Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

február péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Juhász Gyula-kiállítás a TIT-ben Sandro Botticelli (,SAVONAROLA HALÁUL UTÁN) Hogy máglya füstjén égbe szállt a lelke. A komoly és bús, de firenzei, ö tétlenül ült a paletta mellett S árvám, gyászoltak vé le képei. Savonarola, szent Sávonairbla, Zokogta Sandro s nézte merevén Az ősi dómot, mely barnán ragyogva Keservét kongta szét a kék egen. És Botticelli többé nem találta A színeket, a régi szépeket, Csak nézte fájón, vágyón az eget. A szűz eget, mely álmainknak álma. Hol arany és kékszárnyas angyaloknak Szemében az üdv színei ragyognak. A február 5-i „Juhász Gyula munkásság» a legújabb kutatások fényében” cimű előadás alkalmá­ból a TIT klubjában kiállították Juhász Gyula hagyatékának leg­nevezetesebb és legérdekesebb relikviáit, kéziratait. Érdeklődésre tarthat számot ez a ,,karrtara”-kiáUítás, noha nem törekszik a teljességre. A kiállítás rendezőit az a cél vezette, hogy megmutassák az eddig összegyűj­tött anyagból a költő életének és gazdag életművének főbb mozza­natait, értékeit. Tehát tulajdon­képpen csak felhívás, figyelem- keltés — ilyen volt Juhász Gyula, a költő, az ember, az alkotó —, s nem tudományos rendszerezes. Nem is lehetséges az utóbbi még, hiszen ez a nagyszerű munka be­teljesülésre vár, bár ez addigi si­keres kutatások Juhász hagyaté­kának nagy részét feltárták, rend­szerezték. , A kiállított emlékek között lát­hatjuk Juhász Gyuláék házának rajzát, ahol Petőfi Zoltán is la­kott, a tragikusan korán elhunyt édesapa, Juhász Illés fényképét, a forrón szeretett édesanyát * költő fiával együtt, és nyolcvan éves korában a fia sírja előtt. Megte- i kinthetjük a költő 18 hónapos és j kisdiák korában készült fényké- I peit. Ady Endre meleg sorai mel­Továbbképző iskolák igazgatóinak értekezlete A megyei tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi cso­portja értekezletre hívta össze a továbbképző iskolák' igazgatóit. Az értekezleten megtárgyalták az elmúlt három hónap eredmé­nyeit és tapasztalatait. A megyében 29 községben 44 tanulmányi csoport működik 1429 tanulóval. Megállapították, hogy a 14—16 éves tanulók szívesen járnak a továbbképző iskolába, ahol a köz­ségi orvosok, a gépállomások mérnökei és az iskolák pedagógusai tartják az órákat. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy azokban a községekben, ahol a községi tanácsok támogatják a továbbképző iskolát, ott kevesebb a hiányzás, jobbak az eredmények. A követ­kező tanévben — a tervek szerint — továbbfejlesztik ezt az iskola­típust. bot pontosan oda kiéli beallítem, aAx»í t páros sorok a páratlanok közé es­nek. Helytelen beállítás esetén csak­nem fedik egymást a páros és páratlan sorok, s így csak 4 méterről élvezhető a kép. Tehát közelről nézve állítsuk be úgy, hogy mind a 60« sor világosan külön látható legyen. Ekkor már két méterről élvezhető a kép. Ha a sorok közötti sorköz nem éles fekete vonal, akkor hátul a „fókusz” jelzésű gombbal állíthatjuk he a ma­ximális élességet, vigyázat!! A készü­lékbe belenyúlni, vagy fémrészeihez hozzáérni életveszélyes!! Több ezer voltos nagyfeszü 1 tsóge t álHt elő a gép. úgyhogy lém csavarhúzóval sem dol­gozhatunk.) A „vízszintes frekvencia”-gomhbal le­het „összerakni” a gépet, és aeomkivül kis mértékben jotobra-halra mozgatni. A „kontraszt”-gombot és a „fény- erő”-gombot rendszerint együtt kell állítani, a spoba megvilágításának megfelelően. Alapszabály az. hogy ta­karékoskodjunk a fényerővel, mert így hosszú életű lesz a képcsövünk. Erre is felhívom a figyelmeit! A készü­lék kikapcsolásánál a gyár utasításai! tartsuk be! A korrtraszit-gomibot úgy kell beállítani. hogy a monoszkóp jobb oldalán látható fokozatosan vilá­gosodó négyzetek közül a legfelső tel­jesen fpkete legyen, a legalsó teljesen fehér, és köztük a szürke árnyalatod feMhetők legyenek. • Az edmoudottakből az követke­zik, hogy csak a hangszín és a hangerő-gombot állíthatjuk tetszésünk szerint. A többi gomib állását mindig a vételi viszonyok szabják meg. Tehát mindig adás előtt a monoszkópra ál­lítsuk be a gép gombjait, és lehetőleg ne adás közben. Még vakun k. A vizsgáloábeu (mo­noszkóp) szabályos mértani alakzato­kat tartalmaz. Ezeknek a készülék er­nyőjén is szabályosaknak kell lenniük: Például a nagy körnek íb szabályos körnek kéül lennie. Függőleges irány­ban az egész kép rtyúHeágát, vagy nyomottságát állíthatjuk a hátsó ,.képampHtudó"-gombba:l. Vigyázzunk, hogy a kép széleit jelölő Ids három­szögek te rajta legyenek az ernyőn! Ezenkívül a „képlinearitás felül” gombbal a felső 80—100 sort, a „kép­linearitás alul” gombbal az alsó sor nyúltságát vagy lapultságát hozhat­juk helyre. Vízszintes irányban szabá­lyozási lehetőség nincs. Felhívom a fi­gyelmet arra, hogy a hátsó kezelő­szervekhez csak végszükség esetén nyúljunk, és akkor te fokozott óvatos­sággal. Egyébként az esti órákban a hálózati feszültség 2E» V alá csökken, és Ilyen­kor néha a képcső tetején és alján sötét csík jelenik meg (mert a kép függőlpes irányban kissé összehúzó- dott). Ez nem a készülék hibája. • A vett kép minőségét a „bon­tással” adjuk meg. A monosz­kóp közepén látható négy ágú legyező alsó ágát figyeljük meg. Ez különálló vonalakból áll, melyek a közép felé haladva, fokozatosan sűrűsödnek. Mel­lettük a körök mentén számok teüál- haitók. A legkülső (legalsó) köt' a 300- as, a legbelső a 680-as. Ameddig külön látjuk a vonalakat, addig terjed a ké­szülék felbontóképessége. Az elérhető felbontás 400—*S0. Remélem, temá őseim elősegítik a ké­szülék helyes beállítását, és jó szóra­kozást biztosítanak. Most pedig én te jő vételt — jó szórakozást kívánok. FEHCSIK JÄNOS tanár leit olvashatjuk Tóth Árpád le­velét, s a szegedi pályatársnak, Móra Ferencnek, a Dugonics Tár­saság főtitkárának iinomhangú gratuláló levelét a költő 25 éves írói jubileuma alkalmából. S a ju­bileumi kép ünneplő nagyjai közt, Babits mellett József Attila is ott áll! A kiállítás egyik érdekessége az a József Attila másolatában fennmaradt Juhász Gyula-levél, amelyben arról ír a szárnyalt bon­togató költőnek, Attilának, „ho­gyan kellene magát okosan és szé­pen fölfedezni...” A „szépséggel ékes” Anna né­hány képe láttán a halhatatlan szerelmi költemények, az Anna- versek csodálatos hangulata kí­sérti a látogatót. A kiállítás anyaga hűen bizo­nyítja, hogy a radikális, a haladó eszmék mellett végsőkig kitartó költőt mennyire üldözte a Horthy- rend. Megdöbbenve olvassuk az 1924-böl való vádiratot, melyben azért vádolják rágalmazással, mert meg merte írni: „...a nép el­keseredve látja, hogy a kurzus prófétái milyen alaposan rászed­ték és megzsarolták...” Az első kiadású kötetei közül az első verskötete (-Juhász Gyula versei, Szeged, 1907.) és a Testa- mentam dedikáltak. A Holnap kötetét is kiállították, amelyben először jelenték meg együtt Ady, Juhász Gyula és Babits versei. A költő sokoldalúságát bizonyítja a Gyalu álnéven írt szatíragyűjte­ménye, a Szögiedi Színház, és a nagy szegedi elődről és kortárs­ról, Tömörkény