Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-26 / 73. szám
1960. március 26., szombat NÉPÚJSÁg 3 Országgyűlési képviselőink tárgyalták a megye iparosítását A Békéscsabai Kötöttárugyárban tartott tegnap ülést az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja. A megye ipari helyzetét tárgyaló ülésen megjelent Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, Pála Károlyné, az országgyűlés Jegyzője, Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának ipari osztályvezetője, Csepregi Pál, a megyei tanács elnöhelyettese, továbbá a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői és több üzem igazgatója. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL ÖK kérdéseket tettek fel megyénk ipari vezetőinek. Érdeklődtek többek között az ipari üzemek anyagellátásáról, az új létesítmények terveiről, a termelékenységről, az önköltségről, a munkaerő helyzetéről, a túlórázásról és az ipari munkások szakmai továbbképzéséről. A képviselők kérdéseire Gyulavári Pál elvtárs adott választ. Elmondotta, hogy különösebb anyaghiány nincs, üzemeink általában el vannak látva nyersanyaggal. Csupán a Ruhagyárnál és az orosházi, illetve Békéscsabai Vasipari Vállalatnál volt egy időben nyersanyaghiány. Megemlítette azt is, hogy az építőiparban, elsősorban ^a Tatarozó Vállalatnak volt iában, cementben hiánya AZ IPARTELEPÍTÉSRŐL elmondotta, hogy itt még vannak bajok. A megye vezető szervei elkészítették a tervet erre vonatkozóan és felterjesztették a gazdasági bizottság elnökéhez jóváhagyás végett. Most várják a választ. A tervben legfontosabbnak a textilipar továbbfejlesztését tartották, de helyet kapott benne e- gyéb új létesítmény is. Sarkadon például a kendergyár mellett egy üzemet akarnak létesíteni, mely kenderpozdorj ábóO gyártana lemezeket. Ugyancsak tervbe vették megyénk közlekedésének fejlesztését is. (Általában ezeket lapunkban már ismertettük.) — A PROBLÉMA AZ — mondotta Gyulavári elvtárs —, hogy a különböző ipari igazgatóságok azzal az igénnyel lépnek fel, ha tudunk épületet biztosítani, akkor ők hajlandók telepeket létesíteni megyénkben. Nekünk sajnos épülethiányunk van, s nem is tartjuk helyesnek, hogy a szóban ■ forgó igazgatóságok ehhez kötik az ipari telepek létesítését. A KÖZLEKEDÉSSEL kapcsolatosan az a terv, hogy a kis keskeny vasutak helyett a személy- szállítást autóbusszal bonyolítsák le. A felszabaduló keskeny vonalakat pedig olyan üzemek környékén helyeznék el, amelyek mező- gazdasági termékeket dolgoznak lek Sok szó esett a Forgácsológyár bővítéséről, egy csabai kolbász- gyárról és egy olyan üzem létesítéséről, amelyben csökkent munkaképességű dolgozókat lehet foglalkoztatni. Ez utóbbival kapcsolatosan Kruzslitz Tibor elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője azt tartja leghasznosabbnak, ha kézműipari szövetkezeteket tudna biztosítani a HISZÖV, ugyanis ezek a szövetkezetek foglalkoztatni tudnák a" csökkent munkaképességűeket. Bírálták az elvtársak a felsőbb szerveket azért, hogy amikor a megye ipari fejlesztéséről van szó, gyakorlati és anyagi támogatás többször elmarad. Kövezs-szakmunkásokat keresünk egész évi folyamatos munkára. Szállást, munkaruhát, napi háromszori étkezést biztosítunk. Telj esítménybér! Komlói Útépítő V. Komló, Kenderföld. 