Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

BÉKÉS MEGYEI * Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Hol less vastagabb a boríték? Nyereségrészesedés a tanácsi vállalatoknál A több mint harminc tanácsi irányítás alá tartozó vállalat fe­lének már felülvizsgálták, jóváhagyták a múlt évi mérlegét, s a nyereségrészesedés összegét. Lássuk, mit mutat a jóváhagyott mér­leg egynémelyik tanácsi vállalatnál és hány napi nyereségrésze­sedésre számíthatnak a szorgalmas munkások, a megfontoltan irá­nyító vezetők, vagy melyik vállalatok vezetői, kollektívái vétettek hibát, ami miatt nem kaphatnak nyereségrészesedést? Említsük elsőnek az eredmény különösen értékes A BÁNYA- ÉS ÉPlTÖAN Y AG­IP ARI EGYESÜLÉST, ahol egyhónapi nyereségrészese­dést kapnak a becsületesen helyt­állt munkások. Nem lesz érdemte­len itt arról is szólni, hogy az egyhónapi nyereségrészesedést milyen módon érte el az egyesü­lés? Először is azzal, hogy az 1959. évi termelési tervet 129,6 százalékra teljesítették. A számok sok mindent elmondanak, jelez­nek — szokták mondani. Ebben az esetben azonban úgy véljük, nem árt, ha azt is sarokba írjuk, hogy a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés 129,6 százalékos termelési tervének teljesítése mögött ott van nyolcmillió olyan tégla, amit az éves ter­melési tervükön felül gyár­tottak. A nyolcmillió terven felüli téglá­ból — egy lakáshoz ötvenezer téglát számolva —, 160 családi há­zait lehet építeni. A szervestrágya- rószleg is túlteljesítette tervét. Fe- káltáirgyából mintegy 20 százalék- kai, sertéstrágyából pedig több mint 200 százalékkal adtak többet a mezőgazdaságnak, mint {meny­nyi a múlt évi tervükben elő volt irányozva. Kevés olyan vállalat van a me­gyében, ahol az utóbbi hat évben annyit emelkedett volna a terme­lés és a termelékenység, mint a Bánya- és Építőanyagípari Egye­sülésnél. 1954-hez viszonyítva, a múlt évben 148 százalékos terme­lési növekedést ért el az egyesü­lés népes kollektívája. A terme lékenység növekedését tekintve sem kell szégyenkezniük. Ugyanis szintén 1954-hez viszonyítva 1959 végére 92 százalékkal növekedett a termelékenység, 1958-hoz viszo­nyítva pedig több mint 20 száza­lékkal. Pedig 1951-ben, amikor az egyesülés tanácsi irányítás alá került, gépek és más felszerelések hiányában igen rossz körülmé­nyek között volt. Igaz, azóta rész­ben tervhitelekből, részben pedig tanácsi erőforrásokból — de min­denek felett a dolgozók szorgal­mas munkája nyomán — nagyot lépett előre a Bánya- és Építő- anyagipari Egyesülés. Sok jót hallottunk Király József és Pallér Sándor elvtársaktól * A BÉKÉSCSABAI SZŐRME- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALATRÓL is. Ennél a vállalatnál, amióta a nyereségrészesedési rendszer fennáll, egyetlen évben sem kap­tak a munkások nyereségrészese­dést. A múlt cvi eredményes mun­kájuk után 23,4 napra oszt­hatnak vállalati nyereségré­szesedést. S ez elsősorban is azzal magya­rázható, hogy 1958-hoz viszonyít­va 21,6 százalékos termelékenység növekedést értek el 1959-ben. Ez azért, mert az 1957. évi rossz gaz­dálkodás miatt még a múlt évben is ezernyi gonddal küszködött a vállalat vezetősége és mégis ilyen eredménnyel dicsekedhetnek most Másodszor azzal is magya­rázható a sikertelen évek után elért kiemelkedő eredmény, hogy jelentősen lecsökkent a korábban felhalmozott anyagkészletük és csaknem teljesen megszüntettek az 1957. évi nagy mennyiségű el­fekvő készleteket. S ami mind­ezek alapját képezi: előnyös vál­tozást jelentett a vállalat életé­ben, hogy Paulik János elvtárs lett a vállalat igazgatója, aki jó hozzáértéssel irányítja a vállala­tot. Azóta alapvetően megválto­zott a munkafegyelem is. A nyugati országokban is jól- ismert A GYULAI KÖTÖIPARI VÁLLALAT. Mint már annyiszor, a múlt évben is kitettek magukért az itt dolgo­zó asszonyok, lányok. Az 1959-es évre három százalékkal magasabb termelési tervet kaptak, mint 1958-ban, amit ennek ellenére is 34 százalékkal túlteljesítettek. Különösen kiemelkedő eredményt értek el a kongresszusi verseny­ben, főleg a negyedik negyedév­ben. A termelékenység is növe­kedett a múlt