Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-03 / 53. szám
6 1960. március 3., csütörtök KÉPÚJSÁG Medve és farkas a békéscsabai állatkertben Békéscsabán kom tavasztól késő őszig gyermekek és felnőttéit kedvelt üdítő helye a Széchenyi- ligetben több éve létesített kis állatikért. Sokan — főleg a kisebbek köréből — a napokat számlálva várják már a jó idő jövetelét. A jelek szerint már nincsen messze a tavasz, mert az állatkert büszkesége, egy pompásan fejlett, fiatal gímszarvasbika a múlt héten hullatta el gyönyörű aggamcsát, amellyel a város „Balassi” Művelődési Házát díszítik ezután. A gyermekek örömére újabb lakókkal népesedik be tavaszig az állatikért, legutóbb egy nagy fa rkast 10 vadlibáért, és egy hároméves barnamedvót vaddisznóért kaptak a debreceni állatkertiből. A „debreceni mackó” hamar népsze rű lett Békéscsabán, napról napra többen látogatják, s kedveskednek neki, mézzel, cukorral, almával és egyéb csemegével a fiatalok. Egyelőre ugyancsak ketrecben lakik a tányértalpú, de — amint ja vul az idő —, megkezdik egy „korszerű medve-lak” építését. Az első maokóház anyagára húszezer forintot adott a városi tanács, de kb. megannyi értékű társadalmi munkával építik fel a Békéscsabai Hid- és Vízműépítési Technikum tanulód gyakorló óráik ban a tavasszal. J Bevált a betonradiátor Az Építéstudományi Intézet kutatói műkőbe ágyazott csőkígyóból újfajta betonradiátorokat készítettek, amelyeket használat közben az idei téld fűtési idényben próbáltak ki először Budapesten és Sztálin- városban. Az újfajta radiátort majolit csempemázzal kenik be. Megkezdik a sokféle színben keverhető, mattfényű mázzal e fűtőtest kísérleti gyártását, s az év végéig mintegy 2500 darabot készítenek elő a második nagyszabású téli fűtési próbára. (MTI) HÍREK „Csodálatos" eset... A napokban csodálatos esetnek voltam tanúja a lakáshivatalban. Fiatal házaspár állított be s előadta: — Kérem, mi két szoba konyhás összkomfortos lakásban lakunk. Gyermekünk nincs. Nem bírjuk elviselni tovább ezt a nagy kényelmet, amikor mások három-négy gyermekkel kénytelenek meghúzódni egy szobában. Adjanak a mi lakásunkért cserébe egy jóval kisebbet. Az sem baj, ha csak garzon lakás lesz.Képzeljék el, Kedves olvasóink; mi lesz, ha ez az önzetlenség tért hódít!? Lelki szemeim előtt már látom lapunkban az újtípusú apróhirdetéseket is: „Kanadai nercbundámat s elcserélnem könnyen repedező műbőrkabátra. Nem a ruha-----------------ó *-----------: t eszi az embert jeligére”. Vagy: „ötös találatom van a lottón. Megosztanám valakivel. Szélhámosok kíméljenek. A pénz nem boldogít jeligére”. Kár, hogy még sokáig kell várnunk az ilyesmire. S az olyan fiatal házaspárra is a lakáshivatalban, amelyikkel sajnos csak hagymázas álmomban találkoztam. V* D. Lehetséges-e ráiliébeszélgetés más világok értelmes lényeivel? — Skiovszkij professzor érdekes nyilatkozata — A Kornszomolszk a j a Pravda című lap vasárnap közölte I. Sz. Skiovszkij professzor, az ismert szovjet asztrofizikus érdekes nyilatkozatát a csillagok közötti rá-,- diókapcsotat megvalósításának lehetőségéről. Skiovszkij néhány érdekes elgondolása már bejárta a világot — a többi (között az ő nevéhez fűződik az a feltételezés, hogy a Mars holdjai mesterséges eredetűek. A rádiócsillagászat fejlődéséről szólva Skiovszkij elmondotta, hogy a rádlólolkáció lehetőségei 1945 óta százszorosára növekedtek. A rádiócsillagászatnak ma már 75 méteres átmérőjű teleszkópjai vannak, s olyan rádióteleszkópokat is, terveznek, amelyeknek