170 MMVVVAArtAftAVWVVVV^ A DOLGOZÓK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL megállapították, hogy az nagyjából kielégítő. Minden üzemből járnak különböző műszaki technikumokba, általános iskolába, és a gimnáziumok levelező tagozatára. Sok szó esett az értekezleten a túlórázásokról. Több képviselő elvtárs elmondotta, hogy a tapasztalat szerint elsősorban az adminisztráció éli fel a túlórákat, aminek a munkafegyelem lazasága az oka. Pála Károlyné elvtársnő azt javasolta az üzem igazgatóinak, hogy a tervteljesítést ne túlórázással, hanem a munkaverseny szélesítésével, valamint a munka jó megszervezésével érjék el. A képviselő elvtánsaknak azt java- vasolta, hogy segítsék ebben az ü- zemeket. Gyulavári elvtárs elmondotta, hogy a megyei pártbizottság és a pártszervezeteik harcolnak a felesleges túlórázgaíás ellen, és segítik az adminisztrációs munka területén a munkafegyelem megszilárdítását. A MUNKAERÖGAZDÁLKO- DÁSSAL kapcsolatosan egyrészt azt tartották fontosnak a megbeszélés résztvevői, hogy csökkenteni kell a munkaerővándorlást, másrészt üzemek bővítésével, ú- jak létrehozásával tudjuk biztosítani a munkalehetőségeket. örvendetes, hogy a szocialista munkaverseny mindinkább általánossá válik ipari üzemeinkben. Mint ahogy elmondta Gyulavári elvtárs, üzemeinkben egységes feladatként tekintik a pártszervezetek, szakszervezeti bizottságok és igazgatók a munkaverseny szervezését. Mindinkább folyamatossá válik, s egész évi feladatnak tekintik a dolgozók a szocialista munkaversenyt Gyulavári elvtárs válasza után a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója a túlórázásról, a Forgácsoló és Szerszámgyár igazgatója pedig a termelékenység növekedéséről számolt be a képviselő elvtár- j saknak. | Ezután a képviselő elvtársak mondták el véleményüket, és ígér- I ték, hogy a maguk eszközeivel és j lehetőségeivel harcolnak azért,! hogy megyénk mihamarabb tovább fejlődjék iparosítás tekintetében. Fekécs Margit elvtársnő üzemük helyzetéről beszélt, dr. Sáró András támogatta a csökkent munkaképességű dolgozók munkalehetőségeinek biztosítását, majd Szobek András elvtárs szólalt fel. Felszólalásában támogatta Békés megyének azt az igényét, hogy sürgősen előbbre kell lépnie ipari továbbfejlesztés tekintetében. — Ezért — mondotta — okosan és ügyesen kell kézbe venni a dolgot, nekünk képviselőknek pedig minden erőnket és lehetőségünket kihasználni, hogy ezt támogassuk. Őszintén meg kell mondani, hogy nagy lehetőségeink nincsenek a továbbfejlesztésre, de éppen ezért a terv maga is szerény, nem túlzott és ezt joggal szorgalmazhatjuk. Javasolta ezután a város vezetőinek, hogy elsősorban a mező- gazdasági jellegű ipari létesítményeket kell szorgalmazni. Javasolta, hogy a meglévő szakiskolákat a lehető leggyorsabban tovább kell fejleszteni, hiszen e téren sem állunk az ország első helyén. Boros Gergely elvtárs a közlekedésről, Hankó György elvtars a többszakos technikum létrehozásáról, a meglévő épületek jobb kihasználásáról és a munkaerőgazdálkodásról beszélt. Csepregi Pál elvtárs ismertette a képviselőkkel a tanácsi vállalatok eredményeit, majd elmondotta, milyen nehézségek akadályozzák az iparosításra vonatkozó tervek végrehajtását. Felszólalt még a tanácskozáson Kiss Máté elvtárs és Csornai Jusztina elvtársnő is. A tanácskozást Nagy Károly elvtáns azzal zárta le, hogy a képviselő elvtársak mindent elkövetnek Békés megye iparosítási tervének szorgalmazására és végrehajtására. y.T. Fiatal mezőgazdasági szakemberek klubot alakítottak Békéscsabán A KISZ Békés megyei bizottsága pénteken délelőtt több fiatal mező- gazdasági mérnököt, technikust hívott meg Békéscsabára, az Ifjúsági Házba, hogy klubot alakítsanak. Karakó Imre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa ismertette a megalakításra kerülő klub feladatát. — A KISZ megyei bizottsága célul tűzte, hogy a nemrég még iskolapadokban ülő, ma már az élet különböző területein dolgozó mezőgazdasági szakembereket továbbra is segíti, támogatja szakmai és politikai munkájukban. El szeretnénk érni — hangoztatta —, hogy fiatal szakembereink továbbképzését szolgáljuk. Terveink között szerepel a külföldi tanulmányutak szervezése is. Az idén a KISZ Központi Bizottsága 50 százalékos hozzájárulással megyénkből 15—20 ifjú szakembert tud küldeni a baráti országok mező- gazdaságának tanulmányozására. Ezután az egybegyűltek a klub elnökének Nagy Sándort, a megyei tanács agronómusát választották meg. A vezetőségbe kerültek Kerekes Pál, Makrai Pál, Sutyinszki Judit, Hankő Mihály, Orbán Mária, Gallyas István és Schmidt János elvtársak. Ezt követően Sipos Sándor, a Tervhivatal növénytermelési főosztályvezetője a mező- gazdaság előtt álló feladatokról szólott. Beszélt a fiatal mezőgazda- sági szakemberek tennivalóiról, s arról, hogy az állam milyen nagy segítséget ad munkájukhoz. Az előadást vita követte. Többen felszólaltak, és helyeslésüket fejezték ki a KISZ kezdeményezésével, a fiatal mezőgazdasági szakembe* rek klubjának létrehozásával kapcsolatban. Házon* évi Uaíadaui gazdálkodás utót* termővé válik a legrosszabb szikes is X Az alföldi megyék és városok lüi-szeikesztőinek békéscsabai ta- tapasztalatcsere programjába félnapos megyelátogatás is be volt iktatva. Mi, a vendéglátó házigazdák, azt javasoltuk kollégáinknak: tekintsék meg a szarvasi arborétumot, a rizs és öntözési, valamint a haltenyésztési kutató- intézeteket. Nem volt ellenvetésük, de valami nagy lelkesedés sem látszott rajtuk a két intézetben várható tudományos tájékoztató iránt. Azonban nagyon kellemesen csalódtak. Az arborétum örökzöld és rügyező fái, virágzásban pompázó cserjéi elragadtatták őket, s megfogadták, hogy a nyáron családjukkal együtt látogatják meg újra a meseszép kertet. A Haltenyésztési Kutató Intézetben egy hatkilós anyaharcsa jelentette az első élményt, amit nem egykönnyen lehetett kihalászni a sok tó egyikéből. A meglepetés azonban az ÜRKI könyvtárában érte őket. Miután az intézet egyik országszerte elismert legelőgazdálkodási szaktekintélye, dr. Gruber Ferenc ismertette az ÖRKI sokirányú tevékenységét, kutatásainak eddigi eredményeit, majd Szalai Mihály, a HAKI vezető kutatója emelkedett szólásra. Bevezető szavai Is felcsigázták az érdekességekre örökké szomjas újságírókat. Elmondta, hogy a századforduló idején a melegvérű állatok évente 20 millió tonna húst termeltek a világ lakosságának, a haltermelés akkor még csak hatmillió tonna volt. Lényegében a századfordulón kezdték világszerte a halastavak építését, s azóta 32 millió tonnára növekedett az évi halter- melés. Ez a szám szinte állandóan növekszik. Világszerte igyekeznek minden alkalmas helyen halastavat létesíteni, mert rájöttek, hogy a halból kerülhet legtöbb fehérje — elhízás veszélye nélkül — az ember szervezetébe, s állítólag a hosszú élet titka a minél több halfogyasztás. Magyarországon Is a századfordulón vette kezdetét a tavi halgazdálkodás. Az első kétezer holdas halastavat az első világháború ideién orosz hadifoglyokkal é- pítették meg a Hortobágyon. Azután a második világháborúig a biharugraival együtt 18 ezer holdra növekedett a halastavak víztükre. 