Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

4 mÉPűJSÁe IMS. február 26., péntek Saibddl kámm, nwttdínxL (WSAGHK-. Sarkadon 21-én, vasárnap ünnepelte KM. szü­letésnapját özv. Debreczeni Jánosné. Az ünnepségen a tanács­tól, a társadalmi szervektől csaknem ketezer forint értékű ajándékot kapott. ^ A sarkadi Kossuth utcai sárgára meszelt ház előtt egyked­vűen mennek el az emberek. A két ablakban egy-egy rózsaszín krepp-papírral bevont cserepes vi­rág nyújtogatja szirmát a februá­ri napfény felé. A hosszú veranda megkopott kockakövein egy cir­mos macska csodálkozva bámul a falra. A vadszőlő megfeketedett ágai az ereszre kapaszkodnak. Rügy még nem pattan, virág még nem nyílik, s az udvar olyan el­hagyottnak látszik, mintha a ház lakatlan lenne. Berm a szobában egy idős asz- szony fehér és rószaszín párnák között néz a belépőre. Két asz- szony tesz-vesz körülötte. Ebben a szobában megfoghatatlan az idő, s mintha meg is állt volna egy pillanatra talán, egykedvűen csorognak az évek óráján a na­pok. A 100 éves asszony hófehér haja kandikál ki a fekete kendő alól, szemében valami furcsa, ki­csike lángocskák égnek. Kíváncsi- Mi néz rám ő is, meg két „húga”. — Miért jött ez a fiatalember? — és hangja erősen sziszegve jut el hozzám. Megmagyarázom, elne­veti magát. És mintha természe­tes dolgot közölne, mondja: most már elég volt Azért megkérdem, hogy mi. — Hát az élet. Még egy hóna­pig akarok élni... 3g- A két idősebb asszony tesz- vesz körülötte, míg a beszélgetés során kiderül, hogy nem is „hú­gai”, hanem leányai. Az egyik 80 éves, a másik 78. Három matró­na. Ugyan mire emlékeznek? Megkérdem a legidősebbet. — Kérdezze már meg édesany­jától, hogy mi volt élete legszebb emléke? — Hát nem is tudom — vála­szolja. Igen, az an lék már valahol el­veszett. Száz év távlatából, pedig mi minden történt. — Tudnak írni, olvasni? — Tudunk — válaszolták szin­te egyszerre —, a mama még há­rom éve olvasott — mondja a ^legkisebb” lánya. Váratlanul megszólal *z myó- ka: — Ugye kíváncsiak lehetnek az emberek, hogy milyen lehetek én? — elkezd nevetni. — Igen — adom meg a választ, s a kérdésre gondolok, hogy mi­ként lehetne megtudni tőle a hosszú élet titkát. Sokat dolgoztam. Kéthó­napos voltam, mikor teljesen ár­va maradtam. Anyám 20 éves volt, mikor meghalt. Nyolc gyere­ket neveltem én fel -— s most hirtelen minden átmenet nélkül abbahagyja a beszédet... elfá­radt. — Mit szeret a legjobban? — A húslevest, meg a sóspogá­csát. — Mégis, mi volt életében a legszebb időszak? — Az, míg ő meg nem szüle­tett — és kinyújtja kék eres, sár­ga kezét, s rámutat 80 éves lá­nyára. Ö volt az első gyerek. — Hány éves korában ment férjhez? — 18 éves múltam. — Hol járt Sarkadon kívül? — Békéscsabán meg Nagyvára­don. — Mi volt a férje foglalkozása? — Földművesek voltunk mind­nyájan. — Földjük van? — Tíz éve beléptünk a tsz-be... _ •> — Igen, tsz-tagok vagyunk, szoktunk is a tsz-től segítséget kapni — mondja a 78 éves lánya. — Beteg volt? — Nem. Kórházban még soha nem voltam... De nincs is Sar­kadon és nem is volt még száz éves senki, csak én ... — S mondja: mégis minek kö­szönheti ezt, hogy ilyen sokáig élt? — Nem tudom, vagy az isten­től, vagy az ördögtől kaptam a- jándékba... Nem tudtam meg a hosszú élet titkát. És egyetlen tapasz­talatot szereztem csupán: hogy szeretni kell az életet, s akkor megvan a remény arra, hogy mindnyájan száz évesek leszünk... Dóezi Imre Újjáalakul az MSZBT megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége új tagok­kal bővül. Az alakuló elnökségi ülést február 27-én tartják meg. Az új elnökség első munkáját egy igen jelentős esemény megszer­vezésével kezdi. Az alakuló gyű­lésen beszélik meg az 1960. már­cius 2-án megrendezésre kerülő megyei küldöttértekezlettel kap­csolatos tennivalókat. A küldött- értekezlet hagyja majd jóvá az új elnökséget is. A megyei kül­döttértekezlet egyik Cd feladata lesz majd meghatározni állami és társadalmi vonalon azokat a fel­adatokat, melyek a szovjet nép életének, eredményeinek ismerte­tésével függnek össze. Megyénk­ben számos aktíva segíti ezt a munkát. A küldöttértekezleten a legjobb aktívák vesznek részt és olyan emberek, értelmiségi dol­gozók, akik sokat segítenek az MSZBT propaganda-munkájában. A résztvevők megbeszélik azokat az új módszereket is a gyűlésmi, melyek a legalkalmasabbak arra, Munkásbecsülettel A munkások nemigen ked­velik a szócséplést, az érte­lem nélküli beszédet. Kevés szóból is értenek, s azonnal készek a tettre, ha erre kérik őket. A kongresszusi versenyben is így cselekedtek. A párt kérésére olyan mozgalmat, kezdeményeztek, amelyhez hasonlóra még nemigen volt példa. Mert olyan emberek ők, akik elsősorban tetteikkel mutatták meg érzéseiket. S ha valamire a szavukat adják, akkor arra akár mérget is le­het venni, hogy 'teljesítik. Ezt most már a minden kétséget eloszlató számok is bizonyítják. Tavaly a kong­resszusi versenyben megyénk állami iparának munkásai 52 millió 552 ezer forint felaján­lást tettek. Ezzel természete­sen vállalták, hogy több tég­lát, cserepet, kolbászt, gépet és egyebet adnak a népgazda­ságnak. Ahogy közeledett a kongresszus napja, nem egy üzemben újabbnál újabb pót­vállalással tetézték az eredeti felajánlást. A verseny medré­ből kilépő folyóhoz hasonlóan mindegyre duzzadt. Végül a- zokat is magával ragadta, a- kik kezdetben még nem sok reményt fűztek e nemes moz­galomhoz, kétségbe vonták sikerét. Az eredmény az lett,- hogy a megye állami ipará­nak munkásai a múlt év vé-. gére, a kongresszusi verseny- szakasz lezárása idejére 177 millió 624 ezer forinttal zár­ták a verseny mérlegét. Ez a szám minden szónál jobban kifejezni a párt iránti bizalmat, a munkás-be­csületet. (P) Megvédő erdesávokat telepítenek az új termelőszövetkezetek A megye új termelőszövetkeze­teiben kialakították a nagytáblá­kat s legtöbb helyen már tavasz- szal mezővédő erdősávokat tele­pítenek. Sok f acsemetét és suhán- got ültetnek el, ezenkívül a majo­rokban, az utak mentén és az árokpartokon is. A mezőgazdasag szocialista átszervezése pár év alatt jelentősen megváltoztatja a Körösvidék természeti képét: összefüggő akácerdők, sudár nyár­fasorok és füzesek tarkítják a ha­talmas síkságot. A közelmúltban alakult Ma- gyarbánhegyeei Hunyadi Tsz ha­tárában már megkezdték a gödör­ásást, s hamarosan tízezer fa­csemetét ültetnek el. Vésztőn, a Vörös Csillag Tsz tagjai hasonló nagyméretű fásításra készülnek, a mezőgyáni Rákóczi Tsz-ben pe­dig a mélyfekvésű, vizenyős tala­jon 150 ezer nyárfadugvány kerül földbe. Számos termelőszövetke­zet vállalkozott 25—30 ezer facse­mete és suháng elültetésére. Me- gyeszerte 700 ezer aprófát és su- hángot igényeltek a Gyulai Erdő- gazdaság bánkúti csemetekertjé­ből, ahonnan hamarosan megkez­dik a szállítást^ Kitüntetések, kiállítások, divatbemntatók a nemzetközi nőnap alkalmából Megyénkben a nemzetközi nőnap alkalmával 13 vezetőségi tag és jól dolgozó nő kapja meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt és az ezzel járó kétheti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat, oklevelet pe­dig 31 földművesszövetkezeti nődolgozó kap. A jutalmakat ünnepé­lyes keretek között adják át. A földművesszövetkezetek ezenkívül a megye nyolc községé­ben — Békésen, Gyomán, Dévaványán, Tótkomlósán, Sarkadon, Szarvason, Füzesgyarmaton és Battonyán — lakberendezési kiállí­tásokat rendeznek. A kiállításokra közvetlen Budapestről hoznak bútorokat. Ezenkívül háztartási gépeket, rádiókat, televíziókat és dísztárgyakat mutatnak be. Különös gonddal készülnek a sarkadi földművesszövetkezet dolgozói, ahol a KISZ külön helyiséget biz­tosított a kiállítás céljára. Gyomán a helyi nőtanács is segít a ki­állítás megrendezésében. A kézimunka-tanfolyamon készített dísz­párnákat, térítőkét, csipkéket adják oda, hogy még szebbé tegyék a kiállítást és bemutassák, hogyan lehet szépet berendezni a lakást Több községben — Eleken, Mezőberényben, Medgyesegyházán, Kunágotán, Körösladémyban, Csorváson, Okányban, Kondoroson — műsoros áru-és divatbemutatókat rendeznek. A nagyobb községekben és városokban a földművesszövetkeze­ti boltok ünnepi kirakatokat rendeznek, ahol a földművesszövet­kezetek legjobb nődolgozóinak képeit is elhelyezik. hogy megyénk lakossága mind szélesebb körben ismerje meg a Szovjetuniót. Ezekkel a módsze­rekkel a jövőben még nagyobb eredményeket akar elérni ae MSZBT a két nép barátságának elmélyítésében. A küldöttértekezleten megvá­lasztják azokat a legjobb aktívá­kat, akik megyénk MSZBT alap­szervezeteit képviselik az április 23—24-én Budapesten megtartan­dó MSZBT kongresszuson. Az aktívák a küldöttértekezle­ten találkoznak majd szovjet elv- társakkal, akiket az MSZBT me­gyei elnöksége biv meg e találko­zóra. Kitüntetéseket is adnak át a küldöttértekezleten. A megye legjobb MSZBT aktivistái arany- és ezüstkoszorús jelvényeket kap­nak munkájuk elismeréséül. Jótékonycélú társas találkozó volt Dévaványán Dévaványán már eíőre felké­szülnek a tavasszal kezdődő me­zőgazdasági munkáikkal kapcso­latos egészségügyi szolgálatra. A helyi 'Vöröskereszt-szerve­zet jótéfconycóLú zenés tár­sas vacsorát rendezett a föidmű- vesszövetkezet különtermében, hogy annak bevételéből a község bel- és külterületén elhelyezett mintegy 22 elsősegélynyújtó-láda felszerelését kiegészítse. A köz­érdekű társas találkozó megren­dezésében a Vöröskeresztnek kö­zel 250 aktivistája, az egészség- ügyi dolgozók példásan segítet­tek; az orvosok is adtak zsírt és egyebet a főzéshez, a termelő- szövetkezetektől pedig önkölt­ségi áron szerezték be a papri­kásba való birkahúst. Mint Papp Imre elvtárs, • község egészségügyének őre, fő­rendező elmondotta, a társas es* jól sikerült, igen sokan ott vol­tak a község lakosságának min­den rétegéből a dolgozók, s a be­gyűlt pénzből megvehetik a mentőládák felszerelését, a köt­szereket, gyógyszereket, fajda­lomcsillapítókat. oektse: —- Jónapot kívánok. A párttitkár elvtársat ke­resem — e szavakkal léptem az egyik községi pártszékház irodáiéiba a minap. — A titkár elvtárs a tanácshoz ment a tsz megszilárdító bizottság ülésére — felelte kedve­sen az írógép mögül egy elvtáisnő. — Helyettese?..