Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, március 85., péntek NÉPMŰVELÉS AZ OROSHÁZI JÁRÁSBAN Az orosházi j&rásban legutóbb tartott tanácsülésen Szabó István járasd népművelési felügyelő számolt be az elmúlt év néhány új eredményéről. Ezek az eredmények különösen azért érdemelnek figyelmet, mert olyan időszakban születtek, mikor egyrészt még a termelőszövetkezetek megalkítá- sáért szívós agitációs munkát folytattak a népművelést irányító szervek is és maguk a kult ürmünk ában résztvevők is. Csak dí- csérőleg lehet megemlékezni azokról a népművelési munkásokról, akik agitációs szervező munkájukkal az orosházi járásiban is hozzájárultak a termelőszövetkezetek megalakításához. A népművelési munka új útjai Ebben az évben született az a határozat az orosházi járási tanácsnál, hogy a járási művelődési házat átadják a városi tanács kezelésébe. Sokan féltek ettől az intézkedéstől, féltették a művelődési otthont és féltették a járás népművelési munkájának eredményeit is. Ma már bebizonyosodott, hogy helyes volt a művelődési otthont átadni a város kezelésébe. De azon már érdemes volna gondolkodni, hogy vajon a járási „hatáskörit érdemes volt-e megszűntetni. Nem akarok és nem is feladatom most egy újabb vitát kirobbantani Orosháza város népművelési vezetői s a járási vezetők között, de néhány gondolat ast hiszem bizonyítja, hogy a művelődési otthon munkája nemcsak a város munkáját segíti, hanem hat a járás területére is. Az mind igaz, és ez nagyon helyes is volt, hogy például az Orosházi Petőfi Művelődési Ház kezéből kivették a tánciskolák fenntartását, és azt átruházták a községi művelődési otthonokra, mert így nemcsak a járási művelődési ház jutott éhhez a bevételhez, hanem segített a nehéz anyagi helyzetben lévő falusi művelődési otthonoknak is. Ahogy a könyvtáraknál kiépült szervezeti és hálózati rendszer helyes, úgy ezt jó volt létrehozni művelődési otthonaink területén. És Orosháza esetében ez annál érdekesebb, mert itt volt meg legjobban annak a feltétele, és véleményünk szerint ma is itt van meg legjobban a feltétele, hogy a művelődési otthon segítse a falusi népművelési munkát is. Ehhez hozzájárul az is, hogy jelen pillanatban Orosházán és a járásban megváltozott viszonyok vannak, ma már a népművelés ügye társadalmi üggyé vált. A megalakult járási népművelési tanács és ennek segítségével megalakult községi népművelési tanácsok is segítettek abban, hogy a népművelés területén az előző évekhez vili. szomyitva sikerült felszámolni az anarchiát és jó úton haladnak ahhoz is, hogy a művelődési otthonok maradéktalanul gazdáivá válnak a népművelési munka szervezésének és irányításának. A községi népművelési tanácsok közül legeredményesebb munkát a csorvási népművelési tanács végezte. Társadalmi üggyé tették A csorvásd tanács végrehajtó bizottsága jól valósította meg a népművelés társadalmi üggyé tételét. Persze nem mindenütt ilyen a helyzet. Mert például Tótkomlóson, pedig a többi községhez viszonyítva, reális lehetőségeik a legjobbak, mégsem sikerült az anarchiát megszűntetniük. A népművelési tanács ered- ménynek könyvelheti el azt is, hogy a végrehajtó bizottság támogatásával szerzett filmvetítő révén olyan községek és olyan tanyai települések kulturális ellátottságát javították meg, ahol eddig például még filmvetítést sem tudtak tartani. És ennek óriási haszna különösen ott jelentkezik, aihol eddig egyáltalán, vagy nagyon kevés ismeretterjesztő előadást tartottak, ma már a hallgatók szívesen meghallgatnak egy- egy előadást. Sikerült felszámolni az ismeretterjesztés és a művészeti tevékenység között meglévő aránytalanságot. Ehhez különösen az nyújtott nagy segítséget, hogy az 1959—60-as évre új formát vezettek be. A járási és községi szinten megalakított előadói közösségekkel elérték, hogy az előadások 87 százalékát a TIT tagjai tartották. Az előadásokat központilag irányították és így a helyi előadókon kívül bekapcsolták a járási székhelyen dolgozó értelmiségieket is. Néhány eredmény: novemberben 22 előadás volt 976 fővel. A látogatási átlag előadásonként 44 fő. Decemberben 23 előadás 1512 fő. A látogatási átlag 56 főre emelkedett. Januárban az előadások száma 34-re e- melkedett, 1785 látogatóval, februárban 35 előadás 1436 látogatóval. Február