Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

1969. február 23., kedd MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 45. szám BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Készül a tavaszra a kötegyáni Vörös Csillag Tsz Á hatói ban alig tűntek el a piszkosszürke színű hófoltok, amikor a kötegyáni Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben a tavaszi szántásra, vetésre, növényápolásra, műtrágya-szórásra, is- tállótrágya-hordásra megkezdték az előkészüle­teket. A brigádok kialakításán már régen túl vannak. A munkacsapatokat is megszervezték. Maga a tagság döntött, hogy valaki hová, kinek a cso­portjába áll. Jelenleg hét növénytermesztő és egy állattenyésztő brigádot tartanak nyilván, és egy sereg munkacsapatot. Összesen hat új bri­gádot szerveztek a meglevő Lukács-féle brigád mellé. Ezek vezetőit az újonnan belépők közül választották. Valamennyien a jó gazdálkodás hí­rében ájltak, mint Kolozsi László, Jánki Mihály, Fazekas László és a többiek. A szövetkezet vezetői a határt járjak. A beho- % zott földeket vizsgálgatják. Keresik, hol, mit te­gyenek, hogy a traktorok elől be legyen takarít­va a kóró, hol mennyi lucernás, vörösherés terü­let van, mennyi az őszi vetés és még egy sor összeírni való. A határ feltérképezéséhez, a zöld­leltár elkészítéséhez bizony alaposságra, pon­tosságra van szükség, mert egyetlen új belépőt sem akarnak megrövidíteni. Ezután a 3800 holdas terület beművelésé sze­repelt napirenden. Hogyan csináljuk ezt? — vi­tatkoztak. A vezetőség véleménye az, hogy a tagságot érdekeltté kell tenni minden talpalat­nyi föld beművelésében. így már most rátérnek az eredményességi munkegységszámításra. Ezzel a tagság is egyet ért. A növénytermesztés dolgo­zói részére a kézimunka-igényes növények terü­letét felparcellázzák és aki a termelési tervét túlteljesíti, a többlettermés egy részét megkap­ja. Ezt a munkaszervezést Kötegyánban az is in­dokolja, hogy a közös gazdaság tábláiba hol itt, hol ott ékelődik be egy-egy darab búza vagy lu­cerna. Ha a határt felosztják egyénekre, akkor mindenki tudja majd, hol a területe és amikor a munkacsapat a cukorrépát kapálja vagy egye­li, senki sem téved el, mert az egyéni érdeke ezt nem engedi meg. A másik körülmény, ami indo­kolttá teszi az eredményességi munkaegység be­vezetését, hogy ma még nem elegendő a traktor és munkagép. Ilyen módon elkerülik a későbbi •időpontban az ide-oda kapkodást és elősegítik, hogy a családtagok is részt vállalhassanak a munkából. Ilyen gondolatok foglalkoztatják a kötegyáni Vörös Csillag Tsz vezetőit, tagjait. így készül a szövetkezet apraja-nagyja a tavaszra. A közös jósiágállomány összevonása egyik legnehezebb feladatunk volt Az örménykúti tanyavilágban 1959. márciusában jól gazdálkodó középparasztok Szabad Föld né­ven új . termelőszövetkezetet ala­kítottak. A kezdeti nehézségekről, az első. évi eredményekről Szebe- gyinszki Pál tsz-elnök a 'követke­zőket mondta el: — A szövetkezeti gazdálkodás előnyeit jól ismertük, hisz az ör­ménykúti Petőfi Tsz kiváló ered­ményeket ért el az utóbbi évek­ben. Teljes meggyőződéssel lép­tünk a közös gazdálkodás útjára, mégis sok nehézséggel