Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

1M0. február 6., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Államunk még több húst, zsírt, tejet vár # a Felsőnyomási Állami Gazdaságtól Á hordozható csempe- , mind a növénytermesztésé. Ez kályha csak úgy ontja a meleget csak fél dicsőség. Termelünk ta­Javult az őrlemények minősége, gyorsult a kiszolgálás a bucsai malomban a Felsőnyomási Állami Gazdasag szűkre szabott kis irodájában. Még az ajtót is ki kell nyitni, mert akármilyen keveset is fűte- nek a kályhában, gyorsan beme­legíti a kis irodát. Különösen, ha ketten-hárman bejönnek az igaz­gatóhoz ügyes-bajos dolgaikat in­tézni. Négyen már be sem fémek. Most talán szerencsém van, mert ketten beszélgetnek az igazgatói szobában. Szentiványi elvtárs ki­csit megvakarja a füle tövét, a- mikor meglát: Most egy kicsit rosszkor jöttél — mondja. — Tíz órára értekezletre hívtam meg a szakembereket Tegnap tanács­kozott a pártvezetőség és az állat­tenyésztés helyzetét beszéltük meg. Ezen a területen le vagyunk maradva. Nem adunk még elég húst, zsírt... Gyorsan előkerül a jegy­zet, és egy kimutatás, amelyet tegnap a- pártvezetőség tárgyalt. — Talán kezdjük az elején, ho­gyan teljesítettük az 1959. évi tej-, hús- és állattenyésztési ter­vünket. Megmondom előre, hogy nem valami fényes, bár a tervün­ket mindenütt teljesítettük, sőt túlteljesítettük. S mégis az össz­jövedelmünknek alig 30—35 szá­zalékét adja az állattenyésztés. A 100 holdra jutó hústermelésünk alig éri el a 40 mázsát. Ez pedig kevés. Őszintén mondom, hogy mi nagyon büszkék voltunk a me­zőgazdaságban elért eredménye­inkre. Szakembereink többsége növénytermesztő és az állatte­nyésztés csupán másodrendű kér. dés volt. Nézd azt a szép serleget — a kis vitrin tetejére mutat —, meg azt a szép ezüst cigarettatár­cát Alig két hete, hogy az orszá­gos kukoricatermesztési ankéten kaptuk. Az elmúlt évben mi 30 mazsa 42 kiló májusi morzsoltalak megfelelő kukoricát termeltünk holdanként, ezért kaptuk ezt a szép elismerő ajándékot. De nézz szét a falon: mindenütt az elis­merő oklevelek, díjak, de mind­A Békés megyei földművesszö­vetkezetek nagy gonddal készül­tek fel a zárszámadások idejére: terven felül 13 millió forint érté­kű árut rendeltek. Ennek ellené­re naponta menesztik a tehergép­kocsikat Budapestre újabb ipar­cikkekért, mert várakozásán fe­lül, átlag 25 százalékkal emelke­dett napok alatt a forgalom. A termelőszövetkezeti községekben több millió forint jövedelemhez jut egyszerre a tagság, aminek jó részéért bútört, ágyneműhu­zatot, drága ruhaneműt, rádiót, motorkerékpárt és egyéb értékes holmit vásárolnak. Füzesgyarmat termelőszövetke­zeti községben például egyedül a Vörös Csillag Tsz 2 és fél millió karmányt bőven, de mit csiná­lunk vele? Eladjuk. Az idén 100 vagon kukoricát adtunk át az ál­lami hizlaldáknak. Nem jobb len­ne ezt nekünk feletetni? Meghá­romszorozná a jövedelmünket. Bi­zony, erre csak most jöttünk rá. Illetve egyes vezetők még ma is úgy vannak, hogy adjunk min­dent a növénytermesztésnek — gépekre és egyebekre gondolok — s csak ami marad, azt az állat- tenyésztésnek. A párivezetőségi ülésen tegnap arról volt szó, hogy meg- teszünk-e mi mindent azért, hogy a pártunk irányvonalát végre­hajtsuk? Tudunk mi 1965-re 100 holdanként 100 mázsa húst adni, amikor a 40 mázsánál tartunk? Rájöttünk, hogy állattenyésztés­nél sok még a pótolni való. De a pártvezetőségünk most is megta­lálta a gyengénket, és segít. 