Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

MM. február 7., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 hasznos rmmoK A tyúkok tojástermeléséről A tyúk tojástermeléssel akkor biztosítja a legnagyobb hasznot, ha: I. évenként sokat tojik, 2. a tojás súlya 60 gramm körül van és 3. a téli (amikor legdrágább a tojás) időszakban is eleget tojik. E hármas cél elérése csak türe­lem és kitartás kérdése. Néhány év meghozza a kívánt eredményt. Tyúkjaink tojástermelő-képessé­ge egyedenkint eltérést mutat. Ál­talában nem érdemes tenyésztés­ben tartani azt a tyúkot, amely­nek évi tojáshozama nem éri el a százat. Az elmúlt évtizedekben és a jelenben is folyó ellenőrzé­sek eredményei arról számolnak be, hogy a különböző fajta tyú­kok tojástermelő-képessége átlag­ban elérheti évenként a 160—180 tojást. Élettani törvények szerint a tyúk fiatal korában 3—4 év alatt rakja le tojásainak zömét. Ezt a képességet fokozhatjuk meleg és tisztán (féregmentesen) tartott ólazással, változatos takarmány biztosításával, korlátlan kifutó (kapargálási lehetőség) nyújtásá­val, egyszóval mindennel, ami a nyugodt életmódot lehetővé teszi. A tyúk elélhet 10—12 évig is, de 4—5 évtől kezdve fokozatosan esökkenti a tojástermelést, mert kimerülőben van. Az ilyen öreg tyúk még a kosztja árát sem fi­zeti vissza. Nem érdemes tyúkot tartani annak, aki csak zsákból tudja etetni és kopasz udvar a ki­futó, ahol vitamint biztosító zöld növény és ingyen gyűjthető gilisz­ta, bogár, gyommag stb. nincs. Bokros, árnyas, minél messzebbre nyúló kifutó biztosítja a sok és főleg olcsó tojástermelést. 'Hazai és meghonosodott külföl­di tyúkfajtáink tojástermelő-ké­pessége között lényeges különbség nincs. A nálunk fehér színben te­nyésztett, külföldi eredetű leg­horn ugyan valamelyes kivételt képez, de ez alig kotlik, testsúlya sem kielégítő, azért tenyésztés­sé nem tudott elterjedni. A mind nagyobb számban terjedő keltető­állomások mellett is szükséges, hogy kotlókkal keltessünk. Ugyan­is így mindenki számára és meg­felelő időben jut elegendő csibe. Fajtához kötni a tojástermelő­képességet tehát nem lehet. Min­den fajta egyedei között vannak rosszul, közepesen és sokat tojók. Minden tenyésztőnek érdeke, hogy egyedenként kiismerje tyúk­jainak tojásbőségét. Ez napon­ként ellenőrzéssel lehetséges o- lyanképpen, hogy lábára (fiatal korban) számozott gyűrűt, vagy szárnyára számozott jelet erősít és csapófészek segítségével tart­ja számon a mindennapi ered­ményt. Csak így lehetséges a tyúk bizonyítványát kiállítani ter­melőképességéről. Magától érte­tődik, hogy ilyen eljárás mellett könnyű lesz a sokat tojó tyúkok tojását keltetésre felhasználni. Csak így sikerül a gyengén tojó­kat a tenyésztésből kizárni. Ha a tyúk tápláléka nem tar­talmaz elegendő mészanyagot, lágyat tojik, s a tojás nem értéke­síthető. A mészfelvétel elősegíté­sére tanácsos a felhasznált tojás héját — apróra tört állapotban — kiszórni a tyúkoknak. Azért kell apróra törni, mert különben e- gyik-másik rászokik a tojás fel­törésére. Tavasztól őszig — megfelelő ki­futó feltételezése mellett — a ba­romfi változatosan tud táplálkoz­ni. Ősi ösztönénél fogva rengete­get kapargál, így a tojástermelés­hez, illetve előállításához szüksé­ges fehérjedús anyaghoz szinte ingyen jut hozzá. Az őszi és téli időszakban azonban a szemes e- leségen kívül juttatott lágyeleség- hez (vízzel vagy egyéb hasznos lével