Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

WW. február 24., szerda NtPÜJSÁG Félév az iskolákban Sokan már ta^n ei is feledkeztek arról, hogy néhány hete osztották ki a félévi bizo­nyítványt. Most a napokban a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya össz-felügyelői értekezleten értékelte az elmúlt tanulmányi félév néhány tapasztalatát. Az ez évi munka fő feladata az volt, hogy előkészületet tegyen és alapot teremtsen az iskola-reform megvalósítására. Az eddigi ta­pasztalatok jónak mondhatók. Me­gyénk területén 51 általános isko­lában vezettük be a műszaki gya­korlati oktatást. Huszonnégy isko­lában az ötödik, hatodik osztály­ban. 27 iskolában mór az ötödik osztályban. Hogy ilyen nagy számban tudtuk bevezetni a po­litechnikai oktatást, nem szabad elfeledkeznünk arról a segítség­ről, amit a társadalom nyújtott. Tizenegy helyen társadalmi erő­vel biztosították a működéshez szükséges költségeket. A megye mezőgazdasági jellegéből ered az is, hogy ott, ahol a politechnikai oktatást bevezették, a legtöbb he­lyen csak a mezőgazdasági szak­ismeretek oktatását sikerült meg­valósítani. 38 mezőgazdasági osz­tály mellett 13 ipari osztály mű­ködik. Az év elején bizony sok is­kolánál nehezítette a politechni­kai oktatás megindulását az, hogy anyaghiány volt. Több vállalat, a- melynél megrendelték a szükséges anyagot, nem szállított időben. Szerencsére a nevelők lelemé­nyessége a kezdeti nehézségen túljuttatta az iskolákat, örvende­tes az, hogy javult az iskolák elő­készítő géppel való ellátása. A- zonban most már több helyen gondot okoz, hogy az iskoláknál az egy tanulóműhely kevés. A második műhely létesítésére meg­vannak a helyes elképzelések az Iskoláknál, de a megoldást a me­gyei tanácstól várják. Feltétlenül jó lenne, ha iskoláink a helyi e- röforrások segítségével, azokra tá­maszkodva oldanák'meg feladatu­kat. Hogy mennyire szükséges tá­maszkodni az helyi erőforrásokra, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első félévben ez járult hozzá a műszaki gyakorlati okta­tás eredményes tanításához. A társadalmi segítség értéke me­gyénkben 200 ezer forint. Olyan szép eredmények vannak, mint például Vésztőn, a II. számú ál­talános iskolánál, 65 ezer forint értékű gépet kapott a Szolnoki Gépjárműjavító Vállalattól. A gyulai II. és III. számú iskolát 2500—2500 forint értékű fémmeg­munkáló szerszámokkal látta el a helyi MTH. Községi tanácsaink is erejükhöz mérten segítik a poli­technikai oktatás megindulását. Például Pusztaföldvár Községi Tanácsa ötezer forinttal, Okány négyezer, Medgyesegyháza, Gyo- ma 2000—2000 forinttal járult hozzá a meginduláshoz. De annyit elmondhatunk azért, hogy nem minden esetben éltünk a lehető­ségekkel. Sok esetben kihagynak iskoláink olyan kínálkozó alkal­mat, hogy a körzetükben lévő vállalatot vagy mezőgazdasági üzemet felkérjék a politechnikai oktatás támogatására. Pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy a politechnikai oktatás nemcsak a gyakorlati munka megismertetését célozza, hanem célozza azt is, hogy a tanuló már az iskolapad­ban ülve közelebb kerüljön az é- lethez, a gyárhoz, a tsz-hez. Hogy a politechnikai oktatásnak a gyakorlati haszna mennyire megmutatkozik, mi Bem bizonyítja jobbam, mint az, hogy a gimnáziumokba kerülő tanu­lók épp az 5+1-es oktatás kere­tén belül tovább tanulva, szak­májuknak jó munkásai lesznek; Az iskolareform megvalósítása az elkövetkező év feladata lesz. Ép­pen ezért az elmúlt félév tapasz­talatait nem