Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
MN. Január 19., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „7‘ü4i&e ment" a wfanaí $y&&e£ent Tdk lefae | Békéssámson is I termelőszövetkezeti község I A helyi és a környékbeli régi jól működő termelőszövetkezetek példájára az elmúlt hetekben két új termelőszövetkezet alakult Bé- késsámsonban Búzakalász és Sza bad Föld néven. Fzekben, s a régi két tsz-be összesen 780 család lépett 3200 hold földdel. Csupán vasárnap 150 családfő írta alá a bel épési nyilatkozatot. A vasárnap estig belépettekkel együtt most már termelőszövetkezetben gazdálkodik Békéssámson dolgozó parasztságának több mint 80 százaléka, aMwwwwwwwwwwwmmitwwMwwimwww Aprómag-, cirok- és földimogyoró-termelő szövetkezetek alakultak a mezőkovácsházi járásban Annyiam voltak az irodában, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére se tudtam megjegyezni mindenkinek a nevét. Krucihó Antalt és Oláh Sándort még december 2-án megismertem, amikor az alakuló közgyűlés a vezetőségbe választotta őket. Odahúzodtam hát hozzájuk, aztán kérdezősködni kezdtem, mi újság a gyomai Győzelem Tsz-ben? Hányán vannak már? Elkészülte az ez évi üzemterv? — Csak úgy sacora mondom — kezdett válaszoigatni a kérdésekre Krucihó Antal —, most már 260 valaihányan vagyunk. Nagyon megleptek bennünket, alig győzzük számba venni az újakat Január 1-én még csak 64-en voltunk, s 568 hold földre kezdtünk tervezni. Most már 2000 hold körüli földünk van — ömmaguktól jönnek a dolgozó parasztok? —- Nem éppen, de nem sokat kell magyarázzanak nekik a népnevelők. Közülünk is szinte naponta kijár hozzájuk Putnoki József, Cs. Nagy Endre, Molnár János és még többen. Oláh Sándor bátyám is volt már kint néhányszor. — Aztán milyen eredménnyel járt Sándor bácsi? — kérdeztem feléje fordulva. — Hoztam négy aláírt belépési nyilatkozatot én is. — Kik írták alá? Sorolja el őket — Egy a 14 holdas Kató József volt, aztán a 4 holdas Oláh Lajos- né, Oláh Sándofné... — Ügy látszik, hogy főleg az asszonyokat kereste fél — vágtam közbe tréfásan. — Én is mentem volna szívesen — mondta Krucihó Antal —, de a munkát is irányítani kell valakinek. — Hány lovat akarnak tartani? — kérdeztem s erre felfigyelt Csikós László is, aki pár héttel ezelőtt 20 hold földdel lépett be: — Nekem az a véleményem, hogy 50 holdanként legalább 2 pár lovat kell tartanunk, mert a lovakkal sáros időben is tudunk boldogulni. — Kell is két pár ló 50 holdanként, hiszen még nincs gépjük. — Van már egy traktorunk, még akikor vettük, amikor egyes típusban gazdálkodtunk — magyarázta Krucihó Antal. — Különben itt a kormányosa is, B. Molnár Mihály. / — Még minden évben dolgozott annyi értékűt a traktor, amennyiért vettük — szólt közbe Oláh Sándor. — Mennyiért vették? — Hétezer forintért, ócskán, de megy jól. Most igényeltünk egy Zetort pótkocsival. — Most már lehet igényelni még két Zetort, meg egy teherautót — vetette közbe egy ólte- sebb fekete bajuszos bácsi. — Bosnyák Istvánnak hívják, ma lépett be 13 hold földdel, 5 szarvasmarhával, 3 lóval, 2 kocsival és különböző felszerelésekkel — sorolta Krucihó Antal. — Aztán hogyan határozta el magát István bácsi a belépésre? Gondolom, nem ment nehezen, hiszen máris gazdának érzi magát a Győzelem 2000 hold körüli földjén. — Elég nehezen ment az hallja Sisteregtem, meg vacogtam előtte eleget, mert nem akármilyen gazdaság behozataláról volt szó. Nem is vagyok fiatal, hiszen betöltöttem a hatvanat. Aztán meg sokalltam azt a 36 százalékot, amit levonnak a behozott állótok értékéből ként 195 kilő műtrágya félhasználást, katas ztrális holdanként 3 normálihold gépi munkát terveztek. Aztán beütemeztek erre az évre 40 hízómarhát, 200 sertést, 2400 naposcsibe felnevelését, egy 50 férőhelyes tehénistálló, egy 50 férőhelyes növendékmarha-szál- lás, egy 20 férőhelyes sertesfiazta- tó építését — Ezeket akár el se soroltam volna, hiszen 568 holdra terveztük. Ez a terv azonban alaposan „füstbe ment”. Most már tervezhetünk újra 2000 holdra. — Hogyan szaporodott meg ennyire a földjük, talán csak középparasztok léptek be? — Leginkább. Például most a napokban lépett be a 10 holdas Arany Dániel, a 18 holdas Gorái Imrej a 17 holdas Csapó Balázs, a 16 holdas H. Kovács Elek. Aztán csatlakozott hozzánk 12 taggal, 130 hold földdel az Ezüstkalász Tszcs is Nagy Gy. János elnök vezetésével. Aridkor december 2-án a gyomai Győzelem Tszes-nek az átalakuló közgyűlése volt, ott láttam a község és a járás csaknem valamennyi vezetőjét — Ilyen nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az átalakulásnak? — kérdeztem a vezető elvtársaktól. — Igen, mert ennek a tszcs-nek az átalakulása kizökkenti Gyomén a tsz-mozgalmat az eddi© egy helyben topogásból. Igazuk volt, mert azóta összesen 245 gyomai kis- és középpanasz választotta a nagyüzemi gazdálkodást. S amint Bosnyák István példája igazolja: nemcsak a földjüket felszereléseiket, hanem a szívüket is bevitték a közösbe. Kukk Imre A mezőkovácsházi járás egyes községeiben évtizedek óta foglalkoznak s szinte tájjelleggé vált az aprómag- és ciroktermelés, Medgyesegyházán pedig az utóbbi években a földimogyoró-termelés honosodott meg, ami igen magas jövedelmet adott a termelőknek. A napokban a mezőkovácsházi járás számos faluja termelőszövetkezeti községgé alakult s a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek a jómódú aprómag-, cirok- és földimogyoró-termelő gazdák is. MAGYARBÄNHEGYESEN például évenként öt-hat millió forint jövedelemhez jutottak a gazdák aprómag-termelésből. Különösen jól dívik itt a cukor- és takarmányrépa-mag, a sáfrány, a cirok és a külföldön is igen keresett virág- és zöldségmag. A napokban Temesvári Béla, a község legkiválóbb aprómag-termelő- je kezdeményezésére 340 gazda Hunyadi néven új termelőszövetkezetet alakított s 1896 hold földet vitt a közösbe. Szombaton az alakuló közgyűlésen elhatározták, hogy főprofiljuk ezután is az ap- rómag-termelés lesz. Egyik-másik mag holdanként a kisparcellán is tizenöt-húsz, sőt ennél is több e- zer forint jövedelmet adott, a nagy táblákon, nagyüzemi módszerekkel pedig még jobb ered.................................V............................. m enyekre számíthatnak. A közgyűlés az új tsz főagronómusává Temesvári Béla híres aprómag- termelőt, elnökké Molnár József, községi mezőgazdászt, brigádvezetővé pedig Tornyai Ferenc, me- gyeszerte elismert virágkertészt választotta. A Hunyadi Tsz jó gazdálkodásának egyik biztosítéka, hogy még a munkacsapatvezetők is szakképzett emberek, hisz tíz agronómusi képzettséggel rendelkező gazda kérte ide felvételét. MEDGYESEGYHÁZÁN Aranykalász néven alakítottak új szövetkezetei a legmódosabb földimogyoró-termelő gazdák s az 1800 hold földjük egy részén nagyüzemi módszerekkel termesztik e közkedvelt csemegét. Igen sokan léptek a tíz éve jól gazdálkodó Béke Termelőszövetkezetbe is, amelynek a területe megháromszorozódott. Kunágota exportra termelt círokszakáll- és kiváló minőségű cirokmag-termeléséről híres. A termelőszövetkezeti községgé alakult Kunágotán több mint ezer gazda választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, s ezzel a ciroktermelést is nagyüzemivé fejlesztik. A mezőkovácsházi járás új aprómag-, cirok- és földimogyoró-termelő szövetkezetei saját erejű beruházással igyekszenek minél előbb berendezni a nagyüzemi gazdaságot. — Mi jót dolgoznak? — Egyelőre hat kocsi szalmáit, három kocsi szénát és vagy *300 •tóve kukaricaszárat hordtunk ösz- sze, hogy mire beállítjuk a 20 hí- zómiairhát, kéznél legyen a takarmány. Közben felértékeltünk és átvettünk a belépett tagoktól 22 lovat, 12 kocsit^ meg különböző felszereléseket. —■ Visszatérül az magának, István bácsi. Két év múlva aligha adná oda a jövedelmet havi 2000 forintért — Én is azt hiszem. Most azonban kiegyeznék hiavi kétezerrel. Elterelődött a beszélgetés, ment megjött a könyvelő, Ugor György és sorolni kezdte, hogy holdanUj épületekkel, gépekkel gazdagodik as okányi Alkotmány Tss fP Egy évvel ezelőtt az okányi Alkotmány Tsz-nek csupán 1200 hold földje volt. Taglétszámuk sem haladta meg a 120-at. ••„■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■•■■■■■■■a Tizenkétéves a Fíizesgvarmati Cipész KISZ A Füzesgyarmati Cipész Ktsz-nek nagy a tekintélye a községben. Nem is csoda, hiszen a község legrégibb szövetkezete. Még 1948-ban alakult, tagjai 1949-ben már komolyan dolgoztak. Ez a régi ktsz most ünnepid fennállásának tizenkettedik évfordulóját A szövetkezet megalakítását főleg az ipar és munkanélküli segédmunkások, köztük Brenyó Mihály szorgalmazta. Tizennégy társával együtt nagy merészen meg is alakították a ktsz-t. Bizony, merészség volt, mert szinte semmi nélkül kezdték. Se házuk, se szerszámuk, se pénzük nem volt. Mindezt Tóth Sándor bácsi, a gondnok és Csák János elnök mondták el nekem... Maga Sándor bácsi is törzs-tag és így ismeri a szövetkezet minden küszködését. — Eleinte bizony nagyon nehéz volt — emlékezett vissza Tóth bácsi. — Volt amikor egy héten csak tizenöt forintot kerestünk. Kezdetben a családosabb embereket nem is vettük fel, mert nem biztosíthattuk a megélhetésüket. Magam is csak 1950 elején kerültem ide, amikor már kissé biztosabban ültünk székeinken, s amikor új tagakkal és erővel gyarapodtunk. Nemsokára már finomabb mechanikai gépeket is vettünk és ezzel végleg megalapoztuk tekintélyünket a ma- gánkisiparosok előtt. Már harmincötén voltunk, amikor új házat vettünk és belelendültünk a mostani, igazi kerékvágásba. Komoly piacra tettünk szert. Kapcsolatba kerültünk Békéscsabával, ■ Kecskeméttel, később Péccsel és Budapestül is. Két évvel ezelőtt — sorolta — jelenítő* mennyiségű árut szállítottunk Pestre a honvédségnek, rendőrségnek és tűzoltóságnak. Persze, főleg csizmákat készítünk, de azért értünk mi a tűsarkúhoz is — mutat egy megjavított tűsarkú cipőre. A lakosság nagyon meg van elégedve a ktsz munkájával, s bizony a magánfcisiparosoknak fel is kopott volna az álluk, ha csak mesterségükből kellett volna megélniük. 1960-ra azonban az utolsó három kisiparos is a szövetkezetbe lépett, s elfoglalta annak a három idős tagnak a helyét, akiket ebben az évben nyugdíjaztak. — Mennyi a tagok alapkeresete? — Ezerötszáz forint körül van — válaszolt Csák János. — Saját, közel félmilliós tőkével rendelkezünk, amiből még az idén villamosítási tervünket szeretnénk megvalósítani. Nemsokára neoníénnyel világítanak majd a járás legnagyobb cipész szövetkezetében. — Távoli, illetve a távolabbi tervünk közé tartozik — folytatja az elnök — egy üzemház és egy kis kultúrterem építése, ahol a fiatalok is az idősebbekkel együtt művelődhetnek, szórakozhatnak. Amikor kilépek az ajtón és végignézek a hosz- szú épületen, egy oly jól ismert, meghitt kép tárul a szemem elé. ősz és fiatal munkások ülnek odabenn a kis székeken, s miközben szól a zene, jókedvűen, figyelmesen kopácsolnak. Nagyszerű érzés egy ilyen nagy családot meghitt és szorgalmas munkában látni. És ez így van csaknem tizenkét esztendeje. Daru Mária, Füzesgyarmaá. Az 1959. évi tervkészítés sem jelentett különösebb gondot. Most azonban annál több a gondjuk- bajuk. A tavaszi belépések, az .. ősszel kezdő szövetkezeti tagok- > kai a tagok létszáma elérte a ■ 750-et, a földterület is csaknem : megnégyszereződött. A 4500 hold • föld, a meglévő állatállomány : meggondolt, alapos tervezést kö■ vetel. A tsz-nek az elmúlt év ő- j széig még agronómusa sem volt, 5 most, hogy megnövekedett a lét- J szám, a földterület, szakemberről ; is gondoskodtak a tsz vezetői. : Morvái József agronómus sokat j segít a most folyó tervkészítés- : ben, a gazdasági munkák mene■ tében. ; Az Okányi Alkotmány Tsz-nek I nagy-nagy tervei vannak 1960-ra. i Csaknem egymillió forint hitelt ■ igényeltek építkezésre. Ezenkívül S negyedmillió forinttal saját erő• bői is hozzájárulnak. Elsősor- ! ban istállót építenek, mert most ■ is sok akadályba ütközik a közös ! állatállomány elhelyezése. Ter- j vükben "van ezer férőhelyes ba• romfiól építése, egy artézi kút, ; három sertésfiaztató, állatgondo• zó-lakás, 500 férőhelyes süldő- 5 szállás, szerfás nyári növendék- ! marha-istálló és egy sor fontos é- 5 pítkezést terveztek 1960-ra. : Növelik az állatállomá■ nyukat is, elsősorban a tehén-és í a aovendékmai ha-létszámot A je- I lenlegi 453-as juhállományukat, a- melyben benne van az anya és szaporulata, az idén 600 anyajuhra akarják átállítani és plusz a szaporulat. Nyolcszáz hízósertés, 250 hízómarha leadását tervezik ebben az évben. Közel 10 ezer baromfit állítottak be, amelyben csirke, tyúk, pulyka és gyöngytyúk is van. A rizstelepet hallal telepítik be. Több új növényféleséget is vetnek, amelyet az előző években nem termeltek. A tervükben van 50 hold mák elvetése, 175 hold magkender, 150 hold borsos kapáslucerna, mustár. Az 5 hold kertészetet 36 holdra növelik, a- melyben több hold vöröshagymát is vetnek. A kukorica vetésterületük többségén hibrid vetőmagot termelnek. A mezőgazdasági munkák könnyítésére ebben az évben több gépet is vásárolnak. Gépvásárlásra három és fél millió forintot terveztek. Főleg erőgépet, munkagépeket, s univerzális traktorokat vásárolnak. Az ősz folyamán már 726 ezer forint értékben vásároltak kerti-traktort, silótöltőt, takarmány-előkészítőt, vetőgépet, répavágót és más kisebb gépeket. Ügy tervezik az Alkotmány Tsz vezetői, hogy pór év a- latt minden mezőgazdasági munkát gépesitenek. Dk &
