Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, március 25., péntek Ünnepi vacsora Hruscsov tiszteletére az Elnöki Palotában Párizs (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök szerdán este az Ely- sée-palotában ünnepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A vacsoráin, amelyen több meghívott vendég volt jelen, a francia köztársasági gárda zenekara Raval, Prokofjev és Debussy művedből adott elő. Elsőnek De Gaulle tábornok mondott pohárköszöntőt. Többek közt hangsúlyozta, hogy „politikai struktúrájuk különbözősége ellenére Oroszország és Franciaország két fiatal nemzet, a közös európai édesanya gyermekei, akik mindig különös érdeklődést mutattak egymás iránt és szövetségesek voltak, amikor kontinensüket féktelen nagyravágyás veszélyeztette... De Gaulle a továbbiakban hangoztatta, „tény, hogy Franciaország és a Szovjetunió a világ két táborának egy-egy tagja, de talán éppen közöttük kell az együttműködés kezdetének kibontakoznia. Ha az ön és aa ön által vezetett nagy ország politikája az enyhülésre és talán az egyetértésre törekszik, úgy biztos lehet felőle, hogy Franciaország részéről megértésre talál.” - A francia köztársasági elnök befejezésül Hruscsovna, a Szovjetunió kormányára és Oroszországra ürítette poharát. A vacsora alatt Hruscsov és De Gaulle tolmácsok útján hosszas beszélgetést folytatott. Ugyancsak élénk beszélgetés folyt egyrészről De Gaulle és Hruscsova asszony, másrészről pedig Hruscsov és De Gaulle felesége között. Hruscsov pohárköszöntőjében kijelentette, meggyőződése, hogy franciaországi látogatása előmozdítja a két ország jobb megértését. Ha ez a két ország hozzá a- kar járulni az európai béke megőrzéséhez, meg is valósítja ezt. — Meggyőződésünk — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy lehetséges Európában a békés e- gyüttélés. A népek békét akarnak és nekünk valóra kell váltanunk reményeiket. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy békeszerződést kell kötni Németországgal. Ez minden nép javára szolgálna, beleértve magát a német népet is. Minél hamarabb szűnnek meg az európai katonai csoportosulások, annál jobb lesz ez a béke ügyére nézve. A szovjet miniszterelnök végül hangoztatta, hogy teljesen egyetért mindazzal, amit De Gaulle mondott, a tábornok és felesége egészségére ürítette poharát, majd „a nagy és virágzó Franciaország, a tehetséges és szorgalmas francia nép” éltetésével fejezte be beszédét. (MTI) A békés együttélés elve utót tör magának az egész világon — Hruscsov beszéde a Francia—Szovjet Társaság és a francia békeharcosok küldöttsége előtt Hruscsov Párizsi fogadtatásáról és első bizalmas megbeszéléseiről amikor Hruscsovot köszöntik Párizs (MTI) A francia főváros politikai köreiben nagy érdeklődéssel tekintenek Hruscsov és De Gaulle első bizalmas politikai tanácskozása elé, amelynek színhelye az Elysée-palota, a köztársasági elnök rezidenciája. A úri tábornok így kezdte: Elnök Végre itt van, biztosíthatom, hogy nagyon örülünk érkezésének Hruscsov válaszában megütötte annak a párbeszédnek az alaphangját, amelynek során nagyon Ugyanitt zajlott le szerdán este kevés időt vesztegetnek majd el De Gaulle tábornok estebédje, és utána a nagyszabású fogadás. A megjelentek szerint igen meleg hangulat alakult ki a francia és a szovjet vezetők között. A pohárk ősz öntök is olyan a- laphangot ütöttek meg, amely reményekre jogosít a kezdődő francia—szovjet tárgyalásokat illetően. Feltűnt, hogy Hruscsov pohárköszöntőjének csak bevezető és befejező mondatait mondta el oroszul, a beszéd szövegét tolmács olvasta fel franciául. A szovjet kormányfő udvarias gesztusa — nem akarta az orosz szöveg külön tolmácsolására szükséges idővel elnyújtani a vacsorát — jó hatást keltett. Hrtiscsori párizsi fogadtatásának forró hangulatát emeli ki a francia sajtó. Pierre Courtade, az ismert francia közíró, a l’Humanité hasábjain arról ír, hogy Hruscsovot úgy él az általánosságokra. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke első beszédében már bizonyos fajta programot terjesztett elő a csütörtökön kezdődő tárgyalásokra: francia—szovjet kapcsolatok, leszerelés, német probléma. Mindenki megértette N. Sz. Hruscsov hasonlatát az európai egykori csatatereken fellelhető fel nem robbant bombákról. MinPárizs (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov szerdán szállásán fogadta Petit tábornok vezetésével a Frarcia—Szovjet Társaság küldöttségét, majd d’Astier de la Vi- gerie vezetésével a francia békeharcosok küldöttségét. Petit tábornok üdvözlő szavaira Hruscsov a következőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cselekszenek Önök, barátaim. Tudom, hogy nem mindig könnyű az Önök helyzete. Amíg csak teljesen fel nem olvad a hidegháború jege, valahol mindig akadnak haragos, rosszmájú emberek, akik megszokták, hogy a világon mindent fekete szemüvegen keresztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: „Népek barátsága? Hát az meg mi? És mire jó az? Nincs e mögött, ne adj Isten, valami felforgató tevékenység?” Hruscsov méltatta a Francia— Szovjet Társaság és a Szovjetunióban létesített Szovjet—Francia Társaság jelentőségét a nem zetközi helyzet megjavítása és a békés együttélés viszonyainak megteremtése szempontjából. Hruscsov nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról. Majd így folytatta: Különösen meghat engem az Önök barátsága és rokonszenve, amelyben jelképét látom a francia nép békeszeretetének és törekvésének a Szovjetunióval való hagyományos barátság megőrzéséi-e és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és a francia nép hagyományos rokonszenvének mély gyökereiről, a két nép kultúrájának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcsolatokról. Bő lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére — mondotta a szovjet kormányfő. — Országainknak van mit tanulniok egymástól a tudományban és a technikában. A szovjet állam külpolitikájának alapja megalakulásának első napja óta — folytatta Hruscsov — a békés együttélés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfelelően az országok politikai és gazdasági viszonyának a felek teljes egyenjogúságán és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia. és megmondjuk: igen, mi hiszünk a kommunizmus eszméiben, hisz- szük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hiszünk ebben, mindig elleneztük és ma is ellenezzük, hogy erőszakkal terjesszenek valamely társadalmi rendszert. Mi javasoltuk és ma is javasoljuk: versenyezzünk a gyakorlati élet mezején anélkül, hogy beavatkoznánk egymás ügyeibe. Mutassuk meg tettekkel, kinek a rendszere jobb, kinek a rendszere adja meg az embernek nagyobb bőségben az anyagi és a szellemi javakat, kinek a rendszere biztosít nagyobb szabadságot a népnek! És ekkor döntsenek a népek, hogy melyik rendszer jobb. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a békés együttélés elve mind határozottabban utat tör magának a hidegháború akadályai és maradványai között. A nemzetközi helyzet javulása határozottan megnyilvánult abban a döntésben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsértekezletet. Reméljük, hogy ez a tanácskozás a nagyhatalmak vezetői között megtartandó fontos tárgyalások egész sorozatát nyitja majd meg azzal a céllal, hogy véget vessenek a hidegháború idejétmúlt po- ütikájánaik. — Attól a hő óhajtól vezérelve érkeztünk az önök országába, hogy javítsuk a szovjet—francia kapcsolatokat, közelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kormány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, amelyek a világ minden népét foglalkoztatják. A Szovjet—Francia Baráti Társaság küldöttei nagy tapssal fogadták N. Sz. Hruscsov beszédét. Ugyancsak szívélyes volt a szovjet kormányfő találkozása a francia békemozgalom küldöttségével, amelyet d’Astier de la Vigerie vezetett, valamint az 1956-ban a Szovjetunióban járt francia parlamenti küldöttség egyes tagjaival. D’Astier de la Vigerie üdvözölte Hruscsovot és hangsúlyozta, hogy Hruscsov kiemelkedő szerepet játszott a nemzetközi feszültség enyhülésében. N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva, arról beszélt, hogy a békeharc napjaink legfontosabb feladata. E feladat megoldására — mondotta — össze kell fogni a béke minden hívének, függetlenül politikai és vallási nézeteitől, s tekintet nélkül társadalmi helyzetére. Az atombomba hatalmas pusztításokat tud okozni — mondotta — s nem válogat, hol vannak a kommunisták és merre vannak a nem-kommunisták, ki katolikus és ki protestáns. — őszintén bevallom Önöknek — folytatta Hruscsov —, hogy kommunista vagyok. Mi kommunisták békét akarunk. A társadalmi problémákat nem a háború segítségével kell megoldani, hanem példákkal kell megmutatni, melyik rendszer ad többet az