Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

W98, Jahuáí 8,, péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A megye minden járása és városa i tervét Keit nappal ezelőtt a megyei ta­nács vb. pénzügyi osztályánál jár­tunk. A pénzügyi osztály vezető­jétől és helyettesétől hallottuk azt az örvendetes hírt, hogy decem­ber 20-ra a megye minden járása és városa — vagyis az egész me­gye — teljesítette az előirányzott adófizetési tervét. Ha az előirány­zott adófizetési terv százalékos arányát nézzük, legjobban teljesí­tették, illetve túlteljesítették adó­fizetési tervüket az orosházi já­rás lakosai. A járások között leg­gyengébb a sarkádi járás, ahol — bár teljesítették á tervet —, de a száj- és körömfájás nagyban hát­ráltatta a terven felüli magasabb eredményt. Városok között a leg- ( jobb helyre Orosháza, utolsó helyre pedig Gyula került, noha százalékos arányban a gyulaiak is teljesítették tervüket. Az utóbbi években a sarkadi és a szeghalmi járásra az volt a jel­lemző, hogy sorozatosan nem tel­jesítették adófizetési tervüket. Ez a múlt évben — amit a már emlí­tett sarkadi járás tervteljesítése bizonyítja —kedvezően alakult és az évekig hátul kullogó két já­rás lakossága is becsülettel telje­sítette állampolgári kötelességét. A sarkadi és a szeghalmi járás községeinek vezetői sokszor mél­tatlankodtak az utóbbi években, hogy kevés pénzt kapnak járdák, utak stb. felújítására. Arról per­sze hallgattak, hogy községeik la­kossága sorozatosan nem teljesíti kötelezettségét — jóllehet azért, mert ők, mint vezetők sem tettek meg mindent azért, hogy az elő­irányzott adótervet teljesítsék. És csak természetes — mivel az adó­terv nem lett teljesítve — a köz­ségek községfejlesztési számláira is kevés összeget jegyeztek. így érthető, hogy sok minden elma­radt, ami kellett volna a lakosság­nak. Még nines kész a községenkénti kimutatás, mely megmutatná ti­zedszázaléknyi .pontossággal az adófizetési tervek teljesítését. Egy azonban biztos, mégpedig az, hogy 1939-ben a megye minden járása és városa teljesítette az előirányzott adófizetési tervet S ez örvendetes hír, mely utak, jár­dák, gyógyszertárak, iskolák, óvo­dák, . bölcsődék, kutak felújításá­ban, s újak létesítésében érezteti majd kellemes hatását. És bizto­sain több jut majd a befizetett fo­rintokból a sarkadi és a szeghalmi járás községeinek is, mert a lakos­ság nemcsak kórt a nép államától, de teljesítette is állampolgári kö­telességét. Ünnepelnek az ipari tanulók Országosan minden évben ja­nuár 8-án megrendezik az ipari tanulók napját. Békéscsabán, a MŰM 611. számú Ipari Tanuló Intézetben január 9-én rendez­nek ünnepséget. Megemlékezést tart Dér Mária igazgató-helyettes, aki beszél a múlt rendszer ta- noncainak szomorú sorsáról, és a mai fiatalok helyzetéről. Az ün­nepségen több tanulót részesíte­nek könyvjutalomban. A tanulók pedig műsorral teszik kedvessé a megemlékezést. Á tavalyinál is gazdagabbnak Ígérkezik a szegedi szabadtéri játékok idei programja — Biczó György vb-elnök nyilatkozata Biczó György, a Szegedi Városi Tanács VB-elnöke az új esztendő alkalmából a következőket mon­dotta az MTI munkatársának kér­déseire: 1960 sokrétű feladatai közül ki­emelkedik a nyári szabadtéri já­tékok ismételt megrendezése. Er­re már megkezdtük a felkészülést. Az idén tovább bővítjük a néző­teret: 5060 helyett 7250 személy­nek biztosítunk ülőhelyet egy-egy alkalomra. Az előadások számát tizenhatról tizennyolcra növel­jük. — Az ünnepi játékok előadá­sain kívül sokfajta más szórako­zási lehetőséget is teremtünk a városunkba érkező vendégeknek. Különösen jelentősnek ígérkezik az ipari kiállítás és vásár. Ezen­kívül képzőművészeti, helytörté­neti és sok más tárlatot tekinthet­nek meg a játékokra érkező ven­dégeink. A szegedi felsőoktatási intézmények nyári egyetem meg­rendezését tervezik. Az ünnepi események műsorterve természe­tesen még nem alakult ki végle­gesen. Valószínű azonban, hogy ismét műsorra tűzzük Erkel Hu­nyadi László című operáját, szov­jet balettegyüttes meghívását is tervezzük, ezenkívül egy daljáték és egy drámai mű is szerepel majd a műsoron. A játékokon elő­reláthatólag ismét fellép a Ma­gyar Állami Népi Együttes is. Szeged az idén megszépülve, gazdag művészeti programmal és sokfajta szórakozási lehetőséggel várja majd a szabadtéri játékok­ra érkező vendégeit. 