kevert darált mag) taná­csos mészanyagot tartalmazó Fu- tort keverni kis mennyiségben. Ez persze lehetőleg mindennap történjen meg. Mivel a téli tojástermelés rit­kább jelenség a tyúkoknál, na­gyon meg kell becsülni azon e- gyedet, amely ilyenkor is kedves­kedik — ha ritkábban is — tojás­sal. A téli tojást általában két­szeres áron fizetik. A télen is to­jó tyúk tulajdonságai szintén e- gyedi jellegű, ezen tulajdonság is átöröklődést mutat. Ennek tuda­tában elsősorban az ilyen tyúkok tojását használjuk fel keltetésre. Az állami és egyéb baromfi­mintatelepek lehetőséget nyújta­nak arra, hogy baromfiállomá­nyunkat felfrissítsük, javítsuk, termelékenyebbé, tehát haszno­sabbá tegyük. Ha az állatállományunk külső­leg egységes (színben azonos), jó, képet mutat, értéke emelkedik. Célszerű az ilyen állományt törzs­könyveztetni, mert a keltetőállo­mások drágábban fizetik az innen vásárolt tojást. A törzskönyvezett állomány egészségügyi ellenőrzés alatt áll, ami azt jelenti, hogy é- venkénti vérvizsgálatnak van a- lávetve. Csak így lehet kiküszö­bölni azon fertőző betegségeket, amelyek állandóan veszélyeztetik a tenyésztés sikerét. Kakas nélkül is szorgalmasan tojik a tyúk, de az ilyen tojásból nem lesz csirke. Viszont az ilyen, úgynevezett tea-tojás értékesebb, mert tovább eláll, sokáig tárolha­tó romlás nélkül. Igyekezzünk korai csibét nevel­ni, mert az ezekből fejlődött jér- cék már kora ősszel kezdenek toj­ni. Baross Mihály, gazdasági szaktanai' Vésztői fiatalok között... A termelőszövetkezeti községgé fejlődött Vésztőn csaknem min­denki az új közösségi élet kiala­kításáról beszél, de sokan már aktívan be is kapcsolódtak az új élet építésébe. Mit tett az ifjúság, és mik a tervei a szebb élet kialakításáért Vész­tőn? Erre a kérdésre adott válását Kiss Tiborné KISZ-titkár, amikor érdeklődtem az ifjúság munkájá­ról. v — Hogy mit tettük? Azt, amit szerény képességeink szerint ten­ni tudtunk — felelte Kiss elvtárs­nő. Az ifjúság nálunk is olyan, mint mindenütt Szereti az újat, lelkesedik és szívesen dolgozik érte, különösen akikor, ha látja, hogy számítanak rá, hogy építe­nek a munkájára. A tsz-fejlesz- tésben sem kell szégyenkezni a vésztői ifjúság miatt. A szervezéssel sok KISZ-tag di­cséretre méltó erdményt ért el. A legjobbak között van van Csikós Angella 17 éves lány, aki fárad­hatatlanul agitált, mindig kész­séggel végezte a rábízott munkát, vagy Sánta Erzsébet, akinek még az apja is csak nemrégen lépett be a tsz-be. Forrás Lajos KISZ- tag is aktív agitátor volt, még mi­előtt a szülei beléptek volna a tsz- be. Egyik este, amikor hazafelé igyekezett az agitációs munkából, magával vitt egy üres belépési nyilatkozatot, és másnap az édes­apja által aláírva hozta be. öröm­től sugárzó arccal csak annyit mondott: sikerült. Hozzá hasonló módon dolgoztak még Csongrádi Sándor, Fekete Gábor, Elek Ilona és. még többen. — Milyen munka folyik a KISZ-szervezetben ? — Működik egy tizenkét tagú \ színjátszó csoportunk Balogh | György vezetésével — mondotta < Kiss elvtársnő. A tél folyamán az ! Érdekházasság című háromfel- ] vonásos darabot mutatták be < nagy érdekődés mellett Szeghal- ] mon is vendégszerepeitek. Az elő­A rádió és a televízió műsora: Héttő, I960, február I Kossuth Rádió: 8.10 Reggeli hangver­seny. 9.00 Riportműsor. 9.15 Filmda- lok. 10.00 Hírek. 10.1)0 Cstp-csip csóka. 10.30 Szívesen hallgattuk. 12.00 Hírek. 12.10 Magyar nóták. 