Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

2 KÉPÚJSÁG I960, február 18., csütörtök A „megfélemlítés hadgyakorlata“ Közép-Amerikában Moszkva. (MTI) A Szovjet szkij Plot című lap keddi száma- _ ban J. Andrejev megjegyzések et fűz ahhoz a tényhez, hogy az amerikai haderő, hadiflotta és légierő a közeljövőben több r gyakorlatot tart Közép-A meri kában, így Panama és Porto Rico térségében. Szovjet államférfiak Észak-Dakota államban Bismarck (TASZSZ) A szovjet államférfiak küldöttségét, amely D. Sz. Poljanszkijnak, az OSZSZSZK Minisztertanácsa el­nökének vezetésével körutazá­son van az Egyesült Államokban, Észak-Dakota Államban Bis­marckban John Davis, az állam kormányzója fogadta. Poljanszkij hétfőn nagyszabású saj tóértekezletet tartott. Este Da­vis kormányzó fogadáson látta vendéglő a szovjet államférfiakat. A fogadáson a kormányzó és Pol­janszkij mondott pohárköszöntőt. — Teljességgel nyilvánvaló, hogy a küszöbönálló „megfélemlí­tő” hadgyakorlatok célja: nyomást gyakorolni Közép-Amerika népei­re, amelyek állást foglalnak az amerikai monopolisták uralma el­len — írja a lap. A Dominikai Köztársaság belügyeibe való dur­va beavatkozás, amelyet az ame­rikai haditengerészet a napokban követett el, ismét megmutatta a gyarmatosítók igazi céljait. Szá­mukra teljességgel megfelelőek a dominikai nép hóhérához, Trujil- lóhoz hasonló diktátorok. Nem csak dollárokkal, hanem szuro­nyokkal is támogatják a vérengző diktatúrákat. A lap hangsúlyozza: Maguk az amerikai hivatalos körök is beis­merik, hogy a hadgyakorlatok éle nem kis részben Kuba ellen Irá­nyul. — Amint az utóbbi időben a gyakorlat mutatja, az USA bizo­nyos körei nem akarnak lemon­dani a fenyegetések és az erőszak politikájáról, továbbra is „döntő érvként” használják fel a hadi­flottát és a hadsereget annak bi­zonyítására, hogy az amerikai mo­nopóliumoknak „jogukban áll” a latin-amerikai népek kirablása. Az ilyen politika gyarmatosító- lé­nyegét semmiféle diplomáciai mesterkedéssel, hamis békeszó­lammal nem lehet eltitkolni — ál­lapítja meg a Szovjetszkij Biot. A New York Herald Tribu- .jjj. ne Eisenhower dél-amerikai látogatásáról London. (MTI) Eisenhower ^csillapító” célú latin-amerikai útja közvetlenül Mikojan nagysi­kerű kubai látogatása után aggo­dalmas hangú önbírálatra hangol­ta az amerikai sajtó egy részét. A New York Herald Tribune egyebek között ezeket írja: Eisenhower elnök olyan időben indul Dél-Amerikába, amikor az Egyesült Államok ottani tekinté­lye mélypontra süllyedt és a Szov­jetunió gazdasági tevékenysége tetőpontjára emelkedett. Kevés a­vekben szórta a dollármilliárdo- kat a volt ellenség — Németor­szág, Olaszország és Japán — rombadőlt gazdasági életének fel­építésére, de hátat fordított szö­vetségeseinek a nyugati féltekén. Dél-Amerikában úgy érzik, a nyu­gati világ fő gazdasági hűbérura: az Egyesült Államok nem képes támogatni gazdasági törekvései­ket és ezért a latin-amerikai ál­lamok a Szovjetunióhoz fordul­nak kereskedelmi kapcsolatokért és segélyért. (MTI) Eisenhower dél-amerikai ^ útja elé Washington (MTI) Mint a Reu­ter jelend, Washingtonban köz­zétették a hamarosan dél-ameri­kai körútra induló elnök úti prog­ramjának részleteit. A program szerint Eisenhower Brazíliába, Argentínába, Chilébe és Uruguay­ija látogat el, és beszédet mond az említett államok kongresszu­sában. A program összeállítói minden­esetre ügyeltek arra — jegyzi meg a Reuter —, hogy a tíznapos, ösz­szesen 15 000 mérföld hosszú út­ján Eisenhowemek maradjon ide­je arra, hogy golfozzék és szivár­ványpisztrángra halásszon. Ezek az „események” külön pontként szerepelnek az amerikai állam­férfi útiprogramjában. Eisenhower egyébként a jövő hétfőn indul el dél-amerikai út­jára. (MTI) A szovjet államférfiak küldöttsége Washingtonban Washington (TASZSZ) A szov­jet államférfiak amerikai látogató körúton lévő küldöttsége Pol­janszkij, az OSZSZSZK miniszter- elnöke vezetésével 16-án Bismarck bői Washintongba érkezett. A vendégeket a repülőtéren Davis, az amerikai