Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

9MB. f «fern ár S„ kedd ftfiKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hasznos tudnivalók Gyümölcsfák téli ápolása, gondozása A szakszerű növényvédemá munkáknak a gyümölcsösökben nagy jelen tőségük van. A sikeres termelésinek egyik fontos feltéte­le a növényvédelmi munkák al­kalmazása és betartása. Feltétle­nül nagy figyelmet kell szentelni az egyes ápolási és védekezési munkák szakszerű és időben való elvégzésére. Ha az időjárási viszonyok meg­engedik, azonnal lássunk hozzá az ősz folyamán megkezdett, de be nem fejezett tisztogatási mun­kálatokhoz, hogy ezáltal is előbb­re jussunk, hogy időben meg tud­juk kezdeni a gyümölcsösökben a rügyfakadás előtti permetezést. A gyümölcsfák koronájából az elszáradt, hasznavehetetlen pajzs- tetűtol, vértetűtől fertőzött feles­leges ágakat feltétlenül el kell tá­volítani. Meg kell semmisíteni az ápolási munkák folyamán a téli hemyófészkéket, a gyapjas és gyűrűspille tojáscsomóit, valamint taplógomíbát, fagyöngyöt elégetés útján. Ekkor végzendő ei a ko­rona takarítás és a nyesés is. A nyesésnél ügyeljünk, hogy csonk ne maradjon vissza, mert ez a kü­lönböző kártevőknek a megtele- pedési helyéül szolgálhat. Ahol ezeket a munkálatokat szakszerűen és helyesen elvégzik, ott meg is van az eredménye. Az elmúlt évben a gyulai Vörös Csil­lag Tsz-ben, az orosházi Dózsa, az Emdrődi Béke Tsz-ben, a Szeg­halmi Erdőgazdaság gyiimlöc Bő­seiben helyesen és szakszerűen csinálták, s ott a terméseredmé­nyen is megmutatkozott. Sokkal kevesebb volt az osztályon aluli gyümölcs, mint az elmúlt' eszten­dőkben, mikor ezeket a munká­latokat elmulasztották. így a gyümölcstermésünk piaci ára nö­vekedik és nagyobb jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetek­nek. Tímár Elek Békés megyei Növényvédő Állomás Szerkesztői üzenetek Ipacs István, Nagykamarás. — 1960. január I9-én kelt második levele ér­telmében írtunk a cukorgyárnak, A válaszig kérjük türelmét, » ML Csabai Pál, Orosháza. — öröm­mel olvastuk néhány soros levelét, a- melyben üzemük múlt évi eredmé­nyeiről írt lapunknak. Híradását la­punk 1960. Jamáur 23-1 számában kö­zöltük. Kérjük, hogy máskor Is írjon munkájukról, eredményeikről, vagy pedig más egyéb dolgaikról, » Itj. Lipták Mihály, Békéscsaba. — Az adóüggyel kapcsolatban közöljük, liogy a Békéscsabai . Városi Tanács VB adóhivatala nem követett el mu­lasztást. önnek náluk adótartozása nincs, ellenben, miként a nyilatkozat bizonyítja, a Budapesti Baromfi- és Tojáskereskedők Adóközössége kér a- dótörlesztéet és kamatokat. Tekintet­tel arra, hogy ez már nem a megye területéhez tartozó ügy, kérjük, for­duljon közvetlenül hozzájuk, * Szpisják Pálné, Kétsoprony. — íré sát örömmel fogadtuk, s azt lapunk­ban hasznosítottuk, A jövőben is vár­juk leveleit, * Horváth István, Orosháza, — Kérdé­sét illetően érdeklődtünk a Megyei E- gyezteta Bizottságnál, ahol azt a vá­laszt kaptuk, hogy fagyszabadságon lévő dolgozó munkaviszonyban áll to­vábbra Is, és ezért balesetével kap­csolatosan jár táppéflz. Az olvasó kérdez a Népújság válaszol Ruhagyári dolgozókkal tartot­tak megbeszélést január 28-án, a Népújság munkatársai Békéscsa­bán, a ruhagyár kultúrtermében. Kötetlen formájú, baráiti beszél­getés volt ez, ahol a dolgozók el­mondták véleményüket a lap munkájáról és javaslatokat is ad­tak a további munkához. Többen kérdezték, hogy a ruha­gyár orosházi telepéről miért ol­vashatónak többet, mint a békés­csabaiak eredményeiről. A meg­beszélés eredménye lett, hogy egy állandó tudósítót javasoltak. A gyár egyik dolgozóját kérték meg, hogy rendszeresen tájékoztassa a topot az eseményekről, termelési eredményekről. A dolgozók többek között kér­ték, hogy az ipar területéről több cikk jelenljen mega topban is, a Világ eseményeiről is. Volt aki ké­pes mellékletet, több humort, gyermekmesét kért. Érdeklődtek az ankét résztvevői az újságké­szítés technikája iránt és kérdést tettek fel, hogyan készül a lap. Az ankéton elhangzott javasla­tok hasznosak voltak lapunk to­vábbi munkája szempontjából. Hasznos volt az ankét az olvasók és az újságírók kapcsolatának to­vábbi kiépítése szempontjából is. K. 3. Apróhirdetések Csökmö és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet gépírni tudó adminisztrá­tort, étltesdevezetőt és könyvelőt ke* rés azonnali belépésre, 266 I *•—V-----------1-------------------------- I É rettségizett mezőgazdász elhelyez­kedne tsz-be is. „írj élet 2451” jeligére gyulai Éfirdetöbe, 13468 I 'thai iegyáetünk Albérlet Előfordul néha, hogy az újság­író is azt írja meg, ami vele tör­tént. Néhány nap óta albérleti szobát keresek a városban. Leg­alább hat házat látogattam vé­gig, hat nénivel beszélgettem, s mégis az történt, hogy még most sincs lakásom. Volt olyan hely, ahol azt mondták, fizessen élőre 1200 forintot, hat hónapra, s akkor öné a szoba. Azt nem kér­deztem meg, hogy vajon a hat hónap után mennyit fizessek? Másutt vallatom fogták?: — Mennyi az ön fizetése? Bevallottam, de már azon ta­nakodtam magamban, vajon most százalék szériát fizetem az albérleti díjat, vagy esetleg négy­zetméterenként a fizetés arányá­ban. Egyik házban pedig azt mondták: — Jöjjön, megmutatom a maga szobáját. A szoba egy 3x3 négyzetméte­res, nem akarom azt mondani, hogy lyuk, benne három ágy, de mind a három más gyártmányú, (szereti a különböző stílusirány­zatokat). A szekrény egy régi, irodából kiszuperált „alkotmány’' azt hiszem, az oldalára szögeit fogas tartja csak össze. A sarok­ban egy régi Uszteszsák fekete a szénportól, s a koszos parkettán még a múlt évben főzött papri­káskrumpliról lecsöppent zsír- folt éktelenkedik. — Tessék mondami, mennyit kér ezért az ágyért? (gondolva, hogy nem én fogom használni mind a három ágyat). — Nézze, megjelent a legújabb lakásrendelet — szólt az asszony kezét ájtatosan dörzsölgetve — úgy gondoltam, hogy 15 p forint nem sok és hoz ágyneműt is. De használhatja a fürdőszobát... — Jó, köszönöm, majd vissza­jövök. A másik házban idősebb úri­ember bevezet egy pompásan be­rendezett hatalmas méretű,. va­laha talán lovardának használt terembe. A falon csendélet, Kö­rös-parti részlet, s a nagynéni­kéjének a kislánya mosolyog le rám bájosan. A parketten szám­talan albérlő cipőjétől megkop- tatott és megfakult perzsasző- nyeg, s a szobában valami furcsa orgona és doh-szag. — Mennyit kell fizetni egy hó­napra? — Áh, csak 400 forintot — szólt és kedvesen rámnézett, s én azt hittem, hogy mindjárt a mennybe szállók. De valami fur­csa Volt biztos a tekintetemben, mert rögtön magyarázkodásba kezdett: — Nézze, ez a barokk íróasztal, ez az interziás szekrény, vagy a lába alatt, amin áll, a szőnyeg, ez kopik ám, ha használják és az a tükör sem közönséges tü­kör, velencei! S ez a márvány? Ez carrarai fehér márvány, tud­ja, ebből faragják a szobrokat... — Tudom — szóltam és kitár 'motyogtam, s arra gondoltam, hogy úgyis jön a tavasz, s akkor beköltözöm hotelportásnak a Mauthner szállóba— Dóczi Imre Nagy választék a megye nagykereskedelmi vállalatainak raktáraiban 5 ?yo t t k '"'Áiptmun (Klívrr r-r* .Jfl ttommá uiuSts*** tilMGIl (flZltoÁB) 3, Fontosabb dunai kikötők 50081» / A Duna Bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját Közép- és Délkelet-Eurőpa fö folyója s egyúttal legfontosabb viziútja, a 2850 km hosszú Duna a Német Szö­vetségi Köztársaságban a Fekete-Erdő (Schwarzwald) keleti oldalán két ágból ered, s Ausztria, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Jugoszlávia, Románia és B ulgária területeit felfűzve, hatalmas delta torkolatot képezve a Fekete-tenger­be ömlik. Több mint száz éves törekvés, hogy a közel 2160 km-es szakaszon hajózható folyó parmenti államainak tel­jes szuverénitását biztosítva, a szabad hajózás elveit lerögzítsék. Az 1948-ba n, Belgrádban létrehívott Duna Bizott­ság szervezeti keretei között sikerült ezt elérni, midőn Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, JVIagyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió képviselői között egyezmény jött létre, mely demokratikus rendszert teremtett a dunai ha» józás kérdésében. Az egyezményhez 1959-ben Ausztria is csatlakozott. A demokratikus elvek alapján készített egyezmény hajózási kérdé sekben nem tesz különbséget part­menti, vagy más állam között; az egyezmény eredményességét bizonyítja többek között az, bogy 1950 óta a dunai áruforgalom megkétszereződött, továbbá, hogy hajdani kis kikötők, mint Izmail, Komarno (Komárom) vagy Sztáltnváros, ma már évente sok millió tonnányi rakományt feldolgozó, korszerű kikötökké fejlődtek. A hazánk fővárosában székelő Duna Bizottság tiz éves fennállásának jubileumi ülésszaka napjainkban fő­ijük; az ülésszakon a tagállamok képviselőin kívül az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, valamint a Német Szövetségi Köztársaságnak szakértői is részt vesznek, a Az ünnepek előtt eddig nem ta­pasztalt mennyiségű és értékű áru fogyott él az üzletekből. Ajándéktárgyak, játékok, ruháik, s a tél beálltával a disznótorhoz szükséges fűszerféleségek cserél­teik gazdát. A lakosság igényeinek további kielégítésére a nagykeres­kedelmi vállalatok időben gondos­kodtak, s raktárkészletükhöz e- legendő mennyiségű ám szerez­tek be. A Fűszer- és Édességkereske­delmi Vállalat raktárában az a- lapvető élelmiszerekből megfelelő mennyiségű készlet van. Csupán az előrecsomagolt liszt okoz gon­dot, mert a kiszerelő vállalat nem győzi a csomagolást. Ezt a hiányt zsákos áruval pótolják. Bors, só és paprika, valamint minden e- gyéb, a disznótorhoz szükséges fű­szeráru bőven kapható. Üjból megérkezett a déligyümölcs-szál- lítmány, s narancs, citrom i6imét kapható a boltokban. Olcsó nougat kivételével — a- miből viszonylag kevés van — minden édességből elegendő mennyiségű készletet raktároztak. A Vas és Műszaki Vállalat is a megállapított cikkekből felkészült az 1960. év első negyedévére. A Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat pedig minden szakmába tartozó cikket elegendő mennyi­ségben tart raktáron. Mindenfaj­ta tisztítószer, porfesték, pipere­cikk kapható. Az elmúlt évben kevés volt a képeslap, s a Dél­magyarországi Papír- és Iroda­szer Értékesítő Vállalat okulva a hibából, erre az évre már na­gyobb mennyiségű és választék­ban gazdagabb képeslapot bizto­sított. Az ünnepi vásárlási kedv tehát nem fosztotta ki az árukészletet. Van élelmiszer, édesség, fűszerfé- * leség és más áru bőven. A hús vét közeledtével pedig bő válasz­tékban, ízléses csomagolásban, nyuszik, tojások közül válogat­hatnak majd a vásárlók. 300 fok a Venuson A Venus, a Földhöz legközelebb eső bolygó, sok fejtörést okozott már a tudománynak. Áthatolha­tatlan atmoszférája rendkívül megnehezíti a megfigyeléseket. E- zért máig sem tudják pontosan, hogy mennyi a Venus tengelykö­rüli forgásénak ideje, sőt azt sem, hogy tengelye milyen irányú. Egy kérdést azonban mégis si­került pontosain megállapítani: a Venus felszínének hőmérsékletét. Az amerikai Breen Bank-ban lé­vő Radio-National-Observatorium munkatársa, dr. Frank D. Drake tavaly júliustól októberig végzett rádió-csillagászati megfigyelései alapján igazolta azt a korábbi fel­tevést, hogy a Venus felszíni hő­mérséklete átlag valamivel maga­sabb 300 fok Celsiusnál. Beteglátogatás * ° cí^ ÄÄus — Csak kipróbáltam, hogy *em gyengültem-e le...! j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents