák azonban ezer lófogat goskodik az új ter­melőszövetkezetek földjén. Gyomén pl. csaknem 100 lóvon- tatású eke hasítja a friss barázdákat, gondosan előkészí­tett magágyba vetik a tavaszi árpát, za­bot és a borsót. A sarkadi Haladás Tsz egykori középpa­rasztjai saját erővel szór- sok egyéni gazda nem hordta haza a kukoricaszárat. Most az újdonsült termelőszövetkezeti tagok már kora reg­gel csoportosan in­dulnak a mezőre, hordják a száraz kukoricaszárat a föld szélére, hogy amíg a fogatok ha­za nem vihetik, ad­dig se akadályozza a szántás-vetést. Februárban javult a termelékenység a könnyűiparban A könnyűipar negyedéves ope­ratív tervének februárra eső ré­szét 102,1 százalékra teljesítette. Ilymódon 1960 első két hónapjá­ban 0,4 százalékos tervtúlteljesí- tést ért el. Februárban a termelékenység a januárihoz mérten 3,8 százalékkal emelkedett, az előző évihez viszo­nyítva pedig 6,4 százalékkal ja­vult. ítidcődi „HtytencduaséU" fi lottóhúzás nyerőszámai A lottó 11. játékhetében 4 222 745 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Ennek megfelelően egy nyereményosz­tályra 1 583 529 forint nyeremény jut. A karcagi sorsoláson a követ­kező számokat húzták ki: 2L 13. 37. 73. 75 (Tudósítónktól) Még az ősszel történt, hogy az endrődi úttörők a község felsza­badulásának évfordulóján ünne­pélyes keretek között megindítot­ták a felderítést községük életé­nek, üzemeinek, dolgozóinak élet- körülményeivel kapcsolatban. A jelenlévők elhatározták, hogy a „nyomolvasás” során tőlük telhe­tőén minden olyan figyelemre méltó eseményt feljegyeznek, a- mely tükrözi a múlt társadalom káros hatását és nem utolsó sor­ban azt, hogy a felszabadulás után hogy változott meg a dol­gozók élete. Első lépésként megírták, hogy milyen körülmények között sza­badította fel a Vörös Hadsereg 1944. október 6-án Endrőd közsé­get. Ezt követően felkutatták a község határában elesett vörös­katonák sírjait, amelyeket a ké­sőbbiek során rendbehoztak, ta­vasszal pedig virágokkal ültetik be. Elhatározták, hogy a kutató munkát tovább folytatják. Ellá­togatnak például az ifjúsági szer­vezetek volt vezetőihez, írnak majd a MADISZ, EPOSZ, a SZÍT, a DISZ és a jelenleg működő KISZ-szervezet munkájáról. Hornok László úttörővezető el­mondotta, hogy a meglévő és ösz­szegyüjtött adatok alapján össze­állítják a hősök könyvét, amelyet különböző rajzokkal és eredeti fényképekkel illusztrálnak. A hő­sök könyve április 4-re készül el, s azt a járás minden községébe eljuttatják. Eddig a legjobb nyomolvasónak Mészáros Éva, Szegvári Katalin, Bukva Géza, Ipacs József és Papp József pajtá­sok bizonyultak. Sz. K. od gyulai odianyUaitUi. Aóiatáfátt. AZ ÜT SZUSZOGÓS Két ló alig bírja még az üres kocsit is, hát még megrakva! De jönnek szép sorjában az emberek. Kocsijaikon trágyát hoznak az újonnan ala­kult gyulai Aranykalász Tsz kertészetébe. Egy 200—300 méteres szakaszon négyszer, ötször is „hó.”-t mondanak. Ilyenkor a lovak nagyot horkantanak. A kertészet területe olyan három hold körüli. A széljárásos ol­dalon kukoricaszár kerítéssel, a d éli oldalon pedig drótsodronnyal vonták meg a határt. A melegágyak között emberek járnak-kel- nek, ki melegtalpat készít, mint Csomós Ferenc, Schriffert Mi­hály, Barna István, ki pedig palántát pikiroz, mint Gesznerné és a vele dolgozó 4—5 asszony, kinek pedig a locsolókanna füle jutott és vizet hord a Kétegyházi út melletti csatornából. Megy itt a munka. — Megy-megy — fogad a kertészet vezetője, Ócsai Péter — de még jobban is mehetne — teszi hozzá. Értetlenül állok ez egyik melegágy mellett, hiszen a pikirozott káposztapalánták már szépen magukhoz tértek. Jobbern is mehet­ne? Forog fejemben ócsai szava. — És miért nem megy jobban ? — Tudja, nehéz erre választ adni — hunyorít —, mert a ve­zetőség nem viseli szívén úgy ezt a kertészetet, mint kellene. érdekessé válni, hiszen erről a tsz-ről már sok szó esett, hogy a tagok ilyen, KEZD A DOLOG meg olyan lelkesedéssel álltak munkába. — Miben látja a megtorpanást? — Én már annyit szaladgáltam a brigádvezetők után, hogy a lábam majd lekopott: küldjenek ide fogatokat trágya- meg szal- mahordásra. Ahogyan magához nem küldtek egyetlen kocsit, úgy ide sem. Valósággal meg kellett agitálnom néhány embert, akinek lova, kocsija van; fogjon be és jöjjön, segítsen, mert különbennem lesz a kertészetből semmi. Volt olyan tag, aki azt mondta: ő bi­zony nem fogja be a lovát, mert ha dolgozik velük, akkor abrakot kell azoknak adni. Szerencsére azonban kevés az ilyen gondolkodású ember- itt, ebben a szövetkezetben, mert amint látni: a melegágyi ablakok alatt már szépen fejlődik a primőr árunak szánt káposzta. — Elsők között szeretnénk piacon vele jelentkezni — mondja Ócsai — s hogy tényleg idejében befuthassunk, ahhoz még nagyon sokat kell dolgoznunk. — És főleg sokat vitatkozni az emberekkel — teszem hozzá, mert Ócsai Péternek ebből is bőven jut. — Tudja, nem lenne itt semmi baj, ha erre a kertészetre is úgy néznének, hogy ez is a miénk. Ez adja a közösségnek az első jövedelmet, így ezzel tényleg úgy kellene bánni, ahogyan megér­demli.- í csupa szenvedély ez az Ócsai. Amikor tsz-be b PA TŰZ, I lepett, és elvállalta a kertészeti brigád vezetését, úgy gondolta, megértik őt a tagok, a brigádvezetők és hamarjában mindennel ellátják, amire csak szüksége lesz. Persze a tsz vezetői már eddig is Igen sokat segítettek. De hát a tsz-ben más munka is van. így bizony gyakran heves vitára kerül sor. Ezek a viták leg­többször termékenyek, ezt maga a kertész is elismeri, de a kerté­szeten is ez látszik. És amikor a 3—4 levélben lévő palántákra néz az ember, elfelejti azt a sok-sok huzavonát, ami eddig volt, mert ezek a növények igen-igen szépek. Talán ezek a sikerek adják Ócsainak is az erőt ahhoz, hogy újra és újra — esetleg még hara­gosok árán is — vitázzon az emberekkel. Majd megbékélnek, ez áll előtte, amikor az első rakomány káposztával a piacra indulunk, vagy akkor, ha a kertészet első jövedelme csengő forintokban gyű­lik össze a tsz „asztalán”... D. K. > 119 millió forint a községfejlesztési tervek megvalósítására békekölcsön sorsolás A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem csökkentette és nem akadályozza a- községfejlesztési tervek megvalósítását. Községi tanácsaink jó felvilágosító munkájának köszönhető az is, hogy az 1960-as évi községfejlesztési alap hoz már a termelőszövetkezeti tagság is hozzájárult. Az 1960. évi községfejlesztési tervek decem­berben készültek el. A tervekhez községi kisgyűléseken több mint kétezer javaslat érkezett, amit minden községi tanács felhasználta végleges terv elkészítéséhez. Ebben az évben megyénkben 119 millió 262 ezer forintnyi az az összeg, amit a községfejlesztési tervek megvalósítására használnak fel. A legjelentősebb feladatok közül megvalósítanak 17 darab fúrott kutat, kilenc kisvízműt, négy orvosi rendelőt négy orvosi lakással, az óvodai tantermek szó- tor,esztes formájában a békekölcsön» ma. néggyel, az iskolai tantermek száma hattal emelkedik. Négy kötvények szerencsés tulajdonosai, a művelődési ház és 10 művelődési otthon is épül községfejlesztési i kisorsolt kötvények beváltásé» már» tervek szerint, eins 16-án kezdik meg. Az év első államkölcsön-sorsolásait március 12-én és 13-án, szombaton és vasárnap, Budapesten, a Pesti Barna­bás utcai Egyetemi Színpadon bonyo­lítja le az Országos Takarékpénztár. Ezúttal az Első, az Ötödik és a Ha­todik Békekölcsön 1960. első félévi hú­zását tarják meg. A kétnapos húzáson csaknem 3604)00 kötvényre több mint 83,5 millió fo­rintot kapnak vissza nyeremény és

Next

/
Thumbnails
Contents