Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 11. szám
\ BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. január 14., csUtUrlCTi A 102 éves csabai állomás gondoltál-e már arra nyájas olvasó, miközben unott arccal nézegeted a békéscsabai állomás várócsarnokában a kirakatokat, fagylaltot, feketekávét vagy bort fogyasztasz az étteremben vagy büfében, vagy szidva a MÁV-ot a zsúfolt kocsik, vagy a késések miatt, jutott-e eszedbe, hogyan is utaztak nagyapáink az első csabai vonaton? Nagyapám, Ádám Gusztáv így meséli el a csabai állomás és vasútvonal építésének történetét „Békéscsaba műszaki története” című kéziratban lévő könyvében■y A város fejlődésére legnagyobb hatással volt a vasútnak 1858- ban történt megépítése. A város előrelátó vezetői 1847-ben a felmérési és kisajátítási költségek a- rányos részét vállalták magukra, és 500 ezer darab téglát ajánlottak fel a központi vasúttársaságnak a budapest—aradi vasút megépítése esetére. Szóba jött a mezőtúr—szarvas —Orosháza—aradi vonal is. Az előrelátás hiányára vallott, hogy a vasút létesítése ellen kicsinyes okokból szinte versenyre keltek az érdekelt községek. Az 1856- ban megalakult Cs. kir. szabad Tiszavidéki Vasúti Részvénytársaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 200 darab részvény jegyzését 40 000 forinttal jelentette be, ha a vasút Csabát érinti. Állami kamatgarancia mellett megépült, és 1858. október 25-én megnyílt az első vasút. Megváltás útján 1880-ban az állam tulajdonába ment át. Jakkor épült a teheráru kezelésére ma is meglévő emeletes épület, és a régi állomási felvételi épületnek egy része. Az állomás forgalma évről évre növekedett, mert a közeli Csor- vás, Békés és Gyula is ide hozták áruikat. Az állomásépületben csak a legszükségesebb helyiségek voltak meg. Az 1. osztályú kocsik Olcsó Is, jó is Szarvason, a Haltenyésztési Kutató Intézetben nemcsak a szikes talajok hasznosításának kutatják az új útjait, hanem az építkezésben is új módszereket keresnek. Salakbetonból ijészítenek téglákat s ezeket rakják egymásra. Ebből készül az épület fala. Az építkezés gyors és olcsó. A Sztálinváros- ból szállított kohósalakot cementtel keverték és formába öntik. Ezt a munkát halászok végezték el, akik bebizonyították, hogy az építkezési munkához is jól értenek, nemcsak a halá- száshoz. világossárgára, a II. osztályúak zöldre, a III. osztályúak vörösbarnára voltak mázolva, a IV. osztályú kocsikat pedig fedett teherkocsikból alakították át. • A személykocsi oldalajtós, szakaszos volt. Világítást olajlámpa szolgáltatta úgy-ahogy. A kalauz, azaz „konduktor” a kocsi oldalán kívül elhelyezett futódeszkán menetközben járta be a kocsik minden szakaszát. „Illemhely” csak a poggyászkocsiban volt, és oda menetközben eljutni nem lehetett. A kocsikat úgy fűtötték, hogy egyes nagyobb állomásokon forró vízzel előre megtöltött, hosszú, lapos bádog edényeket raktak a padlóra, amit ha kihűlt, kicseréltek. Az állomásra érkező vonatot a Icapus harangkongatással jelezte. A beszállást a második csengetés jelezte, végre a harmadik csengetésre, a kalauzok tülkölésére és a mozdony hosszú fütyülésére a vonat megindult. Ezután megkezdődött a lazán összekapcsolt kocsik dübörgése, rángatása. a kocsiba még be nem ült utasok veszedelmére. A vonat indulását az állomási őrház mellett felállított magas árbocra felhúzott gömb alakú vesszőkosarakkal, éjjel lámpákkal jelezték a legközelebbi őrháznak. t A nagy forgalom miatt az állomásépület csakhamar szűknek bizonyult, háromszori hozzátoldás után is. Sokszoros elodázás után, 1932/33-ban megépült az igazgatóság tervei szerint az új felvételi épület. Jóvá nem tehető bűn, hogy az épület nem épült az And- rássy út (mai Sztálin út) tengelye irányába mint természetes helyére. A be nem vallott ok az volt, hogy a régi felvételi épületből sajnáltak még 15—20 métert lebontani. [fogy a város részéről nem történt erélyesebb inter- ventio az épületnek az Andrássy út tengelyében való építésére, mentségül az az alapos félelem szolgáltatott okot, hogy az egyre rosszabbodó pénzügyi helyzet nyomása alatt az építkezést hosz- szú időre leveszik a napirendről. HUSZÁR ISTVÁNNÉ HÍREK ÖTLET, ÜGYESSÉG, MEGLEPETÉS Mezőkovácsházán az