árt olyan szempont­ból 6em vizsgálni, hogy vajon is­koláinkban milyen változások történnek. Éppen a megyei érte­kezlet mutatott rá arra, hogy az elmúlt 10 év alatt általános isko­lánkban soha nem volt ilyen akt csony a hiányzást átlag. Az egy tanulóra jutó hiányzási átlag azt is bizonyítja, hogy ma már sok­kal több szülő érzi a felelősséget, hogy a gyerekek járnak-e iskolá­ba, vagy esetleg „lógnak”. Ered­mény az is, hogy ma már egyre kevesebb az osztályozatlan tanu­lók száma. A hiányzási átlaggal szoros kapcsolatban van a tanul mányi átlag alakulása is. Az el­múlt félév tanulmányi átlaga ál­talános iskoláinkban a 3,25-ot érte el. Ha ezt a számot ki­ragadva vizsgáljuk, az eredmény nem mondható rossznak. Azon­ban a részletesebb elemzés vilá­gosan megmutatja azt is, hogy nincs minden rendben. Még min­dig magas a bukott tanulók szá­zalékos aránya: 11,54 százalék. Vajon miért ilyen magas a buká­si százalék? Talán az is, hogy a nevelő nem veszi észre időben a tanuló ismereteinek hiányossá­gát, így a tanuló a megelőző isme­retek hiányában nem értheti meg az új anyagot. Az okok között szerepelhet az is, hogy a hiányzá­sok százalékával szemben azért mégis sok az olyan diák, aki rend- szertelenül jár iskolába. Ez külö­nösen vonatkozik a túlkorosokra, és éppen azokra, akiknek tanul­mányi eredménye anélkül is gyenge. És itt nem árt elmondani azt sem, hogy nemcsak a felvilágo­sító munkával, de a törvény szi­gorával is jelentősen növelni kell a nyolcadik osztályban végzettek számát. A félévi munka értéke­lésénél nem árt néhány szót szól­ni arról sem, hogy ez évben a tár­gyi feltételek megteremtésében is előrébb léptünk. 1959-ben 28 tan­termet építettünk, 1960-ban pedig 32 tanterem építését kezdjük meg. Sokat segít az is, hogy a munkás­osztály helyzetével kapcsolatos párthatározat megvalósítását tűz­ték ki célul pedagógusaink azzal, hogy a dolgozó szülők gyermekei részére 16 új napközi-otthonos csoportot szerveztek. Most az előt­tünk álló feladat az, hogy a meg­változott falusi viszonyok mellett mérjék fel a termelőszövetkezeti községek igényét, a napközi ott­honok létesítésével, s ne csak a minisztériumtól várják ennek megvalósítását, hanem a legszéle­sebb társadalmi úton történő megvalósítást tűzzék célul. Hogy mindezeket a feladatokat sikerrel tudják megvalósítani pe- d«_ gusaink, nem árt néhány szót arról sem szólnunk, vajon peda­gógusaink hogy kémek részt tár­sadalmunk feladataiból. Az el-í múlt félév igen gazdag politikai! eseményei nem voltak hatástala­nok tantestületeinkre sem. Igen jó hatással volt a párt VII. kong- resszusán különösen Kádár és Kállai elvtársak megalapozott vé-l lemény-nyilvánítása a pedagógu­sokkal kapcsolatban. A kongres­szus szelleme erősítette a peda­gógusok körében a bizalmat a párt és népi demokráciánk iránt. Ép­pen ezért nyugodtan elmondhat­juk, hogy pedagógusaink jobban látják feladatukat az iskola és a család közötti kapcsolatok megte­remtésében, a fiatalok nevelésé­ben. És ha ez a kapcsolat tovább fog erősödni, a pedagógusok még fokozottabban szívügyüknek te­kintik munkájukat, a körvetkező félév eredménye sokkal gazda­gabb és sikeresebb less« D. I, Autóbuszon járnak dolgozni a gyulai tsz-tagok Érdekes hirt kaptunk Gyula ter­melőszövetkezeti városból. A hír azonban nemcsak érdekes, de a gyulai termelőszövetkezetek tagjai­nak kellemes is. Tudott dolog, hogy a városban lakó tsz-tagoknak több kilométert kellene gyalogol­nak, mire szövetkezetükbe kiérné­nek. Ezért kéréssel fordultak Mi­ről, párt-és tanácsvezetőihez, hogy valamilyen jármüvei oldják meg problémájukat. A város vezetősége azonnal intézkedett. Gyula város a napokban kapott egy autóbuszt, mely a kigyósi, Illetve az elekl úton közlekedik. Ezzel megoldódott a Zöld Mező, a Népköztársaság és az Aranykalász Termelőszövetkeze­tek tagjainak munkába való kime­netele és az esti hazautazásuk. „Minden eredményünk a patronálok segítségét dicséri" A 2000 holdas tar- hősi Űj Élet Terme­lőszövetkezet a közel­múltban alakult. B. Kovács Pál tsz-el- nbkkel az indulás ne­hézségeiről, a közös munka megszervezé­sének problémáiról beszélgettünk, amikor elmondotta a követ­kezőket: — A parasztságot a nagyüzemi gazdálko­dás fölényéről nem volt nehéz meggyőz­ni, hisz megyénkben is számos jól gazdál­kodó termelőszövet­kezet biztosított tag­ságának kényelme­sebb, jobb életmódot. Kezdetben azonban sok a probléma, az új útra tért gazdáknak addig ismeretlen fo­galmakkal kell meg­ismerkedniük. Ne­künk igen nagy sze­rencsénk, hogy a szomszédságunkban van a Vizesfási Álla­mi Gazdaság és a Tarhosi Növényvédő Állomás. A két nagy­üzem vezetői és egy­szerű fizikai dolgozói is igen sokat segítet­tek nekünk a szerve­zésnél, de azóta sem hagynak magunkra. Így, az ő segít­ségükkel sokkal könnyebb a munka, szinte nincs is meg­oldhatatlan probléma. Valamennyiünk ne­vében mondok köszö­netét őszinte segítsé­gükért, hisz a patro­nálok jó munkáját e- redményeink is dicsé­rik. A tsac-ek gépeit ig Javítják a Sarkadi Gépállomáson A Sarkadi Gépállomás párt- és szakszervezeti bizottsága közösen a szakmai vezetőséggel úgy hatá­rozott, hogy a gépjavításokat munkaversenyben szervezik meg, mert a téli gépjavítás idején a gépállomás minden valamire va­ló traktorát elő akarják készíteni a megnövekedett feladatok ellátá­sára, s időt akarnak nyerni a szö­vetkezetek erőgépeinek karban­tartására. Az ÁMG gépei a ko­rábbi években rendszeres karban­tartásban részesültek, így lénye­gében plusszmunka a főjavítás­ra besorolt gépeken kívül nem lesz. A szövetkezetek gépeinél vi­szont más a helyzet. Ezek eddig — egy-két helyet eltekintve — nem részesültek megfelelő kar­bantartásban. A három-négy é- ves traktorok alkatrészeinek ko­pásából kiolvasható az a tömér­dek sok munka, amit ezekkel csi­náltak. Most itt van az ideje, hogy ezeket a masinákat is elő­készítsék a tavaszi hajrára. A gépállomás szerelőcsarnoké­nak egyik sarkában kisebb em­bercsoport vesz körül egy kékre festett Zetor-motort. Alighogy le­vették a pótkocsiról, amely a Szolnoki Gépjavítóból hozta, máris nagy a szenzáció: nyilván ott is munkaversenyben dolgoz­nak, mert ezt bizony elég hamar kijavították. Az egyik traktoros meg is jegyezte: a szolnokiak munkája ellen még nemigen volt panasz. Tovább nézegették a mo­tort, de semmi különöset nem lát­tak rajta. A nézelődést az egyik kijavított Hoffer éktelen pufogá- sa és az a sok gáz zavarta meg, a- mely a kipufogó nélkül beindí­tott motorból a műhelybe sűrű ködként gomolygott. Kittinger József szerelő szeme felragyogott. Ez is kész! Ebben a hónapban a második traktort javították ki. Februárból még 10 nap hátra van, addig még egy újabb traktor is a „lábára áll”. Ezzel a teljesítmény­nyel 150—160 százalékra teljesí­ti a Kittinger csoport februári ter­vét. A füstgomolyokat eregető trak­tor mellől lépjünk vissza a Zetor- motorhoz. A munkapad előtt egy asztal, rajta egy doboz alakú vas­alkotmány. A laikus nem is gon­dol arra, hogy ez a Zetor törzse. Ehhez építik majd a motort. Az alkatrészek egy nagy ládában vannak ömlesztve. — Az isten sem okosodik ki: melyik hová való — szólal meg egy fiatal trak­toros. Köteles Sándor, a sarkad- kereszturi Egyetértés Tsz zetoro- sa és Moharos István gépállomási szerelő — mindketten fiatalok —, nagy hozzáértéssel mozognak a motortest meg az alkatrészek kö­rül. Ök fogják a gépet összerak­2 400 000 kilowattos hőerőművet építenek a Szovjetunióban Moszkva (MTI) Szovjet mérnö­kök a közelmúltban elkészítették egy 2 400 000 kilowatt kapacitású hőerőmű típustervét. A hétéves érv ben megkezdik az ilyen tí- userőművek sorozatos építését. A maga nemében egyedülálló tóműben 8 turbogenerátor lesz. A enerátorok kapacitása együttvé- 'e annyi, mint a kujbisevi vízi­erőmű húsz generátorának teljesí­tőképessége. Egy-egy áramfejlesz­tő turbogenerátor kapacitása 300 ezer kilowatt lesz. Az erőmű ka­zánjai óránként 950 tonna 240 at­moszféra nyomású gőzt fejleszte­nek. Az erőmű előregyártott össze­szerelt vasbetonalkatrészekből készül. (MTI) ni. Az egyik tengelyt nézegetik. Csapágyat próbálnak rá. Moha­ros mérgelődik, mert a 6208-as meg az NJ 306-os görgőscsapágyat másikkal kellene pótolniuk. Eze­ket nem lehet beszerezni. A ta­nakodásnak ő maga vet véget az­zal, hogy a tengellyel együtt az esztergályosokhoz megy. Tengernyi a gondja ilyenkor a szerelőknek, mert ha valami al­katrész hiányzik, olyat kell keres­ni, amit egy kis esztergálással vagy hegesztéssel a traktorba é- píthetnek. A sok gond ellenére Moharos nem panaszkodik. Úgy van vele, hogy azzal nem lehet se­gíteni. Ha rövid a kardja, meg­toldja egy lépéssel. Leleményes ember. A szétszerelt gépeket lel­kiismeretesen rakja össze, aho­gyan a szakmáját szereti. Minden csavarnak, fogaskeréknek, csap­ágynak, tengelynek külön-külön helye van. Ezeket Moharos nem­csak a helyére rakja, hanem meg is nézi, ellenőrzi: jól fekszik-e a csapágy, a segédkezük biztosítot­ták-e megfelelően a csavarokat... és így tovább. Amíg a szerelőbrigádok javá­ban dolgoznak, addig Bagi József, a műhelyvezető elsorolja, hány gépet javítottak ki a tsz-eknek. A kötegyáni Vörös Csillag Tsz- nek néhány nappal ezelőtt vizs­gálták át a Zetorját. A kötegyáni és a sarkadi Vörös Csillag Tsz- nek darálót, darálómotort javítot­tak. A sarkadi Lenin Tsz autóbu­szát is a gépállomáson reperálták meg. Olcsó bolt a gépállomás — dicsekszik a műhelyvezető. Már hogyne lenne az, amikor a tsz Ze- tor-generálozását 50 százalékos á- ron számlázzák. A másik 50 szá­zalékot a gépállomás az államtól ártámogatásként kapja. A szerelőcsarnokból kidöcög az imént beindított traktor. Fellár­mázza a környéket, mintha azt kiáltozná: siessetek, hiszen küszö­bön a tavasz. n. k. Termelőszövetkezeti tagoki Egyéni termelőki Az Allatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas. 40 —60 kg közötti súlyú süldői kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a válla­lat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet A jelenlegi szerződéses á rak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15.50 40—60 kg hús-, hús.iellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező le hetőségeket. s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac ár alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses stiidór.evelés jó árat biztosit1 Részletes fel világosítást a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak 1 r Bétrág megyei 41 lat forgat mi Vállalni 25 Békéscsaba. Telefon: 10—34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents