Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-16 / 13. szám
2 BÉKÉS MEGYÉI NÉPÜJSAG 1960. január 16.. szombat Kedden este nagy esemény zajlott le Szarvason: annaik a haitánrésznek a gazdái jöttek össze a tse-alaikításd közgyűlésre, amelyik: területen még soha sem volt termelöezövetkezet. Az itteni középparaflEtofe zöme az elmúlt esztendőkben csak kívülről must- rálgatta a közös gazdálkodást. És meg kelll vallani őszintén : közvetlen közelükben, a Dózsa Tsz földjein bizony nem valami példás rendet, vagy minitagazdálkodást "láthattak Skoitka Mdhályék. Volt baj ott tavaly is még a tervszerűséggel, a szervezettséggel. S ha csak parányi hibák is voltak az eredményeikhez képest, az egyéniek szemüvegén át elefánttá nagyoltak ezek a visszásságok, ön- nyugtatásui is, hogy „lám, a tsz- ben sem fenékig tejfel”. Ennek ellenére kénytelen-kelletlen meg kellett látniuk Skorka Mihályék- mak azt is, hogy azért az ő átlagaiknál búzából 4 mázsával többet arattak holdanként a Dózsa-beliek. E különibeég után mondta ki a párt és tanács községi végrehajtó bizottsága: Nem hagyhatunk veszendőbe menni minden évben több száz mázsa búzáit amiatt, mert a parasztok jó része még kisparcellákon dolgozik. Azon kell lennünk, hogy minél előbb nagyüzemekben művelje a földet Szarvason is minden paraszt.“ Ennek a határozatnak a végrehajtásáért indulnak harcba december elején a népnevelők. Harciba, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése végeredményben az új és a régi gazdálkodási forma összeütközése. Hosz- srzú szócsajtálkart kellett vívni azért, hogy e harcból az új forma kerüljön ki győztesen. S bizony Skorika MitháJyéfc kemény „ellenfeleiknek” bizonyultak, hiszen ha rosszul ór- 'telmeaetten is, de úgy vélték, hogy „le kell mondaniuk" a 11 holdacskálknót. a jószágaikról, ha aláírják a belépési nyilatkozatot. — Mi I« így gondoltuk 8—10 évvel ezelőtt — mondták az egyéniek portáján a népnevelők —, s kiderült, hogy 8—10 holdiak helyett 1000—1200 holdas birtokaink lettek... Kik voltak ezek a népnevelők? A Táncsics Tsz-bői Borgulya, Gombár, Molnár elvtánsak, a Dózsából Bógyik, a Vörös Csillagból Traibach, Gajdos és ki tudja még hány tsz-tag, aki „nyakába vette" az V. kerületet, hogy segítsen kialakítani a városnak ezen a szűz területén is a termelőszö- vetkezetl gazdálkodást. Hogyan lett tsz-elnök SUailca JtUUáfp? úszta s a többi elvtársak, amikor felkeresték. Abban az időben ösztöne alapján is helyesen cselekedett Síkorka Mihály, mart a dolgozók összefogása mellett szállt síkra a földesúri Magyarországot visszahozni akarók ellen. A mi pártunk vezette akkor is a harcot a jobbért, mint ahogyan most is a párt Irányítja. Most talán nem azt akarja Skorka Mihály, hogy tovább virágozzék az ország? Eltompult benne a hazafias érzés? Nem! Nem tompult el benne, csali meg kellett magyarázni, hogy miről is van tulajdonképpen szó. Mert miről van szó? Arról, hogy a% orsság hátrányát szenvedi annak a külfölddel szemben, hogy többek között Skorka Mihály is kisparcel- lán dolgozik. Az emberséges politika ugyanezt a hátrányt nem hárítja a parasztokra, minit a bo- lettás világban tette az állam. De tudnia kell minden egyéni gazdának, hogy az ő viszonylagosan kiegyensúlyozott gazdálkodását is a munkásosztály, a dolgozók állama fedezi. Következésképpen azt a különbséget is, ami az egyéniek és a termelőszövetkezetek .termésátlagai között fennáll. A kevesebb terméssel a mi országunkat károsítjuk meg s nevezetesen ő is, Skorka Mihály, aki a felszabadulás után pedig olyan hévvel harcolt a dolgozó parasztok nyomorára spekulálók ellen, ő is ezt teszi, ameddig a kisparcollán dolgozik. A havaflas érvés nagy erő. Skorkát is ez ébresztette fel elsősorban. Amikor napok múlva újra felkeresték őt a népnevelők, már nem mondta egy szóval sem, hogy egyéni gazdaságban akar dolgozni a jövőben is. De még viaskodott benne a feltámadt érts a maradi gazdálkodási felfogással, s valahogy össze akarta egyeztetni a kettőt. — Ügy vélem, Igazuk volt a múltkor — mondta megfontoltan. — Előre kell lépnünk itt az V. kerületben is. — S kirukkolt azzal, hogy megszervezte a szomszédokat és elhatározták: első típusú termelőcsoportot alakítanak. — No, ha igazait adott nekünk Skorka elvtárs, akkor igazat ad a következőikben is — felelték a< népnevelők. — Szarvason már! négy tszcs van. Igaz, hogy többet ér ez, mintha egyénileg gazdálkodnának a tagjai, de csak nem ez az igazi. Nézze az örménykútd termelőcsoportokat. Legtöbbjük már 8—0 éves, s csak saját magukat csapják be tagjai, no meg egy kicsit az államot is, hogy fél lábbal azért még kint vannak. Beszéljünk őszintén. Egyesek a tszcs-ben csak a kedvezményeket akarják élvezni, ugyanakkor a közös gazdálkodás felé nem hajlandók lépéseket tenni. Ezért mondjuk: ha már igazait adott nekünk, ragadja meg két kézzel ezt az igazságot. Hiszen olyan termelőszövetkezetet lehetne ezen a hatónrészen alakítani, amelyik a maguk tudásával hamarosan lepipálná a többit.., — Less is olyant— állítottak be szélesem mosolyogva Skorka Mihályhoz azok a népnevelőik, akik a szomszédos tanyákat látogatták a nap folyamán. Belépési nyilatkozatokat szedtek elő, s mutogatták: a szomszédok már harmadik típusúba léptek ... — Mutassa csak azokat a papírokat — szólt Skorka, s látta rajtuk azoknak a nevelt, akike] néhány napja maga beszélt, de mivel úgy gondolta, hogy nagyot úgysem lépnének előre a szomszédok, hát csak az egyes típusú a- lakításában állapodtak meg. Ügy látszik, nem jól ismerte mégsem a szomszédjait, akikre jobban hatott a felvilágosító szó, mintsem gondolta volna. Mert igaz, amit a népnevelők mondanak, jól tudja Skorka Mihály. A nép állama, a- melyént mint panasatpártl elnök a kommunistáikkal együtt ő is harcolt, olyan világot teremtett itt, aminőről azelőtt álmodni sem lehetett. Nézzünk csak körül ezeken a tanyákon! Mindegyikből kikerült valami tanult ember. Frankó Gábor 16 holdas gazda fia az egyik szegedi főiskolán mo6t tanul. Fehér Imre lánya szintén, az ifj. Varga Mihály, aki szintén itt gye- rekeskedett, most gépállomási főagronómus, mert már elvégezte iskoláit. A másik Varga fia pedig tanító. Mindezt az új állam biztosította, ők miért ragaszkodjanak akkor a régihez... — Adjon nekem is egy papírt — mondta aztán. — S ha már itt tartunk, beszéljünk arról is, hogy mikor és hol alakíthatnánk meg hivatalosan a termelőszövetkezetet... Ilyen előaményei voltak annak az elsőoldalas tudósításnak, amelyet a Népújság 1960. január 14-i számában közölt, hogy: „Január 12-én Szarvason „Klapka” néven új termelőszövetkezet alakult. Az V. kerületi határrészen 39 — főleg középparaszt — alakította meg a tsz-t. A szövetkezetbe tömörült parasztok száma január 13-án 80-ra, a földterület pedig 600 holdra gyarapodott. A szövetkezet elnöke Skorka Mihály 11 holdas dolgozó paraszt lett”. Skorka Mihály régi, pa- rasztpártbeli elnöki energiájával szervezi, azóta már tsz-elnöki tisztségben és társai segítségével, a termelőszövetkezet jövőjét. Értékelő bizottságot alakítottak, mely már megkezdte a munkát. Elkezdték a tervezést is, habár még sok új tagot várnak termelőszövetkezetükbe. Csibeneveléssel akarnak foglalkozni, s ameddig az öntözéses gazdálkodást nem tudják megvalósítani, nagy szárazföldi kertészetet létesítenek. Így szervezik, alakítják az új életformákat... Varga