Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-25 / 47. szám
BÉKÉS MEGYEI it Ära: 50 fittér it Világ proletariat egyesüljetek! !<*». FEBRUAR 25., CSÜTÖRTÖK MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, fí. SZÄM fl műit évi munkát és eredményeket, az idei feladatokat vitatták meg a megyei ipari tanácskozáson A párt megyei bizottságának ipari és közlekedési 06zitálya tegnapra, saerdára hívta össze a megyei ipari tanácskozást. Az értekezletre mintegy 180-an: igazgatóik, párttitkárok, üzemi bizottsági elnökök, KISZ-titkárok, valamint megyénk országgyűlési képviselői is többen részt vettek. Ott volt a tanácskozáson Szabó Sándor elvtásrs, a párt megyei bizottságának másodtitkára, Nagy Károly elvtárs, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetője, Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese és Kocsis József a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. Veszeíka eivtánsnak, az ipari és ttözlekedési osztály munkatársának megnyitó szavai után Gyulavári Pál elvtárs, az osztály vezetője mondott beszámolót, amelyben először a VII. pártkomgresz- szus jelentőségét méltatta. Ezután a megye iparának múlt esztendei munkájáról, eredményeiről, néhány káros jelenségről szólott. A megye ipari termelése tavaly elérte, sőt meghaladta azt a színvonalat — mondotta többek között —, amit a hároméves terv előírt. Ezután a múlt évi munkaverseny tapasztalatait elemezte. Elmondotta, hogy a kongresszusi verseny szervezésében legtöbb helyen a párt, a szakszervezet és a gazdaságvezetés jól együttműködött. Ez tette lehetővé, hogy a munkások többségét sikerült a jobb eredmények elérésére mozgósítani. Bizonyítja ezt az is, hogy a megye állami ipara a kongresz- szusi versenyben vállalt 52 millió »22 ezer forinttal szemben év végéig 177 millió 624 ezer forintot ért el. Jó eredményeket értek el a versenyben a közlekedés dolgozói is, akik jól ellátták az őszi csúcsforgalomban a megnövekedett feladatokat. Néhány hibáról is szólott a beszámoló. Az első, a kétségkívül jó eredmények mellett az, hogy a munka termelékenysége nem növekedett megfelelően. A vállalatok egy része ebben csupán a munkáslétszám növelésével ért el némi eredményt. A másik jelenség, amely elharapódzott, a meny- nyiségi szemlélet, amikor több helyütt szem elől tévesztették a minőség javítását, általában a termelés gazdaságosságát. S ez szinte magával hozta a harmadik negatív jelenséget: az indokolatlan túlóráztatást, ami felett gyakran a szakszervezetek is, a pártszervezetek is szemet hunytak. Lemaradás mutatkozott a beruházásoknál, ezen belül elsősorban a gépekre eső hányad felhasználásában. Gyulavári eivtárs beszámolójában ezután az idei feladatokról beszélt. Elmondotta, hogy csak o- lyan üzemekben törekedjenek a tervek túlteljesítésére, ahol arra az anyagi feltételek megvannak. A munkaversenyt tehát elsősorban a gazdaságos termelésre Irányítsák: a termelékenység növekedésére, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a pártszervezetek is javítsanak gazdasági irányító, ellenőrző munkájukon. A vitában sok hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. Horváth Károly, a Békés megyei Malomipari Vállalat igazgatója elmondotta, hogy vállalatuk a kongresszus határozatainak szellemében törekszik a műszaki színvonal emelésére, mégpedig korszerű, új technikával dolgozó üzemek létesítésével. Prókai Ferenc, munka- védelmi felügyelő arra kérte a tanácskozás részvevőit, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a munkásvédelemre, a balesetek megelőzésére Figyelemre méltó gondolatról szólt Berki elvtárs, a Békéscsabai Téglagyár igazgatója, amikor elmondotta, hogy szerinte legfontosabb tennivaló az üzemekben a bizalom légkörének megteremtése. Bnélkül elképzelhetetlen valamilyen jelentősebb eredmény elérése. Többen szóvá tették, hogy a