kellett megbirkóznunk az első hónapokban. Volt olyan gazda is, aki még so­káig megtartotta háztájijában a lovait, annyira nehéz volt tőlük megválnia. Magam is nagyon ü- resnek éreztem az udvart, szinte bántó csend volt a lóistállóban, ezért tudom megérteni gazdatár­saimat. Végül mégis kiválogattuk a legjobbakat és sikerült három istállóban elhelyezni őket. — Nehezítette a helyzetünket az is, hogy a szarvasmarhaállományt sem tudtuk egy helyre össze­hozni. Az idén már könnyí­tőnk magunkon: verünk vá­lyogot és szalmatetövel fed­jük be az istállókat, hogy minél kevesebb költséggel biztosítsunk szállást a közös jó­szágállománynak. Kezdetben a munkaszervezéssel is sok bajunk volt. A Szabad Föld Tsz csaknem valamennyi tagja kiválóan gaz­dálkodott a saját tíz-tizeinkét holdján. Ha vetettünk, vagy bár­milyen munkát végeztünk a me­zőn, nem egy gazda így beszélt: „Én odahaza nem így csináltam. Tudjátok, hogy jó gazda voltam, I ragaszkodom a saját módszereim­hez.” Azt persze nem tehettük meg, hogy mindenki úgy dolgoz­zék, ahogy akar. Rendkívül türelmesnek kell j lenni, hogy az embereket szép szóval győzzük meg az új módszerek helyességéről. Ebben az évbein már nem lesz annyi hiba, mert az első év jó e- redményei meggyőzték a gazdá­kat. Jóformán csak a növényter­melés jövedelméből oszthattunk a tagoknak, mégis munkaegység­enként 39,12 forint értéket fizet­tünk. Márciustól év végéig átlag tíz­ezer forintot kerestek a tagok s a közös vagyonunk értéke meg­közelíti a nyolcszázezer forintot. Az új tervezésnél már mindent nagyüzemi szemszögből néztek a tagok, s ez évben sokkal jobb e- redményekre számítunk. Holdankánt 25 kiló vetőmagol adnak össze a kétegyházi Búzakalász Tsz tagjai A tél folyamán alakult kétegy­házi Búzakalász Tsz tagjai köz­gyűlésen úgy döntöttek, hogy minden tag holdanként 25 kiló kukorica, árpa és zab vetőmagot ad össze. Ilyen formán mintegy 3 ezer mázsa szemes termény gyűlik össze, s amit nem hasz­nálnak fel vetőmagnak, azt felete­tik a tsz növekvő állatállományá­val. A tagok ugyanis egy-egy sül­dőt is beadnak a közösbe. A sarkadi Haladás Tsz tagjai közvetlen az alakulás után bebi­zonyították életrevalóságukat, őszre, mire a közös gazdálkodást megkezdték, sok takarmányt gyűj töttek össze istállót, juhhodályt építettek. A tél folyamán sem tétlenkedtek. A helyi földműves­szövetkezetnek három és fél ezer mázsa jeget termeltek ki, s né­hány nap alatt 25 ezer forint kér esettel növelték a tsz pénzállo­mányát. Képünk a jég kitermelés e közben készült. TAVASZ A GYÁRBAN Megkezdték a cserépgyárfást Békéscsabán Zetort vásárol gyomai Győzelem Ts; A tavaly decemberben alakult, s több mint 6 ezer holdasra növe­kedett gyomai Győzelem Tsz a meglevő traktor mellé most egy Zetort vásárolt pótkocsival. A ter­melőszövetkezet tagjai javítják a hat szemenkénti kukoricavető-gé- pet és a 15 darab soros vetőgépet, amellyel a tavaszi árpát és zabot vetik el. A tsz területéből mint­egy 3 ezer hold szántani való van. Ebből kétezer holdon a gépállo­más, ezer holdon pedig a terme­lőszövetkezet végzi el a vetőszán­tást saját traktorával és lófogatok­kal. Sűrű köd nehezedik a városra. Kísérteties fénnyel világítanak az utcai lámpák. Hétfő reggel van, az óra mutatója fél hatra,jár. Az úttesten óvatosan autóbusz halad. Valahonnan a helyi motor figyel­meztető sípjának jajongó hangja hallatszik. Ébredezik a város. Munkába si­ető emberek körvonalai tünedez- nek elő. Nekik már kiröppent sze­mükből az álom. A Békéscsabai Téglagyár vasveretes kapuja egy­más utón nyeli a munkásokért. Mára itt is nagyobb lett a forga­lom. Hat óraikor, amikor megszó­lalnak a gyár munkakezdést jelző szirénái, vagy ahogy itt mondják: dudái, mindenki a helyén van Agyaggal telt csillék futnak a présekhez. A hosszú téli pihenő után ismét megkezdődött a cse­répgyártás. Dudás György műve­zető bukkan fel a présház tájé­kán. Sietős léptekkel odaveszi az irányt. Kéretlenül mondja: — Nem vagyok nyugodt, míg meg nem nézem, rendben van-e minden. Elindulunk, Néhány pil­lanat múlva az I-es számú prés­házban járunk a 253-as prések­nél. Fejkendős asszonyok, leányok sürögnek a gépek, a végtelen szál­lítószalagok és a cserépalátétre szolgáló rámák között. A 3-as cse­répprés, mint valami kiéhezett vad nyeli a bagányokait, a hideg, nedves agyagdarabokat. Frankó Istvánné elszedő gyakorlott kéz­zel fogja fel a rámára a nyers cserepeket, amelyek ezután foly­tatják vándorútjukat. Kézről kéz­re járnak, s amikor a tisztítók is végeztek munkájukkal, a szállító- szalagon indulnak a szárítóba. Frankóné, aki a szakszervezet nő­bizottsági tagja és ennek a hét tagú asszonyokból és leányokból álló kollektívának a vezetője, új­ságolja: — Sok és jó cserepet akarunk gyártani, mert a szocialista brigád címért versenyezünk Ez az egyik vállalásunk. Aztán politikailag, szakmailag is tovább képezzük magunkat: azt szeret­nénk, hogy minden tekintetben megfeleljünk a követelmények­nek ... íme, ezek az asszonyok és leányok micsoda szép, férfias kez­deményezés elindítói. Nincsenek azonban egyedül. Versenytársuk a 4-es szalagprés­nél dolgozók, akik természetesen szintén győztesen szeretnének ki­kerülni a vetélkedésből. Méltó el­lenfelek az itteniek: Karlovszky Andrásné etető, Szalai Ottóné rá­ma alárakó, Medovarszky Mária, Szák Mihályné és a többiek. A főpróba, a próbagyártás jól sike­rült is. Szombaton már tizennyolcezer cserepet készítettek A napi tervük 19 800 darab. Alig valamivel maradtak el ettől a számtól a próbagyártás második napján. Mi lesz ezután, ha már a kezdés ilyen jól sikerült? Kint oszladozik a köd. A lan­gyos napsugarak megcsillannak a síneken. A Békéscsabai Tégla­gyárba beköszöntött a tavasz. Megkezdték a cserépgyártást, a- mi ebben a szakmában az ébre­dező természetnek, a kikeletnek első hírnöke. P-P. 3,5 mázsa jeget termeltek ki a sarkadi Haladás Tsz tagjai A megyei tanács építési és közlekedési osztályának 14 dolgo­zója gyakran kilátogat a termelőszövetkezetekbe, s segítséget, ta­nácsot ad a tagoknak a gazdálkodás beindításához, jó megalapo­zásához. Ezen a képünkön a sarkadi Haladás Tsz elnökével, Sajti Gá­borral és egyik idős alapító tagjával, Tóth Gáborral beszélget Bo- zsó Tamás, a békéscsabai Árpád-fürdő vezetője és Styop Lajos, a közlekedési osztály dolgozója a termelőszövetkezetek eredménye­iről és gondjairól.

Next

/
Thumbnails
Contents