Istvánról alkotott hosszabb lélegzetű tanulmánya. Néhány Békés megyed vonatko­zású érdekességet is találunk a kiállított emlékek között: a költő Űj versek című kötetét és Koszto­lányi Dezső Mágia című verses­könyvét Tevan adta ki Békéscsa­bán. A Szeghalmon élő irodalom­barát Rozsnyai Kálmán és felesé­ge, Daipsá Gizella (Nil) költőnő két levelét, és Nil Szeghalmon meg­jelent kötetének dedikációját is megtekinthetjük. A kiállítás legértékesebb darab­jai talán Juhász Gyulának kötet­ben még nem jelent saját kézírá­sé versei. Az egyik remek ihle­tésű, formája és antiklerikális gondolatokat hordozó szonettjét e helyen nyomtatásban először közöljük. Befejezésül köszönetét mondunk dr. Péter Lászlónak és Ilia Mi­hálynak, a két lelkes Juhász Gyu­la-kutatónak, hogy szívességük folytán itt, Békéscsabán kiállít­hattuk Juhász Gyula relikviáit, s a verset közreadhattuk a Népúj­ság olvasóinak. KRUPA ANDRÁS ieatjÁelünlt Baráti kézfogás Az elmúlt hetekben több, jó falattal teli csomag érkezett a Gyulai Harisnyagyárba. Az it­teni munkásoknak címezték. Volt olyan köztük, amelyben egy kis disznótori kóstolót küldtek, akadt olyan is, amelyikbe gon­dos kezek fácánt csomagoltak. Nincs is ebben semmi rend­kívüli. Hanem abban igen, hogy honnan jöttek és kik küldték ezeket a csomagokat. Mert eb­ben van a dolog nyitja. Hosszú volt az üt. Nem a csomag fel­adási helyétől Gyufáiig, hanem míg a feladók idáig eljutottak. Vagyis, hogy így kedveskedje­nek olyan embereknek, akikről néhány héttel ezelőtt azt sem tudták, léteznek-e? Az ismeretség a tsz-agitáció- kor kezdődött. A gyulai üzemből mintegy húszán járták rendsze­resen a községeket, falvakat és a tanyákat. Sok helyre eljutot­tak, sok családhoz betértek, hogy okos szóval megkönnyítsék a döntést, a tsz-be lépést. Agi­táltak, érveltek, nem sajnálták a meggyőző szavakat. Eközben több helyütt barátság szövődött a gyári munkások: és a parasztok között. Megismerték egymást, s mint annyiszor, ekkor ts sok pa­rasztember rájött arra, hogy nem akarhat rosszat at üzemi munkás, csak jó dologban jár* rtat, ha a nagyüzemet ajánlja. Akiket meggyőztek, azok alá is kanya rántották nevüket a belé­pési nyilatkozatokra... Azóta több hét telt el. Az új tsz-tagok közül többen mégsem felejtették el a náluk járt nyttt beszédű, szókimondó munkáso­kat. Paraszti alapossággal ké­szültek arra, hogy az új bará­toknak a maguk módján ked­veskedjenek. S amikor elérke­zett a disznótor ideje, mint fi gondos anya, aki a legjobb fala­tokat küldi a szülői háztól mesz- sze szakadt fiának, úgy cso­magolta az egyik kétegyházi pa- r-szt is a kóstolót az egyik gyu­lai munkásnak. Megörül majd, ha ■megkapja, mert hiszen jó- szíwel adom, nem sajnálom —< gondolta bizonyosam, magában. Mások, feltételezem, hogy jó­szemű, jókezű vadászok a zsák­mányból néhány fácánt küld­tek barátaiknak. Ennyi lenne ezeknek a nem­várt csomagoknak a rövid tör­ténete. Nem világrengető dolog. De fi maga egyszerűségében is a munkásosztály és az új útra térő parasztság újabb baráti kézfogását mutatja. Podina Péter Gyógypedagógiai intézetei létesít a megyei tanács művelődési osztálya Magyarbánhegyesen Iz intézi! még ez év szeptember elsején megkezdi méködését A MAGYARBÁNHEGYESEN létesítendő gyógypedagógiai inté­zet szervezését terven felül vál­lalta a megyei tanács művelő­dési osztálya, amihez nagy segít­séget nyújt a Művelődésügyi Mi­nisztérium Gyógypedagógiai Osz­tálya is. Az intézet terven felüli létesítése csak a Magyarbánhe- gyesi Községi Tanács megértő támogatásával