1953 óta évenként kétezer hold halastó épül az országban, s 32 ezer hold területen hazánk első a világon a haltermelésben. A távlat pedig az. hogy 1970-ben 70 —75 ezer hold lesz hazánkban a halastavak területe. Miközben ezeket elmondotta Szalai elvtárs, addig is ugyancsak sercegtek az írószerszámok az újságírók kezében, s aztán még jobban, mert a tájékoztatóból kiderült, hogy nagy lehetőség van a haltenyésztésre a Körösök és a Tisza holt ágaiban, s a terméketlen szikterületek néhány év alatt egészen jó termővé válnak a halastó lecsapolása után. A Körös holtágaiban évente és holdanként 40—60 kiló a természetes haltermés. A HAKI tavaly kísérletképpen tavi gazdálkodást kezdett a holtág egy hét és fél kilométeres szakaszán. Ez a 80 holdnyi terület 500 mázsa hallal fizetett, s a nyert értéknek csak egy ötödébe került a beépítés. X Nem részletezzük tovább a hoitagakban rejlő lehetőségeket, ennyi is eléggé indokolja a kísérlet kiterjesztését megyénk és az ország minden részében. Inkább a halastavak talajjavító hatásának szentelünk több helyet A HAKI tavaly kísérletképpen leeresztette a vizet egy azelőtt terméketlen sziken épült halastóról, bemunkálta és parcellákban bevetette különböző növénnyel. Ka- tasztrális holdra átszámítva a kukorica 30—35 mázsa csőtermést, a lucerna 25—50 mázsa szénatermést hozott. Ennek a titkát a következőképpen mondta el Szalai elvtárs: A halak állandóan túrják a talajt 10—20 centiméter mélyen is, keresik a mocsári szúnyogok lárváit. Ez a túrás nagyon jó hatással van a talajra. Ráadásul a holdanként: öt mázsa hal annyi trágyát termel, mint egy számosállat s ha a talaj halastó után kerül művelésbe, nem kell se mű-, se szervestrágyázni. )( Megyénkben rengeteg az oiyán szik, amelyről legfeljebb három mázsa fűtermést lehet é- vente hasznosítani. Ezeknek a szikeknek a javítása folyamatban van kémiai és digózási módszerrel Mind a két módszer elég költséges, kapacitás sincs elég. Ezért szikes területtel rendelkező és természetes vízhez könnyen hozzájutó termelőszövetkezeteinknek kapva kellene kapni a talajjavításnak ezen a gazdaságos és nagy hatású módszerén. A kiöregedett rizstelepeket nagyobb költségek nélkül át lehet állítani halte- nyósztésre. S nemcsak a holdanként! 500 kilogramm hal jövedelméért, a már említett talaj javító hatásáért érdemes, hanem a- zért is, mert szinte ingyen, fáradság nélkül ki lehet irtani az öreg rizstelepekből a különböző gyomot. A HAKI-nak van egy csónakra szerelt motoros kaszája, a- mellyel az elárasztott területen a talaj szintjén vágják le a gyomot. Csak egyszer kell levágni, többször nem tud kinőni a 80 centiméter vizrétegből, mert ami kis fényt kapnának, azt is elzárja tőlük a pontyok túrása közben keletkező iszapos vizréteg. X Nagyszerű tudományos vívmányok ezek a módszerek, s nagy öröm, hogy a kétnapos tapasztalatcserén részt vett újságírók elterjesztik a Békés megyeihez hasonló talajviszonyokkal és lehetőségekkel rendelkező Csongrád és Szolnok megyékben is. Kukk Imre Készpénzért vásárol bútort, szőnyeget, porcelánt, ruházati és egyéb használt cikket a Bizományi Áruház Békéscsaba, Sztálin út 6. 174 I dévaványai Földmüvesszövetkezetünk áruháza I960, március hó 27-től április hó 2-ig a földművesszövetkezet bútorüzletében (volt katolikus kör) lakberendezési és bútor kiállítást rendez, melyre szeretettel meghívja a t. címet. A kiállítás ideje alatt a kiállított árukat meg lehet vásárolni, ugyanakkor az általunk festett bútorféleségekre rendelést lehet leadni.