embereknek, ' melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a kapitalista rendszer hívei meg vannak győződve rendszerük fölényéről, ne féljenek a versenytől. Ha félnek a versenytől és hidegháborút akarnak, ez azt bizonyítja, hogy nincsenek meggyőződve rendszerük fölényéről. Mi azonban bizonyosak vagyunk a szocialista rendszer felsőbbrendűségében és nem háborúval bizonyítjuk be ezt a fölényt, hanem békés versenyben, olymódon, hogy fejlesztjük gazdasági életünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke híveit, folytassák harcukat. — Hiszek abban — mondotta —, hogy ha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a háborúnak. Az önök rendszere az Önök személyes ü- gye. A mi rendszerünk a mi bel- ügyünk. A békéért folytatott harc viszont mindkettőnk közö$ ügye. Harcoljanak tehát a békéért. Hruscsov ezek után válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. (MTI) Ellenvetésként néha ezt mondják nekünk: igen, de Önök nem hajlandók szavatolni, hogy a kom. munizmus nem lépi át az önök határait és nem terjed át a nem- kommunipta világra! Nos, ami igaz, az igaz: ilyen biztosítékot Hruscsov franciaországi látogatásának külföldi sajtóvisszhangjából denki megértette, hogy a hatásta- j mi nem adhatunk. Milyen ta- lanítandó háborús maradványok között ott van például Berlin bombája is. De Gaulle tábornok a nyilvánosság előtt arról lálóan mondta Joliot-Curie: az eszmék vizűm nélkül utaznak, és még nem született olyan ember, képes lenne megparoncsolni biztosi-! ^ tóttá Hruscsovot, hogy ami „Orosz- az országot és Franciaországot" ille-: fi, kész minden ügyet megvitatni. ha^auMellesleg szólva, ami orszá emberi gondolatnak: j.Halj meg!” És a gondolat tényleg megjenezte meg Párizs mint ahogyan détében. régóta senki mást. A százezrek Hruscsov személyében a Szovjetuniót, a békét, a népeik barátságát és a leszerelést éljenezték. De Gaulle tábornok a repülőtéren kifejezte: mit éreznek a franciák, Ha ezt a formulát szerzője szó szerint, veszi, a tanácskozás gyorsan előre haladhat, avégből, hogy siettessék a megoldást, Hruscsov szavai szerint korunk legégetőbb problémájában, a leszerelés kérAz egyszerű franciák ezekben a napokban olyan békepolitikát követelnek, hogy Franciaország és a Szovjetunió megegyezése folytán semmiféle agressszív eró ne jelentkezhessek újra. (MTI) I gunkba szintén vizűm nélkül hatoltak be a kommunizmus eszméi, s útközben például Párizson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálkodott, még jóval az Októberi Forradalom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete. Népünk befogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagyszerű gyakorlati tettekre változtatta azokat, j — Mi nem vagyunk képmutatók London A szerda esti londoni lapok részletes jelentésekben számoltak be a szovjet kormányfő Párizsba érkezéséről. Az Evening Standard párizsi tudósítója meleg és lelkes fogadtatásról ír. Elmondja, hogy a Hruscsov fogadására összesereg- lett párizsi lakosok között különösen sok volt a munkás, akik munkaruhában jöttek ki a gyárakból és üzemekből, de sok volt az iskolás gyermek is, akik vörös zászlócskákkal integettek. A Star a következő szavakkal kezdi párizsi jelentését: „Hruscsov, aki ma Párizsba érkezett, felhívta De Gaulle-t, működjenek együtt korunk legnagyobb problémája, a leszerelés megoldásában”. Berlin A Német Demokratikus Köztársaság közvéleménye üdvözli Hruscsov franciaországi látogatását, a- melytSl a nemzetközi feszültség további enyhülését várja. E gondolat jegyében foglalkozik a látogatással a Neues Deutschland, amely csütörtöki vezércikkében rámutat, hogy a francia nép túlnyomó többsége üdvözli Hruscsov látogatását. A francia nép jól tudja, hogy Hruscsov franciaországi tartózkodása a béke ügyének győzelme. A Berliner Zeitung „Szerencsés utat” című cikkében hangsúlyozza, hogy Hruscsov látogatása hasznos lesz a béke szempontjából, tehát az egész emberiség szempontjából. Prága A Rudé Pravó „A Szovjetunió. Franciaország és az európai biztonság” című vezércikkében kiemeli, hogy a Szovjetunió és Franciaország viszonyának alakulásától sokban függ az európai biztonság. A mostani látogatásnak — írja a lap — az egész világ rendkívüli jelentőséget tulajdonít. Reméljük — zárja cikkét a Rudé Právo —, hogy a szovjet—francia találkozó mindenek előtt előmozdítja a leszerelést, az európai biztonság megerősítését és a német kérdés békés rendezését. (MTI)
