Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

IMfc Január 18., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Felszabadulási Emlékpályázat Békés megye Tanácsa Végre­hajtó Bizottsága elhatározta, hogy a KISZ megyei bizottságával és a Hazafias Népfront megyei elnök­ségével közösen hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulójának tisz­teletére meghirdeti a Békés Me­gyei Felszabadulási Emlókpályá- zatot A pályázat célja: méltó emléket állítani népünk történelme legna­gyobb változásának, helyi vonat­kozású pályaművekkel tudatosíta­ni a dolgozók minden rétegében a fasizmus, kapitalizmus és feuda­lizmus népelnyomó uralma alól való felszabadulásunknak, a szo­cializmus felépítése megkezdésé­nek, a szocialista táborhoz tarto­zásunknak történelmi jelentősé­gét, társadalmi, gazdasági és kul­turális téren, továbbá az iroda­lom, a művészetek és a tudomány eszközeivel népszerűsíteni eddigi fejlődésünk eredményeit, távlati terveinket, s népünk megváltozott életét. A pályázatra tehát beküldhető minden, a felszabadulással és a szocializmus építésével kapcsola­tos témájú, bármely műfajú, szép- irodalmi, tudományos és ismeret- terjesztő írásmű, társadalmi és természettudományi, vagy terme­lési kutatást feldolgozó munka. (Például: üzem, tsz és község tör­ténet, egy munkás- vagy paraszt­család története, a termelés fejlő­dése a felszabadulástól napjain­kig, műszaki újítások stb.) Pályázni lehet továbbá képző- művészeti, iparművészeti, népmű­vészeti alkotásokkal, fényképek­kel, színművészeti teljesítmény­nyel. Minden pályázati ágazatban előnyben részesülnek a felszaba­dulással és a szocialista építéssel kapcsolatos, hefyi témájú pálya­művek. A pályázatra megyénk la­kosai küldhetik be műveiket, de megyén kívül lakók is pályázhat­nak Békés megyei vonatkozású művekkel. A pályázatra csak nyil­vánosságra még nem hozott mű vek küldhetők be. A pályázatot valamennyi ága­zatban ifjúsági és felnőtt tagozat­ban hirdetjük meg. Az ifjúsági tagozatra 14-től 27 éves korig küldhetők be alkotá­sok. Amennyiben 27 éven aluli pályázók rendszeresen, vagy hiva­tásszerűen alkotnak, s nyilváno­san ismertek, a felnőtt tagozatra küldjék be műveiket. Az ifjúsági pályázatokat, a- menmyiben azok írásművek, az il­letékes járási, városi népművelési felügyelőnek címezve kell bekül­deni 1960. február 15-ig. (A járási szervek március 1-ig módosíthat­ják e határidőt.) A járási zsűri az ágazatonkénti legjobb öt-öt pálya­művet legkésőbb 1960. március 15-ig beküldi a megyei zsűrinek. (MT. műv. oszt. címére.) Az ifjúsági tagozat képző-ipar- nép- és díszítőművészei pályamű­veit pedig a Megyei Népművelési Tájékoztatóban (142.—143. oldal) közölt módon a sárkadi, mezőbe- rényi és szarvasi KlSZ-bizottság- nak kell beküldeni. A megyei zsű­ri bizottság e körzeti kiállítások pályaműveit figyelembe veszi. A felnőtt tagozaton pályázók közvetlenül a megyei zsűrinek küldjék be pályaműveiket, legké­sőbb március 14-re. A felszabadu­lási emiékpályázat megyei zsűri bizottsága a pályázat eredményét az 1980 április 4-én megjelenő Bé­kés megyei Népújságban hirdeti ifi, Az emlékpályázat pályadíjaira a végrehajtó bizottság a megyei művészeti alap keretében össze­sen 40 000 forintot biztosít. A me­gyei zsűri bizottság ez összeget a beérkezett pályaművek