Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
BÉKÉS MEGYEI * Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Hol less vastagabb a boríték? Nyereségrészesedés a tanácsi vállalatoknál A több mint harminc tanácsi irányítás alá tartozó vállalat felének már felülvizsgálták, jóváhagyták a múlt évi mérlegét, s a nyereségrészesedés összegét. Lássuk, mit mutat a jóváhagyott mérleg egynémelyik tanácsi vállalatnál és hány napi nyereségrészesedésre számíthatnak a szorgalmas munkások, a megfontoltan irányító vezetők, vagy melyik vállalatok vezetői, kollektívái vétettek hibát, ami miatt nem kaphatnak nyereségrészesedést? Említsük elsőnek az eredmény különösen értékes A BÁNYA- ÉS ÉPlTÖAN Y AGIP ARI EGYESÜLÉST, ahol egyhónapi nyereségrészesedést kapnak a becsületesen helytállt munkások. Nem lesz érdemtelen itt arról is szólni, hogy az egyhónapi nyereségrészesedést milyen módon érte el az egyesülés? Először is azzal, hogy az 1959. évi termelési tervet 129,6 százalékra teljesítették. A számok sok mindent elmondanak, jeleznek — szokták mondani. Ebben az esetben azonban úgy véljük, nem árt, ha azt is sarokba írjuk, hogy a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés 129,6 százalékos termelési tervének teljesítése mögött ott van nyolcmillió olyan tégla, amit az éves termelési tervükön felül gyártottak. A nyolcmillió terven felüli téglából — egy lakáshoz ötvenezer téglát számolva —, 160 családi házait lehet építeni. A szervestrágya- rószleg is túlteljesítette tervét. Fe- káltáirgyából mintegy 20 százalék- kai, sertéstrágyából pedig több mint 200 százalékkal adtak többet a mezőgazdaságnak, mint {menynyi a múlt évi tervükben elő volt irányozva. Kevés olyan vállalat van a megyében, ahol az utóbbi hat évben annyit emelkedett volna a termelés és a termelékenység, mint a Bánya- és Építőanyagípari Egyesülésnél. 1954-hez viszonyítva, a múlt évben 148 százalékos termelési növekedést ért el az egyesülés népes kollektívája. A terme lékenység növekedését tekintve sem kell szégyenkezniük. Ugyanis szintén 1954-hez viszonyítva 1959 végére 92 százalékkal növekedett a termelékenység, 1958-hoz viszonyítva pedig több mint 20 százalékkal. Pedig 1951-ben, amikor az egyesülés tanácsi irányítás alá került, gépek és más felszerelések hiányában igen rossz körülmények között volt. Igaz, azóta részben tervhitelekből, részben pedig tanácsi erőforrásokból — de mindenek felett a dolgozók szorgalmas munkája nyomán — nagyot lépett előre a Bánya- és Építő- anyagipari Egyesülés. Sok jót hallottunk Király József és Pallér Sándor elvtársaktól * A BÉKÉSCSABAI SZŐRME- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALATRÓL is. Ennél a vállalatnál, amióta a nyereségrészesedési rendszer fennáll, egyetlen évben sem kaptak a munkások nyereségrészesedést. A múlt cvi eredményes munkájuk után 23,4 napra oszthatnak vállalati nyereségrészesedést. S ez elsősorban is azzal magyarázható, hogy 1958-hoz viszonyítva 21,6 százalékos termelékenység növekedést értek el 1959-ben. Ez azért, mert az 1957. évi rossz gazdálkodás miatt még a múlt évben is ezernyi gonddal küszködött a vállalat vezetősége és mégis ilyen eredménnyel dicsekedhetnek most Másodszor azzal is magyarázható a sikertelen évek után elért kiemelkedő eredmény, hogy jelentősen lecsökkent a korábban felhalmozott anyagkészletük és csaknem teljesen megszüntettek az 1957. évi nagy mennyiségű elfekvő készleteket. S ami mindezek alapját képezi: előnyös változást jelentett a vállalat életében, hogy Paulik János elvtárs lett a vállalat igazgatója, aki jó hozzáértéssel irányítja a vállalatot. Azóta alapvetően megváltozott a munkafegyelem is. A nyugati országokban is jól- ismert A GYULAI KÖTÖIPARI VÁLLALAT. Mint már annyiszor, a múlt évben is kitettek magukért az itt dolgozó asszonyok, lányok. Az 1959-es évre három százalékkal magasabb termelési tervet kaptak, mint 1958-ban, amit ennek ellenére is 34 százalékkal túlteljesítettek. Különösen kiemelkedő eredményt értek el a kongresszusi versenyben, főleg a negyedik negyedévben. A termelékenység is növekedett a múlt