12.45 öt város — öt vers. 13.00 Régi operettekből. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.00 Hí­rek. 15.110 20 perc könnyű zene. 15.30 Űttörő-hiradó. 15.50 Beethoven gyer­mekkora. 16.10 Napirenden. 16.15 Szív küldi. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Ifjúsági őrjárat. 18.00 A Rádió mu­tatta be. 18.35 Hazai körkép. 19.05 Ze­nés agándékmüsor a Kallbergyár dol­gozóinak. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek. 20.00 Esti krónika. 21.40 Népi együtte­sek műsorából. 22.00 Hírek. 23.15 A Magyar Rádió műsorából. 22.40 Pusztai vendégség. 3200 Táncmelódiák. 24.00 Hírek. Petőfi Rádió: 8.00 Hírek. 14.15 Szök- tetés Budáról. 14.35 Szendüay László népi zenekara játszik. 15.00 Zenekart muzsika. 15.40 Dolgozat. 16.00 Kerin- gök filmekből. 16.15 A világ minden tá­járól. 16.26 Kamarazene. 17.00 Madri­gálok. 17.15 Az utca szerződése. 17.30 Hangverseny a rádióegyetem hallga­tóinak. 18.15 A favágó két fia. 18.30 Verbunkosok, csárdások. 19.00 Hírek. 19.05 Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul. 19.20 A Szovjetunió honvé­delmi minisztériumának fúvószeneka­ra játszik. 19.40 Falurádió. 20.00 Opera­estek I. 31.00 Hírek. 21.05 Tánczene. 21.40 Veszprémi Írók között. 22.00 Ke­rekes János műveiből. 23.00 Hírek. Televízió: Adásszünet. Kedd, 1960. február 9. Kossuth Rádió: 8.10 Operarészletek. 8.45 Tanuljunk könnyen, - gyorsan magyarul: 9.20 A Fővárosi Zeneiskola szervezet tanúiéinak hangversenye. adásokból háromezer forint jöve­delmünk lett, amiből társasjátéko­kat vásároltak, megjavították a biliárdasztalt, és a többit is e he­lyiség csinosítására költik. Min­den csütörtökön este ifjúsági na­pot tartanak, ahol röviden ismer­tetik a legfontosabb eseményeket, ás utána a fiatalok társasjátékok­kal szórakoznak és táncolnak. — Van zenekaruk is? — Az nincsen, de a férjem tud tangóharmónikázni és megszok­tam kérni egy kis társadalmi munkába, amit ő mindig szívesen teljesít Van lemezjátszónk is, ami esetenként pótolja a zenekart. A fiatalok részt vesznek a politikai oktatásban is, ahová 19 kiszes jár. Valastyán Zsuzsanna vezetőségi tag irá­nyítja, aki az oktatás után énekel, ni is tanítja a fiatalokat. Ezenkívül húszán neveztek be az „Ifjúság a szocializmusért” próbára. Sokan vesznek részt az MHS által irányított rádiós és lö­vész szakkörben is. Terveikkel kapcsolatban Kiss elvtársik) elmondotta, hogy a színjátszó csoport most egy, egy- felvonásos, később pedig újabb háromfelvonásos darabot fog be­mutatni. Terveznek tavaszra egy nagy­szabású ifjúsági napot, ahol nagy­gyűlésen ismertetik az ifjúság előtt álló feladatokat. Még a télen rendezni akarnak olyan estéket, amelyre meghívják a fiatalok szüleit is. Itt előadással egybe­kötve mutatják be a szülőknek az ifjúsági szervezet belső életét. Hogy ezek a tervek valóra vál­nak, arra biztosíték a jól működő vezetőség és a lelkes ifjúság. Izsák Pál, a KISZ Parasztifjúsági Tamucs tagja Levezetik a belvizet Január 28-án Bélmegyeren szakemberek gyűltök össze, hogy a község évtizedes panaszát or­vosolják. A kis község határában évek óta nagy károkat okozott a belvíz. Minden tavaszon nagy te­rületet öntött el a víz, amely mi­att sok kárt szenvedtek az itt la­kók. A tél folymán a belvíztől szenvedő községek: Okány, Vész­tő, Bélmegyer, összefogtak és ké­résükre az Országos Vízügyi Igaz­9.40 Könnyű melódiák. 10.00 Hírek. i 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.00 J Napos oldal. 11.20 Kamarazene. 12.00 < Hírek. 12.10 Zenés ajándékműsor a ’ Klemem Gottvald Villamossági Gyár i dolgozóinak. 13.00 Ezüstkalászos gaz- 1 datanfolyant. 13.20 Változatok egy Pa- i ganini-témára. 14.20 „Az új Guten-1 berg". 14.40 Oláh Kálmán népi zene­kara Játszik. 15.00 Hírek. 15.10 Svéd Sándor Kálmán Imre Marica grófnő c. 1 operettjéből énekel. 16.15 Egy falu — egy nóta. 16.35 Albániai mozaikok. 16.45 Az Alekszandrov-együttes régi forradalmi dalokat énekel. 17.00 Hirek. 17.15 Szív küldi. 16.00 A Szabó család. < 18.30 A magyar zene 15 éve. 19.05 Gyári ' sziréna. 19.26 Korunk operacsillagai, i 19.54 Jóéjszakát, gyerekek. 20.00 Esti 1 krónika. 20.30 Családi körben — köny- ! nyű zenével. 21.05 Gyermeknevelés. 1 21.20 Borosé Lajos népi zenekara ját- \ szik. 21.45 Versek a kedveshez. 22.00 1 Hírek. 22.15 Mai szemmel. 22.25 Monte- | verdi: Táncrend. 22.56 Puroell: Didó 1 és Aenead. 24.00 Hírek. Petőfi Rádió: 8.00 Hírek. 14.15 Fú­vós átiratok. 14.45 Mikszáth Kálmán a ! rimaszombati diák. 15.00 Fodor Lajos i kamarkórusa énekel. 15.20 India zené­jéről. 16.20 Ikarosz. 16.35 Oldlpusz. 17.00 i Bruno Walter próbál. 17.50 Ml újság a J nagyvilágban? 18.00 Részletek Duna-' jevszkij A bohóc fia c. operettjéből. ' 18.30 Nemzetközi rádióegyetem. 19.00 J Hírek. 19.05 Vidéki népi zenekarok 1 műsorából. 19.40 Ezüstkalászos gazda­tanfolyam. 21.45 Tánczene. 22.40 Ver- 1 butikosok, népdalok, csárdások. 23.00 ] Hírek. Televízió: 18.30 Varázsszem. 19.10 ] Szünet. 19.30 TV híradó. 19.45 Két em- ( bér sok hangszerrel. 20.00 Micsoda éj- j szaka! Magyar film. Kb. 21.20 Gyér- ( mekoinkról, gatóság a megyei vízügyi igazga» tóságot utasította, hogy dolgozz» ki a regionális tervet. A víz levezetéséből nagy mun­kát vállaltak a Békés megyei ki- szesek is. Ugyanis itt az Alföld közepén második Hanságot kíván­nak létesíteni. Július—augusztus, ban kiszesek verik fel a sátrukat Bélmegyer határában és segítenek a sok kárt okozó belvíz veszély el­hárításában. 30000 Vadászat után * A csoda tudja, mért van az, hogy szinte valamennyi vadász olyan kedélyes, vicces, tréfás kedvű, mintha semmire sem lenne gondja kerek e világon. Egy-egy vadászaton ^agy vadászvacsorán kötetekre való humort, froclizást lehetne feljegyezni. Mi most csak egy kis ízelítőt adunk ezekből. A köröstarcsai vadász­társaság új vadőrt vett fel alkalmazásba. A szo­kásos vadászavatást a záróvacsorára tartogat­ták. Ámbár az is lehet, hogy már előzőleg fel­avatták néhány botsu­hintással Mezei Mihályt. De az ilyesmit jó megis­mételni, mert tüzeli a kedélyes hangulatot. Az aktust megörökítettük, ö. Kiss Imre a vadász- társaság vadászmestere éppen méri a vadak sza­porulatára és a társaság boldogulására a botüté­seket. Az O-betű állítólag azért került a neve elé, hogy megkülönböztessék egy másik Kiss Imrétől. A rossznyelvűek szerint azért, mert olyan vörös az orra, mint egy oszt­ráké. Egyébként ő volt az idény második legjobb vadásza Vértet Imre után; több mint kétszáz nyulat kapott puskavégre. Igazi vadászhangulat volt a körösladányi vaaasztársasag évad­záró vacsoráján is. A társaság elnöke Somogyi Károly (képünkön balról) és Jenei István, a társaság vadászmestere ott is úgy évőd- tek egymással, mint ahogyan a vadászatokon szokták. Egyébként Jenei 520, Somogyi 490, s a középen látható Szántó Pál 320 vadat lőtt ebben a vadászatban,

Next

/
Thumbnails
Contents