Dezső Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Újkígyós termelőszövetkezeti községek Medgyesegyházán január 15-én, pénteken a mezőgazdaság szocialista átszervezésében 91 százalékos eredményt értek el. A köz- ! ség 6855 hold szántójából eddig [6355 kataszrális hold ment át a »szövetkezetek kezelésébe, s több • mint 700 dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás [útját. Közöttük olyanok, mint •Szák Mihály 16, Pluhár János 13, [ Gyurkó György 22 holdas középparasztok. A tíz éves Béke Tsz mellett Aranykalász néven egy új termelőszövetkezetet is létrehoztak. Tegnap Gyulán a járási tanács vérgehajtó bizottsága ülésezett, a- hol Kotroczó elvtárs, tanácselnök bejelentette: Szabadikígyós és Újkígyós dolgozó parasztsága szövetkezetekbe lépett. A két községben 1600 család mintegy 14 ezer hold földet vitt a közösbe. fl pártélet híreiből Szabad pártnap A Békéscsabai Kenyérgyárban január 18-án, hétfőn azok részére, akik nem vesznek részt szervezett pártoktatásban, a párt VII. kongresszusáról szabad pártnapot tartanak. melyre a közeli üzemekből is meghívták a munkásokat. * Segítik a pártszervezetek a nőtanácsokat A békéscsabai párt-végrehajtó bizottság keddi rendes ülésén foglalkozott az üzemi nőtanácsok és nőbizottságok helyzetével. A határozatban többek között felhívták a pártszervezetek figyelmét, bogy a jövőben fokozottabban segítsék a nők szervezeteinek munkáját. Lényegesen Obi) turista-csoport utazhat az idén légi Qtv n külföldre A MALÉV összegezte a múlt év eredményeit. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar légi közlekedés fejlődése 1859-ben tovább folytatódott s a Magyar Légi Közlekedési Vállalat menetrendszerű járatai már tizenöt európai nagyvárost kötnek össze Budapesttel, A múlt évben kapcsolták be a MALÉV légivonal hálózatába KJevet, Moszkvát, Stockholmot és Zürichet. Sok különjáratot is indítottak, összesen 830-at. A különjáratok felét az IBUSZ turista-csoportjai vették igénybe. A többi között Prágába, Kassára. Drezdába, Konstancába, Odesszába, Párizsba stb. szállított a MALÉV egykét hetes üdülésre magyar kirándulókat. A legtöbben Csehszlovákiát keresték fel. Ezenkívül különböző művelődési csoportok és sportolók vették igénybe a MALÉV repülőgépeit. Az idén az IBUSZ és a MALÉV szorosabb együttműködésének eredményeként sokkal több csoport utazhat majd különrepülőgépekkel külföldre. Nagy mértékben bővül a Szovjetunióba irányuló légi turista utazások száma. Kényelmesebb lesz az utazás Csehszlovákiába, mert az idén első ízben repülnek MALÉV "gépek közvetlenül Poprádig a Tátrába. A lipcsei tavaszi vásárra körülbelül 750, a római olimpiára mintegy ezer magyar látogat el repülőgépen. Az idén nagyszámú üdülőcsoport Jut el légiúton a román tengerpartra. (MTI) — Lehet, hogy ezt gondolták. Én is ezt gondoltam akkor és neim bántam meg, hogy egyéni martdtam — vágott vissza Skorka Mihály. — Jó így nekem, meg itt a környéken a többieknek is, hiszen láthatják, hogy semmiben sem szűkölködünk. Még akkor sem, ha igiaz ami igaz, hogy a isznak több átlaga lett mindenből. Ha akarják, megmutatom, hogy még az adóval sem vagyok hátralékban ... Tudták ezt a népnevelők. Ezt a határrészt: ugyanis a legjobb kö- aépparasatok, a 10 holdas Cztg- lecziki Pál, a 19 holdas Osztás András, a 14 holdas Szrnká' Mihály, maga Skorka és a hozzá hasonló tehetős gazdák művelik. Skorka Mihályt gazdálkodód tekintélye és nem utolsó sorban politikai múltja miatt is vezetőjüknek számították a környékbeliek. Skoitka a Nemzeti Panasztpárt elnöke volt Szarvason. Hazafias érzületű ember, aki a pártharcok idején, mert jól látitla, hogy a kommunisták jót akarnak az országnak, együtt működött a (járttal a reakciós erők ellen. Erről is beszélgettek vele Kirívóik, Lira A csehszlovák mezőgazdaság életéből A szövetkezeti tagoké a szó A csehszlovák termelőszövetkezetek ezekben a napokban vitatják meg a harmadik ötéves tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó irányelveit. A szövetkezeti tagság gyümölcsöző vitákban világítja meg a szövetkezetek hosszabb időre szóló termelési feladatait. Részletesen megbeszéli a beruházási építkezés tervezésének, a termelés specializálásána k problémáit, s azit, hol kell felhasználni a nagyüzemi termelés élenjáró módszereit. A csehszlovák termelőszövetkezeti tagok az elkövetkező években jelentős segítségekkel számolnak. A harmadik ötéves tervben további 10 ezer traktorral szélesedik gépparkjuk. A harmadik ötéves tervben a második ötéves tervhez viszonyítva a gépesítési eszközök értéke 60 százalékkal emelkedik. A műtrágyaszállítás megkétszereződik. Számos olyan segítséget lehetne még felsorolni, ami lényegesen elősegíti az állattenyésztés és a növénytermesztés fellendítése ütemének meggyorsí tását. Legfőbb és legfontosabb tényezőt azonban maguk a dolgozók jelentik. A szövetkezeti tagság túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságban önmagától nem lehet számítani gyors fordulatra, hogy minden elsősorban kezük munkájától függ. Nagyon fontos azonban, hogy az összes mezőgazdasági dolgozók tudják, hogy a közös munka, me ly területén van a helyük, milyen feladatok állnak előttük és milyen úton lehet azokat megvalósítani. M inden egyes termelőszövet kezet további munkája szempontjából döntő jelentőségű a terv kidolgozása. A terv azon- ban cjjj-k akkor lesz igazán érték'es, ha annak kidolgozásába a szövetkezet minden egyes dolgozóját bevonják. A szövetkezet fejlesztésének ugyanis maguk az em berek a legfőbb mozgatói, de csali abban az esetben, ha Ismerik a szövetkezet távlatait, s ha tisztában vannak azzal, hogy a ínaguk területén mit kell elvégezniük a ermelés növelése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezet tagjai ismerjék az egész szövetkezet és minden egyes szövetkezeti tag feladatait az elkövetkező öt évben, kölcsönösen meg kell vitatniuk a termelés emelésének lehetőségeit. Az élet igen gyakran arról tanúskodik, hogy egyes termelőszövetkezetekben ne m tudnak megbirkózni azzal, ami egy másik termelőszövetkezetben egészen természetes, kipróbált és általános érvényű. Milyen értékes például a járás, a kerület legjobb gazdáinak konzultációja. Felbecsülhetetlen értékű a termelőszövetkezetek kölcsönös tapasztalatcser éje és segítsége. A jó távlati tervek kidolgozásáért elsősorban a járási és helyi tanácsok felelősek. Igen jelent ős feladat hárul az állandó mező- gazdasági bizottságokra és a tan ácsok tagjaira. Igaz, minden első. sorban magukon a termelőszövet kezeti tagokon múlik. Ennek ellenére a tanácsok funkcionáriusai és dolgozói sokat segíthetnek a termelőszövetkezeteknek a gazdaság alapos elemzésével, a rejtett tartalékok feltárásával stb. A falusi pártszervezetekre, a falu kommunistáira szántén komoly feladatok hárulnak. Gondoskodniuk kell arról, hogy teljes mértékben kifejlődjön a sz övetkezeti demokrácia, hogy minden egyes szövetkezeti tag elmondhassa véleményét a tervről a szövetkezeti gazdaságban. Igen na gy mértékben a kommunistáktól függ, hogy milyen lesz a szövetkezeti tagság aktivitása és kezdeményezése. A pártszervezetektől függ, hogy a kommunisták révén ügyeljenek arra, hogy rendszeres en összehívják a szövetkezeti gyűléseket, amelyeken nemcsak a tervteljesítés menetét, hanem azt Is megvitatják, hogy az egyes tagok hogyan veszik ki részüket a közös munkából.
