Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
1M0. január 17., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Zászlóátadás Okányban Január 10-én hírt adtunk arról, hogy megyénk gépállomásainak kongresszusi versenyét a mezőgyániak nyerték. így őket illette meg az MSZMP Békés megyei Bizottságának kongresszusi zászlója. A zászló átadására tegnap, január 16-án délután 5 órakor Okányban a földművesszövetkezet éttermében került sor, ahol a megyei bizottság részéről Frank Ferenc elvtárs, az ágit. prop. osztály vezetője meleg ünnepség közepette nyújtotta át az elismerés szimbólumát a Mezőgyáni Gépállomás dolgozóinak. Tervkészítés Telekgerendáson (Tudósítónk jelenti.) Ilyenkor, a tervkészítés idején, Igen gyakran látogatottak a termelőszövetkezetek irodái. így van ez a telefegerendási Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben is. Aki csak betér, az érdeklődik: „Miből mennyit fogunk termelni, menynyit osztunk”..; és így tovább. Lapozzunk bele ebbe a készülő tervbe. Először a növénytermelési részt vizsgáljuk; A tsz összes szántóterülete — ami közös művelés alatt van — 1166 hold. Háromszáz holdem *a tél beálltáig igen szépen fejlődött az őszi búza. Tizenegy mázsa átlagtermésre számolnak. Őszi árpát 150 holdba vetettek, 15 mázsa termést várnak. Fővetésű silókukoricából 60, kenderből 60, tavaszi árpából 50, zabból 60, kukoricából 150, cukorrépából 20, maghozó cukorrépából 16, dugvány- cukorrépából 12 hold vetést terveznek. A tervben szerepel 50 holdon lucemamagfogás is. E- zenkívül 80 hold másodvetés, csa- lamádéból, silókukoricából és é- des szudáni fűből. A talajerőutánpótlásról sem feledkeznek meg. Ebben a szövetkezetben 18£ holdat szervestrágyáznak. Az állatállomány létszáma kielégítő. Az elhelyezés körül viszont problémák vannak, mert nincs elegendő férőhely. A tervkészítő bizottság most éppen arról tárgyal, hogy a férőhelyhiány megszüntetése végett milyen intézkedéseket javasolnak tervbe venni; Az áruértékesítési tervben 48 hízómarha, 225 hízósertés és 300 süldő értékesítése szerepel, ezenkívül 160 ezer liter tej eladása. Ezek csak kiragadott tételek a tervből, de ezekből is lehet látni, hogy a telekgerendási Vörös Hajnal Tsz-ben bátran terveznek. Lesz bőven munka a tagoknak is és a vezetőknek is. Gaál János Megkezdődtek a magyar—szovjet mezőgazdasági napok Január 22-én, pénteken délelőtt 9 órakor Békéscsabán a Magyar— Szovjet Baráti Társaság klubjában a Liszenkó szovjet agrobio- lógus tudományos munkásságáról, a micsurini agrobiológia továbbfejlesztőjéről Rajki Sándor, az Országos Genetikai Kutató Intézet igazgatója tart előadást. Ezzel az előadással megyénkben megkezdődnek a magyar—szovjet mezőgazdasági napok. Törpevízmiívet építenek Gyomén Az ívóvíz-szükséglet biztosítására Gyomán nagyarányú vízhálózat-bővítési munkákat kezdenek meg ebben az évben. A községben három kutat fúrnak, mely ellátja ivóvízzel a környéket. Ehhez építenek majd egy törpevíz- művet is, hogy a legtávolabbi utcákba többlépcsős megoldással juttathassák el az ivóvizet. A vízvezetékek lefektetését is megkezdik a jövő évben. A lakosság társadalmi munkával segít, hogy mielőbb befejezzék a vízhálózat bővítését. Előreláthatólag 2—3 év múlva teljesen kiépítik a községben a vízhálózatot. Az építkezésekre 4 millió forintot fordítanak. Kössünk dohánytermelés! szerződést! A dohánytermelők magas b váltási árat, kamatmentes előleget és '"gyenes cigarettát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20 % nagyüzemi felár ban is részesülnek 4285 Mezőgazdasági gépek és motorok szerelésében és javításában jártas szakmunkásokat azon nal felvesz az Orosházi Gépállomás 6796 Teremtsük Két hét telt el az új esztendőből. Indokoltnak látszik, hogy számvetést készítsünk az 1959- es esztendőről és szóljunk néhány szót idei legfontosabb feladatunkról. Ügy kell beszélni feladatainkról és dolgozni teljesítésükért, hogy a párt VII. komgresz- szusámak határozatai — amelyek ma már egész népünk előtt ismeretesek — már ez évben tó és a második ötéves tervben megvalósuljanak. Milyen tapasztalatokat mutat megyénk iparának tavalyi munkája? Mindenekelőtt megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy szocialista iparunk a Központi Bizottság márciusi határozatában foglaltakat általában teljesítette. Munkásosztályunk lelkesedéssel, tettekkel bizonyította be, hogy egyetért a párt politikájával, támogatja, vérgehajtásáért áldozatokra is képes. A kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben olyan sikerek születtek legtöbb üzemünkben, a- mire az óvatos vezetés a kezdetnél nem is Számított. Munkásosztályunk alkotóvágya . halomra döntötte a verseny kezdetén tett vállalásokat, s így ezeket újabbnál újabb pótfelajánlásokkal tetézte. Több tízmillió forintot tesz ki az, amit szocialista iparunk terven felül tett egész népünk asztalára. Bár szerény keretek közt, tovább javul üzemeink többségében a műszaki színvonal. Ezt egyrészt a dolgozók újításai, másrészt az iparigazgatóságok beruházási ösz- szegei biztosították. Minőségi javulás mutatkozik a gazdasági vezetés munkájában is. Ez a — fogyatékosságok ellenére is — különösen a tanácsi iparvezetésben tapasztalható. Ehhez egyrészt hozzájárult a megyei tanács által szervezett szakmai továbbképzés, másrészt az, hogy az iparvezetésben a műszaki gárda, összetétele lényegesen jobb, mint az elmúlt évek során volt. Fejlődött az üzemi pártszervezetek gazdaságszervező munkája is. Alapszervezeteink többsége jól támaszkodott a tömegszervezetekre, elsősorban a munkásosztály legnagyobb szervezetére, a szakszervezetre. Ennek tudható be, hogy a múlt évben a szocialista munkaverseny üzemeinkben a párt-, a szakszervezet és a gazdaságvezetés egységes feladatává vált. A múlt évnek vannak azonban kevésbé kedvező tapasztalatai is, amelyek számbavétele nélkül nem vonhatnánk le a megfelelő tanulságokat. Az egyik: az első negyedéves indokolatlan lemaradás a termelési tervektől. Ez különösen a kisipari szövetkezeteknél, valamint egyes állami üzemeknél volt nagymérvű. Mindez természetesen maga után vonta azt, hogy ezeknél az üzemeknél — különösen az év második felében — túlóráztatással, vasárnapi műszakokkal igyekeztek a lemaradást pótolni. Ezt az igazságot még akkor is meg kell mondanunk, ha egyes esetekben nem a helyi vezetés által elkövetett üzemszervezési hibáik miatt vált szükségessé a túlóráztatás. Nem volt kielégítő a tervezett beruházások időrendi megvalósítása sem. Ennek egyik oka a gépi beruházásoknál a szállítási határidők be nem tartása, másrészt az egyes üzemek vezetésének határozatlansága. így állhatott elő az a helyzet, hogy egyes gépek nem a tervezett időtől növelték a termelést, az építési beruházások nem biztosították az adott üzemek kapacitásának növelését. Kedvezőtlenül befolyásolta egyes üzemekben a gazdaságossági mutató alakulását a tervszerűtlen energiafelhasználás. Ennek oka, hogy kevés üzemeg a második i szilárd alapját műnk rendelkezik megfelelő szakkáderrel. Mondjuk meg őszintén, hogy gazdasági vezetőink egy része sem tulajdonít olyan jelentőséget az energiagazdálkodásnak, mint amilyet az feltétlenül megkívánna. Mindezek után melyek azok aiz alapvető feladatok, amelyeket megyénk szocialista iparának az idén, a hároméves terv, mint az ötéves terv előkészítésének utolsó esztendejében meg kell oldania? Mindenekelőtt iparunk vezetőinek mindent el kell követniük, hogy az év első felében ne következzen be a termelésben olyan „törés”, mint tavaly. Ezt az anyagellátás biztosításán túlmenően, a megfelelő munkaszervezés mellett, a kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny további fenntartásával biztosíthatják. Ezen belül tó jobb hozzáállást kell tanúsítani a „Szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért indult mozgalomhoz is. Erre figyelmeztet bennünket a múlt évben e téren kifejtett tevékenységünk is. Amikor arra kérjük üzemeink vezetőit, hogy a rendelkezésre álló eszközök igénybe vételével biztosítsák az egyenletes, időarányos termelést, még egy lényeges kérdésre kívánjuk figyelmüket ráirányítani. Éspedig: fordítsanak nagy gondot arra, hogy a meny- nyiségi szemlélet ne rontsa az üzem gazdaságosságát. Fennáll annak a veszélye, hogy a termelési tervek túlteljesítése károsan befolyásolhatja a gyártmányok minőségét, önköltségét. Hiba lenne, ha a tervek túlteljesítésére a „semmi sem drága” szemlélet ha- rapózna el. Ennek megakadályozására pártszervezeteink időben figyelmeztessék a gazdaságvezetést. A második ötéves terv sikeres megvalósítása szempontjából nagyon fontos, hogy milyen termelékenységi, önköltségi színvonalat érünk el az idén. Ezen túlmenően az tó, hogy mennyire érvényesül a gazdaságosság elve az ipar munkájában. Az ipar vezetői előtt ismeretes, hogy a termelékenység emelésében az embereknek nagy szerepük van. Ennek a- zonban vannak fizikai határai. E- zeket a fizikai határokat azonban maguk a munkások, a műszakiak „széttörhetik”. Ezért fontos, hogy a műszáki színvonal emelésére — amelynek szintje lényeges a ter- melkényeség emelése szempontjából — az eddiginél lelkiimerete- sebben foglalkozzanak a benyújtott újításokkal. A tapasztalat sajnos az, hogy egy sor jelentős üzemben ezzel alig foglalkoznak. Meg kellene végre érteni minden gazdasági vezetőnek, hogy ez előrehaladásunk szempontjából rendkívül fontos, s éppen ezért más hozzáállást érdemel meg az eddiginél. Ezzel kapcsolatban hasznos hivatkozni Fock elvtárs kongresz- szusi beszámolójára, amelyben a következőkben fogalmazta meg e téren a gazdasági vezetők feladatát: „A gazdasági vezetők ismerjék fel az újításokban a dolgozók gazdag tapasztalatainak megnyilvánulását, azt a jelentékeny erőt, amely előbbre veszi fejlődé, sünket. Becsüljék és tiszteljék a dolgozók ilyen irányú önkéntes kezdeményezéseit”. A műszaki színvonal emelésének másik módja a gépesítés. Természetesen ennek is vannak korlátái, s ezeket a népgazdaság teherbíró képessége határozza meg. De éppen a múlt esztendő tapasztalata arra int bennünket, hogy ennek időbeni megvalósításáért sem tettünk meg mindent. Ezért el kell érnünk, hogy beruházásainkon belül a gépi beruházás a tervezett időben megvaterv lósuljon. Üzemeink vezetői ne sajnálják a fáradságot, követeljék meg a szállítási határidők betartását. A. gazdaságos termelés megteremtésében fontos szerepet tölt be az önköltség alakulása is. Ebben tavaly értünk el eredményeket, s ezek lényegében biztosították a Központi Bizottság márciusi határozatának végrehajtását. De ki tagadhatná, hogy a fejlődés nem folytatható? Ügy gondolom, nincsen ilyen vezető üzemeinkben. Az önköltség csökkentésének számtalan lehetősége közül csak egyet említek meg. Megyénk malomipar-ellátottsága a szükségletet messze meghaladja, így a meglevő kapacitás kihasználtsága rendkívül kedvezőtlen. Emiatt a Békés megyei Malomipari Vállalathoz tartozó ü- zemek, különösen pedig a tanácsi malmok önköltsége igen magas. A malomipari vállalat üzemeiben egy mázsa búza őrlési önköltsége 20,67 forint, a tanácsi malmoknál 35—36, sőt az orosházi járásban 46 forint. Évek óta napirenden van a magas önköltséggel dolgozó malmok leállítása. Ebben azonban az érintett községek vezetőinek meg nem értése miatt a mai napig sincs előrehaladás. Feladatunk végrehajtásának fontos feltétele, hogy üzemi párt- szervezeteink gazdaságszervező munkája magas szinten érvényesüljön. Ehhez a feltételek legtöbb üzemünkben adva vannak. Ki kell használni a szervező munkához a pártvezetőség újjáválasz- tásával beállott minőségi változást, s az ebből adódó lehetőségeket. Pártszervezeteink tavaly is bebizonyították, hogy képesek a megnövekedett feladatok teljesítésére. A jövőben még bátrabban támaszkodjanak a szakszerszervezetekre és az ifjúsági szervezetére a KISZ-re. Továbbra is egyik legfontosabb feladat* hogy emeljük a munkásosztály szocialista öntudatát. Dolgozóink érezzék, hogy munkájuk nyomán nemcsak egyéni érdekei teljesülnek, ezzel egybeesnek egész társadalmunk érdekei is, amivel lényegében a szocialista tábort, a békét erősítik. Kommunista gazdasági vezetőinknél tovább kell mélyíteni azt a tudatot, hogy ők nemcsak gazdasági vezetők — és elsősorban nem azok —, hanem kommunisták, akiknek nem a pártszervezet mellett kell tevékenységet kifejteni, hanem velük együtt. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetők az üzemen belül a munkások politikai, erkölcsi neveléséért, munkájukért mint párttagok felelősek alapszervezetüknek. És fordítva, az alapszervezetnek — tehát nemcsak a titkárnak — feladata a gazdaság- vezetés munkájának elősegítése, vagyis konkrét gazdaságszervező munka kifejtése. Az alapszervezetnek az üzem gazdasági munkáját irányítani, szervezni és ellenőrizni kell. így valósul meg a párt vezetése a gazdaság szervezésében is. Ha ezt az elvet helyesen alkalmazzuk, akkor ez pozitív hatással lesz a pártonkívüli dolgozókra is és ezáltal tovább mélyül a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Ehhez elengedhetetlen azonban, hogy üzemeinken belül érvényesüljön a nyílj, egészséges, a feladatok megoldását előbbre vivő bírálat légköre, amely előrehaladásunk másik fontos záloga. Adjon ez a tudat önelégültségmentes önbizalmat, erőt és lelkesedést minden egyes pártszervezetnek, gazdasági vezetőnek, az ifjúságnak és az üzemek egész munkáskollektívájának. GYULAVARI PÁL, az MSZMP megyei bizottsága ipari és, közlekedési osztályának vezetője
