Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-18 / 41. szám
4 hépGjság I960, február 18., csütörtök „A király nevében44 premierjén E mmanuel Robles francia író kitűnő drámáját játsz- sza e napokban a Békés megyei Jókai Színiház. Az izzó feszültségű dráma főhőse Momserrat, a spanyol gyarmati hadsereg fiatal tisztje, aki különös módon kapcsolatba kerül Bolivárral, a spanyol elnyomók elleni harc vezérével — és hívévé szegődik. Ezen a ponton fordul meg a fiatal tiszt sorsa: felismeri, hogy a nép mellé kell állnia, a nép szabadságáért kell áldoznia életét, mert az ügy, amit eddig szolgált hamis, igazságtalan, embertelen. Monserrat elbukik, a spanyolok szemében á- ruló, és keservesen kell bűnhődnie. Mielőtt azonban megölik, ki akarják csikarni tőle Bolivár tartóskodásának helyét, akit halálra keres a spanyol ármádia; Monserrat azonban hallgat, és — bár hallgatása ártatlanul elfogott túszok életébe kerül — mégis felmentjük őt, mert milliókért tette amit tett, a nép felszabadulásáért vállalta tíz ártatlan ember halálát is. Mondanunk sem kell, hogy az író, amikor 1948-ban megírta drámáját, azért fordult a történelmi allegóriához, hogy még szabadabban, még nyíltabban bemutathassa a háború után újjáéledő fasizmus, a gyarmati francia politika igazságtalanságának kendőzetlen arculatát, és az e politika megtestesítőinek aljasságáról, embertelenségéről egyetlen rántással dobja le a leplet, — vigyázzatok: Izquierdó és az újfasiszták semmiben sem különböznek egymástól, egy töröl metszett gazemberek valamennyien. Hegy Robles-nek mennyire sikerült szándékát kitűnő művészi eszközökkel megvalósítania, és hogy mennyire sikerült színházunknak Robles drámáját hűséggel és politikai mondanivalójának megfelelő nyíltsággal és őszinteséggel bemutatnia, — arra a premier közönsége egyöntetű választ adott az előadásvég kitörő tapsviharával. Ilyen egyértelmű véleménynyilvánításra talán csak az elmúlt évad „Ilyen nagy szerelem” bemutatóján, és azt megelőzőleg az „Optimista tragédia” premierjein emlékezünk, és ehhez csak azt kell még kötelezően is hozzátennünk: már vártuk, hogy mikor lép a közönség elé társulatunk ilyen darabbal, és ennyire megvalósított művészi igénnyel. Ha a rendezést (Máté Lajos főrendező munkája) vizsgáljuk, Robles elképzelésének — az a- dottságok különböző oldalait is tekintve — megvalósulását megállapíthatjuk. Végre — áltlánosság- ban — mentes volt ez a darab az előző egynéhánynál tapasztalt 6zereposztási tévedésektől, minden szereplő a helyén volt, színéA Békés megyei Iparcikk Kis-i kereskedelmi Vállalat dolgozói a I múlt évi munkaversenyben sok | helyes kezdeményezést és munka- módszert alkalmaztak. Az idén az MSZMP Központi Bizottságának és a SZOT felhívására itt is ismét szocialista munkaversenyt kezdeményeztek, amelyben a dolgozóknak mintegy 95 százaléka párosversenyben vetélkedik egymásul. illetve egyéni felajánlást tett. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére, vagyis új kereskedelmi formában működő egységek kialakításához körülbelül hétezer óra társadalmi munkára tettek vállalást. Ennek értéke 50 ezer i szi alkatának jól megfelelő figura megformálását kapta feladatul. A király nevében bemutatója fényesen igazolta azt az egyszerű szabályt, hogy a jó szerep- osztás már többé-kevésbé képes kivívni a sikert is. Ezt persze felesleges emlegetnünk, ezt nagyon jól tudja mindenki, és bízunk abban, hogy most már mind ritkább lesz az üyen vagy olyan o- kok miatt erőltetett szereposztást tévedés, mert ilyesmire valóban nincs szükség, es a művészi igény is tiltja. Nem szükséges sokáig időznünk a darab méltatásánál, egyetlen szó kifejezheti az általános véleményt: — kitűnő. Az előadás jól hangsúlyozza a politikai mondanivalót — mely most, az emlékezetes algíri újfasiszta események után Robles szándékát még jobban aláhúzza, de érezhető tisztasággal csendül fel a komor, tragikus események sodrából egy o- lyan magával ragadó, mély költői- ség