értékéhez mérten felnőtt tagozaton 4000, 3000, 2000, 1000 és 500 forintos, az ifjúsági tagozaton pedig 2000, 1200, 800 és 400 forintos pályadí­jakban osztja ki. Egy-egy pályadíj töbször is kiadható. E díjak csak közös pályaművek esetében oszt­hatók meg. A díjak kiosztásának helyéről és idejéről a pályázati eredményhirdetésben történik in­tézkedés. A pályadíjak átvételével a pá­lyázók megőrzik szerzői jogdíj igényüket, azonban a pályázatot meghirdető szervek 1960. május 15-ig fenntartják elővételi jogukat a pályadíjban részesített művek­re. A nem díjazott pályaműveket is szerzői jogdíjban részesítjük megyei kiadványokban való pub­likálás esetén. A megyei zsűri bizottság fenn­tartja a jogot a pályaművek fel­szabadulási kiállításokon való be­mutatásra. A hivatásos képzőmű­vészek alkotásait az Alföldi Kép­zőművészeti Vándorkiállításon be­mutatjuk. ^ Az emiékpályázat a színművé­szeti ágazat kivételével, jeligés. A pályázó tehát nevét géppel írt jel. igéjű lezárt borítékban csatolja az azonos jeligével ellátott pálya­műhöz. A járási zsűrik az öt-öt felterjesztett pályamű jeligés bo­rítékát nem nyithatják fel. Az írásbeli pályaművek borítékjukon Felszabadulási Pályázat jelzéssel csak postai úton küldhetők be a következő címre: MT. műv. oszt. Békéscsaba, Irodaház. A pályázó a jeligés borítékban nevét, foglal­kozását és lakcímét tüntesse fel. A felszabadulási émlékpályá- zattal kapcsolatos felvilágosítást az érdeklődőknek a megyei nép­művelési csoport nyújt. Békéscsaba, 1960. január 1. Békés megye Tanácsa VB, Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége, KISZ megyei bizottsága Tatabányai festőművész kiállítása Békéscsabán Szlávik Lajos festőművész j lásmódjában kerüli a sablonos képeiből kiállítás nyílik ma délelőtt fél 12 órakor, a múze­umban. A kiállítást Lipták Pál festőművész, a Megyei Könyv­tár igazgatója nyitja meg. Szlávik Lajos a fiatalabb festőgeneráció egyik tehetséges tagja. A képzőművészeti főis­kola elvégzése után Tatabá­nyán telepedett le. A bányá­szok életéről és a dimbes-dom- bos tatai tájról alkotta meg el­ső jól sikerült képeit. Ábrázo­felszínességet, a semmitmondó natúr álisztikus megoldásokat. A lényeget igyekszik megfor­málni, mindenki számára ért­hetően. A színek harmóniáján keresztül igazi festői hatások tolmácsolására törekszik. Első sikerét a jelenlegi kiál­lítás képeivel aratta múlt év tavaszán Budapesten, a Mű­csarnokban, azóta a kiállítást már több városban is bemutat­ták. 'Thai ieftybelwnb r Uj korszak hajnalán A szovjet tudomány és tech­nika legújabb alkotásaival többször ámulatba ejtette a vi­lágot. Amikor felbocsátották a holdrakétát, szinte pattanásig feszültek az emberek idegei. Kí­váncsian várták a híreket és az eredményt, sikerül-e elérni a célt? Sikerült, a szovjet címeres rakéta mértani pontossággal o- da talált, ahová az ember a Földről irányította. Aztán jött az újabb, amely a Hold soha nem látott, titokzatos oldalát is láthatóvá tette tüdősök és egy­szerű emberek előtt. A sikersorozat nem szakadt meg. A tegnap reggeli lapok el­ső oldalán már újabb szenzáci­ót olvashattunk. Óriásrakéta kí­sérlet-sorozatot kezd a Szovjet­unió — kiabálták a címek. O- lyanokat készítenek, amelyek minden eddigit felülmúlnak. Jó néhány hónappal ezelőtt egy tudományos filmhíradó