évben, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1958-hoz viszonyítva 4,8 szá­zalékkal léptek előbbre e tekin­tetben. Pedig ez a vállalat jó rész­ben hulladék anyagból készíti áruféleségeit, de úgy, hogy a nyu­gati országokban is kedvelik az általuk készített kardigánokat, pulóvereket stb. Az 1959-es évi eredményes munkájuk nyomán egy havi nyereségrészesedést visznek haza a Gyulai Kötőipari Vál­lalat munkásai. A MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐ­IPARI ÉS TATAROZÓ VÁL­LALATA kiváló minőségű munkájával re­mekelt a múlt évben. S ez a ki­váló minőségű munka azt je­lenti, hogy az 1959-es évben egyet­len építtető részéről sem volt ki­fogás, vagy pánasz. Az iskolák építését, tatarozását is minden esetben határidő előtt befejezték, s ezzel a tanítás megkezdését elő­segítették. A kiváló eredmény nyomán az anyagi vonatkozású eredmény sem maradt el: a me­gyei tanács Építőipari és Tataro­zó Vállalata dolgozói 17,3 napra kapnak nyereségrészesedést. Kiemelkedő eredménnyel dicse­kedhetnek A MEGYEI VILLANYSZERELŐ VALLALAT dolgozói és vezetői is. Ez a válla­lat a villamosításban ért el dicsé­retre méltó eredményt 1959-ben. Sok községben és még több tér- ‘ melőszövetkezetben gyújtottak fényt, s ezzel segítették a nagy­üzemi gazdálkodás kibontakozá­sát. A múlt évi tervüket — amit év közben a felsőbb szervek fel­emeltek — 25 százalékkal teljesí­tették túl. így megérdemelten részesülnek 25,1 napi nyereségrészesedés­ben. Említésre és dicséretre méltó eredményt rät el 1959- ben a megyei Nyomdaipari Vállalat is, ahol 12,3, a Gyulai Cementipari Vállalat, ahol 8,3, a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat, ahol 20 napi nyere­ségrészesedést kapnak a szor­galmas munkások. Az eddig felülvizsgált és jóvá­hagyott vállalatok mérlegei azt példázzák, hogy a legtöbb helyen jól gazdákodtak, növekedett a termelési terv teljesítése épp úgy, mint a termelékenység, csökkent az önköltség és lesz nyereségré­szesedés. Igen, a legtöbb helyen, de nem mindenütt. A megyei Szikvízipari Vállalatnál például nem lesz nyereségrészesedés, pe­dig az 1959. évi termelési tervü­ket több mint 20 százalékkal túl­teljesítették. A tervtúlteljesítés azonban még nerrf mindén: Ennél a vállalatnál rosszul gazdálkod­tak. Más szóval: az aiapjövedel- mezőséget nem tudták teljesíteni. Lemaradtak, s így az egyébként szorgalmas munkások nem kap­hatnak egyetlen fillér nyereségré­szesedést sem. Hozzájárult ehhez a nagyarányú szikvíz-üvegek töré­se is, mely jórészt gondatlanság­gal magyarázható. Ez persze az önköltséget nem csökkentette — mely a nyereségrészesedésnek egyik feltétele —, hanem ellen­kezőleg: növelte. A szolgáltató vállalatok — a- mint az elvtársak elmondták —, nem részesülnek nyereségrészese­désben. De ha az önköltségcsök­kentésben jó eredményt érnek el — mint ahogyan vannak ilyen vállalatok —, kapnak igazgatói alapot, melyből jutalmazhatják a munkásokat. Az eddigi mérleg felülvizsgálásokat figyelve, a Bé­késcsabai Kertészeti Vállalat, az útépítő részlegének jó munkája nyomán, a Gyulai Kertészeti Vál­lalat pedig azért, mert az 1959. évben mintegy 300 000 facsemetét adott át kiültetésre a KlSZ-szer- vezeteknek —, kapnak nagyobb összegű igazgatói alapot. A múlt évi eredményes gazdálkodásért igazgatói alapot kap még a me­gyei temetkezési, a megyei ké­ményseprő, a megyei moziüzemi, a Békéscsabai Ingatlankezelő és a Békéscsabai Patyolat Vállalat. A tanácsi irányítás alá tartozó Vállalatok egy részéről szóltunk itt csak, mivel a többiek mérle­gének a felülbírálása, jóváhagyá­sa csak március 25-re készül el. De e néhány vállalat példája is azt bizonyítja, hogy megértették vállalataink munkásai, vezetői a gazdaságosabb termelés szükség- szerűségét, mely — amint látjuk — a népgazdaság és az egyén szá­mára egyformán előnyös. Balkus Imre A dobozi Petőfi Isz-beo már elvetettek száz hold árpát és 30 hold mákot A termelőszövetkezetben már a kora reggeli órákban nagy a sür­gés-forgás. A tsz székháza előtt kocsik hosszú sora áll, felszerel­ve vetőgépekkel, vetőmaggal. A dobozi Petőfi Tsz-ben megkezdő­dött a tavaszi munka. Vetik az árpát, a mákot. A tavaszi árpá­ból eddig száz, a mákból pedig 30 holdat elvetettek. Ha az idő kedvező lesz, úgy e hó 15-ig el lesz vetve az árpa és a mák, de a borsó, a burgonya és a többi ta­vaszi magvak is a földbe kerül­nek. A dobozi Petőfi Termelőszövet­kezetben nagy fejlődés látható. A parasztság megértette a párt- kongresszus határozatát. Ezzel magyarázható, hogy a kétezer holdas tsz nyolcezer holdas nagy gazdasággá növekedett. A terme­lőszövetkezet számos jószággal, állóeszközökkel és különféle va­gyontárggyal gyarapodott, amit az új belépők hoztak magukkal. A tsz-tagok száma jelenleg meg­haladja az ezerötszázat. De jelen- i leg is többen kérik felvételüket a nagy családba. Bent a tsz irodá­ban is van munka bőven. Készül az üzemi terv. Puskás Gábor, a könyvelő azonban nincs egyedül. Segít neki a vízügyi igazgatóság főkönyvelője, Gőg István, aki a szövetkezetét patronálja. A ket­tős könyvvitel bevezetésében se­gít ugyancsak a vízügyi igazgató­ságtól Keserű Tibor könyvelő. A tsz-nél a kapott segítséggel igyekszenek leküzdeni a kezdeti nehézségeket. Igaz, a szakterüle­teken vannak még hiányosságok. Hiányzanak szakagronómusok, mert bizony a terület elég nagy és csak egy mezőgazdásza van. A tsz-nél nagyobb építkezések is lesznek a közeljövőben, mert a jószágállomány eléggé szaporodik, de azért is, mert az állattenyész­tés külön profilja lesz a szövet­kezetnek. Szigeti Gábor elnök jól irányítja a közöst, melynek biztos meglesz a gyümölcse a zárszám­adáskor. Jámbor János, Dobog Cukorrépaszelet-préselőt építenek Sarkadon A Sarkad: Cukorgyárban a szo­kásos karbantartási munkák sok millió forintos költségén kívül eb­ben az évben még további, mint­egy tízmillió forintot terveznek a korszerűsítésre, a berendezések felújítására, új gépek vételére. Már felépült egy üzemi helyiség, amelyet az NSZK-ból rendelt na­gyobb teljesítményű cukorrépa- szelet-préselőgéppel rendeznek be, Ezzel a brikettelő-berendezéssel naponként négy és fél vagon ta­karmánynak való szárított répa­szeletet sajtolnak össze a követ­kező idényben. így jelentős rak­tárhelyiség válik szabaddá, mert a préselt répaszelet a jelenlegi tá­rolóhelyiségnek egyharmadában elfér. Az idén folyamatos légtisztító berendezéssel is gyarapodik a sar­kad: üzem, amelynek folyamatos dobszűrő felszerelését az NDK-ból hozatják, ugyanakkor új cukor­főző állomást építenek magyar gyártmányú cukorkristályosító berendezéssel. Ezzel lényegesein javulni fog a cukor minősége: ke­vesebb portartalmú, fehérebb szí­nű lesz. Napirendre tűzték egy nagy kazán építését is, ennek a tervét azonban, többszöri kérésre és sürgetésre sem készítette még el a budapesti Kazán HÖTERV Vállalat. Ez pedig késlelteti a Sar- kadi Cukorgyár fejlesztését, mert ha tervet nem kapják meg idejé­ben, akkor az idei évad őszi kez­detéig nem épülhet fel a teljesí­tőképességet is növelő és szüksé­ges kazán. Tanácskoztak három megye mezőgazdasági szakemberei Szarvason Szarvason csütörtökön kukori- caitarmesztésá ankétet rendeztek Békés, Csongrád és Szolnok me­gye mezőgazdasági szakemberei, a régi és az új termelőszövetkeze­tek elnökei. Több mint háromszá­zan vitatták meg a harminc má­zsás kukoricaitermesztés módsze­reit. A vitaindító előadást Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisz­térium osztályvezetője tartatta. A tudományos kutatók, termelőszö­vetkezeti elnökök és agronómu- sok hozzászólásaiból kiderült, hogy a három megye szántóföld­jeinek jó részén elérhető a har­minc mázsás szemeskukorica át­lagtermés. Kovács Gábor. a Szarvasi Öntözési és Rizstermesz­tési Kutatóintézet igazgatója el­mondotta, hogy több éves megfi­gyelés szerint a nagy termés leg­döntőbb eszköze a mélyművelés, a hibridkukorica-vetőmag alkal­mazása, a rendszeres gyomirtás, a gondos növényápolás. Barkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke közölte, hogy több mint ezer holddal csat­lakoztak a harminc mázsás kuko­ricatermesztési mozgalomhoz. A tanácskozáson a mezőgazda­ság kiváló dolgozója jelvényt osz­tottak ki a legjobb kukoricater­melő szakemberek között, üt já­rási és tíz községi tanács dolgozói pedig 56 000 forint jutalmat kap­tak. (MTI'

Next

/
Thumbnails
Contents