Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
BÉKÉS MEGYEI h Ára: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Mi épül Békéscsabán a községfejlesztés forintjaiból? — Elfogadta a tanácsülés ax 1960. évi köxségfejlesxtési tervet — átemelő építésére) 900 ezer, vízkár elhárítására 150 ezer forintot hagyott jóvá a tanácsülés. Ezenkívül a villanyhálózat további bővítésére 250 ezer, vásárcsarnok építésére* 300 ezer, az V. kerületi gyógyszer- tár építésére 2Ö0 ezer, parkosításra és egyéb városrendezésre pedig 280 ezer forintot költenek ebben az évben Békéscsabán a községfejlesztés címén befizetett forintokból. Autóbusz állomás építésére 90 ezer, autóbusz megállók létesítésére 50 ezer forintot fordítanak. A községfejlesztési tervben szerepel az 1919-es emlékmű felépítése is 280 ezen* forintos összeggel. A szabadtéri színpad építésére, a sportpálya felújítására 140 ezer, a már annyiszor kifogásolt állapotban lévő 101-es emlékmű rendbehozására 30 ezer forintot szavazott meg a hétfői tanácsülés. Csak a jelentősebbekről szóltunk itt. Hosszan lehetne sorolni mindazt, amit a községfejlesztési tervben rendezni akar a városi tanács, mint ahogyan a járdaépítést is, melyre ebben az évben egymillió forintot költ a város vezetősége. Mindez — vagyis 9 500 000 forint — egyetlen év alatt, az egész város lakosságának hasznára, javára. Egyperces interjú A telefonról Szobánkban hirtelen felberreg a telefon, felvesszük és a beszélgetés közben egyszercsak megszólal egy bájos női hang: — Kérem a beszélgetést; befejezni, vidéknek kapcsolom. S mit teszünk erre? Hol dühösen, hol semmit sem szólva letesszük a Icagylót és öt perc múlva újra tárcsáznunk.... ha jön a vonal. Most a Szegedi Postaigaz- i gatóság békéscsabai műszaki lei- i reiideltségét kerestük fel, hogy ! néhány kérdésünkre válaszolja-! nak olvasóinknak: a telefonról. — Hány készülék van Békés tesítésére. Sajnos negyedévenként viszont csak 3—4 kérelmet tudunk kielégíteni. — Mi ennek az oka? — Elsősorban a hálózat telítettsége. De remény van arra, hogy az ötéves terv folyamán a hálózat-fejlesztés is megtörténik. Ezzel elérjük, hogy azon a részen, ahol valóban kevés a készülék, így például az új településeken, több egyéni készüléket is fel tudunk szerelni. Most például sem a Bánszki utcai, sem a Szik-téri településen új készülék bekapcsoFebruár 15-én, hétfőn a késő délutáni órákig tanácskoztak Békéscsaba városának tanácstagjai. Amint keddi lapunkban ismertettük, elsőnek a termelőszövetkezetek megszilárdításáról szóló munkatervet, s az abból adódó sokrétű tennivalókat vitatták meg a tanácstagok. Ezt követően — mint második napirendi pont — került megvitatásra a tanácsülés elé az 1960. évi községfejlesztési terv. A tervről először is annyit, hogy a községfejlesztési tervet alapos és körültekintő vita után a tanácsülés jóváhagyta, elfogadta. A jóváhagyott községfejlesztési terv összege kereken 9 500 000 forint. Érdemes azonban azt is közelebbről megnézni, hogy mire szándékszik a városi tanács költeni az említett 9 500 000 forintot? A rendelőintézet bővítésére 500 ezer forintot költenek ebben az évben, hozzájárulásként. Az V. kerületi iskola építéséhez szintén hozzájárulásként 300 ezer, a 8. számú általános iskola bővítésére *100 ezer, és a többi iskolák bővítésére 130 ezer forintot tervezett a városi tanács a községfejlesztés forintjaiból. Óvoda építésre 300 ezer forintot költenek. A Gábor Áron utca aszfaltozására 1150 ezer, a Mednyánszky utca aszfaltozására 500 ezer, a Tinódi utca szélesítésére 60 ezer, az Urszínyi Dezső utca kövezésére 100 ezer, az Adv Endre utca kövezésére 60 ezer, a Lancsési utca aszfaltozására 100 ezer, a Tompa utca kövezésére 300 ezer, a Szabolcs utca aszfaltozására 60 ezer, a Szamuelly utca megnyitására 40 ezer forintot szavazott meg a tanácsülés. A Treíort utcai árokfedésre (több éves óhaj) 600 ezer, a fürdő fejlesztésére 500 ezer, belvízvédelemre (I—V. és a VI. kerületi vízcsabán? — Jelenleg 2130 készüléket tartunk nyilván. Az emelkedés körülbelül 60—70 darab évenként. — Mennyien kérelmeznek készüléket? —r Pontos számadatot nem tudunk mondani, de havonta 8—10 kérelem érkezik be új állomás látására nincs lehetősék. * — Békéscsabán miért nincs nyilvános telefon? — Ennek több óka van. A felszabadulás után három helyen is szereltünk fel készüléket, de néhány ismeretlen megrongálta azokat, leszagatták a telefonkagylót, elvitték a telefonkönyvet és illemhelynek használták a nyi- vános fülkét. — Nem is létesítenek ezek szerint nyilvános