is, mélyet ritkáin élvezhet az ember. A majdnem tökéletes szereposztás igazán kiváló alakításokat produkált, vagy inkább: biztosította ezek lehetőségét. Monserrat és Izquierdó az iszonyú drámai feszültség két fő pólusa, ez a két szerep méltó megformál ókra talált Szoboszlay Sándor és Major Pál személyében. Szoboszlay elemi erővel érzékeltette a rettenetes lelki vívódással birkózó, de hitét soha el nem vesztő fiatal tiszt utolsó óráit, de hallgatása is nagy erőt sugározott, és beszédes volt. Major Pál Izquierdó alakíHUSZONÖT HÁZIASSZONY látogatott el hétfőn Békéscsabán a Kötöttárugyárba és a Forgácsoló Szerszámgyárba. A háziasszonyok klubja és a nő tanács szervezésében első alkalom volt ez, hogy kollektiven meglátogatnak egy üzemet olyan asszonyok, a- kik még soha nem jártak üzemben. A Forgácsolóban megcsodálták a korszerű gépeket. Beszélgettek az itt dolgozó nőkkel, akik kivétel nélkül könnyebb beosztásban dolgoznak. Megnézték az ipari tanulók munkáját. Képzésükkel igen sokat törődik az üzem vezetősége. Meggyőződtek a dolgozókról való gondoskodásról is. látták az ízlésesen berendezett, ebédlőt és több más létesítményt. a kötöttárugyárba is nagy örömmel látogattak ed. Itt I különösen a tisztaság, az egész- I séges környezet tetszett a háziforintnak felel meg. Ebből jelentősen kiveszik részüket a KISZ- fiatalok is. A gyulai KISZ alapszervezet tagjai 760, a békéscsabai KISZ-szervezet tagjai pedig 500 órának megfelelő társadalmi munkát ajánlottak fel. Az idei munkaversenyben a terv túlteljesítése mellett a költségek csökkentésére is nagy gondot fordítanak. A vállalásokat mindenütt lelkes hangulatú termelési tanácskozásokon tették. A szocialista brigád címért az idei első félévben három brigád versenyez egymással. Ebből kettő a Békéscsabai Műszaki Boltban, egy pedig a Sztálin úti Ruházati Áruházban. tása sokrétű, és egy sor kitűnő eszközt, módszert jól használ fel, hogy a hódító embertelenségét, cinikus aljasságát tükrözze, láttassa. Izquierdó nagy és nehéz szerep, a dráma három felvonásának jelenetsorait ő tartja ösz- sze, ő hajtja, pergeti s feszíti a húrt, majdnem pattanásig. Major alakítása méltó eddigi csabai sikereihez. A színlap szerinti sorrendet be nem tartva kell elsőnek ezután Körösztös István (a kereskedő) és Szkmka Márta (az anya) alakítását kiemelnünk. Mindketten drámai erővel, átéléssel formálták meg alakjaikat. A többi szereplő közül Győrvári János (a színész) a kivégzése előtti jelenetben nagyszerű. Forgács Kálmán (a fazekas) élethű egyszerűséggel játszotta az elnyomás ellen lázongó, és a nép szabadságáért még ilyen borzalmas módon is halni kész szegény mesterembert. Tetszett még Balia Olga (Elena), Nagy István (Pater Coronil), Rajna Mihály (Morales), Köti Árpád (a paraszt). Kár, hogy Kiszely Tibor (Ricardo) igen fontos szerepét minden különösebb átélés nélkül, csupán felszínes külsőségekre é- pítve akarta megoldani, és emiatt néhány fontos jelenetben é- rezhetően fellazult a konfliktus megrázó mélysége. Gyimesi Tivadar, Zeke László, Radó László, Gyurcsek Sándor és Gábor Magda is hozzájárultak a sikerhez. A díszlettervező Fehér Miklós és a vendég jelmeztervező Schäffe r Judit munkája dicsérendő, az e- lőadás nyeresége volt. SASS ERVIN rálták a gyár készítményeit, a szebbnél szebb kötött pulóvereket, kabátkákat, gyermekholmit. S mivel a gyár vezetősége megengedte, valóságos divatbemutatót tartottak a kötött holmikból. Sorra próbálták fel a legszebb darabokat Csupán egyet sajnáltak, s ezt szóvá is tették, hogy mindezt az üzletekben nem láthatják és nem vásárolhatják meg. A háziasszonyok meglátogatták az üzemi bölcsődét és napközi otthont, ahol a dolgozó nők gyermekeire vigyáznak. Nagyon tetszett itt is a ragyogó tisztaság, a gondos orvosi felügyelet, az apróságokkal való szerető bánásmód. Az ebédlőben megismerték az üzemi étkezést, ugyanis itt ebédeltek, s kivétel nélkül mindnyájan dicsérték az ételeket. Többen megjegyezték, hogy otthon