termelési tanácskozások még nem mindenütt töltik be hivatásukat. Okát többen abban látják, hogy gyenge az előkészítés, a munkások javaslatait gyakran nem veszik figyelembe. Egy figyelemre méltó javaslatot is tettek a felszólalók. Indítványozták, hogy hívják össze a megye szocialista brigádjainak vezetőit egy közös tanácskozásra, amelyen értékelnék, megbeszélnék az eddigi tapasztalatokat. Valószínű, hogy erre a közeljövőben sor kerül majd. Felszólalt a vitában Szabó elvtárs, a párt megyei bizottságának másodtitkára is. Elmondotta, hogy az ipari üzemek kommunistáinak kettős feladata van. Az egyik, hogy a saját üzemükben eleget tegyenek feladataiknak, a termelésnek. A másik, s ezt a munkásparaszt szövetség erősítése követeli: a mezőgazdaság segítése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, amihez sokféle módon járul hatnak hozzá a gyárak, üzemek munkásai. A tanácskozás végén kiosztották a legjobb üzemek, gyárak pártszervezeteinek a pártbizottság vándorzászlóit. Tavalyi jó munkájáért a Békés megyei Téglagyári Egyesülés, az Orosházi BARNE- VÁ1, a Békéscsabai Forgácsoló 45 traktort kapnak az első negyedévben szövetkezeteink A gépesítés iránt talán soh asem volt akkora az érdeklődés termelőszövetkezeteink részéről, mint az idei tavaszon. A mezőgazdasági munkák gépesítése szántó- és univerzális traktorokkal, belföldi, és külföldi gépekkel lesz megoldva. Aiz első évnegyedben megyénk szövetkezetei az eddigi adatok alapján 45 DT lánctalpas, Zetor és szuper-Zetor traktorokat kapnak. A gépvásárló szövetkezetek között között találjuk a vésztői Aranykalász, az orosházi Dózsa, a kétsopronyi Hunyadi, az ecsegfalvi Egyetértés, a sarka di Petőfi, a zsadényi Búzakalász es még több szövetkezetei. Ezek a tsz-ek az erő- és munkagépeket március végéig megkapják és azokat a tavaszi mezőgazdasági munkák hatékony abb elvégzésére a közös feladatok megoldására felhasználhatták. Jobb minőségű és nagyobb választékú ingek készülnek a tís éves Békéscsabai Ruhagyárban Az ötszörös élüzem Békéscsabai Ruhagyár, az első ötéves terv létesítménye tíz éves. 1950. februárjában negyven lelkes munkás Vette át a régi, korszerűtlen Hubertus üzemiből 'több mint h’atSzerszámgyár, a Mezőhegyesi , . . Kendergyár és a Békéscsabai jmillió tOTÍO®°s költséggel teljesen MÁV áliomás forgalmi dolgozói- j átépített, szovjet varrógépekkel nak pártalapszervezete, valamint az Endrődi Cipész Ktsz részesült ebben a kitüntetésben. berendezett, korszerű gyárat. Az új üzem az eltelt időkben is sokat fejlődött, másfél évvel ezelőtt A megyei tanács törzskönyvelési felügyelősége jelenti: Harminc százalékkal növekedett a tsz-ek szarvasmarha törzstenyészete A megyei tanács törzskönyvelési felügyelőségén elkészítették azt a kimutatást, amely az 1958/59-es gazdasági év termelési eredményeit összesíti a törzsállattenyésztő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a ; háztáji gazdaságok sikereirőL A kimutatásból megállapítható, hogy a mült évben megyénk területén 4572 tehenet ellenőriztek egész é- ven át a felügyelőség munkatársai. Az egy tehénre eső termelés átlaga 3705 liter tej, 148,4 kiló zsír. ami megfelel 4,01 százalékos tejasírnak. Az 1957/58-as gazdasági évhez viszonyítva a tehenek tejtermelése a törzstenyészetekben 52 literrel, a asfaszázalék pedig 0,1-del nőtt. Az állami gazdaságok törzsite- henészeteiben az egy tehénre jutó tejtermelés 3874 liter, 4,03 százalékos tejzsírral. A tejtermelés^ ben 130 liter növekedés volt. A termelőszövetkezetek tehenésze- j hénre jutó átlag tejtermelés 4654 leiben 1959-ben 1273 tehén tej- j liter, 4,06 százalékos zsírral. Az termelését ellenőrizték. Ez a szám ellesi százalék 95,2. Ebben a tekére ken 30 százalékkal több. mint az 1957/58-as gazdasági évben volt. A tsz-törzstehenészetekben az egy tehénre jutó átlagtermelés 3177 liter tej, 3.93 százalékos teiírraj. A szarvasmarha-tenyésztésben a megye törzstenyésztő szövetkezeteiben kimagasló sikereket értek el. A ász-ékben az ellesi százalék Déldául 81,3, ami a megyei átlagnál négy százalékkal magasabb. Az eÉési százalék — egybevéve a megye szarvasmarha-állományát — az 1958. évihez képest öt százalékkal növekedett. A felnevelés! százalék is javult. A borjak 88,7 százaléka került felnevelésre. Termelőszövetkezeteink közül az orosházi Vörös Csillag és a kétsopronyi Hunyadi emelkedik ki. Az orosházi tsz-ben az egy teheti minden telhón törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. A kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben a törzskönyvezett állomány tejtermelése átlagosan 4820 liter, 4,08 százalékos zsírral. Az ellesi százalék miatt — ami itt 77 százalék — előzte meg ezt a tsz-t az orosházi Vörös Csillag. Orosházán fiókgyáirrad bővült, • jelenleg ezerötszáznál több dolgozónak nyújt megélhetést. A gyárban többek között a minőség további javításával, a választék bővítésével is készülnek a jubileum méltó megünneplésére, amelyet április 3-án tartanak meg. Az idén a szakmunkásképzés pótlására harminc ipari tanulónak oktató tanműhelyt létesítettek, s a betanított dolgozók közül is harmincat képeznek át szakmunkássá évenként. Az új évben sokat javult az árucikkek minősége, kevesebb hibásodás történt gyártás kö2ben a múlt félévihez képest- Jelentősen bővítik a választókat is. így például sok ezer tetszetős csíkos, kockás vagy egyszínű tavaszi és nyári férfiinget készítenek, igen sokat pótgallérral. Megkezdték a keresett csíkos apacsingek, valamint a pasztell színű „Panama”, „Szuez-tropikál” és „Kánikula” elnevezésű tropikál férfi ingek varrását, s műszállal erősített, szép háziköntösöket is készítenek. A minőségre fordított nagyobb figyelmet az is jellemzi, hogy már az olcsóbb áru ingeket is mellkartonra vasalva, ízléses celofán- tasakokba csomagolva hozzák forgalomba. Kiállítás a nemzetközi nőnap alkalmából Tegnap délután a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ünnepélyes keretek között nyitották meg a megyei nötanács és a múzeum vezetősége által rendezett, a nőik megváltozott helyzetét tükröző kiállítást. A kiállításon Kerekes Pábté megyei nőtanács titkárhelyettesének, üdvözlő szamai után Halmágyi hászló, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője mondott megnyitó beszédet. Rádiófelvétel román nemzetiségű dalosokról A Magyar Rádió és Televízió népzenei osztálya a napokban a gyulai román nemzetiségi diákotthonban és a kétegyházi román általános iskolában hangfelvételeket készített, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének a meghívására. Hangszalagra vették Ottlakán Flóra lőkösházi tisztviselőnő, Ottlakán Tivadarné, kétegyházi termelőszövetkezeti tag, Unk Szve- tozár, magyarcsanádi tsz-tag és Medve Júlia, 14 éves méhkeréki iskolás kislány hazai román nép- dalszámait, amelyeket Sztancs János magyarcsanádi zenekar- vezető irányításával Elekről, Méhkerékről és Magyarcsanádról toborzott, kilenc tagú román népi zenekar kísért. A rádiófelvétel meglepetése Medve Júliának, a gyulai román nemzetiségi általános iskola nyolcadik osztályos tanulójának a „felfedezése” volt. A kislány eredetileg nem szerepelt a műsorban, a felvétel előtt a- zonban Halkovits János, a rádió népzene szerkesztője véletlenül meghallotta, amint dalolt. Rögtön felfigyelt szép hangjára, előadó- készségének lenyűgöző erejére, s a mikrofon elé állította a fiatal lányt. A próba kitűnően sikerült s Medve Júlia kedves énekléséről „valódi” hangfelvételt is készítettek. Hangszalagra került a gyulai román gimnázium és általános iskola egyesített vegyeskarának, a Sztancs János által vezetett kilenc tagú népi zenekarnak, valamint a kétegyházi román nemzetiségű általános iskola énekkarának hangversenye is.