1959- ben 1 millió 246 ezer liter tejet adtunk az állami tejiparnak; 39 ezer literrel többet, mint a terv­ben volt. Az idén már megköze­lítjük az egymillió 400 ezer litert! Tavaly 2528 mázsa húst adtunk az államnak. Ebből 400 mázsa baromfi volt, a többi marha és sertés. Az idén már meghárom­szorozzuk. Baromfiból közel 500 mázsát kívánunk leadni. Már most 14 ezer csirke — 2—4 hetes — kapirgál a telepen, amelyből 7—8 ezret március elején le­adunk. Főleg a sertéshús-arányt Az idén így mintegy 1600 sertés­sel többet tudunk adni az állam­nak. Ezenkívül 60 anyakoca beál­szaporulatából 1961-ben hizlalunk. A FelsőnYomási Állami Gazdaság egyes vezetői még csak most jöttek rá arra, hogy állat- tenyésztés nélkül nem sokra megy egy gazdaság. Most, hogy a párt­forintot osztott a tagjainak. Erre az időre félmillió forint értékű modern szoba- és konyhabútort jegyeztettek elő a termelőszövet­kezeti tagok, de sokan vásárol­nak fürdőkádat, kötöttholmit, a báli szezonra drága brokát, ny­lon és más kisestélyi anyagot. Endrődön, Körösladányban és más termelőszövetkezeti község­ben főleg a vasműszaki boltok forgalma emelkedett: sok világ­vevő rádió, motorkerékpár és csempekályha cserélt gazdát. Csorváson pár nap alatt 22 mo­dern csempekályha került a bú­boskemencék helyére, zománcos tűzhelyből pedig tízet adtak el a boltosok. vezetőség ráirányította a figyel­met, próbálnak valamit tenni. A párt- és szakszervezeti veze­tők megbeszélték pártunk irány­elveit a dolgozókkal s valameny- nyien úgy határoztak, hogy a párt mezőgazdasági irányelveit magukávé teszik, s a kongresszu­si versenyt tovább viszik április 4 tiszteletére. Ezen belül az állat- tenyésztés további növelését is szorgalmazzák. Megyénk területén már hagyo­mányai vannak a szerződéses zöldségtermelésnek. Az egyénileg dolgozó parasztok is szívesen szer­ződtek különböző zöldségfélék termelésére a Mezőgazdasági Ter­mékeket Értékesítő Szövetkezeti Központtal. Erre az évre, miután a megye dolgozó parasztságának többsége termelőszövetkezetbe tö­mörült, a MÉK a tavalyinál is nagyobb területre köt termelési szerződést. Eddig 31 zöldségfajtá­ra szerződtek megyénk termelő- szövetkezetei 2808 hold területein, 150 ezer 564 mázsa súlyban. Vö­röshagymából 845 holdon 500 va­gonra, paradicsomból 148 holdon 25 vagonra, uborkából 157 holdon mutasson, s ne pedig évről évre válta­kozó terméseredményt — az időjái ástól függően. Még a közelmúltban is sokan úgy próbálkoztak az aszályos Idő ellen egy jó lépésnyire, azaz 70—80 cm-re hagy­ják meg. Ez kh-ként átlagosan 9000 kö­rüli tövet biztosít. Ha ezt a kukorica* megnézzük, szemnek igen jót mutat, mert viszonylag nagyobbak a csövek. E z azonban nagyon csalóka, mivel ha átlagosan 30 dkg-os csöveket számolunk, ez akkor is csak 27 mázsás csöveskukorica termést biztosít. Ha ezzel szemben 17 000 tövet tudunk biztosítani kh-ként, akkor 22 dkg-os csövekkel szá­molva Is 37,4 mázsás csöveskukorioa ter­mést érünk