Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

1960. március 26., szombat NÉPÚJSÁg 3 Országgyűlési képviselőink tárgyalták a megye iparosítását A Békéscsabai Kötöttárugyárban tartott tegnap ülést az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja. A megye ipari helyzetét tárgyaló ülésen megjelent Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, Pála Károlyné, az or­szággyűlés Jegyzője, Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának ipari osztályvezetője, Csepregi Pál, a megyei tanács elnöhelyettese, továb­bá a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői és több üzem igaz­gatója. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVI­SEL ÖK kérdéseket tettek fel me­gyénk ipari vezetőinek. Érdeklőd­tek többek között az ipari üzemek anyagellátásáról, az új létesítmé­nyek terveiről, a termelékenység­ről, az önköltségről, a munkaerő helyzetéről, a túlórázásról és az ipari munkások szakmai tovább­képzéséről. A képviselők kérdéseire Gyula­vári Pál elvtárs adott választ. Elmondotta, hogy különösebb anyaghiány nincs, üzemeink álta­lában el vannak látva nyersanyag­gal. Csupán a Ruhagyárnál és az orosházi, illetve Békéscsabai Vas­ipari Vállalatnál volt egy időben nyersanyaghiány. Megemlítette azt is, hogy az építőiparban, első­sorban ^a Tatarozó Vállalatnak volt iában, cementben hiánya AZ IPARTELEPÍTÉSRŐL el­mondotta, hogy itt még vannak bajok. A megye vezető szervei elkészítették a tervet erre vonat­kozóan és felterjesztették a gaz­dasági bizottság elnökéhez jóvá­hagyás végett. Most várják a vá­laszt. A tervben legfontosabbnak a textilipar továbbfejlesztését tar­tották, de helyet kapott benne e- gyéb új létesítmény is. Sarkadon például a kendergyár mellett egy üzemet akarnak létesíteni, mely kenderpozdorj ábóO gyártana le­mezeket. Ugyancsak tervbe vették megyénk közlekedésének fejlesz­tését is. (Általában ezeket lapunk­ban már ismertettük.) — A PROBLÉMA AZ — mon­dotta Gyulavári elvtárs —, hogy a különböző ipari igazgatóságok az­zal az igénnyel lépnek fel, ha tu­dunk épületet biztosítani, akkor ők hajlandók telepeket létesíteni megyénkben. Nekünk sajnos épü­lethiányunk van, s nem is tartjuk helyesnek, hogy a szóban ■ forgó igazgatóságok ehhez kötik az ipa­ri telepek létesítését. A KÖZLEKEDÉSSEL kapcso­latosan az a terv, hogy a kis kes­keny vasutak helyett a személy- szállítást autóbusszal bonyolítsák le. A felszabaduló keskeny vona­lakat pedig olyan üzemek környé­kén helyeznék el, amelyek mező- gazdasági termékeket dolgoznak lek Sok szó esett a Forgácsológyár bővítéséről, egy csabai kolbász- gyárról és egy olyan üzem létesí­téséről, amelyben csökkent mun­kaképességű dolgozókat lehet fog­lalkoztatni. Ez utóbbival kapcso­latosan Kruzslitz Tibor elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője azt tartja leghasznosabb­nak, ha kézműipari szövetkezete­ket tudna biztosítani a HISZÖV, ugyanis ezek a szövetkezetek foglalkoztatni tudnák a" csökkent munkaképességűeket. Bírálták az elvtársak a felsőbb szerveket azért, hogy amikor a megye ipari fejlesztéséről van szó, gyakorlati és anyagi támogatás többször elmarad. Kövezs-szakmunkásokat keresünk egész évi folya­matos munkára. Szállást, munkaruhát, napi három­szori étkezést biztosítunk. Telj esítménybér! Komlói Útépítő V. Komló, Kenderföld. 