átmérője , 250—300 méter lesz. Ma tíz fényév távolságra létesíthetünk rádiőkapcsolatot — mondotta a professzor, megállapítva, hogy a tervezett óriás teleszkópokkal a rádiókapcsolat lehetősége még a jelenlegi vevőkészülékek mellett is száz fényévre növelhető. Skiovszkij professzor más kutatók és saját méréseinek eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a csillagok közötti rádiókapcsoiat megteremtésére a 21 centiméteres rövidhullámhossz a legalkalmasabb. Ezen a hullámhosszon rendszeresen irányított adást kell sugározni azokra a csillagokra, amelyeknek minden valószínűség szerint vannak lakott bolygói. Arra a kérdésre, vajon feltételezhető-e, bcfgy a mai rádiókapcsolat körén belül egyes csillagok bolygóin magasrendű, értelmes élet létezik, a professzor kijelentette: megalapozottan lehet állítani, hogy Tejút-rendszarünk sok csillagának vannak olyan bolygói, amelyeken kialakulhatott ilyen magasrendű ólet. Ezek közül néhány csillag ma már elérhető rádió útján. Az első szakaszban ' nap-rendszerünkhöz hasonló csillagokkal, így például a Bálna- csillagkép Tau csillagával és az Eridamus-csillagkép Epsilon csillagával, amelyek a Naptól mintegy 11 fényév távolságban vannak, lehetséges a kapcsolat felvétele. A csillagkép irányában rendszeresen rádiójeleket 'kell kibocsátani, s meg kell figyelni, nem érkezik-e hasonló rendszerességü válasz. Magától értetődően nem számíthatunk gyors sikerre. Lehetséges, hogy néhány évtizedig, vagy még tovább is vámunk kell arra, hogy felfogjuk a más világok értelmes lényei által küldött mesterséges rádiójeleket. S még ha fel is fogtuk ezeket a rádiójeleket, igen sok idő kell a kétoldalú kapcsolat megteremtéséhez, hiszen a csillagokat elválasztó távolság igen nagy. A feladott kérdésre a választ az adott csillagtól legfeljebb 25 év aiaftt kaphatjuk meg. (MTI) Az Élelmezésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a konzervipar az idén mintegy száz vagonnal több, összesen hétszáz vagon paradicsomkonzervet készít a belkereskedelem részére. Ez a mennyiség, ha nem is elégíti ki teljes mértékben a várható igényeket, jelentősen jobb ellátást biztosít. Jelentősen növekszik az idén a kisebb adagok gyártása, mert a fogyasztó közönség ezeket kedveli és keresi leginkább. A tízdekás dobozos és húsz dekás poharas sűrítményből ötven-ötven I vagonnal készül a tavalyi negy- jven, illetve húsz vagon helyett, ! tavaly 122 vagonnal gyártottak — Évi közgyűlését tartotta meg az elmúlt héten a Szarvasi Építőipari Kt&z. Az elmúlt évben 5 millió forint értékű termelést érték el és évi tervüket 26 százalékkal teljesítették túl. A közgyűlésen osztották ki a nyereségrészesedést is. Gyűlés után a tagok és vendégek közös vacsorán vettek részt; — Egymillió 800 ezer forintos költséggel községfejlesztési alapból thermálkutat fúrnak még ebben az évben Dévaványán. A kút ellátja majd vízzel az építendő fürdőmedencét is. az ötnyolcad és félkilós adagokból, az idén 150 vagon készül. A főzésre kész háztartási paradicsomléből a tavalyi 112 vagon helyett 150 vagon készül, négy és fél decis ü- vegekben adagolva. Elsősorban üzemi konyhák számára 210 vagon sűrítményt gyártottak öt kilós tételekben. A közönség megkedvelte az üdítőitalnak elkészített paradicsomlevet. Ebből két és fél, illetve négy és fél decis adagolásban ötven vagon készül. Nagyszerűen bevált a tubusos paradicsom, mert ez hosszabb időn át károsodás nélkül eltartható. Az idén ebből mintegy öt vagonnal készítenek. — A háziasszonyok . örömére több