el. Első látásra a sűrű kuko­rica nem tűnik fel olyan jónak, hiszen körülbelül egyharmadával kisebbek a kukoricacsövek és mégis több mint 10 mázsával nagyobb termést ad. Ebből az a tanulság, hogy a kukoricatermés nagy­ságát ne a nagy csöveken keressük, ha­nem a katasztrálls holdanként elérhető szemtermést kell szem előtt tartani. Sok kisebb cső nagyobb szemtermést bizto­sít, mint a kevés, de nagy cső. H a csak módunkban áll, hibrid kuko ricát vessünk, a kukorica talaját ősszel és mélyen szántsuk. (32—40 cmre.) Ha van elegendő istállótrágyánk, 180—200 mázsás adagot biztosítsunk a kukorioa alá. Ha ez nem biztosítható, kisebb ada- gü 100 mázsás körüli istállótrágya és a hiányzó Istállótrágya mennyiséget annak megfelelő tápanyagú műtrágya adaggal biztosítjuk. Az egyelés során szokjunk le az egy lépés távolságról, ehelyett a 70 centiméterre vetett kukoricát 40—48 oen- tr.éterre egyeljük ki. A kukorica ápolá­Korabban elég sok panasz hang­zott el a bucsai malom dolgozói­nak munkájáról. Vontatottan ha­ladt az árietők kiszolgálása, u- gyanakkor az őrlemény minősé­gével sem voltak sok esetben meg­elégedve. Az utóbbi időben sokat javult a helyzetük. Ezt az is igazolja, hogy a malom dolgozói tavaly be­csülettel eleget tettek 400 ezer fo. nntos értéktervüknek. Gyorsult a kiszolgálás is, jelentősen javult a ; minőség Is. Ez azt eredményezte, hogy több olyan környékbeli ál­lami gazdaság és termelőszövet­20 vagonra, zöldpaprikából pedig 142 holdra szerződtek. Űj burgonyát is termelnek me­gyénk termelőszövetkezetei szer­ződésre. Ez is régi, megszokott do­log már. Azonban szokatlan, új dolog az, hogy ebben az évben már étkezési burgonya termelésre is szerződnek megyénk termelő- szövetkezetei. Tavaly még nem volt ilyesmi, s a MÉK csak nagy üggyel-bajjal, hosszadalmas után- I járással tudott 300 vagon burgo- I nyát felvásárolni a megyében. A megye burgomyaszükségletét, mint­egy ezer mázsát, ugyancsak sok utánjárással Szabolcs megyéből biztosították. Ebben az évben már könnyebb lesz a megye burgonyá­sát idejében kezdjük el, s mindaddig vé­gezzük, míg a kukorica gyomos. Kétszeri jó kézikaptálás bőségesen elegendő a ku­koricának, a gépi kapálást azonban nem kell tőle sajnálni. 4—6 gépi kapálás igen jó termésfokozó hatásúnak bizo­nyult. s ez sokkal olcsóbb is, mint a ké­zi kapálás. A sűrű kukorica attól az időtől kezdve, amikor már géppel nem tudunk közéje menni, könnyen biztosítja a gyommentes talajt, mivel hamarabb beárnyékolja a földet, a gyomok napfényt jóval kevesebbet kapnak, mint ritka ál­lomány mellett, s így azok fejlődése szinte lehetetlen. A kukorica egyelését Idejében végezzük el, nehogy a kukori­ca felnyurguljon, mert az ilyen megnyúlt kukorica nehezen tud a későbbiek során helyrejönni, s az egyenletes fejlődés, kü­lönösen a sűrűn hagyott kukoricánál nagyon fontos. Ott. ahol lehetőség van rá, a kukoricát szemenként vessük el, mert fgy könnyebben be tudjuk állítani a kívánt főszámot. BORDÁS MIHÁLY főagronómus. Hidasháti Állami Gazdaság kezet, amely más malomba vitte terményét, visszapártolt az itteni malomhoz. A malom az elmúlt esztendő­ben egy kétemeletes, 10 vagonos raktárral gazdagodott. Az építke­zéshez eredetileg 55 ezer