be­mutatta, miként képzelik a szov­jet tudósok Holdra küldött tank­laboratóriummal a további ku­tatásokat. Akkoriban még so­kan úgy vélekedtek: „Mese ez, hiszi a piszir A „meséből” rö­videsen valóság lesz. A szovjet tudósok első terve szerint sor kerül a híradóban látotthoz ha­sonló tanklaboratórium felkül­désére, hogy az ember alkotta gép, amelyet a Földről irányi* tanak, megtegye 300 kilométeres útját a Holdon, adatokat gyűjt­sön és sugározzon a megfigye­lőknek. Az a terv pedig, amely a Mars megközelítését célozza, szinte felbecsülhetetlen tudo­mányos értékű. Minden bizony­nyal sok, régen vitatott kérdés­re ad majd feleletet ez az ú- jabb tudományos alkotás. A Földre visszatérő szputnyikok pedig most még a legmerészebb képzeletet is felülmúlják, mert ezeknek megalkotása — nem vitás — sok-sok akadály le­győzését is igényli. Ilyen merészröptű terveket csak olyan ország fiai alkothat­nak, akiknek megadatott, hogy szabadon kibontakoztathassák tehetségüket, alkotó vágyukat. Nem véletlen, hogy hivatalos amerikai körökben mély meg­döbbenést keltett a Szovjet­uniónak ez az újabb tudomá­nyos bejelentése. Akarva, aka­ratlanul tudomásul kell venni­ük, hogy a legfejlettebb társa­dalmi rend, a kommunizmus fe­lé igyekvő szovjet nép a világűr meghódításában is legyőzte és legyőzi a magát túlélt kapitalis­ta rendszert. Ez a dolgok rend­je, s ezen. még a dollármilliomo­sok sem képesek változtatni... P. P. a béke s; atom :olgálatában 1960-ban Irak, Olaszország, Li­banon, Franciaország, Csehszlo­vákia és Etiópia fővárosaiban El bizony. Sietős volt, lám be sem zárta maga után az ajtóit. Ugyan merre vehette útját és meg sem várt engem! Valami fontos, hivatalos dolga van talán, hogy ünneplőbe öltözött. Ezt onnan tudom, hogy itt lóg a fogason aprómin­tás háziruhája, fakult fejkendője. Olyan „Jó ez itthon fiam” ruha ez, meg „be­csülni kell a pénzt" fej­kendő. Keserves munká­ban töltött évtizedek, ke­zembe nyomja a legfé­nyesebbet? Mama! Sies­sen! Tudja, hogy nem várhatok, indul a vona­tom! Ez a tükör is miért van a falnak fordítva? Ezt csak akkor szokták, ha... ja lesz a családnak, ha... Ezen járt az eszem, míg zengett a halotti énék — s közben a kis- kapwt lestem, jön-e már? Talán a népboltban ta­lálkozik egy ismerőssel és az megmondja, hogy Nézze Mama, én úgy, én váratlanul megérkez­de úgy siettem, amikor tem. Akkor sietni fog csak pihenjen. Míg vi­lágos van, olvassa az imakönyvet meg Petőfi verseit, ahogyan szok­ta. Ha bealkonyul, szu­nyókáljon a kemencénél. Később eljövünk mi is, a család. — Ha itt élünk — mondja csendes szóval —, januárban veszek egy malackát megint. Ha üt élünk... így mondta akkor vasárnap, mikor elköszöntem. Es kedden már... kedden ünneplőbe öltözött és serű tanulságai — moso- megtudtam, hogy beteg, tudom, apfró lábai alatt elment. Itt állok és vá­lyogra mondott szavak, tóén beteg! Meghűlt a gyorsan "elfogy az út. rok rá az árva kis szo­panaszkodni nem szo­kott. A munkában megrok­kant reszkető jobbját szidta csak néha, amiért nem engedelmeskedik gazdájának. Földre löty- tyinti a tejet a pohárból, a leveskét a kanálból. No de Mamát sem o- lyan fából faragták, hogy tulajdon keze el­bánjon vele, ment a munka így is, csak las­sabban. disznótoron. Majd iszik herba-teát, meg ecetes vizet. Maga sose ment orvoshoz, mindig kikú­rálta magát a házi­gyógyszerekkel. Most is segít majd, de hívunk orvost is. Meggyógyul, igaz-e? Nézze, engem hiába ültettek oda az udvarra a koporsó mellé. A gyászének könnyekre fa­kasztott, de azért én Kis kosárkája a karján kendővel letakarva. Be­lép, csodálkozik, hogy került ide ez a sok nép? Mosolyog, köszön, köz­ben aggódva figyeli, nem ütötte-e le valaki a friss meszelést a folyo­só faláról? De ha igen, az se baj, majd újra ki- meszeli! — Rám se haragud­jon — szólítom majd meg —, nem én tettem nyílnak az atomenergia békés célokra való felhasználást bemu­tató szovjet kiállítások. A legutóbbi négy esztendőben Í26 országban rendeztek hasonló szovjet kiállításokat, s azokat körülbelül 10 millió látogató te­kintette meg. Ebben a számban nincsenek benne a brüsszeli ki­állítás szovjet pavilonjának láto­gatói. Az 1960. évi kiállításokon azok az anyagok is szerepelnek,' ame­lyek a szovjet tudósoknak az a- tomenergia területén való nem­zetközi együttműködését szemlél­tetik. A Szovjetunió segítségével ed­dig Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban, Kínában, Lengyelországban, Csehszlovákiában létesítettek 2— 10 ezer kilowatt teljesítményű, kutató célokat szolgáló reaktoro­kat, Atommáglyák épülnek to­vábbá Bulgáriában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban is. Az Egyesült Arab Köztár- tudományos , központ És most mégis, éppen decemberi szél játszott a karácsony hetében, a szemfödéllel. Megismer­nem hittem el, hogy ma- ezt a széket a virágágyás ga fekszik ott Mama! A közepébe, amin most ü­nagy munkák kellős kö­zepén, csak úgy elmegy? S ha már elment hazul­ról, miért maradt el o- lyan sokáig? Könnyem a nyitott sublótfiókba hull a piros és sárga almák­ra. Hát hiába várom, hogy hazajöjjön ét ká­tém a csipkemintáról, so­kat láttam a fehérneműs fiókban. Ajánlottam is, hogy párnahuzatot var­ratunk belőle, szép nagy darab vászon. De hát ennek meg kell lenni — így mondta maga. — Ezzel is kevesebb gond­lök. Puha a föld, s a székláb egy krizantén- tövet zúzott össze. — Semmi baj! Csak nem értem még rá fel­szedni! De most, hogy leöltünk... Igen, most már a pi­henés jön. Tele a kamra és a zsírosbödön, sokat Sáradt érié a Mama, bábán. A bögrék rózsái, az öreg lábasok, a fa­kult képek a falon, ke- zenyomának viselői, ők is várnak rá. Ó, hogy irigylem a tárgyak öntudatlanságát, hogy nekik nem kell érezni a valót, hogy e ♦ saságban várakozás csak játék, ön- | létesül, amelynek a Szovjetunió ámítás volt! t , . . . 2 szállít reaktort, reszecskegyonsi- Nekem tudnom kell, | tót és j „ uboratóriumot. \mi orr n orr • A kiállításokon bemutatják a Dubnái Egyesült Atomkutató In­tézet munkáját is, ahol 12 ország szakemberei dolgoznak. A kiállítások beszámolnak ar­ról is, hogy milyen széleskörűen alkalmazzák a radioaktív izotó­hogy ez a csepp kis asz szony áldozatvállalásos, nehéz életéből így kel­lett, hogy elmenjen. Csendben, panasz, sóha­jok nélkül, nehogy be­tegségével terhére legyen valakinek. A Mama elment. El- * ment, de visszahozza őt l pokat az orvostudományban, a számunkra minden nap $ biológiában, a technikában, a me­et hála, az emlékezés, a ♦ zőgazdaságban, valamint a szov- szeretet. ♦ jet tudomány és gazdaság más Huszár Istvánná £ területein.

Next

/
Thumbnails
Contents