évben, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1958-hoz viszonyítva 4,8 százalékkal léptek előbbre e tekintetben. Pedig ez a vállalat jó részben hulladék anyagból készíti áruféleségeit, de úgy, hogy a nyugati országokban is kedvelik az általuk készített kardigánokat, pulóvereket stb. Az 1959-es évi eredményes munkájuk nyomán egy havi nyereségrészesedést visznek haza a Gyulai Kötőipari Vállalat munkásai. A MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALATA kiváló minőségű munkájával remekelt a múlt évben. S ez a kiváló minőségű munka azt jelenti, hogy az 1959-es évben egyetlen építtető részéről sem volt kifogás, vagy pánasz. Az iskolák építését, tatarozását is minden esetben határidő előtt befejezték, s ezzel a tanítás megkezdését elősegítették. A kiváló eredmény nyomán az anyagi vonatkozású eredmény sem maradt el: a megyei tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata dolgozói 17,3 napra kapnak nyereségrészesedést. Kiemelkedő eredménnyel dicsekedhetnek A MEGYEI VILLANYSZERELŐ VALLALAT dolgozói és vezetői is. Ez a vállalat a villamosításban ért el dicséretre méltó eredményt 1959-ben. Sok községben és még több tér- ‘ melőszövetkezetben gyújtottak fényt, s ezzel segítették a nagyüzemi gazdálkodás kibontakozását. A múlt évi tervüket — amit év közben a felsőbb szervek felemeltek — 25 százalékkal teljesítették túl. így megérdemelten részesülnek 25,1 napi nyereségrészesedésben. Említésre és dicséretre méltó eredményt rät el 1959- ben a megyei Nyomdaipari Vállalat is, ahol 12,3, a Gyulai Cementipari Vállalat, ahol 8,3, a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat, ahol 20 napi nyereségrészesedést kapnak a szorgalmas munkások. Az eddig felülvizsgált és jóváhagyott vállalatok mérlegei azt példázzák, hogy a legtöbb helyen jól gazdákodtak, növekedett a termelési terv teljesítése épp úgy, mint a termelékenység, csökkent az önköltség és lesz nyereségrészesedés. Igen, a legtöbb helyen, de nem mindenütt. A megyei Szikvízipari Vállalatnál például nem lesz nyereségrészesedés, pedig az 1959. évi termelési tervüket több mint 20 százalékkal túlteljesítették. A tervtúlteljesítés azonban még nerrf mindén: Ennél a vállalatnál rosszul gazdálkodtak. Más szóval: az aiapjövedel- mezőséget nem tudták teljesíteni. Lemaradtak, s így az egyébként szorgalmas munkások nem kaphatnak egyetlen fillér nyereségrészesedést sem. Hozzájárult ehhez a nagyarányú szikvíz-üvegek törése is, mely jórészt gondatlansággal magyarázható. Ez persze az önköltséget nem csökkentette — mely a nyereségrészesedésnek egyik feltétele —, hanem ellenkezőleg: növelte. A szolgáltató vállalatok — a- mint az elvtársak elmondták —, nem részesülnek nyereségrészesedésben. De ha az önköltségcsökkentésben jó eredményt érnek el — mint ahogyan vannak ilyen vállalatok —, kapnak igazgatói alapot, melyből jutalmazhatják a munkásokat. Az eddigi mérleg felülvizsgálásokat figyelve, a Békéscsabai Kertészeti Vállalat, az útépítő részlegének jó munkája nyomán, a Gyulai Kertészeti Vállalat pedig azért, mert az 1959. évben mintegy 300 000 facsemetét adott át kiültetésre a KlSZ-szer- vezeteknek —, kapnak nagyobb összegű igazgatói alapot. A múlt évi eredményes gazdálkodásért igazgatói alapot kap még a megyei temetkezési, a megyei kéményseprő, a megyei moziüzemi, a Békéscsabai Ingatlankezelő és a Békéscsabai Patyolat Vállalat. A tanácsi irányítás alá tartozó Vállalatok egy részéről szóltunk itt csak, mivel a többiek mérlegének a felülbírálása, jóváhagyása csak március 25-re készül el. De e néhány vállalat példája is azt bizonyítja, hogy megértették vállalataink munkásai, vezetői a gazdaságosabb termelés szükség- szerűségét, mely — amint látjuk — a népgazdaság és az egyén számára egyformán előnyös. Balkus Imre A dobozi Petőfi Isz-beo már elvetettek száz hold árpát és 30 hold mákot A termelőszövetkezetben már a kora reggeli órákban nagy a sürgés-forgás. A tsz székháza előtt kocsik hosszú sora áll, felszerelve vetőgépekkel, vetőmaggal. A dobozi Petőfi Tsz-ben megkezdődött a tavaszi munka. Vetik az árpát, a mákot. A tavaszi árpából