4 és fél kilométer új villanyhálózat Almáskamarás termelőszövetke­zeti községben az új év is jól kez­dődik. A községfejlesztési hozzá­járulásból és állami támogatásból épült közel egymilló forint értékű 4 és fél kilométeres villanyhálóza­tot, valamint több kilométer hosz- szú átépített, vezetéket a napok­ban adják át. Ezenkívül az első negyedévben 130 ezer forint ér­tékben 3 kutat javítanak ki, feb­ruár végén, március elején pedig átadják az új tüzoltószertárt is, amelynek építése 140 000 forintba kerül. /htoi iepy-ü Patkányok Az MSZMP VII. kongresszu­sa határozottan megmutatta azt az utat, melyen társadalmunk­nak haladnia kell, s megmutat­ta a módokat is, ahogyan gyor­san előre juthatunk a szocializ­mushoz. Megértettük a célokat, még jobban megfeszültek a váltak, a munkásoké, a parasztoké és az értelmiségieké egyaránt. A termelési módban legelma- radottab réteg, a még egyénileg dolgozó parasztság is észbe ka­pott, miután beszélgetnek velük a munkások és a terem lőszövet- kezeti parasztok. A kisparcellák lép ten-nyomon úgy olvadnak egybe, mint a kohóba rakott vasércdarabok, hogy erős, egy­séges tömbökké alakulva, nagy dolgok szülőanyjai legyenek. S ebben a nagy életformáló munkában egyszercsak azt vesz- szük észre, hogy ravasz „patká­nyok” rágnak közöttünk, a bol­dogság, a munka örömének le­heletfinom szálait pusztítják kártékony fogaikkal. Mert mi­hez is lehetne jobban hasonlí­tani a rémhírterjesztő ellensé­get, mint a patkányokhoz, akik sötét csatornákban futkosva, éjjelenként osonva pusztítják az ember gazdaságát, hordozzák a mételyt, a fertőt. Beszélnek e- zek a „patkányok”. Halltan szi­szegik az áldozat fülébe; Hallot­ta? Megverik a parasztokat, ha nem lépnek be a tsz-be. Hát azt hallotta? Ha az egész országban tsz lesz, mindenkit oda raknak, ahol nem megy a munka, aztán a házakra is sor kerül... Ilyes­miről suttognak, s ha megkér­dik tőlük, kitől hallották, csak hümmögnek. Belemarnak áldo­zataik szívébe, s a hiszékeny ember fájdalommal kiáltja to­vább kínját a másiknak. .4 „patkány” úr pedig továbboson, rejtett utakon és újabb áldoza­tokra villogtatja ördögien ra­vasz szemeit. így ügyködik most az osz- lályellenség. Az elmúlt napok­ban Gyulán és még egy-két he­lyen hallatszottak ilyen „szósze­gések”. Gyulán azt hiresztelték, hogy a bánomi részen bántották az embereket, és másutt mást találtak ki. Nézzük, mit mondanak a rémhírekre a gyulai városi párt- bizottságon: — Képtelenség — válaszolja az egyik elvtárs, és egy kis gon­dolkodás után őszintén csodál­kozva, mosolyogva hozzáteszi; Ki a csuda tudna ennyi pa­rasztembert megverni? Aztán az ilyesmiért, bárki tenné is azt meg, súlyos büntetést kapna. Aztán így folytatja: A párt- kongresszus után három hét a- latt a városban több mint két­ezren kérték felvételüket, vagy alakítottak új szövetkezetei. Tízezer kataszteri hold földet raktak egymás mellé az emberek, hogy géppel, technikával köny- nyebben művelhessék, több és olcsóbb termékhez, magasabb jövedelemhez jussanak. A Bá­nomról pedig annyit, hogy ott senkit még csak goromba szó­val sem illettek, az viszont igaz, hogy D. Nagy Albertné, egy nagyon derék és eszes pa­rasztasszony személyesen keres­te fel a pártbizottságót, és kér­te az elvtársakat, hogy segítse­nek, mert ők is szeretnének szövetkezni... Nos, mit mondjunk annak a néhány embernek, akik bedől­tek az ellenséges hírverésnek? Azt mondjuk, hogy gondolkoz­zanak, kinek hisznek: D. Nagy