végéig összesen 114 ismeretterjesztő előadás hangzott el, amin 5700 résztvevő volt. A leglátogatottabb előadások például Békéssámsonban voltak. Itt több esetben meghaladta a látogatók száma a kétszáz főt, sőt egy orvosi előadáson ötszázan vettek részt. Ebben az évben az olvasókörökben is emelkedett az ismeret- terjesztő előadások száma és színvonala is. Kiemelkedett például a Kardoskút-fecskésparti Olvasókör. ahol húsz előadást tartottak. A számszerű eredmények mellett megállapítható az is, hogy Megyei kulturális szemle lesz vasárnap a Balassi Művelődési Házban Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel felszabadulási kulturális megyei szemlét rendeznek a békéscsabai Balassi Művelődési Házban negyvennél több szólista: táncos, énekes, zenész és szavaló közreműködésével A megyei dön. tőbe eljutott legkiválóbb öntevékeny szereplők sorában például fellep Pauló Paine, a mezőberéi nyi községi művelődési ház ve- | gyes kórusának tagja. A kiváló műkedvelő szólóénekesnő a Pillangókisasszony nagy áriáját énekli; verselni fog Lakos Márta, a tehetséges szavalóművész, a jó hangulatról pedig a megyeszerte híres gyulai „Hangulat” ifjúsági ! tánczenekar gondoskodik, többek j között tartalmi változások is történtek. Az előző évekhez viszonyítva sokkal. kevesebb volt az olyan előadás, ahol az előadó például tartózkodott volna a nyílt politikai állásfoglalástól. Növekvő igények ialun A termelőszövetkezeti mozgalom hatalmas arányú fejlődésével szinte ugrásszerűen nőtt meg a kulturális igény, a tanulási vágy a dolgozó parasztokban. Ennek e- redménye az is, hogy a járás területén novemberben például Békéssámsoniban, Csorváson, Gádoroson, Gerendáson, Nagyszénáson, Pusztaföldváron és Tótkomlóson közismereti tanfolyamokat indítottak, s a tanfolyamok eredménye az is, hogy többen kérték felvételüket az általános iskola felsőbb osztályaiba, ott levizsgázva felvételre jelentkeztek a mezőgazdasági technikum levelező-tagozatára, így az orosházi járásban Tótkomlóson és Csorváson megindított levelező tagozatra 30—30 jelentkező volt. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek. Még néhány adatot érdemes a könyvtármozgalom köréből elmondani. A járás területén 27 könyv+ár működik. A könyvállomány 22 593 kötet volt, 1958 december 31-én. Egy év alatt ez a szám felemelkedett 26 771 kötetre. A beiratkozott olvasók száma 4723-ról 5796-ra e- melkedett. A kölcsönzött könyvek száma 1958-ban. 123 075 volt, már 1959 végére elérte a 138 680 kötetet. Most nem arról van szó, mint hogyha csak a könyvtári és az ismeretterjesztő munka területén értek volna el eredményt az orosházi járásban. A művészeti ágakban is, most a tavaszi kulturális szemlére egymás után neveztek be a csoportok jól meggondolt műsorpolitikát valósítottak meg. A járási tanács munkáját dicséri az, hogy az orosházi járás területén ebben az évben ilyen ugrásszerű fejlődés következett be. Ma is sok gondot okoz még több községben a nem megfelelő művelődési otthon, azonban egyre több községünk látja azt, hogy azért, mert a művelődési otthon ugyan ma már nem felel meg az igényeknek, azért dolgozni kell és a művelődési otthon igazgatók, pedagógusok is szíwel-lélekkel dolgoznak. A tanács irányító munkája megtalálható bármelyik községben, eljut a legkisebb községbe. Es ha az elmúlt év eredményeit bárki is mérlegre teszi, ez a legnagyobb, amit az orosházi járásban elértek: közüggyé tudták tenni a népművelési munkát. Dóczi Imre J9fíai iegytcetütiJt „Némi meglepetéssel..." Az elmúlt társadalmi rendszerben ki» újságocskák abból éltek, hogy valaki érdekében, vagy valakinek felbiztatására olyan cikket közöltek, amely u- gyan részigazságokat tartalmazott, de tévedései miatt, hangja miatt a becsületes olvasóban visszatetszést szült. Ma, ha egy ilyen feladatra vállalkozik egy lapunk, nem tudjuk, hogy vajon azt minek nevezzük. Mert most erre — a kétes hírű szerepre, egyik országos érvényű lapunk — a Film, színház, muzsika — vállalkozott. E heti számában egy kis cikke jelent meg, s „Némi meglepetéssel“ címmel bírálja lapunkat, elmarasztalja kritikusunkat, felelevenít fél évvel ezelőtti dolgokat, s az akkori bírálatra későn, furcsán: „sanda mészáros módjára” (az utóbbi három szó a cikkből idéz ve) névtelenül válaszol. Nehéz dolog azt hiszem, nem is én leszek az első, aki megpróbálja az igazságot megtalálni. Bárhogyan is hat, azt kell vallanom, hogy ez a leghálátlanabb, legnehezebb feladat. De tartozunk az igazságnak azzal, hogy megmondjuk őszintén: követett el a mi kritikusunk is hibát. De: követhetett volna el akkor hibát, ha nem ír? Megfordítva: követhet-e el az a színész hibát, aki fel sem megy a dobogóm? A hiba „minősége“ — vagy „mennyisége” végső soron nem is döntő. A szándékot kell megkeresni, azt kell figyelembe venni. Talán a mi kritikusunk nem szereti a színházat? S talán rossz szándékkal írta le a most is hajánál fogva elöráncigáM kévéé* ses mondatot? Tudom, hogy a kritikus szereti a színházat s nem rossz szándékból írta le annak idején sem azt a mondatot, hanem csupán azért, mert tartja magát ahhoz a szemlélethez, amihez a mi társadalmunkban tartani kell mindenkinek magát, hogy: egymás tapasztalatából tanulnunk kell, s azt gyümölcsöztessük is. Az már más lapra tartozik, hogy ez így újságban leírva egy színész és egy rendező között segített vagy nem segített, helyes volt, vagy helytelen újabb vitákra adna alkalmat. Kár volna ezt a bizonyos Hs írást pro és kontra cáfolgatni. Igazságait, tévedéseit elfogadni, vagy kiigazítani. De a megjelent utolsó mondatot mégis érdemes figyelembe venni: a színház és a lap érdeke közös, egy ügyért dolgoznak. Ezt a pesti lap megjegyzése nélkül is tudtuk. Tettünk is ennek érdekében, sajnos, hogy sokszor a szándék félre- ,,magyaráztatott**. Kár az is, hogy a már egészségessé váló viszonyt, vagy éppen nyugvópontra jutó „szekeret“ ez a kis írás — amely az álokoskodás igazi példája — inkább visszafelé lökte s nem e- löremozdította. Ne próbáljuk egymást „kioktatni”, ne tételezzük fel a másikról azt, hogy nem ért ahhoz. amit csinál, hanem emberközelből, egymást megbecsülve alakítsunk ki jó viszonyt, s akkor nem lesz szükség pesti s más tájegységben döntőbírókra, fogadott vagy fogadatlan prókátorokra. Dóczi Imre Jól sikerült baráti találkozó a Jókai Színház fiatal művészei és a Békéscsabai Pamutszövő KISZ-fiataljai között A napokban hattagú művészbrigád látogatta meg a Békéscsabai Pamutszövő gyárat. A gyár megtekintése után, rövid irodalmi műsort adtak a színház KISZ-fia- taljai — Rajna Mihály, Romváry Gizella, Gábor Magda, Várnagy Kati, Borhi Gergely, és Bor József —, melyet forró lelkesedéssel fogadtak a gyári fiatalok. A műsor utáni baráti beszélgetés alkalmával megkérdezték Rajna Mihályt, a művész-brigád vezetőjét, hogy mi indította őket arra a gondolatra, hogy irodalmi műsort adjanak a gyár fiataljainak. Válaszában arról értesülhettünk, hogy ez az üzemlátogatás is része volt a Jókai Színház KISZ- fiataljai programjának, mely szerint megalakulásuk alkalmával munkatervbe vették a békéscsabai nagyobb üzemek meglátogatását, és a munkásfiatalokkal való szorosabb kapcsolat megteremtését. A második kérdésre válaszolva elmondta, voltak olyan hangok a műsor előkészületei alatt, melyek értelmetlennek találták, hogy irodalmi műsort adjunk munkáslányoknak, hiszen nem értik és nem érdeklődnek iránta. Ezekre a megjegyzésekre az előadás sikere adta meg a választ. Bebizonyosodott, hogy a munkásfiatalok értik s élvezik nagy költőink verseit. A fiatal művészek további terveiről Szabó László KISZ-titkárt kérdeztük meg, aki arról számolt be, hogy a tavaszi hónapokban a parasztfiatalokkal is felveszik a kapcsolatot, melyet a legmesz- szebbmenőkig támogat a megyei KISZ-bizottság. Eddig is sikeres találkozóik voltak a mezőkovácsházi, füzesgyarmati, gyulavári parasztfiatalokkal. Áprilisban a ruhagyári dolgozókkal és a gimnáziumi tanulókkal szeretnének találkozni; Termelőszövetkezeti tagoki Egyéni termelők! Az Állatforgalmi Vállalat kocatariási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas, 40 —60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabad árnál 50 fillérrel többet A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként IS,50 40—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac árulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőnevelés jó árat biztosít! Részletes fel- aagosítást a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak! f Békés megyei Állatforgalmi Vállalat >5 Békéscsaba. Telefon: 10—34.