forintot kaptak, azt a járás még 40 ezer forinttal megtoldta. Mindez azon­ban kevés lett volna ahhoz, hogy ez a korszerű, nagy raktár fel­épülhessen. Hogy a múlt év végé­re mégis felépült, ahhoz a maguk munkájával jelentősen hozzájá­rultak az építőbrigád tagjai. szükségletének a biztosítása, mert a termelőszövetkezetek mintegy 800 hold területen körülbelül 500 vagon burgonyát termelnek. Érde­kes, hogy milyen nagy kedvvel kötik a termelőszövetkezetek a burgonyatermelési szerződést. A nagykamarási Ságvári Tsz 40, az Űj Élet 30, a zsadányi Búzakaiász 50 holdon termel szerződéses bur­gonyát. Az orosházi Dózsa Tsz is szerződött 30 holdra, de ezenkívül még termel 45 holdon burgonyát, amit részben új burgonyaként, ■észben pedig ősszel a piacon ér­ékesít majd. Amint a fentiekből látszik, a jövő télen nem lesz-nd a háziasszonyoknak a bur­gonya beszerzése. Amikor a tél folyamán szóba került a termelőszövetkezeti moz­galom nagyobb arányú kiterjeszté­se megyénkben, olyan hangok hal­latszottak, hogy a földi mogyorót errnelő községekben, Medgyes- gyházán, Medgyesbodzáson, Új­kígyóson a dolgozó parasztok nem épnek termelőszövetkezetbe, hi­szen jobban megtalálják számítá­sukat az egyéni mogyoróterme- ' ősben, Ezekre a hangokra alapo­san rácáfoltak a dolgozó parasz- 5 ok, hiszen termelőszövetkezeti község lett Medgyesegyháza is, Új­kígyós is, Medgyesbodzás is, Al­máskamarás is. Azért ne ijedje­nek meg a földimogyorót kedve- 'ők, mert ebben az évben is. a ta­valyihoz hasonló nagy területen terem mogyoró. A MÉK mintegy 60 vagon mennyiségre kötött szerződést 6-7 község termelőszö­vetkezeteivel. S a termelőszövet­kezetekbe lépett mogyotrótermeiők most a tavalyinál is jobban jár­nak, mert a 26 forintos kilogram­monkénti ár mellé még 3 forint nagyüzemi felárat is kapnak. Egész éves munkaversenyt kezdeményeztek A Gyulai Harisnyagyár dolgozói a kongresszusi verseny befe­jezése után elhatározták, hogy az idén tovább folytatják az egy­más közti vetélkedést. Ezt az is elősegítette, hogy az üzemben elő­re kidolgozták a verseny főbb céljait. így a közvetlen és közve­tett anyagtakarékosságra, a minőség további javítására, valamint a munkafegyelem további szilárdítására összpontosítják erejüket. A feladatokat nemcsak üzemrészekre, brigádokra, hanem egyé­nekre is felbontották. Előre meghatározták a munkaverseny egyes szakaszainak időpontját is. Az el ső április 4-e, a második augusz­tus 20-a, a harmadik pedig november 7-e lesz. A versenyt janu­ár kivételével félhávonként értékelik, hogy a munkások gyakrab­ban tájékozódhassanak elért eredményeikről. 25 százalékkal emelkedett a termelőszövetkezeti községek boltjainak forgalma kívánjuk növelni, ezért is vettük át a Ill-as sertéshizlaló-telepet a békéscsabai hizlaló vállalattól. B ékés megye Magyarország egyik legnagyobb kukoricatermesztr me­gyéje. Nem közömbös, hogy itt mennyi kukorica terem évről évre. Igyekezni kell, hogy állandóan felfelé emelkedő átlagot lítását is tervbe vettük, amelynek védekezni, hogy a kukoricát egyelés után Csepkó Eta A jövő télen nem lesz burgonya-beszerzési gond 500 vagon burgonya termelésére szerződnek megyénk tsz-ei Hogyan termelhetünk sok kukoricát*;

Next

/
Thumbnails
Contents