Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

9 fSÉPÚJSÁ & XMO. február 2SL, A párt politikájának ismerete nélkül nem lehet igazságosan ítélkezni HÍREK Ezek a lexikontudósok.. NEM KÖNNYŰ bírónak lenni* Ezzel a meggyőződéssel távoz­tunk Gyuláról, a megye bírálnak csaknem egésznapos tanácskozá­sáról. Nagy felelősséget, a bünte­tő törvénykönyvek jó ismerését, józan ítélőképességet követel a legkisebb mérvű ítélet meghoza­tala is. A Magyar Népköztársaság nevében ítéletet hirdetni, felelő­ségteljes dolog. Erről beszélt di\ Fodor György elvtárs, a megyei bíróság elnöke, ezt bizonygatták a hozzászólók is. E megállapítás a- zonban igen keveset érne, ha nem szólnánk itt azokról, amiket ezen a tanácskozáson hallottunk, melyek mint feladatok az elkövet­kező időben a bíróságokra hárul­nak. Vegyük szemügyre először azt, amit Fodor elvtárs beszámo­lójából hallottunk. BÍRÓSAGAINK a múlt évben a párt és a kormány javaslatára derekasan megtették a magukét. A több mint tíz év óta felgyülem­lett polgári és büntető pereket a műit év végére befejezték. A hát­ralékos ügyek feldolgozása egy­részt szervezettebbé tette a bíró­ságok munkáját, másrészt csak itt a mi megyénkben sokan megnyu­godtak, s visszanyerve biztonság­érzetükéi, dolgoznak. E nagy munkának olyan kedvező hatása is volt, hogy a bíróságok kollektí­vái összekovácsolódtak, s a jelen­leg tapasztalható jó szellem arra enged következtetni, hogy a me­gye valamennyi bírósága még nagyobb feladatokra is képes. A nagyobb feladatok pedig máris adva vannak. A beszámoló alapo­san és körültekintően elemezte e- zeket. ILYEN TÖBBEK KÖZÖTT a járási és a városi bíróságokon az ellenőrzés. Az utóbbi fél év ta­pasztalata ugyanis azt bizonyít­ja, hogy helyenként nem ellenőr­zik a tárgyalások menetét, az íté­letek milyenségét. Ezt úgy is lehet mondani, hogy a nagy munkában, a nagy sietségben elmarad a ne­velés, a segítés, mely különösen a fiatal és még kévés gyakorlattal rendelkező bíráknál hat károsan. Büntető politikánk soha nem volt olyan gondos, mint az utóbbi három évben. Mégis egyik-másik járási, városi bíróságunknál li­beralizmus tapasztalható. Fodor elvtárs ezért több járási, városi bíróságot bírált, többek között a békési járásbíróságot, ahol az e- gyik volt termelőszövetkezeti el­nököt, aki sikkasztott, lopott a közösből, felfüggesztett börtönre ítélték. Hasonlóan cselekedett a gy ulai járási, városi bíróság is. De tapasztalható ilyen jelenség az é- let- és testi épség-veszélyeztetések tárgyalásán is. Az ilyen ítéletek nyilván nem találkoznak az em­berek véleményével. MOST TÍZ ÉVES hazánkban az ülnöki rendszer. Van e téren is tennivaló. Egynémelyek járási, városi bíróságnál eléggé maguk­ra hagyták az ülnököket. Nem is­mertetik meg velük a tárgyalásra kerülő polgári vagy büntető pe­reket. Ez év második felében is­mét sor kerül az ülnökök demok­ratikusan történő megválasztásá­ra. Ezt követően bíróságainkon lesz a sor, hogy a túlnyomó rész­ben termelő munkásokat — mint ülnököké; — már kezdetben se­gítsék, hiszen ezzel a bírák mun­kája lesz könnyebb. A jó bírói gyakorlat atapját a szilárd és céltudatos vezetés adja meg. Ehhez elengedhetetlen a szakmai és politikai továbbkép­zés, mely a tárgyalásokra való jó felkészülésben felmérhetetlen se­gítséget jelent. A párt politikájá­nak tanulmányozását, megértését nemcsak Fodor elvtárs hangsú­lyozta ezen a tanácskozáson, ha­nem valamennyi felszólaló. Fon­tos része ez a bírák