Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

4 MÉPÚJSÁG I960, február 21., vasárnap fl KISZ legyen bátor vezetője a termelőszövetkezeti ifjúságnak Két jttrásban érdeklőd­tünk, mennyire vált társa­dalmi üggyé a termelőszövetke­zetek megszilárdítása. Egyöntetű véleményt hallottunk. Eszerint jelenleg még nem mondható el, hogy társadalmunk minden szer­vezete, mozgalma egyforma erő­vel segíti ezt a fontos munkát. A párt vezetésével elsősorban a ta­nács és a n®tan ácsok szervezetei találták meg leggyorsabban he­lyüket az új helyzetben. A nőta- nács például már javában tartja nőgyűléseit a termelőszövetkezeti asszonyoknak, a tsz-községek nő- kcllektíváinak. Ezeken a tanács­kozásokon a termelőszövetkezeti munkáról, a nők szociális helyze­tének javításáról beszélnek, arról, hogy milyen lehetőségei vannak a nőknek a közös gazdaságokban. A nőtanácsok munkája nyomán máris sok hasznos kezdeményezés született Hasonlóan jó eredmény­nyel dolgoznak a párt által szer­vezett megszilárdítási bizottságok, a tanács illetékes szervei, vala­mint azok a kollektívák, akik konkrét megbízatásokat kaptak a termelőszövetkezet segítésére. A két járásban egyöntetű volt a vélemény abban is, hogy a KISZ szervezetei megkésve bontogatják szárnyaikat. Kissé meglepte őket a hirtelen kialakult helyzet, a termelőszövetkezetek gyors számszerű fejlődése. Igaz, szá­mos KISZ-szervezet hamar meg­találta munkáját a termelőszövet­kezetek megszilárdításában^ a­zonban legtöbb helyen lekötik e- rejüket a próbázások és a szer­vezés egyoldalú gondja. A gyulai járásban például hat termelőszö­vetkezeti községben egy-egy tsz alakult és ez a helyzet az ottani KISZ-szervezetek összevonását tette szükségessé. Jelenleg soraik rendezésével vannak elfoglalva. Eszel a munkával egy időben azonban már rendez­hetnének tanácskozásokat a kö­zös gazdaságokban. Beszélgethet­nének a fiatalok jövőjéről, lehető­ségeikről, terveikről. Ez annál is szükségesebb, mert ma még sok fiatal előítélettel él a termelőszö­vetkezettel szemben. Ezt a hatást elsősorban a szülők régebbi, ma­radi felfogása oltotta beléjük. Még sok helyen nem érzik magu­kat otthon a közös gazdaságokban és a városba kívánkoznak. A maradi felfogás úgy tűnik el be­lőlük, ahogyan látják, hogy szü­leik gondolata is megváltozik és nem utolsó sorban úgy, ha a KISZ megláttatja velük, milyen jövő vár rájuk az új lehetőségek között. Hogy csak néhány dolgot említ­sünk, ifjúsági brigádokat alakít­hatnak, ahol egymás mellett dol­gozva megtalálják a társas mun­ka örömeit és megmutathatják nagyszerű erejüket. A pártbizott­ságok támogatják azt a kezdemé­nyezést, hogy a tsz-ekben a ren­des személyi munkakönyv mellett nyissanak a fiataloknak munka­egység-könyvet, melyben a KISZ­Egy perces interjú ^4 uálMi ntuttkáí’ákái Kéréssel fordultunk Kovács István elvtárshoz, a népfront vá­rosi bizottságának elnökéhez, hogy válaszoljon néhány kérdé­sünkre. — A városi népfront-bizottság eddig Snivel foglalkozott? — Az elmúlt időszak legna­gyobb munkája az volt, hogy a népfront-bizottság újjáválasztását készítettük elő. Előkészületeket leitünk az országos kongresszus­ra. — Hogy történt ez? — Eddig minden kerületi nép­front-bizottságnál megtartottuk az előkészítő gyűléseket, s figyel­münket arra irányítottuk, hogy megfelelő aktívákat vonjunk be a népfront munkájába. Olyan embe­reket választottak meg kerülete­inkben a népfront-bizottságok tagjaivá, akik elvi és gyakorlati segítséget tudnak adni munkánk­ig áthaláz-j árvány Ausztriában Ausztriában tovább tart a nát- haláz-járvány. Csupán Bécsbeo az elmúlt héten tizenkétezer jár­ványos megbetegedést jelentet­tek. be. A kórházak túlzsúfoltak. A kórházi folyosókon pótágyaikat állítottak fel, hogy a naponta száz számra érkező betegeket el tudják helyezni. A kórházi ápo­lásban is nehézségek mutatkoz­nak az orvosok és az ápolónők megbetegedése miatt. Bécsben az ápolóknak mintegy hét százaléka dőlt ágynak. Az alkalmazottak megbetege­dése következtében igen sok üz­let lehúzta redőnyeit. A nagyobb üzemekben is jelentős a megbe­tegedések száma. Hasonló a hely­zet az osztrák vidéki városok­ban. Stájerországban a náthaláz- járvanynak eddig 24 halálos ál­dozata van. (MTI) hoz. Ezek az emberek magukénak vallják a népfront politikáját, se­gítik a kerületi népfront-elnökök és -titkárok munkáját, hogy köny- nyebben megoldják a lakosság problémáit. — Tudjuk, hogy a népfront-bi­zottságok feladata a tanácstagok továbbképzése is. Mit tettek ed­dig? — A tanácstagok oktatása is a kerületi népfront-bizottságok fel­adata. Eddig minden kerületben megtartották az előadásokat, s tanácstagok és a népfront-aktívák részt is vettek ezeken. A gyakor­lati tapasztalat bizonyítja, hagy helyes volt az, hogy a kerületek­ben tartottuk meg az előadásokat, mert ezzel a tanácstagok és a népfront-bizottságok tagjai köze­lebb kerültek egymáshoz. — A népfront feladata a tanács­tagi beszámolók előkészítése is. Hány beszámolót hangzott el ed­dig? — Tanácstagjaink eddig is meg­tartatták beszámolójukat és ott, ahol véletlen elmaradt volna, népfront-bizottságaink figyelmez­tették a tanácstagokat tanácstagi kötelességük teljesítésére. Ed­dig 13 beszámoló hangzott el. — A társadalmi munkára való szervezéssel hogy állnak a kerü­leti népfront-bizottságok? — A városnak körülbelül 70 e- zer lakója van. Bizony nehéz fel­adat az emberek bevonása a tár­sadalmi munkába. Az elmúlt idő­szak legnagyobb politikai munká­ja az volt, hogy a városi népfront­bizottság tagjai tevőlegesen kivet, ték részüket a termelőszövetkeze­tek fejlesztéséből. Több száz nép­front-aktivista személyes agitáeiót folytatott a termelőszövetkezeti mozgalom mellett. Ebben az évben legnagyobb társadalmi munka az V. kerületi iskola építése. A tár­sadalmi munka értéke már meg­haladja a 130—140 ezer forintot. (D.) szervezet által kezdeményezett társadalmi munkákat nyilvántart­hatják. A fiatalok kulturális és e- gyéb kollektív kiadásaikat ebből a jövedelemből fedezhetik. Ez a módszer valószínű hasznosabbnak bizonyul, mint a régebbi földterü­let-juttatás. A gazdaságok veze­tői az építkezéseknél és egyéb munkahelyeken lehetőséget ad­hatnak a fiataloknak a kollektív társadalmi munkához. így köze­lebb kerülnek a tsz-hez az ottani levegő éri azokat is, akik nem tagjai a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti munka megszerettetésében a gyulai járásban például az ele- ki Petőfi Tsz gyakorlatát kíván­ják követni. Ott ugyanis nagy bi­zalommal, türelmességgel és messzemenő gondolkodással élnek a fiatalok iránt. Törődnek velük, s felelősségteljes munkákkal bát­ran bízzák meg őket. A KISZ-szervezeteknek nem kis feladata az egységes falusi sport­körök kialakítása a termelőszö­vetkezeti községekben. Helyes az a kezdeményezés, hogy a sportkö­röket ezeken a helyeken a terme­lőszövetkezetek ifjúságának erejé­re építik. A termelőszövetkezetek a jó munka viszonzásául erkölcsi támogatással, megértéssel és a szociális alapból anyagilag is segíthetik az ifjú sportolókat. Szólnunk kell még ar­ról, hogy ma még kevés a tsz-fia- talok taglétszáma a KISZ-ben, Ha az egyes szervezetekben véget vetnek a minden alapot nélkülö­ző bizalmatlanságnak és nem e- melnek olyan felvételi feltétele­ket a fiatalok elé, mintha a párt­ba lépnének be, ha betartják a KISZ szervezési elveit, gyorsan megnövelhetik taglétszámukat. Erősíthetik szervezeteiket becsü­letes, a termelőszövetkezethez hű fiatalokból. így nő a lehetősége a terveik és hasznos gondolataik megvalósításának. A termelőszövetkezetek megszi­lárdítása magával hozza azt a követelményt is, hogy minél több képzett gépészeti és agronómiái szakembert neveljünk. Ilyen em­berek nélkül nem képzelhető el a modern mezőgazdaság. Kikből tevődjön össze ez a gárda, ha nem elsősorban a fiatalokból? A KISZ e téren akkor töltheti be felada­tát, ha a mezőgazdasági szaktan- folyamokra; technikumokba, gé­pészeti iskolákra szervezik, moz­gósítja a fiatalokat. A fent említett gondo­latokkal és azon túl is sok más tervvel foglalkoznak már a KISZ-ben, azonban ezeknek a feladatoknak gyakorlati végrehaj­tása még nem folyik teljes erő­vel. Az idő sürget, a KISZ szerve­zetei a tőlük megszokott nagysze­rű lendülettel hűen hagyománya­ikhoz végezzék feladataikat, le­gyenek bátor vezetői a termelő­szövetkezeti ifjúságnak. B. Z. A Népújság irodalmi A Békés megyei Népújság szerkesztősége irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton részt lehet venni a mai élettel kapcsolatos el­beszélésekkel, tárcákkal, irodalmi igénnyel megírt riportokkal, sza­tírákkal. Az elbeszélés, a tárca terjedelme 120—140, a riporté 80— 120, a szatíráé 60—80 gépelt sor lehet. A pályázat jeligés. A szerkesztő bizottság azonban fenntartja a jogot arra, hogy a közlésre alkalmas műveket a pályázat lejárta előtt a szerző teljes nevével a lapban közölje. A pályázatokat „Iro­dalmi pályázat” megjelöléssel az alábbi címre kérjük: Békés me­gyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba, Irodaház. A pályamű­vek beküldhetők 1960. március 1-től 1960. május 1-ig. A legjobb pályaműveket a szerkesztő bizottság a következőkép­pen jutalmazza: Riport: Szatíra: I. díj 400 Ft I. díj 300 Ft II. díj 250 Ft II. díj 200 Ft III. díj 150 Ft III. díj 100 Ft odaítélését lapunk Elbeszélés, tárca: I. díj 500 Ft II. díj 300 Ft III. díj 200 Ft A pályázat eredményét és a pályadíjak 1960. június 1-i számában tesszük közzé. BÉKÉSMEGYEI NÉPÜJSAG SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA Békés megyei írók találkozója a TIT-ben Február 19-én, pénteken este tartották második találkozójukat a Békés megyei írók a TIT bé­késcsabai klubjában. Az esten az írók bemutatkoztak egymásnak, elmondták terveiket és készülő munkájukról beszél­tek. A beszélgetés során elhatá­rozták, hogy a szervezettebb mun­ka érdekében vezetőséget válasz­tanak. Elnöknek E. Kovács Kál­mánt, az írószövetség tagját, tit­kárnak pedig Krupa Andrást, a TIT megyei szaktitkárát választot­ták. Február 24-én tartják meg a megyei ipari tanácskozást Február 24-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg a pártbizottság székházának nagy­termében az idei ipari tanácsko­zást, amelyre a gyárak, üzemek, vállalatok párt- és gazdasági ve­zetőin kívül megyénk több ország- gyűlési képviselőjét is meghívják. A tanácskozáson Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője Az 1959. évi termelési eredmények és tapasztalatok, az MSZMP VII. kongresszusának ha­tározataiból adódó feladatok cím­mel mond beszámolót. Az elő­adást vita követi, majd utána a megye legjobb vasipari, textilipa­ri, építő- és építőanyagipari, élel­miszeripari, közlekedési vállalatá­nak, valamint a legjobb kisipari termelőszövetkezetnek átadják a megyei pártbizottság vándorzász­laját. Rómaikori kincset találtak Tunéziában A tunéziai Le Kef város kör­nyéki földmunkáknál agyagkorsót találtak, melyben kétezer római­kori ezüstérme volt. A régészek szerint a tunéziai leletek közül ez a legértékesebb. Valószínűleg egy római földbirtokosé lehetett a pénz, aki i. u. a második század­ban ezen a vidéken lakott. A 4 kiló súlyú ezüstérmék között nemcsak az ismert Augustus és Antonius korabeli i. e. I. század­ban vert érmék voltak, hanem o- lyan ritkaságok is, mint pl. Clau­dius Macor, Pomperius párthívé­nek arcképével díszített pénz. Claudius Macor i. u. 68-ban né­hány hónapra ragadta magához a hatalmat. Felhívás Békéscsaba Városi Tanács VB Földrendező Bizottsága felhívja mindazon földtulajdonosokat, a- kik ez ideig idézést nem kaptak és nem léptek be tsz-be, de Bé­késcsaba város határában föld­területtel rendelkeznek (zárt ker­ten kívül) legkésőbb 1960. február hó 22-ig (vasárnap délelőtt is) a városi tanács Szt. István tér 7. sz. 50. sz. szobájában a földre vo­natkozó iratokkal együtt ingatla­nuk számbavétele végett jelent­kezzenek. Ugyancsak jelentkezzenek azok a földtulajdonosok is, akik már kaptak idézést, de még ez ideig nem jelentkeztek a városi tanács 50. sz. szobájában, mert meg nem jelenés esetén ingatlanaikat hiva­talból fogjuk számbavenni. Földrendező Bizottság Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! Az Allatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szer ződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas, 40 —60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a válla­lat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet f A jelenlégi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15,50 40—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac ár­alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőnevel és jó árat biztosít! Részletes fel­világosítást a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak! Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34.

Next

/
Thumbnails
Contents