Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-23 / 45. szám
1969. február 23., kedd MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 45. szám BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Készül a tavaszra a kötegyáni Vörös Csillag Tsz Á hatói ban alig tűntek el a piszkosszürke színű hófoltok, amikor a kötegyáni Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a tavaszi szántásra, vetésre, növényápolásra, műtrágya-szórásra, is- tállótrágya-hordásra megkezdték az előkészületeket. A brigádok kialakításán már régen túl vannak. A munkacsapatokat is megszervezték. Maga a tagság döntött, hogy valaki hová, kinek a csoportjába áll. Jelenleg hét növénytermesztő és egy állattenyésztő brigádot tartanak nyilván, és egy sereg munkacsapatot. Összesen hat új brigádot szerveztek a meglevő Lukács-féle brigád mellé. Ezek vezetőit az újonnan belépők közül választották. Valamennyien a jó gazdálkodás hírében ájltak, mint Kolozsi László, Jánki Mihály, Fazekas László és a többiek. A szövetkezet vezetői a határt járjak. A beho- % zott földeket vizsgálgatják. Keresik, hol, mit tegyenek, hogy a traktorok elől be legyen takarítva a kóró, hol mennyi lucernás, vörösherés terület van, mennyi az őszi vetés és még egy sor összeírni való. A határ feltérképezéséhez, a zöldleltár elkészítéséhez bizony alaposságra, pontosságra van szükség, mert egyetlen új belépőt sem akarnak megrövidíteni. Ezután a 3800 holdas terület beművelésé szerepelt napirenden. Hogyan csináljuk ezt? — vitatkoztak. A vezetőség véleménye az, hogy a tagságot érdekeltté kell tenni minden talpalatnyi föld beművelésében. így már most rátérnek az eredményességi munkegységszámításra. Ezzel a tagság is egyet ért. A növénytermesztés dolgozói részére a kézimunka-igényes növények területét felparcellázzák és aki a termelési tervét túlteljesíti, a többlettermés egy részét megkapja. Ezt a munkaszervezést Kötegyánban az is indokolja, hogy a közös gazdaság tábláiba hol itt, hol ott ékelődik be egy-egy darab búza vagy lucerna. Ha a határt felosztják egyénekre, akkor mindenki tudja majd, hol a területe és amikor a munkacsapat a cukorrépát kapálja vagy egyeli, senki sem téved el, mert az egyéni érdeke ezt nem engedi meg. A másik körülmény, ami indokolttá teszi az eredményességi munkaegység bevezetését, hogy ma még nem elegendő a traktor és munkagép. Ilyen módon elkerülik a későbbi •időpontban az ide-oda kapkodást és elősegítik, hogy a családtagok is részt vállalhassanak a munkából. Ilyen gondolatok foglalkoztatják a kötegyáni Vörös Csillag Tsz vezetőit, tagjait. így készül a szövetkezet apraja-nagyja a tavaszra. A közös jósiágállomány összevonása egyik legnehezebb feladatunk volt Az örménykúti tanyavilágban 1959. márciusában jól gazdálkodó középparasztok Szabad Föld néven új . termelőszövetkezetet alakítottak. A kezdeti nehézségekről, az első. évi eredményekről Szebe- gyinszki Pál tsz-elnök a 'következőket mondta el: — A szövetkezeti gazdálkodás előnyeit jól ismertük, hisz az örménykúti Petőfi Tsz kiváló eredményeket ért el az utóbbi években. Teljes meggyőződéssel léptünk a közös gazdálkodás útjára, mégis sok nehézséggel kellett megbirkóznunk az első hónapokban. Volt olyan gazda is, aki még sokáig megtartotta háztájijában a lovait, annyira nehéz volt tőlük megválnia. Magam is nagyon ü- resnek éreztem az udvart, szinte bántó csend volt a lóistállóban, ezért tudom megérteni gazdatársaimat. Végül mégis kiválogattuk a legjobbakat és sikerült három istállóban elhelyezni őket. — Nehezítette a helyzetünket az is, hogy a szarvasmarhaállományt sem tudtuk egy helyre összehozni. Az idén már könnyítőnk magunkon: verünk vályogot és szalmatetövel fedjük be az istállókat, hogy minél kevesebb költséggel biztosítsunk szállást a közös jószágállománynak. Kezdetben a munkaszervezéssel is sok bajunk volt. A Szabad Föld Tsz csaknem valamennyi tagja kiválóan gazdálkodott a saját tíz-tizeinkét holdján. Ha vetettünk, vagy bármilyen munkát végeztünk a mezőn, nem egy gazda így beszélt: „Én odahaza nem így csináltam. Tudjátok, hogy jó gazda voltam, I ragaszkodom a saját módszereimhez.” Azt persze nem tehettük meg, hogy mindenki úgy dolgozzék, ahogy akar. Rendkívül türelmesnek kell j lenni, hogy az embereket szép szóval győzzük meg az új módszerek helyességéről. Ebben az évbein már nem lesz annyi hiba, mert az első év jó e- redményei meggyőzték a gazdákat. Jóformán csak a növénytermelés jövedelméből oszthattunk a tagoknak, mégis munkaegységenként 39,12 forint értéket fizettünk. Márciustól év végéig átlag tízezer forintot kerestek a tagok s a közös vagyonunk értéke megközelíti a nyolcszázezer forintot. Az új tervezésnél már mindent nagyüzemi szemszögből néztek a tagok, s ez évben sokkal jobb e- redményekre számítunk. Holdankánt 25 kiló vetőmagol adnak össze a kétegyházi Búzakalász Tsz tagjai A tél folyamán alakult kétegyházi Búzakalász Tsz tagjai közgyűlésen úgy döntöttek, hogy minden tag holdanként 25 kiló kukorica, árpa és zab vetőmagot ad össze. Ilyen formán mintegy 3 ezer mázsa szemes termény gyűlik össze, s amit nem használnak fel vetőmagnak, azt feletetik a tsz növekvő állatállományával. A tagok ugyanis egy-egy süldőt is beadnak a közösbe. A sarkadi Haladás Tsz tagjai közvetlen az alakulás után bebizonyították életrevalóságukat, őszre, mire a közös gazdálkodást megkezdték, sok takarmányt gyűj töttek össze istállót, juhhodályt építettek. A tél folyamán sem tétlenkedtek. A helyi földművesszövetkezetnek három és fél ezer mázsa jeget termeltek ki, s néhány nap alatt 25 ezer forint kér esettel növelték a tsz pénzállományát. Képünk a jég kitermelés e közben készült. TAVASZ A GYÁRBAN Megkezdték a cserépgyárfást Békéscsabán Zetort vásárol gyomai Győzelem Ts; A tavaly decemberben alakult, s több mint 6 ezer holdasra növekedett gyomai Győzelem Tsz a meglevő traktor mellé most egy Zetort vásárolt pótkocsival. A termelőszövetkezet tagjai javítják a hat szemenkénti kukoricavető-gé- pet és a 15 darab soros vetőgépet, amellyel a tavaszi árpát és zabot vetik el. A tsz területéből mintegy 3 ezer hold szántani való van. Ebből kétezer holdon a gépállomás, ezer holdon pedig a termelőszövetkezet végzi el a vetőszántást saját traktorával és lófogatokkal. Sűrű köd nehezedik a városra. Kísérteties fénnyel világítanak az utcai lámpák. Hétfő reggel van, az óra mutatója fél hatra,jár. Az úttesten óvatosan autóbusz halad. Valahonnan a helyi motor figyelmeztető sípjának jajongó hangja hallatszik. Ébredezik a város. Munkába siető emberek körvonalai tünedez- nek elő. Nekik már kiröppent szemükből az álom. A Békéscsabai Téglagyár vasveretes kapuja egymás utón nyeli a munkásokért. Mára itt is nagyobb lett a forgalom. Hat óraikor, amikor megszólalnak a gyár munkakezdést jelző szirénái, vagy ahogy itt mondják: dudái, mindenki a helyén van Agyaggal telt csillék futnak a présekhez. A hosszú téli pihenő után ismét megkezdődött a cserépgyártás. Dudás György művezető bukkan fel a présház tájékán. Sietős léptekkel odaveszi az irányt. Kéretlenül mondja: — Nem vagyok nyugodt, míg meg nem nézem, rendben van-e minden. Elindulunk, Néhány pillanat múlva az I-es számú présházban járunk a 253-as préseknél. Fejkendős asszonyok, leányok sürögnek a gépek, a végtelen szállítószalagok és a cserépalátétre szolgáló rámák között. A 3-as cserépprés, mint valami kiéhezett vad nyeli a bagányokait, a hideg, nedves agyagdarabokat. Frankó Istvánné elszedő gyakorlott kézzel fogja fel a rámára a nyers cserepeket, amelyek ezután folytatják vándorútjukat. Kézről kézre járnak, s amikor a tisztítók is végeztek munkájukkal, a szállító- szalagon indulnak a szárítóba. Frankóné, aki a szakszervezet nőbizottsági tagja és ennek a hét tagú asszonyokból és leányokból álló kollektívának a vezetője, újságolja: — Sok és jó cserepet akarunk gyártani, mert a szocialista brigád címért versenyezünk Ez az egyik vállalásunk. Aztán politikailag, szakmailag is tovább képezzük magunkat: azt szeretnénk, hogy minden tekintetben megfeleljünk a követelményeknek ... íme, ezek az asszonyok és leányok micsoda szép, férfias kezdeményezés elindítói. Nincsenek azonban egyedül. Versenytársuk a 4-es szalagprésnél dolgozók, akik természetesen szintén győztesen szeretnének kikerülni a vetélkedésből. Méltó ellenfelek az itteniek: Karlovszky Andrásné etető, Szalai Ottóné ráma alárakó, Medovarszky Mária, Szák Mihályné és a többiek. A főpróba, a próbagyártás jól sikerült is. Szombaton már tizennyolcezer cserepet készítettek A napi tervük 19 800 darab. Alig valamivel maradtak el ettől a számtól a próbagyártás második napján. Mi lesz ezután, ha már a kezdés ilyen jól sikerült? Kint oszladozik a köd. A langyos napsugarak megcsillannak a síneken. A Békéscsabai Téglagyárba beköszöntött a tavasz. Megkezdték a cserépgyártást, a- mi ebben a szakmában az ébredező természetnek, a kikeletnek első hírnöke. P-P. 3,5 mázsa jeget termeltek ki a sarkadi Haladás Tsz tagjai A megyei tanács építési és közlekedési osztályának 14 dolgozója gyakran kilátogat a termelőszövetkezetekbe, s segítséget, tanácsot ad a tagoknak a gazdálkodás beindításához, jó megalapozásához. Ezen a képünkön a sarkadi Haladás Tsz elnökével, Sajti Gáborral és egyik idős alapító tagjával, Tóth Gáborral beszélget Bo- zsó Tamás, a békéscsabai Árpád-fürdő vezetője és Styop Lajos, a közlekedési osztály dolgozója a termelőszövetkezetek eredményeiről és gondjairól.