tízezer forint értékű csehszlovák gyártmányú jénai üvegedény érkezett tegnap a Békéscsabai Állami Áruházba. Az igen keresett cikkből most már korlátlan mennyiségben lehet vásárolni. HELYESBÍTÉS A Népújság 1960. február 25-én megjelent „Lakásigényünkben legyünk szerényebbek’1 című cikkben elmarasztaltuk azokat a vállalatokat, amelyek a nekik átadott új lakásokból fizikai dolgozóknak alig juttattak. Ebben az értelemben szerepelt a békéscsabai Autóközlekedési Vállalat szak- szervezeti bizottságának elnöke is. Ez így is történt, csupán az maradt ki a cikkből, hogy ugyanakkor saját lakását átadta egy fizikai dolgozónak. A hőmérséklet csökken Felhőatvunulások, több helyen eső, a hegyeken havazás. Mérsékelt szél, előbb északi, majd valószínűleg már déli. A hőmérséklet csökken. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál. Szerkesztőség: Békéscsaba. József A. u. 4., i. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalati Békéscsaba, Szt. István tér S; Felelős kiadó: Lehoezky Mihályi Telefon: 10—21. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba; Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta-. Előfizethető a postahivataloknál és » kézbesítőknél; Előfizetési dij l hóra 11.— Ft. Mintegy száz vagonnal több paradiesomkonzerv készül az idén a belkereskedelemnek Háry r TT1 It egyszer egy faluba n egy ember, akit Bakter Kárász Jánosnak hívtak. Előnevét bizonyosan valamelyik ősétől örökölte, aki valamikor a ködbe vesző idők messzeségében a bakterlándzsá- val rótta a falu utcáit, s harsány hangon hirdette az idő múlását: „Hallja meg a háznak ura, tízet ■ütött már az órai“ De hogy pompás mesélő kedvét s furfangos fantáziáját kitől örökölte, azt nem őrizte meg a szájhagyomány. Csak üli a pádon, a fal alján, és sötét szemüvegének árnyékába rejtve ravaszul csillogó szemét, mesélt és mesélt... Valamikor régen, nagyon régen, amikor még a királyok is mezítláb jártak, mint ácspallér dolgozott a. híres babiloni torony építésénél. A tudósok sok tollat szétrágtak már ázom váló vitájukban, hogy milyen magas is volt az a híres torony. Mégsem, tudja egy sem, de megmondhatná Kárász János, mint szemtanú. Szörnyű ■magas volt. Egyszer a felső állásokon dolgozott, s véletlenül leejtette ácsszekercéjét. Akár hiszik, akár nem, mire földet ért, elkorhadt a nyélé. ■C*z mind semmi! Az igazi dli- csőség korszakát az első világháború jelentette. Szegény jó János öreg királyunkat ügy megs&omóri tóttá a sok ádáz ellenség, hogy ingó trónja védelmére még Bakter Kárász János bátor szívére és erős karjára is szüksége volt. Hej, szép is az a katonaélet! Ott van igazán sok hősi élmény! Aki szereti az olyat, oda menjen! Lám, mi történt a mi hősünkkel is? Egyszer, ahogy járt-kelt nagy Oroszországban vitéz társaival, mit látott, mit nem, egy akkora káposztafejet, hogy egy egész ezred tartott alatta pihetőt. A parancsnok nem is hagyta ott, hanem kivágatta, besavanyította, hogy legyen mit enni a sok éhes 'szájnak. Nagy ‘ fej káposztához nagy hordó dukál. Készítették is ■akkorát, hogy a kádárok, akik benne kalapáltak, olyan messze voltak egymástól, hogy nem hallatták egymás kopácsolását. A nagy háború nagy hadvezérei sok nagy hibát követtek el a hadak vezetésében, sántákéit a haditudományuk, de hogy a katonáról nagy szeretettel gondoskodtak, éhezni-fázni nem hagyták, arról már csak hallgassuk meg, mit mond Bakter Kárász János, mint hitelt érdemlő szemtanú és történelmi kútfő. Ügy volt az — mondja ő —, hogy a frontok mögött hatalmas kondémkban