sikerült, miután vállalta az intézet létesítését gát­ló akadályok elhárítását. A taná­csi kezelésben levő épületek kö­zül két nagyobb épületet ajánlott fel egymás mellett — interná tus­nak és iskolának —, és ezek szomszédságában egy nagyobb telket a további építkezéshez. A felszabadulás előtt nem so­kat törődtek az értelmi fogyaté­kos gyermekek nevelésével. Az akkori rendszernek nem volt cél­ja az, hogy ezekből a gyermekek­ből is dolgozókat neveljenek, mert a teljes értékű dolgozók százezrei is munka nélkül voltak, így az értelmi fogyatékos gyer­mekek az utcán csavarogtak. Ter­Társadalmi tulajdon hűtlen kezelésére derített fényt a NEB A szeghalmi járási tanács leg­utóbbi ülésén a járási Népi Ellen­őrzési Bizottság munkáját tár­gyalták. Láda Andrásné, a NEB I őrzés során figyelmeztették a gazdaság vezetőit ezekre a hibák­ra. A földművesszövetkezetek TÜZÉP-telepein is tartottak ellen­járási elnöke tartott beszámolót, őrzést a népi ellenőrző bizottság Többek között elmondotta, hogy az ellenőrzések során több hiá­nyosságot tapasztaltak az egyes vállalatoknál, szerveknél. A bu- csai Legeltetési Bizottság munká­jában olyan hibákat találtak, mely a társadalmi tulajdon hűt­len kezelésének bűntettét bizo­nyítja. Az ellenőrzés után a bi­zottság elnökét és pénztárosát feljelentették az ügyészségen. A Töviskesi és Kótpusztal Állami Gazdaságban a dolgozók munka- és védőruha ellátásában tapasz­taltak hiányosságokat Az ellen­szakemberei. Többek között a tüzesgyarmati TÜZÉP-telepen sok elfekvő árut találtak, és hat hónapi könyveléssel voltak el­maradva az ott dolgozók. Az el­lenőrző bizottság a járás néhány termelőszövetkezetébe is elláto­gatott. A járási népi ellenőrző bizott­ság 1960-ban még több szakem­bert von be az ellenőrzési mun­kákba, hogy ezzel is még körülte­kintőbb munkát tudjon végezni. *. k here voltak a családnak és a tár­sadalomnak is. A FELSZABADULÁS ELŐTT megyénkben csak Gyulán volt egy gyógypedagógiai intézet, a- hc-1 főleg elhagyott, „menhelyes” értelmi fogyatékos gyermekek ne­velésével foglalkoztak. A felsza­badulás után korszerűen felsze­reltük ezt az intézetet Gyulán és jóval nagyobb, korszerű intézetet létesítettünk Tar'noson. Napközis iskola létesült Békéscsabán és még tíz nagyobb vidéki általános iskola mellett megyénk területén 17 gyógypedagógiai osztályt szer­veztünk. Ezek közül öt megnyi­tását a múlt évben biztosít itta a megyei tanács művelődési osz­tálya. A következő hónapokban beinduló felmésérek eredményei alapján kerül sor még hat ilyen gyógypedagógiai osztály megnyi­tására. Ezek szeptember elsején már működnek is. A FELSOROLT INTÉZMÉ­NYEKBEN biztosítja megyénk területén a dolgozók állama a műveltség alapelemeinek meg­szerzését azoknak a tanulóknak, akik ezt az általános iskolában — fogyatékosságuk miatt — meg­szerezni nem tudják. Az intéze­tekben pedig dolgozókat nevelnek még az olyan gyermekekből is, akiknek a természettudományos alapokra épült gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával fejlő­désük elérhető. FELBECSÜLHETETLEN érté­kű ez a gondoskodás. Ennek e- redményeként azonban biztosít­hatjuk a munkához és a művelt­ség alapelemeinek a megszerzésé­hez való jogát azoknak a fogya­tékos gyermekeknek is, akik erre még alkalmasak. Ez a gondosko­dás igen költséges, de ez nem lényeges az olyan országban, ahol legfőbb érték az ember. A gyógypedagógiai dolgozók önként vállalták és szívesen nevelik az ilyen gyermekeket. SZANYI ANTAL, gyógypedagógiai igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents