Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1960. JANUAR 17., VASÄRNAP BÉKÉS MEGYEI h Ara 60 finér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Az erő bizonyítéka 'A világérdeklődés középpontjá­ban napok óta Hruscsov elvtárs- nak a Legfelsőbb Tanács ülésén tartott beszéde áll, mely a lesze­relés kérdésében újabb hatalmas jelentőségű javaslatot tartalma­zott. amit azóta el is fogadott a szovjet állam legfelsőbb fóruma. A szovjet hadsereg létszámának 1 200 000 fővel való csökkentése mindennél inkább kifejezi azt a törekvést, amiért a világ első szo­cialista állama fennállása óta oly következetesen harcol, hogy megszabadítsa a népeket a hábo­rú borzalmaitól. Ez az óriási hord­erejű intézkedés is bizonyítja: a Szovjetunió olyan leszerelési egyez ményt kíván — amelynek meg­kötésére nem először tett konk­rét, kezdeményező lépéseket —, amely minden ország és nép előtt megnyitná a tartós béke s a gazdasági felemelkedés útját A második világháború utáni évek — a fasiszta Németország felett aratott győzelem, a szocia­lista országok, köztük a hatalmas Kína létrejötte és megerősödése, a gyarmati országok győzedelmes függetlenségi harcai — gyökeres változást hoztak a nemzetközi életben, megszilárdították a szo­cialista tábor nemzetközi helyze­tét. Az utóbbi évek gigászi alkotó munkája pedig legyőzhetetlenné tette a Szovjetuniót, mely fennál­lása óta nem állt még ilyen ma­gas fokon az ország védelmében, hiszen köztudomású, hogy évek­kel megelőzte mind a ballisztikus, interkontinentális rakétafegyve­rek tömeggyártásában, mind a nukleáris bombák felhalmozásá­ban a nyugati országokat, köztük Amerikát is. Éppen ezért hatott újabb világszenzációként a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának ez a döntése, melyből a józanabb nyugati polgári lapok és politiku­sok is reális következtetéseket vontak le. „Hruscsov példát mutatott”, ,,A józan ész esztendeje” — ilyen és hasonló címekkel közölték a szov­jet hadsereg nagyarányú leszere­léséről szóló bejelentést. Neves diplomaták, mint az angol parla­ment egyik képviselője, Healy igy kommentálta a nagy eseményt: „Kitűnő hír. A szovjet haderő csökkentése elhárítja majd a NATO kifogásait az ellen, hogy korlátozzák a fegyverkezést Eu­rópa bizonyos körzetében.” A beszéd fogadtatása persze nem ilyen egyértelmű az egész világon. A hidegháborús körök — Truman, Rockefeller, Acheson és a többi háborús uszító — ezt is visszájára akarják fordítani, s úgy próbálják feltüntetni a dol­got, hogy a Szovjetuniónak ez a lépése nem más, mint ..propagan­dafogás” s azért „veszedelmes” a Nyugat számára, mert ezzel a Szovjetunió még szilárdabban ke­zében tartja a kezdeményezést. A szovjet hadsereg újabb lesze­reléséről szóló döntés valóban „veszedelmes”, ahogyan Hruscsov tlvtárs nevezte, „a múlt emberei” j számára, s érthető ezeknek mér­ge és elkeseredése. Érthető, mert éppen ezeknek a háborús uszítók- nak a konoksága miatt folytak eddig is meddő alkudozások a leszerelésről a nemzetközi konfe­rencia-asztalok körül. S amíg az alkudozások folynak, addig a ha­dianyaggyáraktól — amelyeknek lényegében az erőpolitika lovag­jai a képviselőik — továbbra is rendszeresen felvehetik busás bé­rüket. Nyilvánvaló, hogy azt sze­retnék: így legyen a jövőben is. S ime a Szovjetunió most megte­tézte korábbi tetteit, és újból, az eddigieiknél sokkal nagyobb ará­nyú, egyoldalú leszerelést jelen­tett be. A Szovjetunió nem fe- nyegetődzéssel, nem elrettentés­sel, hanem éppen a békés együtt­élés lehetőségének sorozatos bi­zonyításával, a békés irányú lé­pések egész sorával szorítja egy­re jobban sarokba a hideghábo­rúnak ezeket a hamis prófétáit. Világos, hogy aki háborúra ké­szül, bem csökkentheti egyhar- madával fegyveres erőinek lét­számát. Az nem teheti meg, hogy az egész ország lakosságártak a- lig több mint egy százalékát tart­sa csak fegyverben. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának dönté se tehát még a legegyszerűbb emberek előtt is rendkívül érthe­tően mutatja a lenini politika bé­kés szándékait, és ezért „vesze­delmes” ez a legújabb szovjet lé­pés a hidegháborús uszítók szá­mára. Ugyanakkor megnyugtató azok­nak, akik féltik a békét, hogy a leszerelés nem csökkenti a Szov­jetunió védelmi képességét. Aho­gyan Hruscsov elvtárs bejelentet­te: a szovjet hadsereg továbbra is készen áll, hogy szükség esetén megsemmisítő csapást mérjen mindenfajta agresszorra, s az e- setleges támadókat a nagy tűz­erejű, irányítható rakétafegyve­rek segítségével saját földjükön semmisítse meg. De készen áll a Szovjetunió arra is, hogy a nem-( zetközi helyzet további kedvező alakulása, az általános leszerelési egyezmény aláírása után meg­semmisítése ezeket a borzalmas fegyvereket. A Szovjetunió valóban csatát a- kar nyerni a Nyugattal szemben: a béke csatáját. Fontos ütközet­ben lett most ismét nyertes, hi­szen a szovjet népgazdaság 1 200 000. nagyon is munkaképes, értékes embert kap — akiknek tekintélyes része mérnöki képesí­tésű —, s csupán a mostani le­szereléssel 14—16 milliárd rubelt takarít meg népgazdasága számá­ra. Ennyivel nagyobb összeget fordíthat évente a hétéves terv gigászi feladatainak megoldására, s ezzel is gyorsabban jut el a nagy tötrénelmi célhoz, hogy u- tolérje és megelőzze az Egyesült Államokat az egy főre jutó ter­melésben és az életszínvonal aln i kulásában is. Megalakult Békéscsaba kilencedik termelőszövetkezete fínuár 15-én együttes közgyűlésre jöttek össze az Üj Barázda és az Aranykalász Tszcs tagjai. A közgyűlés egyetlen na­pirendi pontja az volt, hogy e- gyesüljön a két tszcs, s egyúttal alakuljon át hármas típusú ter­melőszövetkezetté. Az átalakulás mellett foglalt állást Such Pál, az Űj Barázda és Krajcsó János, az Aranykalász Tszcs elnöke is. El­mondották, hogy a két csoport alakulása, 1951, illetve 52 óta egy helyben topog. Most már meg­érett az idő arra, hogy előrébb lépjen, hogy hármas típusúvá ala­kuljon, és igénybe vegye a párt és a kormány anyagi és erkölcsi segítségét a gazdálkodás beindí­tásához, jó megszervezéséhez, s hogy az eddigieknél sokkal töb­bet termeljenek, nagyob jövede­lemhez jussanak. nek és Dózsa néven mezőgazda- sági termelőszövetkezetet alakí­tanak. A jelenlévők ott, helyben írták alá a belépési nyilatkozatot. A tszcs-tagokhoz csatlakozott több egyénileg dolgozó paraszt is. A két egyes típusú szövetkezet eddig 750 hold földön gazdálko­dott, most az átalakuláskor megnőtt iránta az érdeklődés. Minden bizonnyal sok egyénileg dolgozó paraszt csatlakozik még az eddig belépettekhez, s Békés­csaba kilencedik termelőszövet« kezete, a Dózsa igencsak egy 1800—2000 holdas nagyüzemi gaz­dasággá fejlődik ki. A fiatal tsz tagjai biztosra is veszik ezt a fej­lődést, ezért most, az alakuló közgyűlésen csak ideiglenes veze­tőséget választottak. Fenn akar­ják tartani a jogot az ezután be­lépőknek is ahhoz, hogy beleszól­janak: kikből tevődjön össze a termelőszövetkezet végleges veze­tősége. Újabb tsz-községek: Kunágota, Medgyesbodzás, Nagybánhegyes, Pusztaottlaka 445 belépő Békéscsabán A tagok egy része értett a két elnök szavaiból, s helyeselte az átalakulást, más részük viszont szerette volna még elodázni az át­alakulást jövő őság. Később a- zonban ők is megértették, hogy minél később alakul meg a szö­vetkezet, annál később szilárdul meg a gazdasága, annál később tud azoknak a tsz-eknek a nyo­mába lépni, amelyek 9—10 évvel ezelőtt alakultak. Békéscsabán mind a nyolc termelőszövetkezet igen jól gazdálkodik. Több millió forint vagyonnal rendelkezik az Előre, a Kossuth, a Május 1, s mind nagyobb jólétet tud biztosí­tani tagjainak. Az Űj Barázda Tszcs tagjai is dolgoáak 1951 ó- ta, azonban csak két vetőgépet, egy háromtagú hengert, egy mér­leget és 29 ezer forint készpénzt tudnak felmutatni közös vagyon­ként. Az Aranykalász Tszcs-nek a közös vagyona egy 24 kalapá­csos daráló és egy R—35-ös szán­tótraktor. Bizony ezek eltörpül­nek a 10—12 évvel ezelőtt alakult többi békéscsabai tsz közös va­gyona mellett. S a tsz-tagok is jóval többre vitték, mint a tszcs- tagok, hiszen Békéscsabán főként csak tsz-tagok építettek vagy vá­sároltak lakóházat. Hosszas vita után a két tszcs tagjai kimondták, hogy egyesül­Pénteken délután és szomba­ton újabb községek, közöttük Kunágota, Medgyesbodzás, Nagybánhegyes és Pusztaottla­ka dolgozó parasztsága válasz­totta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Kunágotán 1000, Med- gyesbodzáson 400, Nagybánhe- gyesen 600, Pusztaottlakán 330 egyénileg gazdálkodó lépett szövetkezetekbe. A bevitt föld­terület mintegy 15—16 ezer ka­tasztrális hold. Az említett köz­ségekben már csak néhány egyénileg gazdálkodó van. Békéscsabán a termelőszö­vetkezet fejlesztésében szintén jó eredmény született: 445 egyénileg gazdálkodó, mintegy 2700 hold földdel lépett a város meglévő szövetkezeteibe. Leg­több belépő a Petőfi Tsz-be volt, ahová összesen 114 pa­raszt 636 holdat vitt be. ' o o o- o -o -o- -o- -o -o- -o -©- -o- -o- -©- o- -o- o- -o o o- -o -o -o Január 19-re összehívták a megyei tanács végrehajtó bizottságát Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke január 19-ére, kedd délelőttre összehívta a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának tagjait, hogy több mező- gazdasággal foglalkozó előterjesz­tést megvitassanak, jóváhagyja­nak. Az ülésen megvizsgálják többek között a gépállomások 1959. évi munkáját, valamint azt, hogyan készültek fel a gépállo­mások az 1960-as évre szóló terv­feladatok teljesítésére. Ezután a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséről, majd a felvásárlás 1959. évi tervteljesíléséről hang­zik el beszámoló; TANUL A FALU

Next

/
Thumbnails
Contents