külügyminiszter eu­rópai ügyekkel foglalkozó helyet­tese, Menysikov szovjet nagykö­vet és több más személyiség fo­gadta. (MTI) Előkészítik a Szovjetunió 15-20 éves gazdaságfejlesztési távlati tervét Moszkva. (TASZSZ) A Szovjet­unió Állami Tervbizottsága a szovjet népgazdaság 15—20 éves általános fejlődési távlatainak ki­Idín zi-äsädik a inadat—kínai kuthnátís cgyütttHukädis képzőművész és három táncok­tató. Ugyanakkor harminctagú magyar ének- és táncegyüttest lát vendégül a Kínai Népköz- társaság. Az együttes hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulójára, az évforduló kínai ün­nepségeire utazik távol-keleti barátainkhoz. Két magyar író, egy népművelési szakember és egy iparművész is ellátogat Kí­nába. A munka terv alapján sor kerül színdarabok, operettek, zenei műsorok bemutatására, irodalmi művek fordítására mindkét országban, s megálla­podás történt a két írószövetség és a művészeti szövetségek köz­vetlen kapcsolatainak kiépítésé­re is. Magyar és kínai filmesek kölcsönös tanulmányútján kívül sor kerül a Magyar Rádió és Televízió küldöttségének négy­hetes kínai útjára is. A magyar közönség kiállításon ismerked­het meg a nagy múltú kínai népművészet és iparművészet termékeivel, a kínai közönség pedig dokumentációs kiállításon láthatja szabadságunk eddigi ti­zenöt esztendejének sokasodó eredményeit. (MTI) A magyar—kínai kulturális egyezmény idei munkaterve sok jelentős eseményt, cserelá­togatást ígér. A munkaterv a- lapján oktatási szakembereink tanulmányozzák a kínai okta­tási reformot, s a gyermek-, if­júság- és családvédelem rend­szerét. szervezetét. Hegedűmű­vész-zenetanár két éven át ta­nítja majd az egyik kínai zene­iskola növendékeit. Most itt ta­nuló ösztöndíjas egyetemi hall­gatókhoz és aspiránsokhoz idén újabbak csatlakoznak és kezdik meg tanulmányaikat egyete­meinken. Kína gazdag művészetét több szólista, együttes és kiájlítás is­merteti a magyar közönséggel. A magyar népdalgyűjtés mód­szereit zenei szakember tanul­mányozza majd, aki rész vesz a jubileumi Erkel-ünnepsége- ken is. Hasonló tanulmányútra jön Magyarországra egy kínai dolgozásával foglalkozik. A mun­kába bekapcsolódnak a szövetsé­ges köztársaságok tervbizottságai, a Szovjetunió minisztériumai, a Szovjet Tudományos Akadémia, a tudományos és a kutató, vala­mint a tervező intézetek, az or­szág legtekintélyesebb tudósai és gyakorlati szakemberei. Az általános távlati fejlesztés legfőbb problémái közé tartozik a Szovjetunió teljes villamosítása, a vegyiipar jelentőségének nagyará­nyú emelése, a termelési folyama­tok komplex gépesítése és auto­matizálása, a termelőerők ésszerű elhelyezése, a természeti és mun­kaerőtartalékok hatékony felhasz­nálása. Ezeket a kérdéseket kü­lönleges rendeltetésű bizottságok tanulmányozzák. (MTI) Az NDK Külügyminisztériumának tiltakozása az ország légiterének megsértése miatt Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság Kül­ügyminisztériuma kedden kiad ott nyilatkozatában tiltakozik amiatt, hogy egy Nyugat-Német ország felől érkezet lökhajtásos repülőgép megsértette a Német Demokratikus Köztársaság lé­giterét. Az ismeretlen típusú és nemzetiségű repülőgép kedden délelőtt Hannovertől délkeletre 4000 méter magasságban 90 ki­lométernyire behatolt az NDK légiterébe. Az ország területe felett végrehajtott 15 perces repülés után a gép Nyugat-Né- metország irányába távozott. (MTI) merikai hiszi, hogy Eisenhower lá­togatása visszafordíthatná az ese­mények mostani kedvezőtlen irá­nyát, az Egyesült Államok latin­amerikai népszerűtlenségének o- kai között szerepel a sértett önér­zet. Nem felejthetik el, hogy az u- tazás ötlete csak elkésve, más, tá­volabbi utazások után született és hogy az elnök csak tanácsosainak ismételt sürgetésére határozta el magát az útra. A meglátogatandó államok elnökei bizonyára nyíl­tan közlik maid Eisenhowerrel főbb panaszaikat, amelyek közül az egyik legsúlyosabb, hogy az Egyesült Államok az elmúlt é­Az ENSZ fegyverszüneti vegyesbizottsága elítélte Izraelt Damaszkusz (Reuter—AFP) A sziriai hadsereg szóvivője közölte, hogy az ENSZ fegyverszüneti vegyeebizottsaga ülést tartott. Az ülésen elitélték Izraelt Szíria légiterének megsértése és a de- ntíütarizált övezet egyik községének megtámadása miatt. Egyidejűleg elha­tározták, felszólítják Izraelt, számolja fed a kérdéses övezetben elhelyezett katonai állásait, vonja vissza fegyve­res erőét és a jövőben tartózkodjék az »rab lakosság veszelyeztetésetől. Az ülésen Izrael képviselője nem vett részt, A lyukas fasék C írni már nem tudott, els irta minden könnyét. Csak ült, ült, ölében fogta a nagy fazekat és nézett maga elé. Nem hallotta a szomszéd asszonyok vigasztaló szavát. — A világ el­süllyedt körülötte, csak a fazék, a nagy fazék... — dobolt az agyá­ban szüntelen. Oda van a büszkesége, a harminc literes mosófa­zeka. Ilyen nem volt a tanyában senkinek, csak neki és meet oda van, kilyukadt két helyen is. Mi, gyerekek is ott lábatlankodtunk, nevetgélve dobáltuk romgylabdánkaf a cselédház előtti kis udvaron. Édesanyám ránk szólt. — Csend legyen! Láthatjátok, Ilon nénéteknek milyen nagy bánata van. Én nem értettem, mit siratnak azon a fazékon annyira! *■ Kilyukadt és kész! Honnan tudhattam volna, hogy egy szegény zseHérasszonynak évekig kell gyűjtögetni, koplalni egy ilyen nagy fazékra? Édesanyám és a többi asszony azonban tudta, milyen nagy sze­rencsétlenség ez, s miközben együtt sírtak Ilon nénivel, a maguk szegénységét is siratták. Ez a történet jutott eszembe most, amikor a napokban Békés­csabán összetalálkoztam Ilon nénivel. Ilon néni azóta már nagy­mama lett, megöregedett és bármilyen furcsán hangzik is... sokkal fiatalabb, mint akkor régen volt. Emlékszem, akkor régen ő is, mint a legtöbb zsellérasszomy, gömyedten járt, és az agyonfoltozott, színehagyott szoknyák, blú­zok bizony nem fiatalították meg sem őt, sem a többi asszonyt. És most? Frissen, fiatalosan lépeget, kihúzza magát, lábán fekete bundacipő, nagyon jó sötétkék télikabátja van, és hatalmas cso­magokat cipel. Egyre közelebb kerülünk egymáshoz, gondolkozom: ki lehet, nagyon ismerős, de nem tudom, hol találkoztunk. Peda­gógus? Tisztviselő?... Nem tudom! Már egyvonalba érünk, látom, szemében öröm csillog, egész arcát elönti a mosoly és felkiált! Marikám! Ugye te vagy az? I gén, én vagyok, de ne haragudjon kérem, nem tudom, 1 hogy ön... — Ilon néni vagyok! Hát nem emlékszel? Együtt laktunk Tar- hosnál, egy konyhán! Igaz, hogy kislány voltál, de én megismerte­lek. Túlestünk a viszontlátás első örömén, és miután van időnk a vonat indulásáig, beülünk egy cukrászdába, és az életünkről be­szélgetünk. — Én, Marikám már 1950 óta tsz-ben dolgozom. A fiam, Sanyi, tanító, a felesége tisztviselő. Ilcmék velünk együtt dolgoznak a csoportban. Mind a két gyereknek van szép háza, nekünk is van. Igaz, nem olyan szép divatos, kétszoba-konyha melléképületekkel, de nekünk mór úgy is megfelel. Nem azért mondom, nem szeretek én dicskedni, de megvan mindenem, ami egy házhoz kell. Hanem most nagy bajban vagyok. Tudod, a tavasszal elhatároztam, hogy zárszámadás után kicserélem a hálószobabútoromat. Ki is cserél­tem. Nagyon szép az új bútor, csakhogy én elképzeltem már előre hozzá az új szőnyegeket, függönyöket is. Hát azt hiszed, kapok olyat, amilyet akarok? Se itt, se Orosházán nem találtam! — Hogy milyet szeretnék? — válaszol kérdésemre. — Szép, nagy szőlőleveleset, ekrü színben, de nincs. Addig ilyet vettem — teríti elém az egyik csomagból a gyönyörű csipkefüggönyt. Majd kicserélem, ha kapok szőlőleveleset. egnyugtattam, hogy ez is nagyon szép, és közben, nem te­hetek róla... de egy régi függöny jelenik meg előttem, amit bizony krepp-papírból csináltak, és az Ilon néni ablakán volt..; akkor régen. Elmondjam ezeket a régi emlékeket, ne mondjam?... Nem mondtam. Ne haragudjon kedves Ilon néni, hogy itt mégis meg­említem, és tiszta szívből kívánom magának, hogy ezentúl már csak ilyen gondjai legyenek, mint az a csipkefüggöny. Szárai Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents