Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
I960, január 9., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Sok a munka, de nem félnek föle Az utcán az emberek jönnek____________________ mennek. K i gyalogosain, ki lóháton. A szövetkezeti útra tért parasztok ló- állományát vizsgálja felül a leltározó bizottság, s mivel a községben csák egy hídmérleg van — a lovaikat ugyanis kilóra veszik át —, így minden lótartó gazda ide iparkodik. A szövetkezeteknek — a számítások alapján — 400 lóra van szükségük. Most ezeket válogatják ki az állomány javából, a többit pedig értékesítik. — A lószemlét három napra terveztük: csütörtökre, péntekre, szombatra — fogad bennünket a pártbizottságon Kovács elvtárs, a titkár. — Hétfőre elkészül az állat-leltár, s azután a takarmány, a gazdasági felszerelések, valamint a későbbiek során a mezei leltár összeállítására kerül sor a helyszínen. Gyulaváriban igen sok ló és szarvasmarha kerül a háztáji gazdaságból a közösbe. Egyelőre sem a Felszabadítók Tsz-ben, sem a Petőfi Tsz-ben nincs annyi tartalék-takarmány, hogy a 400 ló és több száz szarvasmarha kitelel- tetését megoldják. Milyen elgondolásaik vannak a tsz-be vitt állatok takarmámyelláitására? — kérdezzük a párttitkárt. — Ügy gondolom, erre a kérdésre most van kiforróban a válasz. A tanácsházán a község vezetői, mezőgazdasági szakemberei, a párt megyei bizottságának munkatársai, a megyei tanács képviselői is erről tárgyalnak. Felkeressük őket. Az irodában ____________ egy jókora l éckeretre a község bel- és külterületének térképét függesztették. Ezt Nagy Sándor, Lengyel Imre, Dézsi Lajos, Zsótér József nézegeti. Az üzemi központok kialakításán gondolkodnak. Ezek szerint a takarmánygondokon túljutottak. Hogyan sikerült közös nevezőre jutni? — kérdezzük az ott lévőktől. Dézsi Lajos, a Felszabadítók Hagyatéka Tsz növénytermelési agronómusa válaszol: — Többféle lehetőség került szóba. Egyesek azt ajánlották, hogy az állatokat minden tsz-tag odahaza tartsa, amíg nem építünk istállókat. Mi alaposan szétnéztünk a két tsz portáján, s megállapítottuk: átmenetileg meg tudjuk oldani az állatállomány ösz- szevonását. így arra kérjük a ló- és szarvasmarha-tulajdonosokat, hogy azoknak az állatoknak, amelyeket a tsz átvesz, 150 napra a takarmányt is adják át a szövetkezetnek. Mondanom sem kell: a takarmányt a termelőszövetkezet készpénzzel fizeti. — Gondoltunk arra is — veszi át a szót Lengyel elvtárs —, amennyiben a tsz-tagoknak eladó takarmányuk: szénájuk és abrakjuk van, azt a szövetkezet felvásárolja. így állapodtunk meg s gondolom, ez a megoldás a legcélravezetőbb. A tekintetek ismét a térkép ______________ felé fordulnak. R ajta dűlőutak mosódnak el, új üzemi központok látképe rajzolódik ki egyelőre a fejekben. — Négy üzemegységet javasolok a község nyolcezer holdas határába — magyarázza Nagy Sándor, a megyei tanács szakembere, közben ujjaival nyomban mutatja is. — A solymosi és a nyilasi határrészen lenne az egyik. A másik a Szigeten, a harmadik a paradicsomi részen, a negyedik pedig a Dénes-majorban. Az elhangzottakat megvitatják s miután valamennyien egyetértenek Nagy elvtárs véleményével, az üzemegységvezetőkre és a szakemberekre terelődik a szó. — Nincs elég szakemberünk — mondja Lengyel elvtárs és már számolja is: kellene egy íőagro- nómus, egy főállattenyésztő, négy növénytermesztő szakember és egy-két olyan ember, aki az állat- tenyésztésben igen-igen jártas. Ezzel szemben négy szakemberünk van. Bizony így nehéz a feladatokat szakszerűen megoldani — mondja őszülő fejéhez illő komolysággal, ’ majd egy újabb gondolatot vet fel. — Mi lenne, ha «♦♦♦♦♦ a Petőfi és a Felszabadítók Hagyatéka Tsz-ek egyesülnének? — Egy nyolcezer holdas gazdaság — vág közbe Zsótér elvtérs. Az arcokra mosoly lopakodik. — Nyolecezer hold, az már tényleg nagyüzem! — így Dézsi elvtárs. Helyénvaló a két tsz egyesülése — ezt állapították meg a pártbizottságon is, amikor több tsz- tag felkereste Kovács elvtársat ebben az ügyben. — És Kovács elvtáirs, a párttitkár mit válaszolt? — Az emberekre bíztam ezt a dolgot. Ök tudják, mit akarnak. Csütörtökön délelőtt szóltak, s akkor már azt mondták, a két tsz- ben pénteken, január 8-án koz gyűlés elé viszik az egyesülésit. A községi tanács épületében már egy újabb lehetőség bontogatja szárnyait. Gyulavári egy szövetkezet: s máris papírra kerülnek a tervek, amelyet a pénteki közgyűlésen a tagsággal ismertetnek. — ötszáz hold vörösherét, 200 hold lucernát, 370 hold cukorrépát, 200 hold silókukoricát, 1700 hold kukoricát (háztájival együtt), 450 hold tavaszi árpát, 650 hold zabot, 50 hold kendert, 200 hold takarmányborsót kellene vetni az idei tavaszon — sorolja egymás után Dézsi Lajos. A tervezett négy üzemegység között úgy osztják majd fel a termelésre kerülő növényeket, ahogyan a munkaerő azt lehetővé teszi. — Halljunk valamit az állattenyésztési tervekről is. — A jelenlegi állatállomány számát — folytatja Dézsi elvtárs — két és félszeresére, a baromfit pedig harmincszorosára szeretnénk rövid időn belül növelni. Néhány év múlva ezer szarvas- marhára, háromezer sertésre, háromezer juhra és hatvanezer baromfira számítunk Lesz bőven munkánk s úgy gondoljuk, ezek a tervek az egész község felemelkedését szolgálják és éppen ezért termelőszövetkezetünk tagsága _ a mennyiben ezeket jóváhagyja_, e gy emberként áll majd munkába megvalósításukért. Dupsi Károly Megkezdődtek az előkészületek a nyereségrészesedés kifizetésére — 0 részesedés összege magasabb lesz egymilliárd forintnál A Pénzügyminisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát az 1959. évi nyereségrészesedés kifizetésének előkészületeiről. A részesedés kiszámításának és kifizetésének elvei a régiek, annyi változás azonban történt, hogy a felülvizsgálatot az idén két részben végzik el. A múlt évi rendtől eltérően nemcsak a vállalati mérlegeket vizsgálja felül a Pénzügyminisztérium, hanem a leltárakat is. Erre azért van szükség, mert a tavaly bevezetett új termelői árak következtében emelkedett az anyagok értéke és ez befolyásolja a gazdasági eredményeket. A felülvizsgálatnak ez a része már befejeződött és a vállalatok hozzáfogtak a munka második részéhez, a mérlegek elkészítéséhez. Ez a feladat tavaly egy időre esett a termelői árrendezéssel. A két párhuzamos munka annyira elfoglalta a vállalatokat, hogy a mérlegek összeállítása kissé elhúzódott, emiatt az ellenőrzésre Is később került sor és a nyere- | ségrészesedés kifizetésének megkezd ése kissé késett. Most a mérlegké■ szítást• semmi sem akadályozza, min den lehetőség megvan tehát árrá) ; hogy idejében befejezzék. Amint a mérlegek január vége felé elkészül- S nek, a Pénzügyminisztérium nyomban megkezdi azok felülvizsgálatát. Az ■ erre vonatkozó utasítások mind megjelentek, semmi akadálya tehát, hogy 5 legkésőbb február elején hozzáfogja nak az ellenőrzéshez. Az idei mérlegek minden bizonnyal jobbak, pontosabbak lesznek, mint az előző két éviek, mert a vállalatok már tanultak a múlt hibáiból. Mindenesetre a Pénzügyminisztérium még alaposabban végzi majd a revíziót, hogy a lehető legkisebb hibát is elhárítsa. A vállalati számviteli osztályoknak most az a feladatuk — hangsúlyozták a Pénzügyminisztériumban —j hogy minél lelkiismeretesebben és pontosabban állítsák össze a mérleget; mert ezzel megkönnyítik az ellenőrzést és meggyosítják a nyeresegrészese- dés kifizetését. Hangsúlyozták azt is a Pénzügyminisztériumban, hogy a jogtalan nyereséget természetesen az idén is elvonják, tehát csak a vállalat jó munkájából eredő többlet képezheti a nyereségrészesedés alapját. Helyesen teszik tehát a vállalatok, ha minden esetben a fennálló rendelkezések szerint mutatják ki a többletet, mert akkor nem fordulhat elő az, ami tavaly, hogy több százmillió forinttal kellett csökkenteni a többleteredményként feltüntetett összeget. A jó gazdasági eredmények következtében a tavalyihoz viszonyítva, előreláthatólag nő majd a nyereségrészesedés. Az utolsó negyedévi eredmények alapján még nem történt meg az összesítés, de a háromnegyed év eredményei szerint is bizonyosnak látszik, hogy összege meghaladja az egymilliárd forintot. Az ellenőrző szerv a maga részé ről arra törekszik, hogy a hatáskörébe tartozó esetleges kügazításokat gyorsan elvégezze a mérlegeken és márciusban megkezdődhessék a nyereségrészesedés kifizetése — mondották a Pénzügyminisztériumban. Kvittelés j|P Három agitátorpár is járt luúr nála. Egyetértett mindennel. Dicsérte a nagyüzemi gazdálkodást, amely a modern agrotechnika vívmányaival, a különböző tudással, gyakorlati tapasztalattal rendelkező emberek összefogásával, kevesebb erőfeszítésével többet termel. — A sógorom is azóta épített házat, mióta a tsz-ben van — jelentette ki. — Van annak mindene kérem, most is azt mondja, hogy televíziót vesz, mert már arra is futja. — És maga nem akar úgy élni, {mint a sógora? { — Dehogy nem, csakhát tudják, ha min- ♦ nagyon kedves nekem az a 6 hold — Dehát egyedül, szégyenszemre? — Maga akarta így. No, isten áldja, dolgom van. Péter bácsi kétségbeesetten kiáltott utána: — Mégis, hogyan lehetne belépni? — Keresse fel a csoportvezetőt — hangzott a kurta válasz. Igen ám, de hol keresse, a nevét sem tudja pontosan, nemhogy azt, hogy hol lakik, hiszen ő tanyán lakik, az a csoportvezető meg a városban valahol. Úgy 6 jó, Úgy 3 helyes, den*föld. Fél- meg egy holdanként egyes lépés előtt az egész község | vásárolgattam össze, úgy, hogy a lakosságának véleményét veszik t fogamhoz vertem a garast. Én figyelembe. Ez érződött akkor is, {kérem most se járok se kocsmá- amikor megállapították, hogy ha }ba, se moziba. Kell a pénz, cse- két tsz lesz, akkor valamelyikbe {repesre akarom cserélni a házteegy fia szakember sem jut. Fiatalok terve az Orosházi Ruhagyárban A pártkongresszust megelőző hónapokban az Orosházi Ruhagyár kiszistái a műszakja k segítségével elhatározták, hogy az egyik szalagon csak fiatalok dolgoznak. Az elhatározást tett követte. A pártkongresszust megelőzően az ifjúsági szalag már nagyszerű eredményt ért el. E tapasztalat néhány nappal ezelőtt arra ösztönözte a gyár KISZ-vezetőit és tagjait, hogy ismét kezdeményezéssel álljanak a műszakiak elé. Azt kérték, hogy még egy ifjúsági szalag létesüljön. A fiatalok és a műszaki apparátus most a második ifjúsági szalag létrehozásán, megszervezésén dolgozik. É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat főrevizori munkakör betöltésére mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező dolgozót keres Felvesz továbbá építészmérnököket, épületgépészmérnököt vagy épületgépész-technikust. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Irodaház, II. em. 85. Személyzeti osztály. 9940 ♦ tőt. ősszel aztán belépek. ♦ — Tavaly is ezt mondta. ♦ — Lehet, hogy mondtam, de... I de... Az agitátorok azzal búcsúztak, hogy holnap megint jönnek. ♦ — Ha ilyen makacs, akkor ne ♦ menjetek hozzá, majd én meggyek — mondta az agitátorcsoport {vezetője. — Nézze kedves Péter ♦ bátyám, hallottam, hogy maga ♦nem akar belépni, ezért megtil- Stottam az agitátoroknak, hogy {még egyszer eljöjjenek magához. {Maradjon csak nyugodtan, hizlalója meg azt a 6 sertést, meg a két ♦ bikát, aztán cserélje cserépre a {háztetőt. A tsz-tagok is azt mondják: aki nem szívesen jön, az {még ne is jöjjön. Hogy úgy mond- ♦ jam, fel se vennék magát... ha { nem szívesen jönne... { ^ Ez január 6-án reggel tör- * tent. Péter bácsi hallja ám, hogy új tsz-t alakítottak a dűlőben lakók, s csak ő maradt ki belőle. — Aztán éngem is közzétek vennétek? — kérdezte az elnöktől. — Az agitátorok vezetője azt {mondta, hogy ne vegyük fel magát, maradjon kívül. Megegyezett a feleségével, hogy belép, mert ahol mások, ott ő is megél s elindult megkeresni a csoportvezetőt. Sok kérdezőskö- dés után akadt rá késő este s álmából zavarta fel: — Engedje meg már, hogy én is belépjek, ne maradjak egyedül, mert még ujjal mutogatnak rám. — Maradjon csak Péter bácsi, hizlalja azokat a szerződött jószágokat, aztán csináltassa azt a tanyatetőt. — Nem maradok én. Olvastam az újságból, hogy a tsz-tag is hizlalhat. Meg aztán, ha a sógorom egy házat épített a tsz-ben, akkor én miért ne tudnám kicserélni a tetőt, ha belépek? — így magyarázták az agitátorok is. — így hát, de ha valamit nem akar az ember, akkor keresi' a kifogásokat. No, töltse csak ki az elvtárs azt a papírt, hadd írom alá ... Haragszik rám, amiért o- lyan makacs voltam? — Nem haragszom én Péter bátyám, megértem én magát. Nem könnyű az ilyesmiben határozni. — Azért sem haragszik, amiért felköltöttem? — Azért se. Ha valamikor segítségére lehetek, csak jöjjön bármikor. — No, akkor húzza meg ezt a fiaskót. Az úton vettem észre, biztosan az asszony csúsztatta a zsebembe. Saját főzésű szilva, 52 fokos. | — Rendben van, meghúzom. De egyezzünk meg: ha t. ki tudom magát agitáli. bői, akkor én egy negyei, pálinkát fizetek magának. — Nem akarok én fogadni.. Régen tudom, hogy jobb a szövetkezet, csak hát az örökség, a megszokás ... Dehát érti ezt maga... — És maga érti ezt? — kérdezte a csoportvezető, mikor átölelte és két cuppanós csókot nyomott Péter bácsi arcára. — Tudtam én eddig is, hogy a munkás többet tesz a parasztért, mint a paraszt a munkásért — mondta Péter bácsi meghatódot- tan. — De most már majd kvittek leszünk. Igaz? — Igaz, Péter bátyám. —ki— Felhívás! Az Állami Biztosító fal hívja a lakosság figyelmét az 1960. (évre esedékes biztosítási díjak befizetésére. Kérjük, hogy az esedékes biztosítási díjakat — a kiküldött csekken — 1900. jan. 30-ig fizessék be, mert ellenkező esetben 30 napon túl a a Saját érdekében cselekszik tehát, ha díjfizetési kötelezettségének minél előbb eleget tesz, mert ha ezt nem teljesíti, ki van téve annak, hogy díj nerr, fizetés miatt esetleges károsadása nem térül meg. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Békés megyei Igazgatósága /