-. ■— Leltározó bizottság­ban dolgozik. Azt hiszem a község északi részében tartózkodnak. A KISZ-titkár?... — Az még korán reg­gel elment egy csoport fiatallal. Társadalmi munkával rendbehozzák az új tsz központi helyi­ségeit. — Talán akikor a nő­tanácsnál beszélhetnék valakivel?-H Most nehezen talál­ja meg őket, mert a nap­közi otthonnak keresnek megfelelő helyiséget. A tsz-tagok gyermekeit akarják elhelyezni. Egy másik csoportjuk az öregeket és betegeket ír­ja össze a szociális hely­zet megjavítása miatt... Szépen, okosan, részlete­sen kaptam feivilágost- tást. Mondán, nem is za­varom, írjov nyugodtan, csak annyit mondjon i még hogy a Hazafias Az ingadozók Népfront helyi elnökét merre találom. — Ö itt van, a szom­széd házban, de éppen elnökségi ülést tart. A tíz-ek gazdasági szerve­zeteinek kialakításáról tanácskoznak. A gyűlés után azonnal elutazik valahová agronómuso- kért és egy könyvelőért. — Sajnos, most nincs annyi dóm, hogy a gyü­kéit végighallgassam — jegyeztem meg lemon­dóan, majd újra remény csillant bennem: — Eset­leg a szakszervezeti el­nököt megtalálhatom. — Bement a járási központba az új tsz-ta­gok SZTK-ügyében, gyáros a gépállomás ré­széről ő patronálja eeá az ügyet — No, nem baj, sőt nagyon derék dolog ez a mozgás feleltem ne­vetve és megkértem, en­gedje meg, hogy felhív­jam telefonon a tanács­elnököt hogy bent van- e az irodában— — Nem hiszem, hogy bent lesz. Egy félórája hívtam, mert a megyé­től keresték az új tsz-ek földrendezésének ügyé­ben. = Kaséi -Hallhatnék szót a helyi tsz-ről? — Odaát a klubszobá­ban vannak — intett az oldalajtó felé. — Köszönöm, köszö­nöm — hálálkodtam és benyitottam a helyiség­be. Kellemes meleg fo­gadott. Dohányfüst ka­vargóit a mennyezetig. Középül asztal, mellet­tük emberek kucsmásan. Ultiztak filléres alapon. Távolabb biliárdot ját­szottak néhányon. Vi­dáman fogadtak és meg­hívtak egy ulti-partira. — Nem, nem. Köszönöm a meghívást, de éppen nem érek m — szabad­koztam. — Ah! Tsz-megszilár- dításban dolgozik az elvtárs •=> kiáltották egyszerre. — Igen, a tsz-ről sze­retnék írni, hogyan szi­lárdra. — Arról írhat. Nálunk jól megy « dolog — szólt az egyik, és feje- búbjára tolta a kucs­máját. m S magük’? Maguk nem szilárdítanak? — kérdeztem megkökikeu- ve. — Nem leltet — vtAu­ssotta egy másik, mi­közben egy kártyalapot csapott az asztalra. — Nem lehet? — cso­dálkoztam leplezetlenül. — Nem hát — folytat­ta az előbb szóló. — Holnap jönnek az üzem­ből munkabrigádok. — Minek jönnek? — Hogyhogy minek jönnek? ök csinálják a tavaszi munkákat — fe­lelte a kucsmás olyan természetes hangon, mintha azt mondta vol­na, a nap keleten kél, és nyugaton nyugszik. — A tavaszi munká­kat is ők csinálják? — Vili... — szólt köz­be egy fiatal az asztal végéről. — És maguk ezt hagy­ják? Hogyhogy hagy­juk? Talán megsértsük őket azzal, hogy eluta­sítjuk a segítséget? Mi majd betakarítunk. De az is lehet, hogy azzal sem lesz sok gondunk a padlásig. Budapestről is ígérkeztek brigádok, hogy segítenek a hor­dásnál.~ » A hordásnál is? ■3- Nem is az evésnél! Es csak úgy eltűrik, hogy mások fáradozza­nak, maguk helyett? Mit csináljunk? Mi még egészen új tsz-ta­gok vagyunk. Most inga­dozunk... Boda Zó***

Next

/
Thumbnails
Contents