Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

4 KÉPÚJSÁG I960, február fi., szombat Tiz év-c« élet A terem mennyezeVérői lecsüngő hosszú fénycsövek fehér zu- hatagként árasztják a fényt az alattuk dolgozókra. Szőke, barna fejek hajolnak a gépek fölé, s fürge ujjak igazítják a lágyan su­sogó anyagot a sebesen -mozgó tű alá. A gépek hullámzó zümmö­gése betölti a hatalmas termet, akárcsak az erős fényáradat. Jubilál a Békéscsabai Ruhagyár. 10 éves, mégis fiatalabb mint volt tO évvel ezelőtt. A régi, megszokott környezet megválto­zott, megszépült. Vidáman dolgozó, üde arcokkal fiatalodott meg, s kellemes, élénk színek váltották fel a régebben sötét színeket. A termekből már régen száműzték az ócska lámpák sápadt, sárga fé­nyét. Sokait lehetne írni ezekről a változásokról. A megszépült mun­katermekről, az új létesítményekről, de most az embereket keres­tem. A törzsgárdát, a régieket, s ezekből is a nőket, akik több­ségben vannak, itt, s akik együtt jubilálnak a gyárral. A tíz év alatt hogyan változtak meg ők? Fejlődtek-e együtt a gyárral, van-e éj az életükben, vagy minden úgy van, mént tO évvel ezelőtt? Ha fiatalabb lennék... A négyes varrodáiban Zlaezky Istvánná sealagvezető éppen csak egy percre lépett a műhelyirodá­ba. — Nem lehet sokáig magára hagyni a szalagot — mondta kis­sé mentegetőzve. — Mindig akad valami baj. — Mióta vagyok itt? Tíz éve, 1950-ben jöttem a gyárba; Na­gyon sokat változott, de az első hónapok emléke mindig megma­rad. A néhány perc alatt, míg be­szélgetünk, saját életéből apró mozaikok, emléktöredékek kerül­nek elő. A legszívesebben a két éves műszaki tanfolyamon eltöl­tött órákról beszól. Tanult, pedig már nem volt könnyű, hiszen idősebb korban nehezebb. Mennyit kellett töp­rengnie, éjszakákon át böngész­ni a könyvet. Amikor a többiek már az igazak álmát aludták, ná­la még akkor is égett a lámpa, s a füzetbe sűrű sarokban szapo­rodott a jegyzet; A tanfolyam végén pedig bol­dogan vette át az oklevelet, siker­rel vizsgázott. A gyárral együtt fejlődött ő is, s a sdmagépes dol­gozóból sealagvezető lett. — Ha fiatalabb lennék, holytat- nam a tanulást.^ A gyerekek és a háztartás Nyemcsok Pálné segédszalag- vezető. Nemrég még gépnél dol­gozott. — Én is tanulnék, de ott van a két kicsi, és a háztartás..; Igen, a gyerekek, a háztartás. Erre még sokan hivatkoznak, de egyre kevesebben. Mert mit is je­lent valóban ez az akadály? A gyerekek? Az üzemnek szé­pen berendezett kétműszakos nap­közije és bölcsődéje van. Ha pe­dig már iskolás, az iskolai nap- köriben elsősorban a dolgozó nők gyermekei kapnak helyet. A háztartás? Mosógépet, por­szívót és egyéb háztartási gépeket szerez be az üzem vezetősége és a szakszervezet. Az asszonyok tehát az órák helyett percek alatt el­végezhetik a nehezebb háztartási munkát. Sok időt vesz él a főzés? Ez igaz, de az üzemből haza is le­het vinni kész ételt. Még a ha- risnyaszemfelszedést is az üzem­ben végzik él, amíg a műszak A nők háztartási munkájá- megkönnyítése itt nem áll A gyár vezetősége további tart. nak meg. terveket dolgoz ki erre, s így még több szabad idő jut majd a tanu­lásra, művelődésre. Nyemcsokné munkája kiváló. Nem érdemtele­nül kapta meg kétszer is a szta­hanovista oklevelet 1950 óta. Az elmúlt évben a gép mellől Zlacz- kiné mellé került segédszalagve- zetőnek. Tanulna ő is és nincs is kifogása az ellen, csak éntől nem sokat beszélték véle..: — Talán ha itt lehetne az üzemben elvégezni az iskolát — mondja —, akkor könnyebb len­ne; Ez jó javaslat, s ha több lenne a jelentkező az általános iskola esti tagozatán, biztosan meg is ol­danák. Többet kellene ezzel fog­lalkozni a gyár vezetőinek, hiszen a 950 főnyi női létszámban alig jelent valamit az, hogy 9—10 nő jár az általános iskola VII—VIII. osztályába és 31 a ruhaipari technikum esti tagozatára. Ahol a család tanul, i de az asszony • ♦ • Tíz éve dolgozik a gyárban Du­dás György né is. Ez a pici asz- szony olyan fürgén mozog, olyan fáradhatatlan, ha bármilyen tár­sadalmi munkáról van szó, mint­ha örökké fiatal maradna és mint­ha soha nem élt volna az élet árnyékos oldalán. Pedig van mit mesélni a múltról, amikor egyik gazdától a másikig hajította a cselódsora. Amikor férjhez ment, a földön, szalmán aludtak, mert nem volt semmijük. Most vettek házat, melyben ott ragyog az új bútor is. A férjének saját motor­kerékpárja van, művezető a tég­lagyárban. Tanult, fejlődött, s most is képezi magát. A lánya é- rettségizett, s talán csak ő ma­radt le..., de éppen ezért. Nem volt rá idő sem, pedig hívták többször is. Kedve lett volna, mert érezte, hogy lemarad, de mindig a család többi tagját néz­te, ők a fontosabbak, s neki jó így is. Az évek pedig múltak, s most már — mint mondja — idős ah­hoz, hogy beüljön az iskolapadba, így aztán pótolja amit lehet köny­vekkel. Nagyon szereti a jó fil­met, s nincs olyan előadás a szín­házban, amit ne nézne meg. A műhelyírnok... A vékony, törékeny kislányt megviselte a nehéz munka, a cselédeskedés. Bejárta Pestet, 6 itt az Alföldön a tanyavilágot is. Megfordult minden olyan munka­helyen, ahol keresni lehetett. Hosszabb ideig csupán egy vegy­tisztítanál tudott dolgozni, s e gyár megindulása után hamaro­san ide került vasalónak. Most műhelyírnok. Az első években nehéz volt. Minden keresetét hazaadta a több tagú család segítésére. Magára igen kevés jutott. A tanulásra sem igen gondolhatott, hiszen szükség volt munkájára otthon. Ahogy nőtt a család, többen kerestek, kisebb lett az ö gondja is. Most már eljárhat a moziba, színházba. Sokat olvas. Régebben csak álom és merész gondolat volt a külföldi utazás. Most már komoly terv, mely ebben az évben valóra vá­lik. A pénz már megvan takarék- betétben. Tanulásra is jut idő. Az általános iskola VIII. osztá­lyát végzi el ebben az évben, s tovább is megy; ...és a technikus Szakmunkásként került a gyár­ba 1950 elején Vandlik Györgyné technikus. Sírna gépen dolgozott, és 1953-ban ott volt az elsők kö­zött, akik az országban először kapták meg a „Könnyűipar kivá­ló dolgozója” címet. Hamarosan szalagvezetőnek tették. A koráb­ban elhanyagolt szalag az ő veze­tése alatt második helyezést ért el a munkaversenyben. A tanu­lás volt minden vágya. Járt a dol­gozók gimnáziumába, s amikor le­hetőség nyűt rá, a ruhaipari tech­nikumiba jelentkezett. Ö volt ak­kor az egyedüli nő a Ruhagyár­ban, aki technikumban tanult. Sikerrel vizsgázott. Most a gyár egyedüli szakképzett női techni­kusa. — Szeretnék még tovább tanulni — mondotta —, de legna­gyobb bánatomra ruhaipari vo­nalon erre még nincs öt élet, öt üzemi nődolgozó fej­lődése, s mind mennyire más. Egyben mégis megegyeznek: fej­lődtek, művelődtek valamennyi­en, akár az üzem, amelyben dol­goznak. FüzesgYarmati fiatalolt és színészek találkozója A füzesgyarmati községi KISZ v. b. hétfőn ifjúségi estet tartott. Erre az ifjúsági estre meghívta a békéscsabai Jókai Színház KISZ-szervezetének tagjait, akik szívesen vállalták a község fiatal­jaival való találkozást. Az ifjúsági esten 200—250 fia­tal várta a Jókai Színház művé­Alumínium edényben gazdaságosabb a főzés Kevés tőzrevalóval ízletes ételt lehet főzni. Használható: tűzhelyre, gázrezsóra, elektromos főzőlapra és tűzhelyre. ALUMÍNIUM edény nagy válasz­tékban beszerezhető a szaküzletekben. V7 szeit. A színház tagjai a „Néma levente’ -bői jelenetet adtak elő, verseket, operettekből részleteket, és legújabb táncdalokat, egyvele­get játszottak. A műsor után együtt táncoltak a fiatalok. A Vörös Csillag Tsz Aranyka­lász KISZ-szervezete a műsor után megvendégelte a Jókai Szín­ház kisristáit a földművesszövet- kézet éttermében. A füzesgyar­mati fiatalok nagyon hálásak vol­tak e látogatásért. Helyeselték a fiatalok a KISZ végrehajtó bizottság kezdeménye­zését, s a jövőben is szeretnének ilyen ifjúsági estet rendezni. Március 21-re, a KISZ megala­kulásának 3. évfordulójának tisz­teletére ismét rendeznek ifjúsági estet, s ha az idő megengedi, tá­bortüzet is gyújtanak. Borbiró hajós Jubileumi nőnapra készülnek a világ asszonyai Szovjetunió A szovjet nők gaz­dasági, kulturális és más téren elért sike­rei ismertetésén kí­vül a Művelődésügyi Minisztérium és a Művészeti Szövetség kiállítást rendez „A szovjet nő mint a kommunizmus aktív építője” címmel. Bemutatásra kerül az „Oroszország leá­nyai” című film, e- zenkívül több kísérő film a szovjet asszo­nyok életéről. Film készül a kö­zép-ázsiai köztársasá­gok asszonyainak é- letéről. Jubileumi képek és plakátok is készülnek. A Szov­Csehsz lovakra jetuníó Postaügyi Minisztériuma bélye­get bocsát ki az 50 éves évforduló tiszte­letére. A Szovjet Nöbizofct- ság egy könyvet ad ki, amelyben számos cikk a nemzetközi nömozgalommal fog­lalkozik. A Csehszlovák Nőbizottság meghívta a Prágában székelő nem­zetközi szervezeteket; Szakszervezeti Világszövetség, a Diákok Nemzetközi Szövetsége, Újságírók Nemzetközi Szervezete, valamint azokat a csehszlovák szervezeteket, amelyek már nemzetközi szer­vezetekkel tartanak kapcsolatot, köztük az ENSZ Bizottságot, a Szövetkezetek Központi Tanácsát, a Csehszlovák jfogászok Szövet­ségét, a Csehszlovák Vöröskeresztet stb. és tájékoztatták őket a nemzetközi nőnap 50 éves évfordulója megünneplésének jelentősé­géről. A Nőbizottság számtalan gyűlést, különböző kiállítást szer­vez, könyveket és brosúrákat jelentet meg, amelyek a csehszlovák munkásosztály és a nemzetközi nőmozgalom harcait és tevékenysé­gét ismertetik. Románia A különböző hagyományos meg­nyilvánulásokon kívül egy szemi­náriumot szerveztek, amelyekre meghívják a különböző országok képviselőit. A szemináriumon a román nőknek a különböző terü­leteken végzett tevékenységét, va­lamint a román gyermek- és anyavédelmet tanulmányozzak. Bulgária Egy könyv készül Klara Zetkin életéről. Megjelentetik Cotton asszony és a bolgár nőmozgalom néhány vezető személyiségének képeit. Jelvény-, plakátkiáUításokat szerveznek. Március S-ra különböző országokból hívnak küldötteket. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsa is kapott meghívást. Két ghanai és két gitíneai nóhailgató részére ösztön dijai biztosítanak a bolgárok. Franciaország Széleskörű felvilágosító munkát végeznek és megmagyarázzák a családok jelenlegi nehéz helyze­tének okait. Országos és helyi vi­szonylatban felkutatják azokat a nőket, akik a múltban már har­coltak a nők jogaiért. Belgium A belga királyné részvételével ünnepélyes akadémiai ülés lesz március 8-án, a Szépművészeti Pa tatában. Március 9-én lesz a belga nőszövetség „Békéért és szabadságért” kongresszusa, amely nagy­szabású kultúrműsorral fejeződik be. Különböző küldöttségeket hívtak meg erre, köztük a magyarokat is. Svájc A Svájci Nőszervezet a békéé rt és a haladásért március &-án útja kongresszusát, amelynek központi kérdése: a nemzetközi lelyzet enyhülése és a svájci nők szavazati joga lesz. Finnország gyütt lesz. Ötezer pél­dányban jelentetik meg a firm nőmozga­lom története emlék­albumot, amelyben a nemzetközi nőnap tör­ténete fontos helyet A finn munkásmoz­galom 60. évfordulója, vai esik egybe a nő­nap. Ezért a megnyil­vánulások és előké­születek nagy része e­foglal él. összeállítják a ,Jtők emlékei" könyvet, amelyben a finn nők harcairól szóló megemlékezése­ket írják össze. Dánia A Dán Nőszövetség nagy akciót folytatott azért, hogy a nemzetkö­zi nőnap 50 éves évfordulóját Koppenhágában lehessen megtar­tani. Aláírásokat gyűjtöttek arra a kérvényre, amit a kormányhoz ‘innék érdekében benyújtottak. Erőfeszítéseiket siker koronázta. A dán asszonyok már most meg­kezdték az előkészületeket a nagy ünnepség segitésére. Iveket bocsá­tottak ki, amelyeken felkérik azo­kat, akik nyelveket tudnak, vagy lakást tudnak biztosítani a kül­dötteknek és mindazokat, akik se­gíteni tudnak, jelentkezzenek. India Az 50. évforduló egybeesik az ország függetlenségének évfor­dulójával. Cikkeket, visszaemlékezéseket közölnek nőkről és nőktől. Országos tartományi és városi, községi képviselők összejövetelét szervezik és megvitatják velük a nők és a gyermekek helyzetét. Sok helyen a munkásnők megvita tják az egyenlő bér kérdését. Is­mertetik a nők jogait és kötelessé seit. Ünnepségek lesznek városok­ban és falvakban. Kiállítást rendeznek, amely megmutatja a nők fejlődését a tanulás és az egészség ügy területén.

Next

/
Thumbnails
Contents