általános iskola szülői munkaközössége igen ötletesen oldotta meg a gyermekek megajándékozását. Az őszszel szakkört indítottak be azzal a céllal, hogy új kézimunka mintákat tanulnak. Először valóban csak kézimunkáztak, később az egyik asszonynak eszébe jutott, hogy közeledik a karácsony, s a gyermekeket meg kéne ajándékozni. így született az ötlet, hogy játékokat is készítenek a szakkörben. Az ügyes kezű asszonyok hamar összeadták a hozzávalót. Az ünnep előtti héten aztán az így elkészített játékokból vásárt csináltak. A bevétel 1700 forint lett. Ebből már lehetett ajándékot vásárolni a gyermekeknek. Meg is lett a kedves meglepetés, sok-sok gyermeknek szereztek örömet a szakkör tagjai. A munkában a pedagógusok is segítettek. Az asz- szonyok tervezik, hogy még ebben a hónapban újabb szakkört indítanak. Időjárásjelenfés Túlnyomóan borult idő, sokfelé havazás, mérsékelt, a Dunántúlon élénk, helyenként erős északi szél. Sok helyen, főként a Dunántúlon hófúvás. — Százhét idős beteget vagy szociális gondozottat ápolnak, patronálnak megyénkben a vöröskereszt szervezetek. Ezenkívül az aktívák 21 szociális otthonba látogatnak el rendszeresen. — Jól működik a nemrég alakult rádiós-szakkör Szarvason. A szakkör vezetője Kunos Mihály, fizika-kémia szakos tanár, aki a kör 30 tagjának hetenként egyszer tart foglalkozást. A járási művelődési otthon vezetősége mintegy 7 ezer forint értékű felszerelést adott a szakkörnek. — Vándorzászlót és 1000 forint pénzjutalmat kapott jó munkájáért az Orosházi Ruhagyár II-es varroda zöld műszakjának 1-es szalagja. A szalag dolgozói Jenei Sándor szalagvezető irányításával kiváló munkát végeztek. — Rendszeresen 15—20 asszony vesz részt a nőtanács javaslatára Vésztőn a termelőszövetkezeti a- gitációs munkában. Ennek nyomán az új belépők egyharmada nő volt a legutóbbi napokban. — Petőfi és Ady forradalmi lírájának közös vonásai címmel e- lőadást tart január 18-án, hétfőn Mezőberényben Filadelfi Mihály tanár. Az előadás után filmet vetítenek. — A körösladányi termelőszövetkezetek eddig 2045 katasztrális hold földterületen végezték el a talajjavítást. 1422 katasztrális hold földterületet digózással, a többi területet pedig kémiai ú- ton javították meg. A szervéstrá- gya mellett műtrágyát is alkalmaztak és 582 kataszteri holdon holdanként 80 kiló műtrágyát használtak fel. — 1 300 000 forint összeget irányoztak elő a községfejlesztési a- lapból Vésztőn, amiből a Kálvin, Nádasdi, Szillér és a Zsebengő utcákat villamosítják. Negyedévi mérleg Eleken Az eleki községi művelődési otthon utolsó negyedévi statisztikai jelentése elárulja, hogy az utóbbi hónapokban három politikai előadás hangzott el 404 résztvevő jelenlétében. Az 5 mezőgazda- sági előadáson 355 résztvevő volt. Az utolsó negyedév ismeretterjesztő előadásaink összesen 1267-en vettek részt. , A művelődési otthonban kilenc szakkör működik 183 fő részvételével. Legtöbb tagja a mezőgazdasági szakkörnek van, itt 38-an ismerkednek a mezőgazdaság tudományával Két ezüstkalászos tanfolyamot is tartottak, amit 34-en végeztek el. A nyelvtanfolyamra 15-en iratkoztak be, s mikorra véget ért a tanfolyam, a létszám felemelkedett 19-re. A művelődési otthonban 5 művészeti csoport működik, ahol 104-en táncolnak és énekelnek. Az elmúlt negyedévben tartott 12 rendezvényükön 5410-en vettek részt. Népművelés Sárréten in. Gondolatok a A sárréti népművelés szekerét, ha lassan is, de kivontatták a kátyúból. Már az előző cikkekben szó volt arról, hogy a járási székhelyen működő művelődési otthonban és a községek művelődési otthonaiban is mind többen keresik és találják meg szórakozásukat és mind többen tanulnak. Vajon ki becsülné le azt az eredményt, amit itt eddig elértek? Szívet melengető az, ahogy arról beszelnek idős parasztemberek, tsz-elnökök és tanácsvezetők, hogy ők maguk is elkezdtek tanulni. Hatvannál többen jelentkeztek a mezőgazdasági technikum első osztályába csak innen Szeghalomról. Nem lehet elvitatni azt sem, hogy a mezőgazdaságban lejátszódó' szocialista átalakulás hatással van a népművelés munkájára. A kettő bármily távol áll is egymástól, mégis olyan szoros egységben van, hogy nem választható el. Most azokban a községekben, ahol a falu már termelőszövetkezetben tömörült, mind job„hogyan“-ról ban megnőtt az igény a továbbtanulásra, a tartalmas szórakozásra — a művelődésre. De biztató eredmények mellett sem szabad elfeledkezni arról, hogy bizony ez a kátyúból kirántott szekér néha még nagyokat döccen. Mi okozta ezt? Talán azzal kell kezdeni, amivel az előző riportot befejeztük, hogy a megindult egészséges folyamatot akadádyozza az, hogy a járási tanács és a járási pártbizottság irányító rrfunkája rossz áttételekkel jut el a községekig, ha egyáltalán eljut. Már kötetekre valót írtak össze országos lapjaink is (Népszabad, ság, Tanácsok Lapja) arról, hogy a járási tanácsoknál működő félfüggetlenített népművelési felügyelő bizony nem tudja irányítani az egész népművelés munkáját. Ezért nem is őt kell hibáztatni. A megoldás sok esetben kézenfekvőnek látszik. Éppen ezért nem árt egy kis kitérőt tenni. A könyvtáraknál szerencsére kiépült egy hálózati rendszer. És ezt a hálózati rendszert még az sem fenyegeti, hogy a könyvtár községesítésével (községi kezelésbe kerülnek a könyvtárak) törést szenvedne a munka. Amit kiépültettünk a könyvtáraiknál, nem építettük ki a művelődési otthonoknál. Mert van ugyan járási művelődési ház és van községi művelődési otthon, azonban még ma sem döntöttük el, hogy a járási művelődési ház és a falusi művelődési otthon milyen alárendeltségi viszonyban van egymással. Tehát visszatérve oda, ahonnan elindultunk, a megoldás kulcsa vagy az, hogy a járási népművelési felügyelőt függetlenítsük, vagy a járási művelődési háznak biztosítsunk egy plusz státuszt arra, hogy a községi művelődési otthonok munkáját irányítsa elsősorban. Két veszély áll fent mindkét oldalról. Ha a járási tanácsnál függetlenítenek egy felügyelőt, előfordulhat, hogy a hivatali munkából adódóan elbürokratizálód- nafc, ha járási művelődési Háznál állítanak be egy függetlenített községi művelődési előadót, ő esetleg csak a járási művelődési otthon munkájával foglalkozik majd. A népművelési munka előbbre jutása azonban nemcsak és nem kizárólagosan «tanácsok és a művelődési otthonok kezében van, számtalan más szerv foglalkozik a népművelés munkájával. Éppen ezért üdvözöltük örömmel a járási és községi szinten megalakuló népművelési tanácsokat. Sajnálatos, de igaz, hogy ezeknek a tanácsoknak a munkájáról bizony még kevés jót írhatnánk. A megalakuláson túl nem igen jutottak tovább, és itt azt hiszem, egy kicsit ludas a megyei művelődési tanács is. Látnunk kell, hogy községi szinten várják azokat az utasításokat vagy formaszabályokat, amelyek alapján dől. gozhatnak. Persze nem a szabályok döntik el végső soron, hogy megfelelő munkát végeznek-e, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy így sokkal könnyebben tudnának dolgozni. A sárréti népművelést vizsgálva, viszont örömmel kell elkönyvelnünk, hogy a művelődési otthonok és a KISZ-szervezetek között mind elevenebbé válik a kapcsolat. Ez annál gyümölcsözőbb, minél jobban megtalálják az együttműködést. Szeghalmon a művelődési otthon havonként egyszer összehívja a KISZ fiataljait és ifjúsági napot tart számukra, szellemi' öttusákat rendez. Azt hisszük, hogy ez a forms a legmegfelelőbb arra, hogy KISZ-fiataljaink magukénak érezzék a művelődési otthont. Arról is lehet beszélni, hogy ha anyagi lehetőségeink engednék, bizony olyan járásban, mint a szeghalmi is, egy művelődési autó nagyon jót tenne. A megyében lévő művelődési autó a járás területén két helyet látogat csupán (időben nem is futná több), holott a járás területén legalább hat helyet említenek, ami a kövesútról megközelíthető (olvasókör és iskola), s ahol filmvetítést, könyvkölcsönzést lehetne tartani. Címnek azt írtuk fel, hogy Gondolatok a „hogyan”-ról. Sajnos nem lehet receptet felállítani egyetlen egy művelődési otthon munkájáról, s különösen nem lehet ezt megtenni egy járás művelődési munkájára. Azzal a céllal íi'tam ezt, hogy jó lenne, ha a művelődési otthon igazgatói hozzászólásaikkal segítenék a népművelés munkájának jobbá tételét. A három cikkben nem foglalkozhatunk minden egyes problémával. Csak szerettünk volna képet adni arról, hogy a Sárréten miként fáradoznak a népművelési munka megjavításáért, további «ikeréért. Dóczi Imre