állomást? — Dehogynem. Ha az igény ezt megkívánja. Azt hiszem, erre a feltételek már megértek, mert a posta este kilenckor bezár, utána egyedül csak a szálloda portájáról lehet, telefonálni. Sokszor bizony jó lenne egy nyilvános készülék. — Készülék rongálással találkoznak-e? — Sajnos igen. Különösen a vállalatok kezelésében lévő készülékekből évente 40—50 készüléket cserélünk ki, alkatrésztörés miatt. — Vidéken jelenleg min dolgoznak? — Most a mezőgazdaság átalakulásával egy időben sok termelőszövetkezetnek megnőtt az igénye a telefonkészülék iránt, sajnos ez akadályozza a szerelést, hogy a nagy távolság miatt hatalmas költségbe kerül egy-egy új állomás létesítése. tf>) 570 ezer forinttal jutalmazzák a kiemelt feladatokat legjobban végrehajtó állami gazdaságokat Az állami gazdaságokban a tavalyihoz hasonlóan, az idén is országos versenyt hirdetnek a legfontosabb feladatok megoldására. Az idén a kukorica- és az apróma gtermeszrtés, a gépek gazdaságos használata és a tejtermékek foko zása szerepel a központi versenyben. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága e versenyek jutalmazására 570 000 forintot fordít. A főigazgatóság és a MEDO SZ elnöksége javasolja a gazdaságok dolgozóinak, hogy egy mázsa szemeskukorica előállítására a gépesítés fokozásával és jobb mun kaszervezéssel a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb munkaórát fordítsanak. A gyümölcstermesztésnél a kifogástalan termékek arányának növelése a legfontosabb: el kell érni, hogy a termés nek legalább 60 százaléka exportképes legyen. Tehenenként 3300 liter tejhozam, tojótyúkonként 130 tojás a cél, és javasolja egy liter tej önköltségének 10 filléres csökkentését. A juhonkénti gyapjúhoz amoí 1960-ra 4,2 kilóban irányozták elő. A szorossal vett termelési feladatokon kívül aiz értékelésnél figyelembe veszik, hogy a gazda Ságokban kellő gondot fordítanak-e az épületek karbantartására, a majorságok csinosítására. Értékelendő versenypontnak javasolják a szakmunkásképzés és a tanulóképzés helyzetét, valamint a termelőszövetkezeteknek nyúj- , tott politikai és gazdasasi segítés mértékét (MTI) I A TESTVÉRHÉPEK ÉLETÉBŐL Jövedelemelosztás albán termelőszövetkezetekben Az új esztendő az albániai Supenza vidékén is vidám ünneppel köszöntött be: a jövedelemelo sztás ünnepével. A környék termelőszövetkezeti parasztsága jó munkát végzett az elmúlt mezőgazdasági évben és ennek eredményeként-gazdagabb termést taka- ríthatak be, magasabb jövedelemre tettek szert, mint az előző évben. A felső-gyoricai termelőszövetkezetben például egy munkaegységre készpénzben és különböző terményekben csaknem 200 lek jutott. Ebben a termelőszövetkezetben 1959-ben hektáronként 21 mázsás kukoricatermést takarították be és túlteljesítették a tervet az állattenyésztés Albán parasztok szerszámokat válogatnak az állami üzletekben. A vicishti termelőszövetkezet a vidék legfiatalabb termelőszö- szövetkezete: alig egy éves, ez volt az első jövedelemelosztás. Itt egy munkaegységre 170 lek jutott, ami szép eredménynek mondható az „Üj Élet” Termelőszövetkezet első évében. Elégedettek is a tagok, akik kezdettől fogva becsületesen dolgoztak, hogy mielőbb megerősítsék és állandóan fejlesszék fiatal közös gazdaságukat. Bizakodva tekintenek az 1960-as új esztendő elé, mert a közös úton szerzett első tapaszta lataák és az első jövedelemelosztás is azt bizonyítja, hogy ez az ú t vezet a falusi dolgozók anyagi és kulturális felemelkedéséhez. Megvolt a Jövedelemelosztás az „Üj Élet” Termelőszövetkezetben, Hekuran Sinani tsz-tag 123 000 lek készpénzt, 80 mázsa gabonát, külön jutalomként pedig (a tervezett hozam túlteljesítéséért) 400 méter textilanyagot és 78 kiló cukrot kapott. A eerencai termelőszövetkezetben újév napján tartották meg a zárszámadási közgyűlést. Az elmö ki beszámoló eredményekben gazdag mérleget terjeszthetett a tagság elé. Amikor néhány évvel ezelőtt ez a termelőszövetkezet megalakult, a közös állatállomány mindössze 50 számosállatból állt. Az állam segítségével, de elsősorban a tagok jó munkájának er edményeként évről évre fejlődött, a közös gazdaság. A vetésterületet 50 hektár parlagföld feltörésével növelték, létrehozták a tejgaz daságot, a sertéshizlaldát és több száz juhot vásároltak. 1959-ben kukoricából, a szövetkezet legjelentősebb növényi kultúrájánál túlteljesítették a tervet: az előirányzott 15 mázsa hozammal szemben egy hektárról 23 mázsát takarítottak be. A jó munka eredményeként egy munkaegységre 180 lek értékű termény és készpénz jutott.
