Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-05 / 30. szám
V06O. február ä, péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 ffUqtotMdöit a k&zik munka a három nemzetiségű Battonya új termelőszövetkezeti községben A 14 ezer lelket számláló román határmenti Battonya a közelmúltban termelőszövetkezeti községgé alakult. A jól gazdálkodó magyar, román és délszláv nemzetiségű parasztságnak az új út választásában igen sokat segített a régi szövetkezetek kimagasló eredménye. A DÓZSA TSZ például az elmúlt évben sokat építkezett, tatarozott, a tagság pedig átlag 24 ezer forintos évi keresethez jutott. Ezenkívül a háztáji földön 25—30 mázsa kukoricát törtek, saját fogyasz.—15 férőhelyes istállóit, hamarosan összehordják a lovakat, hogy mire enged a fagy, munkához láthassanak a lófogatok. A MÁJUS 1 TSZ határa 4300 holdra gyarapodott. A szövetkezet saját 12 tagú épí- tőbrigádja már megkezdte a romos épületek bontását, mire kitavaszodik, új sertésszállást és növendékistállót akarnak tető alá hozni, hogy az új tagok mielőbb bevihessék a jószágot. A DÓZSA TSZ-BEN szerdán foglalta el helyét Bar- ják Ferenc egyetemet végzett fiatal mezőgazdász, hogy a négyezer holdra gyarapodott határban minél szakszerűbben gazdálkodhassanak. A battonyai régi és új termelőA legeltetési idény után kívánatos a hosszú nyugalmi időszak szövetkezetek egymást segítve, legelőink számára is. Ez alatt az idő alatt — amikor jobban rá is j komolyan készülnek a tavaszi tásra 2—3 sertést hizlaltak s ugyanannyit adtak el az államnak is. A tíz éves tsz-ek szívesen adják át tapasztalataikat az újaknak s most együttes erővel készítik az első terveket. A 2700 holdas, nemrégiben alakult KOSSUTH TSZ-BEN már megkezdték a tagok a kukorica- és egyéb tavaszi vetőmag összehordását, hogy a vezetőség mielőbb minőségi magra cserélhesse be a terményforgalminál. A Damjanich új tsz- ben számba vették a gazdák 10 Hasznos téli tudnivalók a legelőgazdálkodásról érünk — hozzuk rendbe legelőinket. A legelő gyepezetére nagyon káros, ha azon össze-vissza szekerezünk. Ezért a megfelelő sorompókat, akadálygödröket, árkokat — amelyek legelőinken a kárt tevő szekerezést megakadályozzák — már a tél folyamán készítsük eL Nagyobb kiterjedésű legelőin a tömegesebben előforduló vakondtúrásokat, valamint a kocsival vagy állathajtással fölvágott területeket egyengessük él és tél végén vagy kora tavasszal szórjuk be fűmaggal. Gondoskodjunk a kutaik, itatóvályúk karbantartásáról, szükségképpen új kutak létesítéséről; Végezzük el a legelők felesleges vizének elvezetésére szolgáló csatornák és árkok kitisztítását, hogy mire a tavaszi gyors hóolvadás bekövetkezik, a felesleges víz akadálytalanul lefolyhasson. Ajánlatos ezt idejében végezni, mert a fű sarjadása csak a víz elvezetése, illetve a talaj megszáradása után indulhat meg. s így a tavaszi kihajtás is korábban történhet. öntözésre berendezett legelőknél is természetesen az egész öntözőberendezés — csatornák és műtárgyak — karbantartását szintén télen vagy korata- vasszal végezzük el. Amennyiben a leesapolóhálózat, illetve a csatornák karbantartását saját erőből nem tudjuk megoldani, forduljunk tanácsért a Vízügyi Igazgatósághoz. A legtöbb legelőn hiányoznak az állatnak árnyékot adó fák. Különösen deleléskor, a nap legmelegebb óráiban az állatok sokat szenvednek a forró napsugártól. A fa nemcsak a legelő jószág részére nyújt védelmet, hanem a legelőt is megvédi a káros szelek szárító hatásától. Ezért kívánatos, hogy a legelők határát, az utak, álkok mentét, a delelőhelyéket, valamint a kopár — legeltetésre nem alkalma® — részeket fákkal ültessük be. Úgyszintén tanácsos az egy tagban fekvő, nagyobb területű legelőket többsoros fasorokkal szakaszokra osztani, még ha a legeltetésnél nem is igazodunk az így keletkezett szakaszhatárokhoz. Igen fontos ápolási munka a legelők trágyázása. Trágyázással j kiesik a központból. Városi em- egyrészt a talaj tápanyagban gazdagítjuk, másrészt hatására ér- j bér ritkán vetődik erre. Sokan tékesebb füveink megerősödnek és elszaporodnak, így kiszorítják j talán azt gondolják, hogy ebben a munkákra. Úgy tervezik, hogy már az első évben több húst, zsírt és gabonafélét adnak az államnak, mint korábban, amikor a falu jó része kisgazdaságból állt. Értékelték a ktsz-ek kongresszusi versenyét A megye kisipari termelőszövetkezetei a VII. kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat, a 6 709 700 forint értékű munkát teljesítették. Különösen a cipőipari szövetkezetek értek el jó eredményt a több mint kétmillió forint értékű áruval. Hasonló jó eredményről számoltak be a vas- és fém kisipari szövetkezetek, amelyek mintegy kétmillió forint értékű mezőgazdasági gépalkatrészeket és egyéb vasárut készítettek terven felöl. A sok kiváló szövetkezet közül különösen az Orosházi Vas- és Fém Ktsz tagjai végeztek jó munkát. Önköltségcsökkentésben 345 ezer, tervtűl- teljesítésben pedig 308 ezer forintos e- redményt értek el. Éves tervüket 106,9 százalékra teljesítették. A kiváló szövetkezetek közé sorolhatók az Endrődi Cipész, az Orosházi Mezőgazdasági, a Tótkomlóst Cipész, a Békési Építőipari, a Szarvasi Dobozkészítő Ktsz. Ezeken kívül a megye valamennyi szövetkezetének tagjai jó munkával járultak ahhoz, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat teljesíthessék. Egy eredményes esztendő után a szövetkezetek tagjai elhatározták, hogy továbbra is minden i- gy ékezetükkel munkájukat a lakosság szolgálatába állítják és a lehetőségekhez mérten kielégítik az igényeket. A kongresszusi verseny lendületét pedig tovább folytatják, s hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére újból megszervezik a szocialista mnnkaverseny újabb szakaszát. Egy fiatal szövetkezet biztató eredményei Még egy éve sincs, hogy meg- i kezet tagjai teljesítették a pártkezdte működését a Gyulai Kis- lakásépitő Kisipari Termelőszövetkezet, de rövid idő alatt igen szép eredményeket értek el. A szövetik. tavaszi munkák megkezdése előtt még egyszer elbeszélgetnek az új tsz-tagokkal A békésszentandrási termelőszövetkezetekben a héten közgyűléseket tartanak, ahol januárban belépett új tagokat veszik fel. Ugyanakkor kibővítik a tsz-vezetőségek létszámát is. Általában 7—11 tagú vezetőségeket választanak. Most a tavaszi munkák me gkezdése előtt meglátogatják az újonnan belépett tsz-tagokat és elbeszélgetnek velük: ki-ki hol kíván dolgozni, s a kéréseknek megfelelően alakítják ki a brigádokat. Megnyugtatják az idő s, munkaképtelen tsz-tagokat is, hogy a bevitt föld után földjáradékot kapnak s Ezenkívül SZTK-juttatásokban is részesülnek. kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásaikat. Énnek eredményeképpen 144 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaságunk számára és jelentősen növekedett a nyereségük is. Az anyagtakarékossággal a lakosságnak is sokat segítettek az olcsóbb lakásépítéssel, s rövid működési idejük alatt megszerették munkájukat. Múlt évi tervüket egy héttel a határidő előtt teljesítették és január 1-vel kezdődően újabb vállalásokat tettek, újabb versenymozgalmat szerveztek április 4-e, hozzánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. Továbbra is szem előtt tartják a gazdaságos termelést, és minden vonatkozásban a lakosság igényeinek kielégítésére, a lakások olcsóbbá tételére törekednek. Félóra a k**r<*snagyharsányi tanácshásán i [ Körösnagyharsány közaz értéktelenebb növényeket. A jó érett komposztot a tél folyamán szórhatjuk ki. A trágyalevet télen a hóra locsoljuk ki. Ez esetben a téli munkának kettős előnye is van: a gazdaságok fogattal bővebben rendelkeznek és a trágya levet hígi tárni sem kell. A pétisót az időjárástól függően, a füvek s arjadzásámak megindulása előtt szórjuk ki, kh-ként 200—300 kg m enmyiségben. A téli legeltetést lehetőleg kerüljük a legelőn. A tövig lerágott gyep a fagytól sokat szenved és tavasszal nehezebben hajt ki, így a jövő évi termés sínyli meg a k ésői legeltetést. A nyáron meg- sanyarodott gyepet télen kíméljük meg, ápoljuk és társuk tisztán Ne feledjük el, hogy a legelőknek is szükségük vám tóli pihenésre. A legeltetésit ebben az időszakban alkalmi legelőkön oldjuk meg (például őszi repeós keverékek stb.) Felfagyás esetén tavasszal — amint a talaj nedvesség: állapota megengedi —, a gyepet nehé z símaihengerrel járassuk meg. Ugyancsak a tél folyamán ké szítsuk él a következő időre a legeltetési tervet. Az előző évi ta pasztalatok alapján állapítsuk meg a felhajtható állatok számát, jelöljük ki a szakaszok területét. Készítsünk tervet arról, hogy a legelőt hány szakaszban és az egyes szakaszokat hány napig legeltessük. A szakaszos legeltetés betervezésénél vegyük figyelembe, hogy minél kisebb a szakasz, annál jobb a legelő kihasználása, ki sebb a felesleges tiprás. A legjobb beosztás az, ha a jól sarjad zó gyepen 2 napig legeltetünk, 17 napig pihentetünk, hideg időben 3 napig legeltetünk, 22—23 napig pihentetünk. Ebben az esetben 8—9 szakaszra célszerű, osztani a legelőt. Ha kicsi a legelő, akkor azt két szakaszra osztjuk: felét legeltetjük, fele pihen, 9—13 napos turnusokban. Az elmondottak gondos betartásával hozzájárulunk legelőink fűtermésének fokozásához, ami el ősegíti állataink jobb takarmá- ayozását. BAGOSI ERZSÉBET, a szarvasi ÜKKI tud. munkatársa. községben nincs is kulturális élet, hiszen „istenhátamögött” van. Mikor a gépkocsink befordult a főutcára és megállt, egy sereg gyermek vette körül. Nézegették elöl- ről-hátulról s meg is simogatták. A tanácsházán Farkas Ferenc elnököt és Bor Imre titkárt találtuk. Mint legtöbb község vezetői, ők is a nagyüzemi gazdálkodásról beszélgettek. Az elnök előtt egy sűrűn teleírt, számoszlopokkal tarkított papírlap hevert. Azt böngészte. — Mi újság a községben? — érdeklődtünk. — Van elég. Az emberek barátkoznak az újjal, a közössel — válaszolt az elnök. — Éppen arról beszélgettünk a titkár elvtárssal, hogy az egyik dűlőn új tsz-t akartak alakítani az egyéni parasztok. Bejöttek hozzánk, adjunk engemelőszövetkezetet alakítsanak. Növekedést meg nem várhatunk, hiszen a községiek között alig van egyéni. — Megértettek bennünket — mosolygott az elnök. — Azok az egyéni parasztok, akik ezt a tsz-t akarták alakítani, már nagyobbrészt beléptek a régiekbe. Éppen ma hoztak egy csomó belépési nyilatkozatot. Itt van például Oláh Lajosé, Nagy Gyuláé, Szabó Gézáé, P. Nagy Józsefé, Bérezi Jánosé meg a többieké. Aztán a község más dolgai___________________ na terelődött a szó. — Nem sok szórakozási lehetőség van a községben — mondta a titkár. Csak a mozi, meg a könyvtár. A filmszínházunk például hetenként négyszer tart előadást. Minden egyes alkalomkor majdnem veszekednek a jegyért. Itt van például a könyvtár statisztikája. 212 olvasó van, akik decemberben és januárban 1300 könyvet vittek ki olvasni. Nem adást, ahol háromfelvonásos színdarabot adtak elő. A baj egyedül az, hogy, sajnos, nincs művelődési otthonunk. Ennek hiányában a különböző rendezvényeket az iskolában meg a mozihelyiségben tartjuk. A községben hét pedagógus van, akik sziwel-lélekkel segítik a kultúra előbbre jutását. A KISZ-titkárt, Barta Ernőt szeretik a fiatalok. Amit elhatároznak, azt végre is hajtják. Most megint egy háromfelvonásos színdarabot tanulnak. A probléma itt is az, hogy hol tartsák meg az előadást? Hiába van mozihelyiség, az olyan kicsi, hogy alig férnek be 150-en. Kellene egy művelődési otthon. Különböző tanfolyamok délyt. Igyekeztünk rábeszélni lehet kivételt tenni, egyformán ölöket, hogy ne alakítsanak új tsz-t, hanem lépjenek a régibe. Hiszen itt van a Kossuth, meg az Oj Élet Tsz, elég erősek. — Ne gondolják az elvtársak — szólt közbe a titkár, hogy mi nem engedjük az új tsz megalakítását. Velük az volt a helyzet, hogy összesen 182 hold földjük volt. Ez nagyon kevés ahhoz, bogy térvasnak a fiatalok és öregek. Az olvasottságnak megfelelően növeljük a kötetek számát is. Jelenleg 700 könyvünk van. Ebben az évben mintegy ötezer forintot fordítunk könyvvásárlásra. Az elnök elvtárs ezután a KISZ-szervezetről beszélt, amelynek 64 tagja van. Szépen dolgoznak a gyerekek — mondja. A közelmúltban is rendeztek egy előis működnek — szakítja félbe az elnököt a titkár. — Például a nőtanács főzőtanfolyamot szervezett, aminek 27 tagja van. Pohányi Miklósné és Vajó Zoltánná lelki- ismeretesen vezetik ezt a tanfolyamot. Minden héten kétszer tartanak előadást. Ezenkívül a tsz ürigádvezetőinek és csapatvezetőinek a pedagógusok tartanak a munkaegységszámításról előadást. A tsz vezetősége ezt kötelezővé is tette számukra. — Látja elvtárs, van itt azért élet, ha egy kicsit ki is esik községünk a központból... fantyik Tibor