tevékenysé­gének, mert csak a párt politiká­jának helyes értelmezésével láthat ják meg, ismerhetik fel az ügyek társadalmi összefüggését. A szak­mai és politikai képzettség azon­ban még nem feltételez egy na­gyon lényeges és alapvető dolgot. S ez nem más, mint a belső meg­győződés. Nem lehet jó annak a bírónak az ítélet-indoklása ~ de még kevésbé lesz őszinte —, aki szakmailag ugyan jól képlett, sőt szavakban, megnyilatkozásaiban is látja a tennivalókat — csak éppen a belső meggyőződése kö­rül vannak bajok. BÍRÁINK LEGTÖBBJE képes lesz megoldani a megváltozott ter­melési viszonyok között is feladat tát. Ez azzal bizonyítható legjob­ban, hogy a szakmai és politikai képzésükön túl lépést tartanak a mindennapi élettel is. Az orosházi járásbíróságnál — s ezt más bíróságoknál is hasznos lenne bevezetni — az ülnököket tárgyalás előtt minden esetben behívják, hogy ismerjék meg a tárgyalás anyagait. S ami külö­nösen említésreméltó: hamaro­san rendszeresítik a termelőszö­vetkezetek vezetőinek, tagjainak a jogi tanácsadást. Ezt úgy oldják meg a bírák, hogy egymás között felosztják a termeJőszovetkezetókiet és meghatározott időben kilátogat­nak a tsz-ekbe. Vagyis jogi vo­natkozásban patronálják a közös gazdaságokat. A gyulai városi, járási bíróság a termelőszövetke­zetek ellenőrző bizottságainak ké­résére adtak írásos választ kü­lönböző jogvitákról. A békéscsa­bai városi bíróságtól kijárnak a bírák a tsz-ekbe, hogy a közös gazdaságokban fellelhető jogi kérdésekre a helyszínen választ adjanak. Eddig főleg a hibákról szóltunk, pedig nemcsak az az eredmény a bíróságok munkájában, hogy a több mint tíz év alatt felhalmo­zódott és be nem fejezett polgári és büntető pereket felszámolták a múlt évben, hanem sokkalta több ennél. Dobra János elvtárs, a párt megyei bizottságának osztályveze­tője hozzászólásában arról beszélt: A bíróságok munkájának javulá­sát bizonyítja, hogy az utóbbi é- vekben lényegesen kevesebb em­ber keresi fel a pártbizottságokat azért, mert igazságtalannak tarta­ná a bűncselekménye után kisza­bott büntetést. A bíróság mind­inkább javuló munkájának tudha­tó ez be, vagyis annak, hogy az í- téletek találkoznak az emberek igazságérzésével. AZZAL KEZDTÜK e tanácsko­zásról szóló beszámolót, hogy bí­rónak lenni nem könnyű. Dr. Csorba Sámuel elvtárs, az Igaz­ságügyi Minisztérium főosztály- vezetője ennél sokkal többet mon­dott ezen a tanácskozáson. Ö nagy dolognak nevezte a bírói tevé­kenységet, s arra kérte a bírákat, hogy minden ítéletet jól gondolja­nak át. Nehogy családok életét tegyék tönkre felületességgel, mert az nem szolgálja a szocializ­mus építését. Ez a tanácskozás azt érzékel­tette velünk, hogy megyénk bíró­inak túlnyomó része már végle­gesen elkötelezte magát a mun­kás-paraszt hatalommal. Lelkes hívei népi demokratikus rendünk­nek, tudják a paragrafusokat al­kalmazni és magatartásuk is alkal­massá teszi őket a bírói hivatásra. Balkus Imre BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának lapja. Felelöe szerkesztő: Cserei PäL Szerkesztőség: Békéscsaba. József a a. 4., I. em. Telefon: 33—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó vállalat. Békéscsabai Szt. István tét s. Felelős kiadó: Lehoczky Mihályi Telefon: 10—21« Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsabai Felelős nyomdavezető: Kendra Győrét Terjeszti a Magyar Posta« '"’őrizethető a postahivataloknál és s kézbesítőknél« S Előfizetési dtf i hónt 11,— Ft, 12 dühös ember — Magyarul beszélő amerikai film — A nagysikerű színdarab és film híre már jóval előbb eljutott ozzánk, s nemcsak a szakemberek, hanem a közönség is izgatot- in várta a bemutatót. Miről szól a film? Egy T9 éves fiaitalember gyilkossággal vádol- a áll a bíróság előtt. Tények és tanúk egész sora bizonyítja, hogy éssel megölte édesapját. Tettéért villamosszék jár, ha a 12 es- üdt is jóváhagyja a bíróság ítéletét. De nem így történik. A 12 iküdt közül egy, Davis építész nemmel szavaz, s ezzel kezdetét eszi a hosszú, drámai összecsapás, amelyben az igazság, a huma- itás csodálatos diadalt arat. Davis sorra bonckés alá veszi a vád agyon is cáfolható adatait, s bebizonyítja, hogy esetleg tévesek is :hetnek. A vita hevében lassan a többiek meginognak, már nem llitják olyan határozottan, mint kezdetben, hogy a frú bűnös, égül is ügyében felmentő ítéletet hoznak. E fenti néhány mondat sak nagyon vázlatos tartalma a filmnek. Sidney Lumet rendező remekül kihasználta a bűnügyi törté- et adta lehetőségeket. De ezen túlmenően a humanizmus olyan íagasfokú hirdetőjévé válik a film, ami igen ritka Amerikában. (Bemutatja a Szabadság Film színház J h l i ■ ■ Kényelmetlen hely­zetbe kerültem. Meg­kérdezte tőlem egyik közeli-távoli ismerősöm, hogy mi az a „diapa- zon”. Ügy néztem rá, mint az ökör. — Dehogy tudom. Siti­ért, mi az? — Értesz a zenéhez? — Nem. — Akkor nem is tud­hatod.« — Mit akarsz vele, mi­re kell ez neked? — Csak úgy eszembe jutott.« I« 9 Ä És azt tudod-e, hogy mikor született Hugó Viktor? Véletlenül tudtam: — 1802-ben. — Nem igaz, mert 1803-ban. — Nem, nem, tudom biztosan, hogy 1802-ben, az írók különben is job­ban érdekelnek. Nagyvonalúan nézett rám, mint aki a mű­veltség Olimposzán tró­nol. Én sem hagytam magamat. Dühösek let­tünk egymásra. O rám, azért, mert nem isme­rem el „műveltségét”, én rá, azért, mert tud­tam, hogy mindez csak műveltségi hóbort. Mi­kor nem volt más kiút, belenyúlt a zsebébe, s egy cetlit húzott elő. Nem udvariatlanságból, esak ösztönösen belepis- lantottam, s láttam, hogy definíciók: mit je­lent ez, mit jelent az, ki volt ez, ki volt az, ki, mikor született. Meg­nézte és gyorsan vissza­dugta. Nem éreztettem vele, hogy észrevettem a „kislexikont”. Gon­doltam, ha te így, akkor én úgy, — Hallottad, hogy mi­lyen jól állunk a méné Megrántotta a véüfaeu — Tudod-e hány szá­zalékban ájiffok a me­gyében a nagyüzemi földterülettel? — Nem. — Nyolcvan* szá­zalékra. És azt, hogy kotorják a Körös-csa­tornát? — Komolyan? Nem is hallottam, óriási! — És azt, hogy Békés­csaba mit kap rövide­sen? — ögyan, ilyen mar­haságokat.» — Nem marhaság, a vfaröl van szó. — Ezt csinálják az okosok, ml közöm ne­kem hozzá? — Az igaz, a lexikon­ban nincs erre definí­ció.. wa — ti — Békéscsaba kilenc tenmefé- szövetkeaetének összesen 2291 tag­ja van és 16 ezer 818 hold földön gazdálkodnak. Ezzel városunk földterületének 89 százalékán szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. — Klubnapot rendez február 25-én, ma délután fél három órai kezdettel Békéscsabán, a Kötött­árugyár sportköre. A klubnapon Az olimpiák története címmel tart előadást Pataky József. Előadás után több filmet is vetítenék. — A Bástyasétány 77 című o- peresttet mutatja be először feb­ruár 25-én este Endrőáön a mű­velődési házban a községi Haza­fias Népfront színjátszó csoportja. — Munkaegység-számító tanfo­lyamot és egyéb mezőgazdasági tárgyú előadásokait rendez a ter­melőszövetkezeti nőtagok részére Gyomén a községi nőtanács. — Jelmezbálat rendez február 27-én Békéscsabán a Balassi Mű­velődési Otthon fennállásának. 5 éves évfordulója alkalmából a művelődési otthon vezetősége. — Húszezer forintot fordítanak Pusztaföldváron az óvoda felsze­relésének bővítésére ebben az év­ben. — A nők védelmében címmel egészségügyi előadást tart Oros­házán február 25-én, ma este 7 órakor a Kiskereskedelmi Válla­lat dolgozóinak dr. Gabnay Sán­dor szülész-nőgyógyász szakorvos. — Műsorral és vacsorával egy­bekötött ismerkedési estet rendez február 27-én Békéscsabán a Tisz­ti Klub vezetősége. Az ismerkedési esten részt vesznek a Kötöttáru- gyár kiváló dolgozói és a tisztek és hozzátartozóik. Elek Éva és Má­té Mihály fővárosi népdaléneke­sek lépnek fel. — Rendszeresein részt vettek Bucsán a Kossuth Termelőszövet­kezet tagjai a részükre megtartott munfcaegységszámító tanfolya­mon. A tanfolyamot Agyaigási Sándomé pedagógus vezette. Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán A békéscsabai 14. számú városi választókerületben Eczedi And­rásaié tanácstag 1960. február 25- én (csütörtökön) délután 4—6 órá­ig lakásán, Bartók Béla u. 10. sz. alatt fogadóórát tart Választói ja­vaslatait,« kérdéseit, panaszait meghallgatja, azokra válaszol, il­letve azokat a végrehatjtó bizott­sághoz továbbítja. Kéri, hogy vá­lasztói bizalommal keressék fel a fogadóóra alkalmával. Hagyományos Jeímes- és ci­gánybál at rendeznek február 25- én Endrődön, a földművesszövet­kezet éttermében a szövetkezet és a szakszervezet vezetői. —* A napközi otthon ISteaétéaé* ben a békéscsabai Kossuth Tér* méfőszövetkezet vezetőségének se-' gitenék az asszonyok is. Megszer ­vezték az ^egy cső kukorica?" mozgalmat és már eddig 1739 eső kukoricát gyűjtötték, melyet el­adtak és így 1161 forintjuk van, — Szombaton, február 27-én es. te Bél 8-kor az Iparosok Házában (Kossuth tér 8.) a Békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz termékeiből nagy tavasza divatbemutató lesz. A bemutató után farsangi bál 34 — A kisipari szövetkezetek ess évben is megrendezik hagyomá­nyos farsangi báljukat február hó 27-én este fél 8 órai kezdettel Bé­késcsabán, az Iparosok Székházé­ban. A műsor keretében a Békés­csabai Textilfeldolgozó Kisipari Termelőszövetkezet nagyszabású divatbemutatót rendez. A zenét a közismert 6 tagú Melódia táncze­nekar szolgáltatja. Mi Párás idő Várható időjárás: párás, helyenként | ködös idő, eső nélkül, a szél lecsil- I lapodik. Legalacsonyabb éjszakai hő- ■ mérséklet: mínusz 2—plusz 2 fok kö- I zott, Gyapjúszőnyeg-szövés Dévaványán Dévaványán három éve hozták létre a szőnyegszövő háziipari j szövetkezetét. A „nők szövetke­zete” Szabó Miklósné pedagógus vezetésével jelenleg 32 tagot számlál, akik közül 27 fiatal lány. Mile Albertné. a szövetke­zet egyik alapító tagja — máskü­lönben a helyi Vöröskereszt szer. vezet gazdasági vezetője — el­mondotta, hogy a ványai nők na­gyon megszerették háziipari szö­vetkezetüket. Szövőüzemükben huszonheten, otthonukban pedig öten dolgoznak, szövik a szebb­nél szebb torontáli gyapjú- éf ringli szőnyegeket. Mészár Elek- né például bedolgozónő, a húsz éves Ignácz Eta pedig Margit nő vérével együtt műhelyben sző. Hetenként százhúsz szinponi pás szőnyeg készül el a dévavá nyai asszonyok és lányok ügye keze munkájával. A szőnyegek« a Békéscsabai Szönyegházba szál lítják. onnan jut el az nrszá i más tájaira, sőt külföldre is.

Next

/
Thumbnails
Contents