eddig száz, a mákból pedig 30 holdat elvetettek. Ha az idő kedvező lesz, úgy e hó 15-ig el lesz vetve az árpa és a mák, de a borsó, a burgonya és a többi tavaszi magvak is a földbe kerülnek. A dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben nagy fejlődés látható. A parasztság megértette a párt- kongresszus határozatát. Ezzel magyarázható, hogy a kétezer holdas tsz nyolcezer holdas nagy gazdasággá növekedett. A termelőszövetkezet számos jószággal, állóeszközökkel és különféle vagyontárggyal gyarapodott, amit az új belépők hoztak magukkal. A tsz-tagok száma jelenleg meghaladja az ezerötszázat. De jelen- i leg is többen kérik felvételüket a nagy családba. Bent a tsz irodában is van munka bőven. Készül az üzemi terv. Puskás Gábor, a könyvelő azonban nincs egyedül. Segít neki a vízügyi igazgatóság főkönyvelője, Gőg István, aki a szövetkezetét patronálja. A kettős könyvvitel bevezetésében segít ugyancsak a vízügyi igazgatóságtól Keserű Tibor könyvelő. A tsz-nél a kapott segítséggel igyekszenek leküzdeni a kezdeti nehézségeket. Igaz, a szakterületeken vannak még hiányosságok. Hiányzanak szakagronómusok, mert bizony a terület elég nagy és csak egy mezőgazdásza van. A tsz-nél nagyobb építkezések is lesznek a közeljövőben, mert a jószágállomány eléggé szaporodik, de azért is, mert az állattenyésztés külön profilja lesz a szövetkezetnek. Szigeti Gábor elnök jól irányítja a közöst, melynek biztos meglesz a gyümölcse a zárszámadáskor. Jámbor János, Dobog Cukorrépaszelet-préselőt építenek Sarkadon A Sarkad: Cukorgyárban a szokásos karbantartási munkák sok millió forintos költségén kívül ebben az évben még további, mintegy tízmillió forintot terveznek a korszerűsítésre, a berendezések felújítására, új gépek vételére. Már felépült egy üzemi helyiség, amelyet az NSZK-ból rendelt nagyobb teljesítményű cukorrépa- szelet-préselőgéppel rendeznek be, Ezzel a brikettelő-berendezéssel naponként négy és fél vagon takarmánynak való szárított répaszeletet sajtolnak össze a következő idényben. így jelentős raktárhelyiség válik szabaddá, mert a préselt répaszelet a jelenlegi tárolóhelyiségnek egyharmadában elfér. Az idén folyamatos légtisztító berendezéssel is gyarapodik a sarkad: üzem, amelynek folyamatos dobszűrő felszerelését az NDK-ból hozatják, ugyanakkor új cukorfőző állomást építenek magyar gyártmányú cukorkristályosító berendezéssel. Ezzel lényegesein javulni fog a cukor minősége: kevesebb portartalmú, fehérebb színű lesz. Napirendre tűzték egy nagy kazán építését is, ennek a tervét azonban, többszöri kérésre és sürgetésre sem készítette még el a budapesti Kazán HÖTERV Vállalat. Ez pedig késlelteti a Sar- kadi Cukorgyár fejlesztését, mert ha tervet nem kapják meg idejében, akkor az idei évad őszi kezdetéig nem épülhet fel a teljesítőképességet is növelő és szükséges kazán. Tanácskoztak három megye mezőgazdasági szakemberei Szarvason Szarvason csütörtökön kukori- caitarmesztésá ankétet rendeztek Békés, Csongrád és Szolnok megye mezőgazdasági szakemberei, a régi és az új termelőszövetkezetek elnökei. Több mint háromszázan vitatták meg a harminc mázsás kukoricaitermesztés módszereit. A vitaindító előadást Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője tartatta. A tudományos kutatók, termelőszövetkezeti elnökök és agronómu- sok hozzászólásaiból kiderült, hogy a három megye szántóföldjeinek jó részén elérhető a harminc mázsás szemeskukorica átlagtermés. Kovács Gábor. a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet igazgatója elmondotta, hogy több éves megfigyelés szerint a nagy termés legdöntőbb eszköze a mélyművelés, a hibridkukorica-vetőmag alkalmazása, a rendszeres gyomirtás, a gondos növényápolás. Barkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke közölte, hogy több mint ezer holddal csatlakoztak a harminc mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz. A tanácskozáson a mezőgazdaság kiváló dolgozója jelvényt osztottak ki a legjobb kukoricatermelő szakemberek között, üt járási és tíz községi tanács dolgozói pedig 56 000 forint jutalmat kaptak. (MTI'