sem főznek jobbat. A KÜLÖNBÖZŐ szociális juttatások elismerése mellett meglepődtek azon a messzemenő gondoskodáson, amit a nők iránt tanúsít a gyár vezetősége. Az üzemben külön harisnyaszemfelszedő dolgozik, s tervezik, hogy kozmetikust és női fodrászt is biztosítanak, hogy az üzem nődolgozói munka után csinos frizurával, ápolton lépjenek ki a gyárkapun. A GYÁR DOLGOZÓI is örömmel fogadták az őket látogató háziasszonyokat és ezt a hangoshíradón is tolmácsolták. Az asszonyok ebéd után elmondták tapasztalataikat a gyár vezetőségének, s a legnagyobb elismeréssel adóztak a dolgozókról való gondoskodásról. Hasznos volt ez a látogatás és bizonyára követi az elsőt a többi is. Kasnyik Judit Háziasszonyok látogatása az üzemekben asszony okinak. Női szemmel bíFigyelemre méltó munkaversenyt kezdeményeztek a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói A SZOVJET FILM ÜNNEPÉNEK lemutatói Kezedben az élet A történet néhány évvel ezelőtti, igaz eseményt elevenít fel mély drámaisággal és hitelességgel. Kurszk városában sok évvel a háború befejezése után földalatti lőszerraktárra bukkantak. Az egyik bomba felrobbant, és két halálos áldozatot követelt. Ebből a nagyon szomorú valóságból írták film-forgatókönyvüket Agranovics és Szahnyin írók. Rendkívüli erővel idézik fel a válságos órák levegőjét. Klara Lucsko és Oleg Sztrizsenov remek színészi alakítása mellett jelentős szerepe van Marina Sztrizsenovának, aki az életben is és a filmen is Sztrizsenov felesége. Rizsov operatőr szép képei és Karavajcsuk kifejező muzsikája fokozza a film hatásosságát. (Bemutatja a Szabadság filmszínház,) A béke első napja A sokat sejtető cím valóban felejthetetlen perceket i- déz, egy csodálatos szerelem szívszorongató kibontakozását és tragikumát, az é- let legszebb óráiban, a béke első napján. A háború apokaliptikus látomása látja meg először Ólját, a kis, törékeny, fekete szemű, Gioconda-mosolyú egészségügyi nővért. És az éjszaka csendje már a kis német városka utcáin kiséri őket, hallgatja terveiket, jövőbe néző vágyaikat. A fiaaki Ólja karjaiban búcsúzik el az élettől. A film írói: Rúd- nyeva és Olasnszkij, rendezője Szegelj, a- ki Kulidzsanov társrendezője volt a Múló évek című, a brüsszeli világkiállításon díjjal kitüntetűnöben van, a legyőzőitek vállalták a teljes megadást, s már csak az esztelenek védekeznek. A kis város középkori székesegyháza előtt, a nagy téren, kezében fehér zászlóval, Platonov hadnagy fegyverletételre szólítja fel a templomba menekült németeket. Egy SS-tiszt még utolsó sorozattal válaszol, de katonái elrántják a géppuska mellől. Röviddel ezután a templom előtti tér néma tanúja lesz a lefegyverzésnek, de a fanatikus tiszt e- gérutat nyer. Este — az első békés estén — bensőséges ünnepségen találkoznak a győztes szövetségesek. Platonov hadnagy itt tál hadnagy Lenin, grádból szakadt ide, az egyetem katedrájáról, Ólja pedig csak most kezdené meg egyetemi tanulmányait. Mindketten tudják: a történelem nagy napja, a béke első napja aző sorsukban is fordulatot jelent. A megtalált élet és a fellobbanó szerelem mámorát érzik. És másnap? Platonov , hadnagy barátja, Ólja ezredtársa elmeséli, hogy ő régen szereti a fiatal lányt, s úgy tekinti őt, mint menyasszonyát. Platonov autóba ül és elhatározza, többé nem tér visz- sza. De a sors másképpen dönt: a város határán bujkáló SS- tiszt golyója halálra sebzi a fiatalembert, tett film forgatásánál. „A béke első napja” a szovjet film klasszikus hagyományait folytató, modern művészi eszközökkel élő alkotás, amely a mai szovjet filmgyártás jelentős műve. írói és rendezője nagy emberszeretettel rajzolták meg hőseiket, lírai képsorokkal illusztrálták az ébredő, bensőséges szerelmet. A filmen egyben végigvonul az intő jel: a háború igazi végét nem egyedül a fegyverletétel jelenti. Eszünkbe jutnak a halhatatlan Julius Fucik szavai: „Emberek, szeretlek benneteket, legyetek éberek.” (Bemutatja a Brigád filmszínház.)
