Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-10 / 34. szám
BÉKÉS MEGYEI H Ára: SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! I960. FEBRUÁR 10., SZERDA MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM A technika fejlesztői Sok olyan munkás, műszaki vezető található üzemeinkben, gyárainkban, aki állandóan kutatja, keresi annak lehetőségét, hogyan lehetne egy-egy gépet, berendezést tökéletesíteni vagy valamely munkafolyamatot megkönnyíteni. Gondolkodó emberek ok, a rejtett tartalékok feltárói, az újítómozgalom tagjai. Hol több, hol kevesebb fejtöréssel gyakran egész csodálatos dolgokat művelnek. S mindezt önként teszik, mert átérzik, hogy minden egyes újítás megalkotásával segítenek üzemüknek, munkatársaiknak. Az MSZMP VII. kongresszusán is sok szó esett az újítómozgalomról. Nem véletlenül. Ez a mozgalom jelentős részét képezi az egész népgazdaság további fejlődésének, a műszaki színvonal e- melésének. Egy pillanatra sem engedhető meg tehát, hogy ez a nemes mozgalom veszítsen lendületéből, tagjainak alkotását tespedtség váltsa fel. Ez elsősorban az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülését igényli. Ugyanakkor azt is, hogy olyan körülményeket teremtsenek számukra, a- melyben kibontakozhat, testet ölthet a sok hasznos elgondolás és ötlet. Megyénk tanácsi vállalatainál tavaly, háromnegyed év alatt sok újítás látott napvilágot. Ezek közül tizenhárom igen jelentős és figyelemre méltó. Gazdasági kihatásuk a becslések szerint meghaladja a 322 ezer forintot. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnél Povázsai Márton és Zsíros János a kanalas kotrógép áttételezési fogaskerekeinek kiküszöbölésére fordulatszámcsökken- tőt szerkesztettek. Ezt a kiváló újítást azóta már hat kotrógépnél alkalmazták — méghozzá sikeresen. Az anyagban és egyébben mutatkozó megtakarítás, a- mit az újítás alkalmazásával elértek, meghaladta az 52 ezer forintot. Érdemes volt gondolkodni, újítani. A vállalat is jól járt, az újítók sem bánták meg,' mert munkájukért több mint ötezer forintot kaptak kézhez. És még mennyien mondhatják el megye- szerte, hogy megérte a fáradozást, a kísérletezést, az olykor éjszakába nyúló órák töprengését az az öröm, amelyet akkor éreztek, a- mikor újításukat készen látták. Aki egyszer kedvet kap az újításhoz, nehezen hagyja abba. Szinte vérévé válik az örök kutatás, a jobbnak szüntelen keresése. Erre pedig bőven van most lehetőség, hiszen a gyáraknál, vállalatoknál készített újítási feladattervek mindenütt sok megoldásra váró dolgot tartalmaznak. Az Orosházi Faipari Vállalatnál többek között az idén szeretnék a „Jászárokszállási” típusú konyhabútor gyártásánál a komplex gépesítést megvalósítani. Ezzel, ha sikerül megoldani, sok kézi munkát iktathatnak ki, s így ebből a rendkívül keresett bútorfé- lesegből jóval többet gyárthatnak, mint korábban. Ehhez pedig jócskán elkel az ötletesség, annak kutatása, hogyan lehetne megcsinálni. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés újítási terve is sok figyelemre méltót foglal magában. Talán egyik legjelentősebb a sok közül az, miszerint a kemencékből a téglakihordást akarják gépesíteni. Aki dolgozott téglagyárban, jól tudja, milyen nehéz munka a téglakihordás, menynyire ki vannak téve a munkások a szervezetüket károsan é- rintő nagy hőingadozásnak is. Minden elismerést megérdemelnek majd azok, akik — munkájuk mellett — újításaikkal megpróbálkoznak a régi módszerek megváltoztatásával. Az újítók bátorítása, ügyeiknek gondos intézése nem pusztán gazdasági és adminisztrációs munkát jelent. Politikai kérdés is ez. Olyan mozgalomról van szó, amelynek tagjai tetteikkel igazolják nap nap után azt, mennyit tesznek azért, hogy még előbbre juthassunk. Fock Jenő el\$árs, az MSZMP VIÍ. kongresszusán elhangzott beszédében sok figyelmet szentelt az újítómozgalomnak. „A műszaki színvonal emelésének — mondotta — fontos té-, nyezője a dolgozók részvétele az újítómozgalomban. Űjítómozgal- munkban — amely a munkaverseny szerves része — a dolgozók alkotó kezdeményezése, az egyéni és a társadalmi érdek egysége nyilvánul meg... A gazdasági vezetők ismerjék fel az újításokban a dolgozók gazdag tapasztalatait, azt a jelentékeny erőt. mely előbbre viszi fejlődésünket. Becsüljék és tiszteljék a dolgozók önként vállalt többlet-erőfeszítését, mely az egész nép életének javítására irányul”. Megszívlelendő szavak- ezek. Ha ezek szellemében cselekszik mindenki, akinek valamilyen köze van az újítómozgalomhoz, akkor megyénkben is sokasodni fog a technika fejlesztőinek száma. A béke fenntartása és megszilárdítása a Föld minden népének közös ügye mondotta Hruscsov elvtárs a moszkvai olasz nagykövetség fogadásán Moszkva (TASZSZ) Gronchi köztársasági elnök az olasz nagy- követségen Vorosilov tiszteletére adott fogadáson mondott beszédében kijelentette, az olasz kormánynak és neki az a szándéka, hogy „ezzel a látogatással kidomborítsuk Olaszországnak azt a meggyőződését, amely szerint új és gyümölcsözőbb kapcsolatokat kell kifejleszteni a Szovjetunióval, s ennek előmozdítására O- laszország őszintén hajlandó is”. „Azt kívánom — mondotta —, a Szovjetunióban való látogatásomat követő események korunk történelmében ne egyszerűen úgy szerepeljenek, hogy az Olasz Köztársaság elnöke látogatást telt O- roszországban, hanem úgy, mint a gyümölcsözőbb olasz—szovjet kapcsolatok kezdete”. Gronchi elnök kifejezte azt a reményét és óhaját, hogy látogatása „ne szorítkozzék csupán az olasz—szovjet viszony megjavítására, hanem segítse elő a Szovjetunió és az egész Nyugat kapcsolatainak javulását is”. A fogadáson Hruscsov is megjelent és válaszában kijelentette: Osztja Gronchi elnöknek azt a véleményét, hogy szükség van a nak felszámolása, a német békeszerződés megkötése, s ennek alapján a Nyugat-Berlin- ben bevezetett megszállási rendszer megszüntetése. — El kell ismerni és jóvá kell hagyni a- második világháború után végbement változásokat — folytatta Hruscsov —, alá kell írni a békeszerződést Németországgal és ezzel együtt meg kell oldani a berlini kérdést. Mi éppen arnemzetközi kapcsolatok javulásé- j ra törekszünk és ezért javasolra. Valóban van is javulás e kapcsolatokban — hangsúlyozta. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy meg kell oldani a vitás kérdéseket. — Véleményünk szerint — folytatta — elsősorban olyan kérdéseket kell megoldani, mint a második világháború maradványaiAz adófizetési terv teljesítéséről és a szeghalmi járási tanács v. b. munkájáról tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A csehszlovák népgazdaság sikerei 1959-ben A Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal közzétette jelentését a népgazdaság 1959. évi fejlődéséről. Az ipar 101,9 százalékra teljesítette termelési tervét, 10,9 százalékkal termelt többet, mint 1958-ban. A termelőeszközök gyártása 13 százalékkal, a fogyasztási cikkeké nyolc százalékkal nőtt. A nagyobb termelés kétharmadrészben a termelékenység 8 százalékos növekedésének az eredménye. Leggyorsabban a csehszlovák ipar legfontosabb ága, a gépipar fejlődött. A nehézipari termelés 10 százalékkal, az általános gépiparé 18 százalékkal emelkedett. A csehszlovák mezőgazdaság jelentős sikereket ért el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. A szocialista szektor az év végén a termőföld 84,4 százalékára terjedt ki. A dolgozók havi átlagos bére 1305 korona volt. Az év folyamán 76 000 új lakás készült el. Csehszlovákiának 1959. végén 13 603 000 lakosa volt. (MTI) Tegnap — kedden — délelőtt kilenc órakor ismét ülésezett a megyed tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként az 1959. évi adóbevételi terv teljesítés és az ez év első negyedévi adófizetés körüli tennivaló került megvitatásra. A megyei tanács v. b. pénzügyi osztályának jelentése alaposan taglalta a múlt évi jó munka kiváló eredményeit. A végrehajtó bizottság örömmel vette tudomásul, hogy 1959-ben a megye minden járása és városa teljesítette adófizetési tervét. S ami különösen örvendetes: a múlt év mindegyiK negyedévében kü- lön-külön is teljesítették a járások és a városok az előirányzott adófizetési tervet. A múlt évi jó eredményeket követően azonban jelenleg nincs minden rendben az ez év első negyedévi adófizetés körül. Ez a- zonban nem a pénzügyi osztály hibájának tudható be, hanem annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása közepette a legtöbb járási, községi tanácsoknál már több hét óta szövetkezeti problémákkal foglalkoznak a pénzügyi emberek. Sőt sok helyen túlságosan is igénybe vették őket. Ez a magyarázata annak, hogy a házadó kivetése — különösen a mezőkovácsházi járásban — nem történt meg. Több községben még az előkészületeket sem tették meg. i kotják majd. két—két. és fél hónap alatt a megyében sokat léptünk előre a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Az így kialakult új helyzet sok tekintetben megváltoztatja tanácsi pénzügyi apparátus munkáját. Vagyis csökkenti a pénzügyi csoportok feladatait. Ugyanakkor termelőszövetkezeteink várják a jól képzett pénzügyi szakembereket. Ezért a községi, a járási tanács pénzügyi csoportjaitól többen azt kérték, hogy1 termelőszövetkezetekbe mehessenek dolgozni. Jelenleg 27 pénzügyi dolgozó ilyen irányú kérelme van a Pénzügyminisztériumban. Ezt követően Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke összefoglalta az első napirend vitáját. Ugyanakkor arra kérte a pénzügyi osztályt, hogy az új helyzetnek megfelelően ugyan, de mindent tegyenek meg az ez évi adófizetési tervek teljesítéséért. Rövid szünet után került sor a | szeghalmi járási tanács végrehajtó bizottság munkájának a meg- j jünk vitatására. juk, hogy szüntessék meg Nyu- gat-Berlinben a megszállási rendszert. Konstruktív javaslatokat terjesztettünk elő, amelyeket helyesnek tartunk, más reális javaslatokat mi nem látunk — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. A Szovjetunió és Olaszország i viszonyáról szólva Hruscsov megelégedését fejezte ki, hogy most már jelek mutatkoznak arra, általánosan megértik a kereskedelem fejlesztésének fontosságát. — Ez egészséges alap — mondotta. — Fejlesszük a kulturális kapcsolatokat is, biztosítsuk az olasz és a szovjet emberek nagyobb arányú közeledését, hogy jobban megismerjék egymást és akkor ez elősegíti majd államaink viszonyának javulását. — Nagy megelégedésünkre szolgál — mondotta Hruscsov —•, hogy Önök meglátogatták hazánkat, nem törődve bizonyos olasz körök szovjetellenes előítéleteivel. Nagyra becsüljük ezt a lépést, megbecsüljük, hogy Önök bátorságot tanúsítottak és az előítéletek fölé emelkedve, eljöttek hozzánk. — Mi kommunisták vágyunk, Önök kereszténydemokraták. Az Önök politikai meggyőződése az önök személyes ügye ugyanúgy, mint a mi kommunista meggyőződe- sünk is a mi dolgunk. A béke fenntartása és megszilárdítása azonban a. Föld minden népének közös ügye. Nos, építsük országaink kapcsolatait úgy, hogy ne csak békében. hanem barátságban is éljelentette ki Hruscsov, (MTI) Automatizálás a fextílip urban Textilgyárainkban tavaly az automatagépek aránya nyolc százalék volt. A második ötéves terv idején a géppark 35—40 százalékát az automata-berendezések alA kisiparosok, a kiskereskedők és az egyéb foglalkozásúak, de a mezőgazdasági lakosság ez évi jövedelemadó-bevallása is csak kis részben történt meg. Ez nyilván hátrányosan érezteti hatását az adófizetésben. Király József elvtárs, a megyei tanács v. b. pénzügyi osztályvezetője egy örvendetes dolgot is köA pamutszövödékben már meg is kezdődött az automatizálás előkészítése. Kicserélik a legöregebb gépeket a gyapjúszövödékben is. A Német Demokratikus Köztársaságból 300 gyapjúszövő gépet hoznak be, s ezzel 18 százalékos termelékenység-növekedést érnek el. A len- kenderiparban a szövőgépek 18 zölt a v. b. tagjaival. Az utóbbi j százalékát cserélik ki. A korszt rűsítés kiterjed a selyemiparra is, ahol több mint 200 új gépel állítanak munkába. A textilkikészítő üzemekben 1958-ban megkezdett rekonstrukció első szakasza 1961—1962-ben fejeződik be. A gépeknek körülbelül 10 százalékát cserélik ki korszerű berendezésekre, s így évente 40 millió méter nemes ki- készítésű kelmét gyárthat iparunk. A rekonstrukció második szakaszában a második ötéves terv végéig a gépek további tia százalékát akarják kicserélni éa felújítják majd az energetikai be* rendezéseket. (MTI)
