Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-05 / 30. szám
is«, február 5., PÉNTEK MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * le»: 30 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Tanácskozást tartottak a varsói szerződésben részt vevő országok Aláírták az értekezlet résztvevőinek közös közleményét és nyilatkozatát Moszkva (MTI) Csütörtökön Moszkvába értekezletet tartott a Varsói Barátsági Együttműködés és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződésben részt vevő országok politikai tanácskozó testületé. Az egynapos értekezleten megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke közlést tett a Szovjetunió fegyveres erőinek új, jelentős csökkentéséről és a Szovjetunió álláspontjáról a közelgő csúcstalálkozón. Az értekezletről kiadott közös közleményt csütörtökön délután ünnepélyes keretek között írták alá a Kreml Katalin termében. Már jóval a meghirdetett időpont — délután 5 óra — előtt több mint száz szovjet és külföldi újságíró, rádió-tudósító, filmes televíziós tudósító gyűlt össze, hogy tanúja legyen a nagy jelentőségű aktusnak: Öt óra után néhány perccel léptek be a terembe a tanácskozáson részt vett küldöttségek tagjai, élükön N. Sz. Hruscsowal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával. Ott volt a varsói szerződésben részt Felhívás a budapesti és vidéki ifjúsági brigádokhoz A Ganz-MÁVAG brigádjai megvitatták a párt legutóbbi, munkaversenyről szóló határozatát és elhatározták: felhívással fordulnak az ország üzemeiben dolgozó ifjúsági brigádokhoz, tegyenek vállalásokat, csatlakozzanak a versenymozgalomhoz. A kongresszus után nem állunk meg — hangzik a felhívás —, hanem hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a versenyt tovább folytatjuk az év Beruházásokra ebben az évben csaknem egymillió forint áll a könnyűipar rendelkezésére, ez az összeg 20 százalékkal több az előző évinél. A műszaki fejlesztés előmozdításáért elsősorban a gépi beszerzéseket szorgalmazzák, hogy a meglevő gyárak elavult gépeit korszerű gyártástechnológiának megfelelően cserélhessék végéig. Vállalásaink elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a munka termelékenysége állandóan emelkedjék, hogy ezáltal is meggyorsítsuk a szocializmus é- pítését. Az Egyesült Izzó szfnüveg-sze- relő ifjúsági bókebrigádja pedig azzal a felhívással fordul a fiatalokhoz, hogy a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére indítsanak versenyt „a szocialista munka ifjú brigádja” cím elnyeréséért. (MTI) ki. A minisztérium beruházási keretének több mint 58 százalékát fordítják gépvásárlásokra. Ebben az évben számos üzem megkezdett rekonstrukcióját, illetve bővítését folytatják. Többek között a Sarkadi Rostfeldolgozó Telepen pozdorja-bútorlemezgyár építését kezdik meg. Üzembe helyezésének határideje: 1961. vevő nyolc állam küldöttsége, továbbá a Politikai Tanácskozó Testület értekezletén megfigyelőként részt vett kínai, koreai, mongol és viatnami küldöttség. A Magyar Népköztársaságot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke képviselte. Jelen volt az aláírásnál Sík Endre külügyminiszter, Révész Géza honvédelmi miniszter, Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az aláírás aktusán megjelent a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet állam több vezetője: Arisztov, Brezsnyev, Ignatov, Kuuszinen, Muhitgyinov, Koszigin, Pervuhin és Poszpelov. A közös közleményt a részt vevő országok küldöttségei az orosz ABC sorrendjében írták alá. Az Albán Népköztársaság