Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, március 3., csütörtök Blazek: ttu Ülik 'Thai je&fketütoÁt A mese keveredik a valóság­gal ebben a mulatságos és mégis sokatmondó cseh vígjáték­ban. Ez az alapötlet nagy lehető­ségeket rejt magában, érdekes megoldásokat, és különösen alkal­mas arra, hogy különböző em­beri jellemeket, törekvéseket be­mutasson, sőt ahol kell — a sza­tíra élére is állítson. Vajon nem él-e minden emberben az az igény, hogy gondtalanul és boldogan él­jen? Ez minden vágya a vígjáték egyik főszereplőjének, Péternek is, akinek mesebeli csengőt ad a mesebeli apóka, és teljesíti három kívánságát. Dé amíg a három kívánság —1 és különösén az utolsó: a boldog, dett életről, amit ajándékként hullatott kezébe a mesebeli apóka. Hogy lemond-e erről, arra nem ad feleletet a darab. Csupán a zárójelenetben színrelépő apóka teszi fel a kérdést a közönségnek: mit gondolnak, vajon csengetni fog? Vagyis: hívja-e újra a mese­beli apókát, hogy lemondjon a „mesebeli0 ajándékokról, jómód­ról, elégedettségről? A vígjáték kitűnő szerkezeti fel­építésű és humora sehol sem e- rőltetett, nem mondvacsinált. Cse­lekményszálai nem kuszálódnak feleslegesen és egy-egy kitűnő, so­katmondó jelenete mindig ad valami újat, valami érdekeset a nézőnek, viszi tovább a darab ki­fejlődését egészen a már említett nagyon ötletes és nagyon sokat­mondó befejezésig. Színházunk előadása jó, végig leköti a nézőt és a darab sok jó tulajdonsága mellett fellelhető néhány gyengébb részén is köny- nyedén lendül át. Ez nyilván el­sősorban Mezei Éva, a vendég­rendező érdeme, és néhány kitű­nő színészi alakítás eredménye. Pétert Patkó István személye­síti meg, sokoldalúan, és még azt is hozzá kell tennünk, ami fiatal színésznél nagy szó: rutinosan. Már vártuk, hogy Pathó István — aki feltétlen nyeresége színhá­zunknak — mikor mutatkozik be nagyobb szerepben, főszerepben? Nos, a bemutatkozás sikerült, és Pathó megérdemelt sikert ara­tott. Haraszm Tibor a mesebeli apókat keltette életre, öreges, kedves humorral, sok színnel, ha­tásosan. Ugyancsak jó volt Rom- váry Gizi (Vera) Péter felesége. Bár a második és harmadik fel­vonásban — nyilván a gyengébb és elszürkülő szerep miatt is — kissé mérsékeltebb teljesítményt nyújtott, az elsőben azonban igen jó volt. Hosszan lehetne még írni a többiekről, ákik egy-egy re­mekbe szabott figurát formáltak; a legjobbak ezek közül is Cseré- nyi Béla, Székely Tamás, Padur Teréz, Doby írisz, Gáti Sándor és Beck György. A vígjáték díszlete (Fehér Mik­lós munkája) egyszerű és mégis kifejező. A zenekar dr. Gippert Lászlóné vezetésével csak adott a sikerhez. Egyetlen hiba, amit bí­rálatunk végén kívánunk meg­említeni: a televíziós kép túlzott re'kl ám -divatbemutató ízét vala­hogy csökkenteni kellett volna, mert nemcsak hogy kiestünk a darab cselekményének menetéből, de a hosszadalmas sétálás néha már unalfnas is volt. Itt is azt kellett volna szem előtt tartani, hogy: Kevesebbet, de jobbat! SASS ERVIN íme, a mesebeli csengő! (öregúr: Sándor Imre, Péter: Pathó István.) megelégedett élet — teljesedik, addig három jól szerkesztett fel­vonáson át ismerkedünk meg mai életünk sok jellemző figurájával, karakterével, és az író ügyesen és félreérthetetlenül mutatja be őket olyanoknak, amilyenek. Ha a mondanivalót keressük, nem kell sokáig kutatnunk, mint az általában a zenés vígjátékok­nál sokszor előfordul. A „Mesébe illik” tanulsága világosan kicsen­dül: gondtalanul, boldogan élni csak úgy, hogy ezért a gondta­lanságért és boldogságért semmit sem teszünk, — nem lehet. Sem­miből nem lesz semmi sem, mun­ka nélkül nincs boldogság és sen­ki sem töltheti be igényeit, vá­gyait. A főszereplő, Péter is rájön erre — miután lakáshoz, autóhoz, szép ruhákhoz: egyszóval gondta­lan, megelégedett élethez juttatja a mesebeli apóka,.— és mégsem ízlik neki ez a boldogság. Talán egy hibát találhatunk a vígjátékban, mégpedig azt, hogy Péter vívódása nem eléggé meg­alapozott mindaddig, amíg nem arról van .szó, hogy egyik barátját kell megmentenie, akit igazmon­dásáért elbocsátanak állásából. A barát sorsának jobbrafordítása a- zonban nagy árat követel Péter­től: le kell mondania a megelége­Hír a gyomai Alkotmány Tsz-ből A szövetkezet föagronómusávai, Tóth Sándorral beszélgetünk és a- hogy száján szóvá formálódik a kérdésre a felelet, úgy kerül a toll alá. A tavaszi munkák előkészítésé­ben előrehaladtunk, értem alatta a munka szervezését, a brigádbe­osztást meg a többit. Kell is, hogy mozogjunk, hiszen területi­leg 2798 holdon gazdálkodunk. Termelőszövetkezetünk tervé­ben sok érdekes, hasznos feladat szerepel. így például az ipari nö­vények termesztésének növelése. Cukorrépát 60, olajlent 36 holdon vetünk. Sörárpa 150 höldnyi lesz. A táblákat forgó szerint kialakí­Felhtvás! Felhívjuk azokat a békéscsabai lakosokat, akiknek Szabadkígyó­son és Újkígyóson saját földin­gatlanuk van és nem termelőszö­vetkezeti tagok, s ingatlanuk számbavétele végett nem jelentek még meg, abban a községben, a- hol földingatlanuk van, 3 napon belül a tavaszi vetésterület kie­gyenlítése végett jelentkezzenek, saját érdekükben. Meg nem jele­nés esetén az elmaradásból szár­mazható törvényes következmé­nyekért a felelősséget vállalniok kell. Végrehajtó bizottság. Legszebb húsvéti ajándék a könyv! Vásároljon könyvet családjának, ismerőseinek és rokonainak a földmíivesszevetkezelek járási könyvesboljaiból, valamint azok vidéki könyvbizományosaitól. Nagy választékban kaphatók: Szépirodalmi, ifjúsági, poltikai, valamint mesés- és szakkönyvek! 124 tottuk. Kukoricát 400 holdon ve­tünk, természetesen négyzetesen. Az állattenyésztés terén is előbbre akarunk jutni. Hízómar­ha leadásunkat az idén 160 da­rabra terveztük, bízó ürüt 50 da­rabot akarunk átadni az állatfor­galminak. Ez évre 5000 pulykával számolunk, ebből 3500-at eladás­ra szánunk. Hízósertés 600 körül van. Baromfi-hizlalás a most épü­lő férőhelyek elkészültével nyom. ban kezdetét veszi. Építkezés dolgában következő a helyzet. Épül egy 300-as juh-hodály, több tízezres baromfiház, egy 102 férőhelyes egyedi abrakolitatós, itatós tehénistálló. Ez évre ütemeztünk be egy új teherautót a másik mellé, továbbá egy szuper-Zetori, aztán Rapidex permetezőgépet. A tsz-közpomtot villamosítjuk, villanydarálót, fű­rész-üzemet, javítóműhelyeket lé­tesítünk. Az Alkotmány fennállása Óta elég szép beruházást végeztünk, de ezt az idén még fokozni akar­juk, hogy a termelés minden ágá­ban mind jobb eredményeket ér­hessünk el a tagság és a nép­gazdaság hasznára. H. R Vidéken is les* boy-szolgálat I * Márciusban három éves a Bel­kereskedelmi Minisztérium egyik legfiatalabb vállalata, a boy-szol­I gálát. Három éve a vállalat mindösz- zse öt kis teherkocsival, két mo­torkerékpárral járta a fővárost. Azóta a gépkocsipark és a boy- létszám jelentősen megnövekedett. Jelenleg már 90 dolgozója van a boy-szolgálatnak, és 32 kis teher­gépkocsiból és több tehermotorke- rékpárból áll a géppark. Az idén tovább bővítik a boy- szolgálatot. A tervek szerint az év végéig 45-re emelik a teherkocsik számát. Sok új kisboyt is munká­ba állítanak. Vidéken 1960-ban Szegeden, Pécsett és Miskolcon a budapestihez hasonló boy-szolgá- lat nyílik. (MTI) A jóból is megárt a sok A jelszabadulás előtt a három­millió koldus országában elkép­zelhetetlen lett volna, és szinte akasztófahumor arról írni, hogy sokat esznek és isznak az em­berek, és ez bizonyos veszélyek­kel jár. Akkoriban inkább olyan hírek járták be a napilapok ha­sábjait, hogy itt meg ott embe­rek pusztultak a nyomortól, vagy végső elkeseredésükben öngyil­kosságra szánták magukat. Ak­koriban az ilyen esetek szinte mindennaposak voltak, sűrűn ismétlődtek szörnyű megszokott- sággal. Most a felszabadulásunk után 15 érmei arról olvashatunk, hogy a növekvő életszínvonal egyese­ket mértéktelen hús- és zsírfo- gyasztásra ösztönöz, mely érel­meszesedést idéz elő és a szív­nek felesleges megterhelést je­lent. A humorista ma nem arról panaszkodik, hogy a színészek­nek csörög a csontjuk, és ez za­varja az előadást, hanem azt te­szi szóvá, hagy — tisztelet a ki­vételnek — túlságosan teltek az idomok és nehézkesen mozog­nak a színpadon. Azonban téve­dés ne essék, nem csupán a fent említett hivatás művelői vannak ezzel így, hanem sokan. A na­pokban voltam egyik tsz- parasztcsaládnál és éppen „raj­takaptam" őket, amint a Nép- szabadságból olvasták az egyik cikket, mely az egészséges élet­ről, és a fogyókúráról szólt. Növekvő jólétünk másik „árnyoldala” a mértéktelen szeszfogyasztás. Igaz, azelőtt is voltak részeg emberek. Az úri osztály azért dőzsölt, mulatta át a nappalt és az éjszakát, mert konyákig túrt a pénzben, mely a munkások izzadtságcseppjeiből halmozódott. A. munkás pedig utolsó ruhadarabját adta el és ivott, bújában-bajában, ezzel is tetézve kifosztottságát és súlyos helyzetét. Ma nincs sírva vigadó ma­gyar. Ma dicsekvő italos ember van, aki ha nyakadba borul, ar­ról beszél, hogy most kapott ju­talmat. Azt hallod tőle, hogy ő a legjobb a brigádban. Elmeséli neked, hogyan dicsérték a mun­káját a termelési értekezleten. Nem akárki ő azért, mert sokat ivott— mondja és hogy boldog­ságait megossza veled, minden­áron fizetni akar... S itt álljunk meg egy pillanatra. Nem ülünk mi még Dáriusz kincsén, hogy szórjuk világgá a családi javakat. Az ittas ember, ha megtér ott­honába, asszonya veszekedve, sírva, vagy némán visszatartott indulattal, félelemtől reszketve fogadja. Ha ittas, ki vagyok — mi va­gyok hangoskodó vezetőt látnak az emberek, szemükben a ré­szegnek kijáró megvetés lángja lobban, mely könnyen elégeti a bizalmat. Nem véletlenül ke­rült e társadalmi baj a minap egyik üzemi szakszervezeti gyű­lés elé. — Legyen valami szervezet, ti­mely megfékezi férjeinket — mondották az asszonyok, gátat keresve az italozásnak, mely úgy terjed, mint a medréből kiön­tött folyam. Gátat emelni? De hogyan? Társadalmi üggyé tenni a túlzott szeszfogyasztás elleni harcot. Igen, ez az egyetlen útja annak, hogy a boldogságot józa­nul találjuk. Ha egyetlen kéz felemelkedik és eltolja a már fölösleges szesz­poharat, ha egy józan hang azt mondja barátjának: elég! Ha pénztáros és csapos embertár­sára, s annak családjára gondol, s bátorsággal nemet tud monda­ni ha kell, nem volt hiábavaló mai jegyzetünk. Boda Zoltán II korai szabadföldi zöldségtermesztésről Ór. Somos András akadémikus március 4-én, pénteken délután 2 órakor Békéscsabán, Sztálin út 12. szám alatt, a TIT agrárszak­osztályának meghívására előadást tart mezőgazdasági szakemberek részére, a korai szabadföldi zöld­ségtermesztés időszerű feladatai­ról. A Belkereskedelmi Minisztérium Vas-Műszaki Főigazgató­sága, a RAVILL Nagykereskedelmi Vállalat és a Békés me- megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat március 10-től I3-ig OROSHÁZÁN az ALFÖLD SZÁLLÓ nagytermében Villamos háztartási készülékek és híradástechnikai berendezések című kiállítást és bemutatót rendez Bemutatásra kerülnek a korszerű, háztartásban nélkülöz- hetetlen eszközök és berendezések. Televíziós közvetítés 1 Szaktanácsadás 1 MEGNYITÓ: március 10-én (csütörtökön) 11 órakor. Nyitva: délelőtt 9-töl este 8 óráig, vasárnap: délelőtt 9-től este 8 óráig. Belépés díjtalan! 55 Áramszolgáltató Vállalat vízszállításra alkalmas, vagy átalakítható tartályt keres készpénzért, vagy könyvjóvá­írás útján. Az ajánlatot kérjük eljuttatni Békéscsaba, József A. u. 2/1. Anyagosztály részére. 56

Next

/
Thumbnails
Contents