főzték a katonák számára az ízletes ebédet. Persze, a kondérok nagyocskák voltak, s látott ő akkorát is, hogy csónakon kavargatták benne a krwmlilevest. A kényesebb ételeket Becs alatt főzték, s például a krumlifőzeléket vascsöveken át kompresszorral nyomatták ki az olasz frontra. Col: bajjal jár a tengerészélet w is. Tudja ezt János bátyánk, hiszen mint tengerészl<apitány szolgált őfelsége vizein. Lám csak, mi történik? Vihar támadt a tengeren, fújt a szél, szaggatta korbácsával a vizek hátát, s egyszer csak egy nagy hegy lett a vízből. A hajó megalcadt a tövében, nem bírt rá fölmenni. Vakarhatná -most a fejét egy szárazföldi patkány, hogy mit csináljon. Bakter Kárász csak annyit mondott minden gondolkodás nélkül: „Legénység kiszállni, megtolni a hajót!“ Szótfogadtak a derék legények, kiszálltak izibe, feltolták a hajót a vízhegy tetejére, s lefelé már ment magától. Persze a háború nem -majális, vannak annak komolyabb oldalai is. A mi jó öreg királyunk úgy rendelkezett, hogy Bakter Kárász János az oroszok ellen is védelmezze a recsegő- ropogó birodalmát. így került ki a mi hősünk az orosz harctérre. A feljebbvalói mindjárt látták, hogy Bakter Kárász János személyében sok mindenre használható emberre tettek szert. így mindjárt megtettek kürtösinek, hogy majd a rohamok alkalmával ő fújja a bakák fülébe a „káposzta, káposzta, hús is van benne” szövegű rohamjelt. Azonban kürtösnek nem vált be, mert a legelső próbálkozás alkalmával akkorát tálalt belefújni, hogy a művészien összecsavargatott réztrombita egyszeribekiegye- nesedett. Mérgelődött is a szolgálatvezető, de már nem tehetett mást, Jánost beosztották a rajvonalba. Itt húzta ki a telet. Tőle tudjuk egész bizonyossággal, hogy azon a háborús télen Oroszországban oly rettentő hideg volt, hogy a hangok megfagytak a levegőben. Még az a szerencse, hogy hamarosan fogságba esett, s itt János barátunknak igeru jó dolga volt. Mást nem -csinált egész nap, mint a hercegkisasszonyokkal sétálgatott a korzón. NT agy sokára aztán vége lett a A" keserves háborúnak, s mind a világra, mind Bakter Kárász Jánosra békésebb napok virradtak. Valami nyugalmasabb foglalkozást kellett keresni a vitézi élet helyett. Először azzal próbálkozott, hogy beállt egy léghajóba fűtőnek. A falujabeliek talán még emlékeznek is rá, hisz ha nem is látták, tőle, magától sokszor hallottak, hogy egy alkalommal szennyes ruháját ledobta édesanyjának, hogy mossa ki. Evek múltával, a- hogy a szálló idővel elszállt a fiatalság is, békés földművelő lett. Persze nem akármilyen, hanem a szakma kiváló dolgozója. Egy alkalommal a krumplitermesztésben ért el kiváló eredményt. A jó kövér völgyi földeken akkora krumplija termett, hogy belőle egy szemnek a súlya alatt összetört a tengely. Beszélnek is erről még manapság is, s nem is kételkedik senki az igazságában, hisz néki magának saját szájából hallották. TLzután már csak néha hallottunk róla egyet-mást. így. azt, hogy egy alkalommal — ő maga mondta — csendesen va- dászgatott valamelyik dunai szigeten. Egyszeresük elfogyott a sörétje. Mit tesz ilyenkor a leleményes ember? Bakter Kárász azt csinálta, hogy megtöltötte a puskáját meggymaggal. Az első lövésnél mindjárt homlokon talált egy szarvast. Hogy,hogy nem, az állat elmenekült. Évek múlva, mikor ismét arra járt, rátalált újra, amint bélcésen legelészett s lám a homolkából kinőtt a szép nagy meggyfa. Aztán már nem is igen hallottak róla, de a meséi ma is szájról szájra járnálc a falusiak között. Boross Mihály
