Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

I9M. február 20., szombat KÉPÚJSÁG 3 Megnyílt a szovjet filmhét finnepe Békéscsabán február 18-án este hat órakor ünnepi díszbe öl­tözött a Szabadság filmszínház. A szovjet filmhét ünnepi megnyi­tójára zsúfolásig megtelt az 560 személyt befogadó mozi. A megje­lent nézőket Baranyai Kálmán üd vözölte, majd Pankotai István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei titkára ünnepi be­szédében méltatta a szovjet film hét jelentőségét. Ezután a „Kezed­ben az élet” című szovjet filméi vetítették. llj KlSZ-szervezetek alakultak a gyomai járásban A gyomai járásban több új termelőszövetkezet alakult és megnövekedtek, vagy egyesül­tek a közös gazdaságok. A fia­talok ennek a helyzetnek meg­felelően alakítják, formálják szervezeteiket. A közelmúltban az endrődi öregszőlőkben alakí­tottak harminc taggal KISZ- alapszervezetet Gyomán az Üj Élet Tsz-ben 12 taggal kezdte meg működését az ifjúsági szer­vezet, és Mogyorósi Józsefet választották titkárnak, aki nem­régen lepett be a tsz-be, és ak­tív kezdeményezője, szervezője volt a KISZ helyi szervezete megalakításának. Már az első napokban elhatározták, hogy közös társadalmi munkával te­remtik meg az anyagi eszközö­ket arra, hogy a szervezetnek televíziót és rádiót vásárolja­nak. Üj KISZ-alapszervezet ala­kult az örménykúti Állami Gazdaság gyomai üzemegységé­ben is, ahol a fiatalok Sülé Bálint állategészségügyi tech­nikust választották titkárnak. \ A gazdálkodás megalapozásáról, az ez évi tervekről nyilatkoznak az új termelőszövetkezetek elnökei Az Orosházi Malomban próbálják ki a 20 kilogrammos liszt-automata mérleg prototípusát A Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban elkészült a 20 kilogram­mos liszt -automata mérleg prototípusa. A mérleg kipróbálásá­ra az Orosházi Malmot jelölték ki. A jövő hét elején kezdik meg a malomban az új mérleg beépítését, hogy utána megfi­gyelhessék működését. Egyre jobban összefognak a békéssámsoni fiatalok Amióta termelőszövetkezeti köz­ség lett Békéssámson, sok minden megváltozott. Ez különösen a KISZ-fiatalok munkáján érezhető. Az igaz, hogy a szervezet eddig is működött 85 taggal, azonban vol­tak hiányosságok, ami megoldás­ra várt. Többek között nem tar­tottak politikai oktatást sem. Most alakítottak egy területi ve­zetőséget, amely kidolgozza az évi programot. Az egyik legfontosabb feladatuk lesz KISZ-szervezetet alakítani az új tsz-ben, aminek előkészítéséhez már hozzá is fogtak. A közelmúltban határoz­ták el azt is, hogy beindítják a kongresszusi olvasókört, ahová már eddig is sok fiatal jelentke­zett. Régi és új termelőszövetkezeteink most készítik az ez évi üzemtervet. A tervkészítés, az egész évi jó gazdálkodás alapjainak lerakása nem könnyű a régi term előszövetkezetekben sem, hiszen kévés kivétellel valamennyinek lényegesen megnövekedett a tag­létszáma és a földterülete. De mégis könnyebb a régi szövetkeze­tekben a tervkészítés, az ez évi jó gazdálkodás beindítása, hiszen van alap s van gyakorlat. Az új t ermelőszövetkezetek most teszik az első lépéseket, s ez a nem kön nyű, hiszen nemcsak a tapaszta­lat, a