Albertnénak, a becsületes, jó­zan eszű embereknek, vagy a sötétben, a névtelenség homá­lyában surranó „patkány"-em­bereknek. Aztán, ha eldöntötték, kinek hisznek, nézzenek utána, van-e a háznál patkányméreg... B. Z. tOOOOOO-OOO-OOO-OOOOOOOOO-OOOOOOOOO-OOO'OOOOOOOOOOO-OOCp Ahogy a rajzoló látta... A l postájából Több előzékenységet ÉJFÉLKOR — Micike! Mind a hármuknak — kukk — BUÉK!... HAJNALBAN — Érdekes!... E- gész jól emlék­szem, hogy itt volt a kulcslyuk hukk! Azonnali belépésre k eresünk vezető szakácsot Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés: n% örménykúti Állami Gazdaságban Telefon: Szarvas 2. Nemrég egy koros nénit kísér- i tem az orosházi állomásra. Meg­> kértem a kapust, hogy a beteges, } gyenge asszonyt engedje a be­> szállási idő előtt néhány perccel > korábban vonatra ülni. Ő ez el­j len nem is tiltakozott. Abban a > fülkében, amelyikbe beléptünk, > három kalauz ült. Jóformán kö- j szönni sem volt időnk, már kö­zölték is, hogy forduljunk vissza, > mert még nincs itt a felszállás | ideje. Mondtam, hogy a néni J gyenge és beteg, a vonatra való »feljövetele is kínlódás volt a ré- j szőre. Kértem őket, hadd ma- ] radjon ott. Azt felelték, szó sem »lehet róla, menjen át másik ko­> csiba. Az sem hatotta meg őket, !hogy a többi kocsi fűtetlen volt, Js jobb lett volna a néninek a | meleg fülkében helyet foglalni. »Nem tudom elképzelni, hogy > rendkívüli esetben ne lehessen J előzékenységet tanúsítani. A ka­> pus magatartása a bizonyíték, hogy lehet. SZENTESI .IANOSNE Orosháza A könyv a kirakatban is áru A minap édesapámmal és bá­tyámmal 'betértünk a Sztálin úti könyvesboltba, hogy megvásárol­juk a Varázslók folyója című könyvet. Az eladó közölte, hogy sajnos, kifogyott. Azt válaszol­tuk, hogy a kirakatban több pél­dányt is láttunk, kérünk azokból egyet. — A kirakatot nem bont­hatjuk meg — hangzott a felelet,. Bizony elkeseredtem, mert a könyvet nagyon szeretném elol­vasni, így azonban csak a kira­katüveg mögül szemlélhetem. Igazán megszerezhették volna az örömet, hogy kézhez kapjam ked­ves könyvemet! BUDICZKY PETER VI. oszt. tanuló, Békéscsaba. Kétségbeesés és öröm Január 2-án délután 15 órakor a 11—28-as távbeszélő állomásról a gyulai kórházat kértem. Kis­fiam felől akartam érdeklődni. Állapota olyan volt, hogy a tüdő­osztályról karácsonyra hazaen­gedték azzal, hogy majd vissza kell vinni. Három napol a nagy­mamánál töltött, ő megígérte, hogy pontos időre visszaviszi gyermekünket a kórházba. — Mikor a már említett időben ér­deklődtem a tüdőosztályon, a vo­nal túlsó végéről egy női hang rö­viden közölte, hogy: „A beteg még nem érkezett vissza” — s ez­zel letette a hallgatót. A 0—1 te­lefonkezelője. aki a kórházzal összekapcsolt, nyilván hallhatta kétségbeesett bangómat és ször­nyű elképedésemet, mikor azt motyogtam a kagylóba, hogy ta­lán súlyosbodott fiam állapota vagy útközben történt valami szerencsétlenség, mert néhány pere múlva a gyulai kórház is­mét jelentkezett. Legnagyobb ö- römömre közölték, hogy az előbb tévesen tájékoztattak, ugyanis kisfiam a kórházban van és sem­mi baja nem történt. Noha a fél­reértés nem a posta hibájából a- dódott, a telefonkezelő nő önszán­tából ismét felhívta a kórházat, hogy kételyeim eloszoljanak. Meg­tudakoltam a nevét. Katona Györgyinek hívják. Noba hivatali szabály nem írja elő, emberi kö­telességének tartotta, hogy meg­nyugtasson egy édesanyát. b. — NE Békéscsaba* Válaszol a MÁV A Népújság december 31-én ’megjelent ..Miért sötét a váróte­rem” című cikkre a MÁV Szege­di Igazgatósága a következőkép­pen válaszolt: „A cikkel kapcsolatban közöl­jük. hogy a békési állomás veze­tőjét utasítottuk a várótermek fűtésére és világítására kiadott rendelkezésünk feltétlen betartá­sára. A keskeny nyomközű Vasút szerelvényeinek megfelelő távol­ságú beállítására is utasítottuk. SZABI* 'ERENC főfelügyelő, Szeged.

Next

/
Thumbnails
Contents