170 MMVVVAArtAftAVWVVVV^ A DOLGOZÓK SZAKMAI TO­VÁBBKÉPZÉSÉRŐL megállapí­tották, hogy az nagyjából kielé­gítő. Minden üzemből járnak kü­lönböző műszaki technikumokba, általános iskolába, és a gimnáziu­mok levelező tagozatára. Sok szó esett az értekezleten a túlórázásokról. Több képviselő elvtárs elmondotta, hogy a tapasz­talat szerint elsősorban az admi­nisztráció éli fel a túlórákat, ami­nek a munkafegyelem lazasága az oka. Pála Károlyné elvtársnő azt javasolta az üzem igazgatóinak, hogy a tervteljesítést ne túlórá­zással, hanem a munkaverseny szélesítésével, valamint a munka jó megszervezésével érjék el. A képviselő elvtánsaknak azt java- vasolta, hogy segítsék ebben az ü- zemeket. Gyulavári elvtárs el­mondotta, hogy a megyei pártbi­zottság és a pártszervezeteik har­colnak a felesleges túlórázgaíás ellen, és segítik az adminisztráci­ós munka területén a munkafe­gyelem megszilárdítását. A MUNKAERÖGAZDÁLKO- DÁSSAL kapcsolatosan egyrészt azt tartották fontosnak a megbe­szélés résztvevői, hogy csökkente­ni kell a munkaerővándorlást, másrészt üzemek bővítésével, ú- jak létrehozásával tudjuk biztosí­tani a munkalehetőségeket. örvendetes, hogy a szocialista munkaverseny mindinkább általá­nossá válik ipari üzemeinkben. Mint ahogy elmondta Gyulavári elvtárs, üzemeinkben egységes fel­adatként tekintik a pártszerveze­tek, szakszervezeti bizottságok és igazgatók a munkaverseny szerve­zését. Mindinkább folyamatossá válik, s egész évi feladatnak tekin­tik a dolgozók a szocialista mun­kaversenyt Gyulavári elvtárs válasza után a Békéscsabai Kötöttárugyár igaz­gatója a túlórázásról, a Forgácso­ló és Szerszámgyár igazgatója pe­dig a termelékenység növekedésé­ről számolt be a képviselő elvtár- j saknak. | Ezután a képviselő elvtársak mondták el véleményüket, és ígér- I ték, hogy a maguk eszközeivel és j lehetőségeivel harcolnak azért,! hogy megyénk mihamarabb to­vább fejlődjék iparosítás tekinte­tében. Fekécs Margit elvtársnő üze­mük helyzetéről beszélt, dr. Sáró András támogatta a csökkent munkaképességű dolgozók mun­kalehetőségeinek biztosítását, majd Szobek András elvtárs szó­lalt fel. Felszólalásában támogat­ta Békés megyének azt az igé­nyét, hogy sürgősen előbbre kell lépnie ipari továbbfejlesztés te­kintetében. — Ezért — mondotta — okosan és ügyesen kell kézbe venni a dolgot, nekünk képviselőknek pe­dig minden erőnket és lehetősé­günket kihasználni, hogy ezt tá­mogassuk. Őszintén meg kell mondani, hogy nagy lehetősége­ink nincsenek a továbbfejlesztés­re, de éppen ezért a terv maga is szerény, nem túlzott és ezt joggal szorgalmazhatjuk. Javasolta ezután a város veze­tőinek, hogy elsősorban a mező- gazdasági jellegű ipari létesítmé­nyeket kell szorgalmazni. Java­solta, hogy a meglévő szakiskolá­kat a lehető leggyorsabban tovább kell fejleszteni, hiszen e téren sem állunk az ország első helyén. Boros Gergely elvtárs a közleke­désről, Hankó György elvtars a többszakos technikum létrehozá­sáról, a meglévő épületek jobb ki­használásáról és a munkaerőgaz­dálkodásról beszélt. Csepregi Pál elvtárs ismertette a képviselőkkel a tanácsi vállalatok eredményeit, majd elmondotta, milyen nehéz­ségek akadályozzák az iparosítás­ra vonatkozó tervek végrehajtá­sát. Felszólalt még a tanácskozáson Kiss Máté elvtárs és Csornai Jusz­tina elvtársnő is. A tanácskozást Nagy Károly elvtáns azzal zárta le, hogy a kép­viselő elvtársak mindent elkövet­nek Békés megye iparosítási ter­vének szorgalmazására és végre­hajtására. y.T. Fiatal mezőgazdasági szakemberek klubot alakítottak Békéscsabán A KISZ Békés megyei bizottsága pénteken dél­előtt több fiatal mező- gazdasági mérnököt, technikust hívott meg Békéscsabára, az Ifjúsá­gi Házba, hogy klubot alakítsanak. Karakó Im­re, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa is­mertette a megalakítás­ra kerülő klub feladatát. — A KISZ megyei bi­zottsága célul tűzte, hogy a nemrég még is­kolapadokban ülő, ma már az élet különböző területein dolgozó mező­gazdasági szakembere­ket továbbra is segíti, támogatja szakmai és politikai munkájukban. El szeretnénk érni — hangoztatta —, hogy fia­tal szakembereink to­vábbképzését szolgáljuk. Terveink között szerepel a külföldi tanulmány­utak szervezése is. Az idén a KISZ Központi Bizottsága 50 százalékos hozzájárulással me­gyénkből 15—20 ifjú szakembert tud küldeni a baráti országok mező- gazdaságának tanulmá­nyozására. Ezután az egybegyűl­tek a klub elnökének Nagy Sándort, a megyei tanács agronómusát vá­lasztották meg. A veze­tőségbe kerültek Kere­kes Pál, Makrai Pál, Su­tyinszki Judit, Hankő Mihály, Orbán Mária, Gallyas István és Schmidt János elvtár­sak. Ezt követően Si­pos Sándor, a Tervhiva­tal növénytermelési fő­osztályvezetője a mező- gazdaság előtt álló fel­adatokról szólott. Be­szélt a fiatal mezőgazda- sági szakemberek tenni­valóiról, s arról, hogy az állam milyen nagy segít­séget ad munkájukhoz. Az előadást vita követ­te. Többen felszólaltak, és helyeslésüket fejez­ték ki a KISZ kezdemé­nyezésével, a fiatal me­zőgazdasági szakembe* rek klubjának létreho­zásával kapcsolatban. Házon* évi Uaíadaui gazdálkodás utót* termővé válik a legrosszabb szikes is X Az alföldi megyék és városok lüi-szeikesztőinek békéscsabai ta- tapasztalatcsere programjába fél­napos megyelátogatás is be volt iktatva. Mi, a vendéglátó házi­gazdák, azt javasoltuk kollégá­inknak: tekintsék meg a szarvasi arborétumot, a rizs és öntözési, valamint a haltenyésztési kutató- intézeteket. Nem volt ellenveté­sük, de valami nagy lelkesedés sem látszott rajtuk a két intézet­ben várható tudományos tájékoz­tató iránt. Azonban nagyon kelle­mesen csalódtak. Az arborétum örökzöld és rü­gyező fái, virágzásban pompázó cserjéi elragadtatták őket, s meg­fogadták, hogy a nyáron család­jukkal együtt látogatják meg új­ra a meseszép kertet. A Haltenyésztési Kutató Inté­zetben egy hatkilós anyaharcsa jelentette az első élményt, amit nem egykönnyen lehetett kiha­lászni a sok tó egyikéből. A meg­lepetés azonban az ÜRKI könyv­tárában érte őket. Miután az in­tézet egyik országszerte elismert legelőgazdálkodási szaktekintélye, dr. Gruber Ferenc ismertette az ÖRKI sokirányú tevékenységét, kutatásainak eddigi eredményeit, majd Szalai Mihály, a HAKI vezető kutatója emelkedett szólás­ra. Bevezető szavai Is felcsi­gázták az érdekességekre örökké szomjas újságírókat. Elmondta, hogy a századforduló idején a melegvérű állatok évente 20 mil­lió tonna húst termeltek a világ lakosságának, a haltermelés ak­kor még csak hatmillió tonna volt. Lényegében a századfordulón kezdték világszerte a halas­tavak építését, s azóta 32 millió tonnára növekedett az évi halter- melés. Ez a szám szinte állandó­an növekszik. Világszerte igyekez­nek minden alkalmas helyen ha­lastavat létesíteni, mert rájöttek, hogy a halból kerülhet legtöbb fehérje — elhízás veszélye nélkül — az ember szervezetébe, s állí­tólag a hosszú élet titka a minél több halfogyasztás. Magyarországon Is a századfor­dulón vette kezdetét a tavi hal­gazdálkodás. Az első kétezer hol­das halastavat az első világhábo­rú ideién orosz hadifoglyokkal é- pítették meg a Hortobágyon. Az­után a második világháborúig a biharugraival együtt 18 ezer hold­ra növekedett a halastavak víz­tükre. 1953 óta évenként kétezer hold halastó épül az országban, s 32 ezer hold területen hazánk el­ső a világon a haltermelésben. A távlat pedig az. hogy 1970-ben 70 —75 ezer hold lesz hazánkban a halastavak területe. Miközben ezeket elmondotta Szalai elvtárs, addig is ugyancsak sercegtek az írószerszámok az új­ságírók kezében, s aztán még jobban, mert a tájékoztatóból ki­derült, hogy nagy lehetőség van a haltenyésztésre a Körösök és a Tisza holt ágaiban, s a terméket­len szikterületek néhány év alatt egészen jó termővé válnak a ha­lastó lecsapolása után. A Körös holtágaiban évente és holdanként 40—60 kiló a termé­szetes haltermés. A HAKI tavaly kísérletképpen tavi gazdálkodást kezdett a holtág egy hét és fél kilométeres szakaszán. Ez a 80 holdnyi terület 500 mázsa hallal fizetett, s a nyert értéknek csak egy ötödébe került a beépítés. X Nem részletezzük tovább a hoitagakban rejlő lehetőségeket, ennyi is eléggé indokolja a kísér­let kiterjesztését megyénk és az ország minden részében. Inkább a halastavak talajjavító hatásá­nak szentelünk több helyet A HAKI tavaly kísérletképpen le­eresztette a vizet egy azelőtt ter­méketlen sziken épült halastóról, bemunkálta és parcellákban be­vetette különböző növénnyel. Ka- tasztrális holdra átszámítva a ku­korica 30—35 mázsa csőtermést, a lucerna 25—50 mázsa szénater­mést hozott. Ennek a titkát a kö­vetkezőképpen mondta el Szalai elvtárs: A halak állandóan túr­ják a talajt 10—20 centiméter mélyen is, keresik a mocsári szú­nyogok lárváit. Ez a túrás nagyon jó hatással van a talajra. Ráadá­sul a holdanként: öt mázsa hal annyi trágyát termel, mint egy számosállat s ha a talaj halastó után kerül művelésbe, nem kell se mű-, se szervestrágyázni. )( Megyénkben rengeteg az oiyán szik, amelyről legfeljebb három mázsa fűtermést lehet é- vente hasznosítani. Ezeknek a szi­keknek a javítása folyamatban van kémiai és digózási módszerrel Mind a két módszer elég költsé­ges, kapacitás sincs elég. Ezért szikes területtel rendelkező és ter­mészetes vízhez könnyen hozzá­jutó termelőszövetkezeteinknek kapva kellene kapni a talajjaví­tásnak ezen a gazdaságos és nagy hatású módszerén. A kiöregedett rizstelepeket nagyobb költségek nélkül át lehet állítani halte- nyósztésre. S nemcsak a holdan­ként! 500 kilogramm hal jövedel­méért, a már említett talaj javí­tó hatásáért érdemes, hanem a- zért is, mert szinte ingyen, fárad­ság nélkül ki lehet irtani az öreg rizstelepekből a különböző gyo­mot. A HAKI-nak van egy csó­nakra szerelt motoros kaszája, a- mellyel az elárasztott területen a talaj szintjén vágják le a gyomot. Csak egyszer kell levágni, több­ször nem tud kinőni a 80 centi­méter vizrétegből, mert ami kis fényt kapnának, azt is elzárja tőlük a pontyok túrása közben keletkező iszapos vizréteg. X Nagyszerű tudományos vív­mányok ezek a módszerek, s nagy öröm, hogy a kétnapos tapaszta­latcserén részt vett újságírók el­terjesztik a Békés megyeihez ha­sonló talajviszonyokkal és lehető­ségekkel rendelkező Csongrád és Szolnok megyékben is. Kukk Imre Készpénzért vásárol bútort, szőnyeget, porcelánt, ruházati és egyéb használt cikket a Bizományi Áruház Békéscsaba, Sztálin út 6. 174 I dévaványai Földmüvesszövetkezetünk áruháza I960, március hó 27-től április hó 2-ig a földművesszövetkezet bútorüzletében (volt katolikus kör) lakberendezési és bútor kiállítást rendez, melyre szeretettel meghívja a t. címet. A kiállítás ideje alatt a kiállított árukat meg lehet vásárolni, ugyanakkor az általunk festett bútorféleségekre rendelést le­het leadni.

Next

/
Thumbnails
Contents