küldöttsége nevében Enver Hodzsa és Mehmet Shehu, a Bolgár Népköz- társaság küldöttsége nevében Tódor Zsikov és Anton Jugov, a Magyar Népköztársaság nevében Kádár János és Münnich Ferenc, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége nevében Walter Ulbricht ás Otto Grotewohl, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége nevében Wladyslaw Gomul- ka és Józef Cyrankiewicz, a Román Népköztársaság küldöttsége nevében Gheorghe Gheorghiu- Dej és Chivu Stoica, a Szovjetunió küldöttsége nevében N. Sz. Hruscsov, a Csehszlovák küldöttség nevében pedig Antonin Novotny és Viliam Siroky írták alá a közös közleményt; A közleményt és a nyilatkozat szövegét a safóban pénteken teszik közzé. (MTI) Pozdorja-bútorlemezgyár Sarkadon IMSittUiiú a tavaszi felszabadulási kulturális szemléről Hírt adtunk már lapunkban arról, hogy tavasszal a KISZ megyei bizottságának és a megyei tanács nűvelődésügyi csoportjának rendezésében hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára kulturális seregszemlét rendeznek. Most kérdéssel fordultunk Halmágyi Lászlóhoz, a megyei tanács művelődési csoportjának előadójához, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hány csoport jelentkezett eddig a szemlére? Milyen volt a jelentkezés aránya? — Eddig 58 színjátszó csoport, de ez a szám még napról-napra emelkedik. Sajnos szavaló-, énekes- és hangszerszóló-versenyre esek 80-an jelentkeztek. — Hány énekkar? — Megyénk minden jelentősebb énekkara, Eddig 19 énekkar küldI te be jelentkezését. Kilenc zene- I kar is jelentkezett, ezek közül három szimfonikus, a többiek népi- és tánczenekarok. — Melyik népművészeti ágazatból jelentkeztek legtöbben? — A népi tánccsoportok jelentkezése volt a legnagyobb, mert megyénkből 25 jó képességű tánccsoport küldte be eddig nevezését. Körülbelül 10—15 csoportra számítottunk csak. — Ami nem sikerült olyan jól? — A szellemi öttusára sajnos csak 21-en jelentkeztek. — A műsorválasztás milyen a színjátszócsoportoknál? — Jónak mondható, mert például a gyomai járásban a színjátszó csoportok bemutatják Dobozi Imre Szélviharját, Darvas József | Kormos ég című drámáját, s a ! műsoron szerepel még Kállai Kötéltánc, Fehér Klára A teremtés koronája, Mesterházi Pesti emberek, Lépes Mária Piros madár, Gerencsér Kereneskút című színműve. — Eddigi tapasztalatuk milyen a felkészülésről? — A csoportok igazán lelkesen és odaadóan készülnek és ott, a- hol a tanács és a KISZ, a művelődési otthon és a pedagógusok közösen dolgoznak, biztosan az e- redmény sem marad el. — Mikor veszi kezdetet a bemutató? — Minden csoport márciusban már közönség elé lép és a körzeti döntők után már június első hetében megrendezésre került az országos szemle. 1M»i> A tanácsi vállalatok a múlt éYben 118 százalékra teljesítették éves tervüket Kruzslitz Bíbor elvtárs, a megyei tanács vb. ipari osztály vezetője elmondotta, hogy a tanácsi felügyelet alá tartozó ipari vállalatok múlt évi tervüket 118 százalékra teljesítették. Kiváló eredményt mondhat magáénak a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, mely 132 százalékos tervteljesítést ért el és így nyolc millió téglát gyártottak az előirányzotton felül. A Békéscsabai Vasipari Vállalat 112 százalékos tervteljesítményt ért el, ahol többek között tíz új bágert készítettek el az elmúlt évben. Az Orosházi Vasipari Vállalat 134 százalékos tervteljesítést ért el, ugyanakkor az egyéb más termékeken kívül 1959-ben 7700 hordozható csempekályhát gyártottak a kereskedelemnek. A Gyulai Kötőipari Vállalat 129 százalékos tervteljesítést ért el és sok új és érdekes áruféleségeket adott a kereskedelmünknek. A múlt évi jó tervteljesítés nemcsak ezeknél a vállalatoknál, de a legtöbb tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatnál is megvetette az alapját az idei újabb eredményeknek. A Szovjet Központi Statisztikai Igazgatóság közleménye a legutóbbi népszámlálás eredményéről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közzétette a Szovjetunióban 1959. január 15-től 22-ig megtartott népszámlálás adatait a lakosság iskolázottságáról, nemzetiségéről, anyanyelvéről, valamint neméről, koráról és családi helyzetéről. (Az előzetes népszámlálási adatokat 1959. májusában tették közzé.) Végleges adatok szerint a Szovjetunió lakosságának száma 1959. január 15-én 208 826 650 volt. Azoknak a száma, akik elvégezték vagy megkezdték főiskolai tanulmányaikat, illetve középfokú szakiskolát végeztek 13,4 millió, a teljes középfokú és hétosztályos lió. (1913-ban a cári Oroszországban mintegy 290 000 ember végezte el vagy kezdte meg főiskolai tanulmányait, illetve végzett középfokú szakiskolát.) A Szovjetunióban több mint 100 nemzetiség él. Az oroszok száma 114 585 000. A legkisebb létszámú nemzetiségek — egyenként 400 fő — a Szovjetunió é- szaki területén élő aieuták és ju- kagírok. A Szovjetunió lakosságának csaknem háromnegyede, 151000 000 ember, 1917, az Októberi Forradalom után született. Az átlagos életkor az 1957—58-as esztendőkben elérte a 68 évet, míg a forradalom előtt 32 év volt. 1959-ben a Szovjetunióban házasságban élt 86 500 000 férfi és nő. Évente a legtöbb házasságot a Szovjetunióban kötik, ahol egy évben 12 házasságkötés jut 1000 emberre. (Az Egyesült Államokban a legutóbb közzétett adatok szerint 8,3, Angliában 7,6.) A Statisztikai Hivatal közleménye rámutat arra, hogy 1959- ben a főiskolát végzettek száma 1939-hez viszonyítva a városokban 3,3-szercsére, a falvakban pedig 2,8-szeresére emelkedett. A középfokú iskolát végzettek, illetve megkezdettek száma ugyanezen idő alatt városokban 3,5-sze- resére, a falvakban pedig 4,2-sze- resére nőtt. A népszámlálás során megállapították. hogy hány 9—49 éves korú írástudatlan van. Az ilyen korúak közül 1929 000 ember vallotta magát írástudatlannak, vagyis 1,5 százalék. A Szovjetunióban minden gyermek tanul, így tehát a Szovjetunió lényegében felszámolta az írástudatlanságot. Főiskolára jár 2 200 000 ember, a középfokú iskolákon 1 868 000-en tanulnak. A Szovjetunióban 766 felsőoktatási intézmény és 3346 technikum és egyéb középfokú szakiskola van. Ezekben az oktatás ingyenes. Az ország felsőfokú oktatási intézményeiben jelenleg csaknem négyszer annyi diák tanul, mint Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban e- gyüttvéve. A végzett mérnökök számában a Szovjetunió már régen túlszárnyalta az Egyesült Államokat. 1958-ban a Szovjetunióban 94 000 mérnök végzett, az Egyesült Államokban pedig 35 000. A Szovjetunió lakossága 1939- től 1959-ig bezárólag 9,5 százalékkal nőtt. A munkaképes korú lakosság száma (nők a 16—54 éves kor között, a férfiak a 15—58 é- ves kor között), a háború után nem csökkent, sőt az 1939. évi 102 millióról 119,8 millióra emelkedett, vagyis több mint 17 százalékkal magasabb. 1958-ban a Szovjetunióban a halálozási a- rányszám ezer emberre számítva 7,2 volt. Ez a világon a legalacsonyabb halandósági arány. A forradalom előtti időszakhoz viszonyítva a halandóság a Szovjetunióban nem egészen egynegyedére csökkent, a háború előtti 1940- ís helyzethez viszonyítva 60 százalék ma. ^VITI)