gyakorlat hiányzik, hanem gazdálkodás sok előfeltétele, s leg­főképpen hiányzanak a gazdasági épületek, az istállók, ólak, ahová az állatállományt elhelyezzék, ahol a nagyüzemi állattenyésztés alapját megteremtsék. A kezdeti lépésekről és gondokról kért nyilatkozatot lapunk munkatársa néhány új termelőszö vetkezet elnökétől. Tóth József, a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz elnöke: Üj még a mi termelőszövetke­zetünk is, his2sen három hónapja sincs, hogy megalakult. Az ala­kulás óta még mindig növeke­dett a létszám, s pillanátnyilag 208 tagot és 1300 hold földet tar­tunk nyilván. Mint a legtöbb ter­melőszövetkezetben, nálunk is most folyik a behozott földek, jó­szágok és felszerelések számba­vétele. Még nem tudjuk pontosan, mi mindent hoztak be a tagok. Azt azonban előre látjuk, hogy sok ál­latférőhelyről kell gondoskod­nunk. Az állatok számára rész­ben úgy biztosítjuk a férőhelyet, hogy átveszünk tagjainktól régi tanyaépületeket, s azokat átala­kítjuk. Másrészt kértünk a köz­ségi tanácstól kétszáz fára kivá­gási engedélyt, s abból készítünk 110 hold dohány termését megszá- tetőszerkezetet a vertfalú sertés- jríthatjuk. Iialcsó István, a kétegyházi Búzakalász Tsz elnöke: Sokat nem tudok még móndani i rögzítsük mindazt, amivel rendel­fiaztatónak és hizlaldának. Egye­lőre egy 80 férőhelyes sertéshizlal­dát akarunk építeni házilagosan, s hogy a vertfalat ne rágják majd a sertések, az általunk kivágott fákból darabolt deszkákkal zsa­luzzuk be. Nagyjából már elgondoltuk, hogy ebben az évben miből meny­nyit termelünk. Elgondolásunk szerint 50 holdas cukorrépát, 10 holdon dohányt, 20 holdon étke­zési hagymát, 25 holdon ken­dert, 70 holdon cirkot és 20— 25 holdon maghozó répát ter­melünk. Szerencsére ebben az év­ben mentesülünk a dohánypajta építésétől, mivel néhány tagunk rendelkezik annyi pajtával, ahol szövetkezetünkről, hiszen szá­munkra új úton lépkedünk mi is. Szövetkezetünkben 214 család tö­mörült 1200 hold, többnyire szik­foltos területtel. Legnagyobb gon­dot nekünk is az épülethiány o- kozza. Még irodahelyiséget is úgy voltunk kénytelenek bérelni, hogy legyen ahol megtárgyaljuk a leg­fontosabb teendőket, s papírra ja: jöjjünk inkább rendelés után. — Mikor? — kérdezzük. A kedves arcon elömlik a mosoly. — Este kilenc-tíz óra tájt. Addig ugyamis beteglátogatásokon vagyok, legtöbbször tanyán, és igen nagy a területem. — Neve? — kérdezzük jegyzetfüzetünk fölé hajolva. — Dr. Keresztes Klári. — Mikor került ide? — Február elsején. Előtte lett termelőszövet­kezeti község Békéstarhos. — Honnan? —> A gyulai kórházból. — Kedvvel jött? őszinte, zavart mosoly jelenik meg az arcán. — Pestről kerültem vidékre, egy éve vagyok orvos, Gyulán. Eleinte úgy hittem: — mert egye­dül élek — még inkább egyedül leszek Békéstar- hoson.,. Féltem is. De nagyon jólesően csalód­tam. Szép feladat vidéki körzeti orvosnak lenni! Az emberek egészségét védeni olyan területen, ahol régebben még elsősegélynyújtó hely sem volt. — Szóval megszerette a tsz-községet? — Néhány hete vagyok csak itt, de nagyon megszerettem. Aranyosak az emberek, mindent megtesznek értem. Példákat tudnék sorolni erre. (Nem sejti, hogy mi már hallottunk erre példá­kat.) — Nem nehéz? — kérdezzük. — Amit csinálok? Nehéz, de megtisztelő fel­adat. Nagyobb a felelősségem, mint a kórház­ban volt, itt önállóan kell mindenben cseleked­nem. A felsőbb szervek háromezer lakost szám­láló község egészségvédelmét bízták rám... — Panasz? — firtatjuk tovább. — Panasz? Minden kezdet nehéz. Naponta át­lagosan 50-en keresnek fel a rendelőben és bizony elég hiányos a felszerelésem. Mikor idejöttem, mindössze egy spatula (nyelvlapoc) volt. Az egészségháztól kértem kölcsön még kettőt. in­jekciós töm is kevés van, Nem volt mosdó, ott­vány, s csak alig találtam valamicske fertőtlení­tő oldatot, amikor idejöttem. Most is csak éppen hogy akad ... — Személyes természetű panasz? — Én végeredményben most kezdem az önál­ló életet — mosolyodik el a doktornő. — Úgy­szólván semmim sincs, amivel ezt a szép kétszo­bás lakást be tudnám rendezni. A kórházdói kap­tam vaságyat, s egy-két bútordarabot kölcsön. Sok kiadásom volt azért így is a költözés miatt. Tüzelőt kellett vásárolni még a rendelő váróhe­lyiség részére is, mert erre a célra csak 100 forin­tot ad havonta a tanács. De úgy tudom, hogy a- zok az orvosok, akik városból falura költöznek, a kinevezésükkel együtt kapnak letelepedési se­gélyt. Én nem kaptam, de nem sértődnék meg, ha kapnék — nevet. C végül még egy kérdés: — Mint fiatal értelmiségi, hogyan kapcso­lódik be a község társadalmi életébe? Volt már erre is ideje? — Ne higgyék, hogy ez olyan nagy problémát jelent, ahogyan ezt sokan eltúlozzák. A kulturá­lis lehetőségek falun is megnövekedtek. Minden hónapban Tarhosra látogatnak a Jókai Színház művészei, rendszeres filmvetítést nézhetünk, van rádióm is, s a Gyógypedagógiai Intézet taná­rai ellátnak könyvekkel. Tehát amennyi szabad időm van, mindennap szórakozással, művelődés­sel is el tudnám tölteni. Emellett azonban már magam is bekapcsolódtam olyan munkába, a- mit — nem szerénytelenségből mondom — he­lyettem nem tudna ellátni más Békéstarhoson. Egészségügyi tanácsokat adok az egészségház vezetőinek felkérésére, terhes- és szoptatós a- nyáknak. S biztos, hogy később sor kerül majd a termelőszövetkezetekben is különböző egészség- védelmi előadások tartására. Ezt tudom én nyúj­tani, hivatásomon, vagy mondjuk hivatalos el­foglaltságomon túl a tsz-parasztöknak és szép feladatnak tartom, hogy ilyen módon hozzájárul­hatok én is az új útcm járó falu jobb életkörül­ményeinek kialakításához... „ _ Varga Dezső kezünk. Sajnos, könyvelőnk még nincs. Ellenben agranómust már sikerült szereznünk Rózsavölgyi Péter személyében, aki kétegy- házi születésű, s akinek szülei is, jövendőbeli apósa is a termelő- szövetkezetünkben van. Sajnos, még nem fejeztük be a számbavételt, s így nem tudjuk még, hogy milyen állatállomány­nyal és igaerővel kezdjük a gaz­dasági évet. Előreláthatólag 130 lovunk lesz. Ezt a lóállományt e- gyelőre megtartjuk, mert a lehe­tő legmélyebben, négyes fogattál igyekszünk felszántani azt a mintegy 360 hold szántatlan terü­letet, melybe tavasziakat vetünk. A fogatok, amíg a fagy fel nem engedett, hordták a trágyát, mert az alakulás után elhatároztuk, hogy most a tavaszi vetés előtt mintegy 60 holdat trágyázunk meg. Az a tervünk, hogy 60 hol­don termelünk cukorrépát, 20 hol­don kendert, 15 holdon pedig nap­raforgót. A cukorrépára már meg­kaptuk a termelési előleget, 6 pillanatnyilag mintegy 70 ezer forintunk van bankban. Ennek a pénznek egy részén választási malacokat akarunk vásárolni, hogy folyamatossá tegyük a ser­téshizlalást. Most, a közeljövőben 100—120 süldőt adnak össze a ta­gok indulási hízóállománynak. Van olyan tagunk, mint ' Sztán Péter, aki kijelentette, hogy ő hajlandó más tag helyett is be­adni egy süldőt, csakhogy telje­süljön ez a célkitűzésünk. 120 ju­hot is a tagok adtak össze. A ser­tés- és a juhállomány férőhelyét mi is úgy akarjuk megoldani, hogy kaptunk 15 köbméter fára kitermelési engedélyt tetőszerke­zetnek, a falat saját erőből ver­jük, s vagy szalmával vagy cirok­szárral fedjük be a hodályt és az egyéb épületeket. Pufitok! József, u gyomai Győzelem Tsz elnöke: Tavaly december 6-án, mikor 44 taggal megalakult a szövetke­zetünk, még álmodni sem mertük, hogy három hónap leforgása alatt több mint 790 tagunk és 6200 hold területünk lesz. Még kisebb új szövetkezetben is gond az, hogy miként biztosítják a megfelelő jö­vedelmet, hogyan építsenek meg­felelő állatszállásokat. Ez a gond nálunk talán nagyob, mint más­hol, hiszen év végéig mintegy 400 lovunk, s vagy 200 szarvasmar­hánk lesz. Az állatok számára úgy próbálunk férőhelyeket biztosíta­ni, hogy vásárolunk a tagaktól vagy négy-öt tanyát, s ezeket át­alakítjuk. Másrészt igényeltünk szerfát, két ötven férőhelyes nö- vendékmarha-istállónak, és egy 20 férőhelyes fiaztatónak. A tagjaink által behozott, tenyésztésre már nem alkalmas szarvasmarhák kö­zül 32-t már beállítottunk hízó­nak. Ugyancsak hízik már 35 da­rab, a tagok által behozott süldő is. Azt, hogy hova érünk őszig, ne­héz volna megjósolni. Azt azon­ban biztosra vehetjük, hogy a gyomai Győzelem Tsz nem vall szégyent. Tagjai túlnyomórészt o- lyan emberek, akik mélységesen szeretik a földet, s szíwel-lélek- kel dől fiznak azért, hogy mielőbb jövedelmező nagyüzemi gazdasá­got teremtsenek. Szállítják a vetőmagvakat A MEZÖMAG Vállalat békés­csabai kirendeltségére naponta futnak be a termelőszövetkezetek­ből igénylések lucerna, étkezési borsó, szegletes lednek, tavasz­bükköny és egyéb vetőmagvak igénylésére, amelyek termesztésé­re, továbbszaporítására a válla­lattal a közös gazdaságok szerző­dést kötöttek. Ezidáig 60 tsz küld­te be a rendelést. A Szabadkígyósi Tangazdaság raktárost keres azonnali belépésre, konzerv-üzeméhez. Érdeklődni a Szabadkígyósi Tangazdaság Központi Irodájában. 98 Lucernából 14, étkezési borsóból 10, szegletes lednekből 4, tavasz­bükkönyből szintén 4 vagon vető­mag került megyénk t.sz-eibe. A szegletes lendneket kizáróan zöld­trágyának vetik. Ez a növény pillangós virágú, virágzás és cső­képződés idején leszántva a *alajt nitrogénben és humuszban gazda­gítja. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi) Békéscsabán, a MÉH Vállalat­nál f. hó 23-án (kedden), Sallai utca 6. szám alatt becslést, illetve lebonyolítást végez. 327

Next

/
Thumbnails
Contents